Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
1992. január 28., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE 5 Ismét tartunk fogadóórát Legutóbbi látogatásunk alkalmával a rétsági polgármesteri hivatalban megkérdezték: mikor tartunk ismét fogadónapot, mivel sok olvasónk keresett már minket a hivatalban. Az igényt megerősítette Bánszky György polgármester is, aki továbbra is minden feltételt biztosít a fogadóórákhoz. Nos, a dolog nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Nehezíti a fogadóórákat az a tény, hogy a rétsági oldal megjelenése ezen túl nem egy naphoz kötődik, hanem más-más napokon lát napvilágot. Csak azt ígérhetjük, hogy minden látogatási napunkon foglalkozunk azokkal, akik felkeresnek minket a polgármesteri hivatalban. Legközelebb február 5-én látogatunk Rétságra, ahol 9 órától tartunk fogadóórát. Lépcső a gazdasszony képzéshez Amikor megszűnt a gondnoki beosztás a rétsági általános iskolában, az igazgató nem engedte szétverni a szolgálati lakást. S hogy mennyire előrelátó volt, maga az élet igazolja. Nemrégiben megtekintettük az egykori lakást, ami rövidesen egy sokak által óhajtott gyakorlati foglalkozásnak ad helyet. Itt oldják meg a lelkes pedagógusok a gazdasszony képzést. — Gazdasszonyképzésről még nem beszélhetünk —- magyarázza Zsemba Józsefné, aki majd az oktatást vezeti — hiszen nem áll rendelkezésünkre megfelelő oktatási anyag. Mi csak szeretnénk megvalósítani, nyugati példára, a lányok számára az egyik legcélravezetőbb gyakorlati oktatásként. Érdeklődtünk már számos helyen, de még nem sikerült ilyen tananyagra szert tenni. A kis konyhában majd minden megvan a sütés, főzés elsajátításához. Kellő mennyiségű edény, evőeszköz, kukta fazék, kenyérpirító, goffri sütő, s egy olyan robotgép is, amivel sok mindent lehet végezni. Itt áll a villanytűzhely, igaz kicsit koros' már. Jobb lenne gázzal főzni, de gáztűzhelyre nincs pénzünk. — Örömmel vennénk ha valaki, valamelyik cég meglepne minket egy gáztűzhellyel, bizonyára boldoggá tenne vele egy sereg gyereket. Jelentkező ugyanis van már annyi, hogy azon gondolkodunk, hogy több tanfolyamot is indítunk. A konyha és a mellette lévő ebédlő azonban egyszerre csak tiz gyerek foglalkoztatását teszi lehetővé. A gazdasszony képzés egyelőre tehát csak „főzőcske” elnevezéssel február elsején induló tanfolyam lesz. A gyerekek izgalommal várják, de várják a szülők is, akik 300 forinttal járulnak hozzá gyermekük okításához. Amit pedig a gyerekek elkészítenek, együttesen elfogyasztják. — Tovább kutatjuk a gaz- dasszonyképzés tematikáját, mert azt szeretnénk, - mondja Zsembáné- ha a tanmenetben elfogadott programként oktathatnám a tárgyat. Azt szeretném, ha a gyerekeknek ez a bizonyítványába is bekerülne. . Pádár Egyenes gerincű fiatalokat nevel Gyógytornával és természetgyógyászattal Riasztó számadatokat hallottam arról, hogy növekszik a gyenge izomzatú, rossz test- tartású gyermekek száma. E tendencia ellensúlyozására szükséges lenne a gyógvtest- nevelés általános bevezetésére. Erre azonban a legtöbb helyen hiányoznak a feltételek. Diósjenőn és Rétságon már évek óta folyik a gyógy- testnevelés, közös összefogással és egy lelkes pedagógus jóvoltából. Vele, dr.Kiss Ivóiméval beszélgetünk. — Miért van szükség a gyógytestnevelésre? — Az első és második osztályban lévőknek elsősorban megelőzés céljából. A gyermekorvossal. és az illetékes orthopéd szakorvossal felmértük, hogy kinek szükséges ezen résztvenni. Az ilyen gyerekek izomzata, csontozata gyengébb, s a tartáshibák megelőzése céljából járnak gyógytornára. — Nem egészséges az ifjúságunk? — Egyértelműen nem lehet ezt állítani. Ezeknél a gyerekeknél nem beszélhetünk súlyosabb deformitásokról, de ha nem kezdjük el a megelőző gyógytornát, akkor egy-két éven belül ez bekövetkezhet. A hetedik, nyolcadik osztályos gyerekek közül jó néhánynak már fűzőt kell hordania. — Milyen rendellenességek a jellemzőek? — Különböző tartáshibákkal találkozunk a gyerekeknél. A gyógytornaórákat a reumatikus betegségek megelőzésére, a tartáshibák korrigálására tartjuk. Ezen belül is főként gerincproblémákkal, ferdüléssel, tartási rendellenességekkel jönnek ide a gyerekek. — A gyerekek egészségi állapotában milyen változásokat lát? — Nagy gond, hogy növekszik a „problémás” gyerekek száma. Az okokat vizsgálgat- juk, de nehéz még megállapítani, hogy pontosan miért. Én, mint egészségügyi dolgozó mindent megteszek a gyerekekért. Már a természetgyógyászatot is felhasználom a gyógyulásuk érdekében. Meggyőződésem, hogy a helyes életmódra, életvitelre való nevelés sokat segíthet. A bajok lehetnek pszichés, de táplálkozási eredetűek is. Igyekszem erre is figyelni, s megpróbálok elkezdeni egy komplex terápiát. — A gyerekek szülei mit szólnak mindehhez? — Kezdetben megbélyegzésnek vették, hogy a gyereknek gyógytornára kell járni. Sikerült azonban elfogadtatni, hogy a gyerekekkel nem kell más városokban lévő egészség- ügyi intézetekbe bejárni. Ha azt is elérjük, hogy a szülők is segítenek a reformtáplálkozás elterjesztésében, a helyes életvitel kialakításában, csodákat lehet produkálni együttesen. — Jelenleg hányán járnak gyógytornára? — Itt Rétságon 80-90, míg Diósjenőn 40-50 gyerek vesz részt a gyógytestnevelésen. Bízom benne, hogy belátható időn belül más iskolákban is lehetőség nyílik a gyógytestnevelés bevezetésére, hogy minél szélesebb körben vehessük fel a küzdelmet á civilizációs ártalmak ellen. pádár Vállalkozók a porondon A sikerhez töbh lábon kell állni A mezőgazdaság a vállalkozásnak a legtöbb bizonytalanságot tartalmazó ágazata, legyen bár a gazdálkodó a legmagasabb szakmai vagy közgazdász végzettségű. Itt bármikor bekövetkezhet a krach a kedvezőtlen időjárás, esetleg a szabályozás változásai miatt. Ezt a szakmát nem elég megtanulni, folytatásához kevés a vállalkozó szellem, erre születni kell. Még az olyanok is sok buktatóval találkozhatnak, akik dinasztiák során sajátították el, adták át egymásnak a szakma fortélyait, mint például a Hesz család Pusztaszántón. A család sok szállal kötődik a mezőgazdasághoz, a nagyapa és az apa tapasztalataival és gyakorlati útmutatásával fontos támasza a vállalkozásnak. Az apa, Hesz Mihály, a demokrata koalíció országos földműves szekciójának elnöke. Mezőgazda- sági tevékenységgel mindig is foglalkoztak, de csak másfél évtizede gondoltak rá először, hogy pénzt is próbálnak csinálni belőle. A család nagy szerelme a ló, ezért először a hízó-ló exportjával foglalkoztak, de ezzel párhuzamosan a juhtenyésztést is beindították. Több megpróbáltatás, sikeres és balsikeres év után egy éve merült fel, hogy jelentős szerkezetváltással és családi összefogással az eddigiektől eltérő vállalkozást alapítanak. Vezetője Hesz Henriette lett. A mezőgazdasági tevékenységhez megszerezték a külkereskedelmi jogot, sőt játékterem üzemeltetésébe is belevágtak. Miért tették mindezt? Nos azért, mert — s ez tudott dolog — egy vállalkozásban fontos a váltás is. Ők ezt a váltást tették meg egy éve. A juhtenyésztésről átálltak a növendék marha hizlalására, amihez Cseh-Szlovákiából hoztak be hízó alapanyagot. Erre az esztendőre 400 darab szlováktarkára van behozatali engedélyük. A lótenyésztésben is minőségi átalakítást végeztek. Az ősi magyar lófajták közül a lipicai, a furiózó és a kisbéri fajták jó származási egyedeiből kívánnak tenyészteni, mert erre látnak fizetőképes keresletet. Évi 2-6 darab "belovagolt" vagy "bekocsizott" csikó értékesítésére számítanak, mert ezeknek az állatoknak a különleges képzettségét a piac is elismeri. A mezőgazdasági jövedelmek jellemzője, hogy a termelés haszna nem folyamatos, ámde a költségek folyamatosan felmerülnek. Az átmeneti időszak gondjain próbálnak segíteni a játékterem üzemeltetésével, a rendszeres bevétel biztosításával. Heszék sok munkával és kitartással jutottak el oda, hogy a vállalkozásuk jövedelmező lett. Bizonyítva, hogy a mezőgazdaságban is lehet eredményesen dolgozni, ha munkája kimenetelét nem a véletlenre bízza az ember. /Keti / Herzlich Wilkommen in Berkina A saját házát vette meg Rétság és környéke Harmincmillió a közösre • Nőtincs. A község önkormányzata a múlt hét végén első fordulóban tárgyalta éves költségvetését. A 42 milliós költségvetésből Nőtincs, Szendehely, Felsőpetény és Ősagárd önkormányzatai által közösen fenntartott intézményekre 30 milliót fordítanak. Nagy gond a bizonytalan társadalombiztosítási finanszírozás. Gyertyaöntő műhely • Diósjenő. A helyi szociális intézetben nemrégiben gyertyaöntő műhely készült a gondozottak számára. A kedeménye- zés további munkalehetőségeket nyújt az intézeti fiatalok foglalkoztatására. Saját erőből • Rétság. A sportkör saját erőből üzemelteti azt a szórakozóhelyet, amit egy nekik juttatott épületben alakítottak ki. A működtetés hasznából a labdarúgó csapatot támogatják. Foto: Gyurkó. A falu bejáratánál elhelyezett tábláról olvasható a visszatérésre invitáló felirat. — Guten Tag! — Guten Tag! — Sprechen Sie deutsch? — Etwas, wenig. Innentől kezdve miattam magyarul folyt a szóváltás a 80. évében járó Szegner Mátyással, az alacsony, régi, a gyerekkori élményeket is magába foglaló szülői ház konyhájában. — Szüleimnek 47 holdja volt, amit négyen, mint testvérek műveltünk meg velük. Volt rajta szőlő és szépen gondozott rét. Borzasztó sokat kellett dolgozni. A munkától viszont sohasem féltem - csak legyen értelme. A második világháborúban a 34. évét taposta, amikor honvédként bevonult, majd Németországban orosz fogságba esett. A volt Szovjetúnióban két évig dolgozott bányában. — Onnan nemcsak nem lehetett, de nem is tudott senki sem megszökni. Olyan lágerbe kerültem, ahová az egészségileg leromlott hadifoglyokat gyűjtötték össze. Az első sztranszpor- tokkal mindig a legbetegebbek kerültek sorra: rám 1947-ben. Július 18-án kerültem haza.- — Itt nem fogadták úgy, ahogy vágyakozott ide, a hazájába'.? — Pedig sem az édesapám, sem én nem voltunk a Volksbund tagjai, mégsem tudtam megpihenni a szüleim házában, mert már egy kitelepítettnek utalták ki. Bácsikámékhoz, Shrenkékhez szállásoltak be. O bíró volt a háború alatt és utána is meghagyták a saját házában, mivel rendes embernek tartották. Semmink sem maradt, élőiről kellett mindent kezdeni. Nem volt más választásunk, minthogy a falu másik részén, ugyancsak egy telepestől vegyük meg a neki juttatott házat. Később az itteni szülői házban lakó telepes meggondolta magát, s megkérdezte tőlem: nem venném meg-e a saját házamat? Első vevő vagyok rá,- válaszoltam. Rendes ember volt. Matyi bácsi, akárcsak fiatalabb korában, hazatérte után is megfogta a dolog végét. Előbb a vasútnál és az erdőgazdaságban kereste kenyerét, később az építőiparba szegődött, mert ott jobban fizettek. Amikor Szendehelyen a Budapesti Paszománygyár létrehozta telepét, az akkori tanácselnök addig járt Matyi bácsi nyakára, míg a váci munkahelyét felcserélte a szendehelyivel. — Nem akartam én változtatni, mert jól éreztem magam az építőiparban, megtaláltam a számításom. Végül apósom rábeszélésére igent mondtam. Nem bántam meg. 1967-ben mentem nyugdíjba. Itthon csak németül beszéltünk feleségemmel. A fiam akkor is értette és most is érti, de ő sem beszél németül. Akárcsak az unokák. Amikor itt vannak, és anyanyelvünkün szólunk egymáshoz a feleségemmel, azt mondják: úgy beszéljetek, hogy mi is értsük. . . — Zaklatták-e önt és feleségét az elmúlt negyven évben? — Nem, de akadt néhány olyan ember, akinek sehogysem tetszett ha németül, vagy ahogy itt mondják, svábul beszéltünk egymáshoz az utcán. Ilyenkor megjegyezték: ezek nem nyugszanak. Azt válaszoltam: - Mi ugyancsak magyarok vagyunk. - Maguk svábok, jött az újabb sértés. - Legyen önnek olyan sok jóban része, mint amiben nekem volt. — Hogy érzi magát? — Hála Istennek jól. Sohasem volt időm tétlenkedni. Mindig találok magamnak elfoglaltságot. Megetetem az aprójószágokat, fát vágok. Matyi bácsi nyugdíja havi nyolc ezer, feleségéé, aki téesz tag volt hatezer forint. A beszélgetés során mégsem hangzott el valamiféle számonkérésre utaló szó, inkább a békesség vágya uralkodott mindvégig— Auf Wiedersehen - köszönök el a kapuban. — Auf Wiedersehen - kapom a meleghangú viszonzást. Venesz Károly A nyelvőrzés érdekében A magyarországi ifjú németek közösségének aktív csoportja működik Berkenyén. Kétségtelen azonban, hogy ez az aktivitás jórészt Szegner Istvánnak köszönhető, aki egyik vezetője az országos szervezetnek. Pista, aki egyébként főiskolás, sokat tesz azért, hogy az egymás közelében lévő két német ajkú község, Berkenye és Szendehely fiataljainak német identitástudata erősödjön. Ezt nemcsak a hagyományok ápolásával segítik elő — énekkar, tánccsoport működtetésével — hanem nyelvtanfolyamok szervezésével is. Más, ugyancsak ezt a célt szolgáló szórakoztató programokat is gyakran szerveznek. Téli pihenőben a diósjenői camping.
