Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
4 w*M*mhä LÁTÓHATÁR 1992. január 24., péntek Hetven éve nyilvánították várossá Salgótarjánt III. Iparvárossá lett az egykori nagyközség A létrejött gyárváros látképe Maga a falu, Salgó-Tarján, ahogy akkoriban írták, egy keskeny völgyben épült ki, amely mintegy „kínai fal” zárta el a külvilágtól hosszú ideig. A völgyet három oldalról ka- réjozták a hegyek, csak délen torkollott a Tarján-patak, illetve a Zagyva-folyó kiszélesedő, majd ismét beszűkülő völgyébe. A Budapest-Zólyom közötti vasútvonal vágta ketté a települést, megakasztva rövid ideig, terjedni vágyó építkezését. A lakosság apró házaival, minden rendszer nélkül, a hosszanti keskeny fővölgyön végigvonuló út mentén - a völgy mocsaras fenekét elkerülve - a domboldalra húzódott. Két épületet emeltek csak téglából, a kúriát és vele szemben az uraság gazdatisztjének lakását - a későbbi Szilárdy-féle úrilakot. A többi lakóház gerendákból ácsolt, szalmafedeles, agyaggal tapasztott kis üvegtáblás épület volt. Sártenger, kenderáztató mocsár terült el a mai Fő-tér helyén. A házcsoportok, tekintet nélkül az utakra és a település patakjainak kanyargó irányváltoztatásaira, a palóc falu rendje szerint épültek egymás hátára. A „házak igen kevés kivétellel a lehető legkönnyebb modorban épültek, szinte rányomta bélyegét az a körülmény, hogy hirtelen nagyobb tömegű embernek kellett elhelyezkedést biztosítani és pedig nem örök időre.” Ez az állapot körülbelül egybeesett a szénbányák megnyitásával, amikor is gyorsan kellett nagyobb munkástömegnek minél olcsóbb és egyszerűbb fedelet biztosítani, azzal a gondolattal, hogy a szén egyszer kifogy és mehet a munkás tovább. A faluban 1861-ben a Szent István Kőszénbánya Társulat telepedett meg, majd 1868 után létrejött a Salgótarjáni Kősiénbánya RT., s kezdte meg a kolóniák építését, de az új tárók, aknák nyitásával párhuzamosan kisebb telepek is létesültek. Ezek magukon viselték az időszakosság jellegét. Kezdetben ezek a telepek a községtől távol helyezkedtek el, s így az építészeti képben még nem jelentettek változást, a község területének terjedésével azonban hamarosan bekerültek a kialakuló városképbe. Salgótarján a köztudatban régóta, mint bányaváros szerepelt, és ez természetes is annyiban, hogy régi barnaszénbányászata indította és emelte fel erre a rangra. A város évtizedek alatt kialakított képe a magyarországi kapitalizmus különböző korszakait mutatta építészetileg is. Amikor a trianoni békekötés következményeként az ország egyik legjelentősebb szénbányászati és ipari központjává vált, érkezett el az ideje annak, hogy városi rangot kapjon. 1922. január 27-én rendezett tanácsú város lett, 1929-ben a helyzetét jobban kifejező „megyei város” él|iv\&Ji§;{4yerte el Balassagyarmattal együtt. Förster Kálmán - az első polgármester - idején indult meg az igazi városiasodás az építészetben is. Központja az új vasútállomás előtti piactér, a Főtér lett. A régi falumag (r.kat. templom és kúria környéke) mindinkább vesztett központi jellegéből, mert a város terjeszkedése a városháza - azaz északnak - s részben a régi vásártér helyén kialakított Újtelep felé irányult. Ez volt az első egységes elgondolású, kertváros jellegű városrésze a településnek. A vasútvonalon túl elterülő bányatelep, mivel a szénbányászat súlypontja a városközeli bányák kimerülése miatt a századfordulótól délre húzódott, a város építészeti képének kialakításában már jelentett húzóerőt. A város déli szélén elterülő gyártelepek (üveggyári, vasöntödéi) építkezései sajnos nem emelték a városkép színvonalát. A két irányt adó pólus közül, az északi (acélgyári) rendezett útjaival, modernnek számító épületeivel máig kiható nyomot hagyott a város-képen. A város vezetése felismerte, hogy Salgótarján földrajzi fekvése nem teszi lehetővé azt az építési módot, hogy a meglévő várost sorsára hagyva, mellette, egy minden szempontból átgondolt városrendezési terv alapján új, modem várost építsenek gazdasági súlyának megfelelően. Ezért a szabályozás alapja a régi város keret volt, amit rekonstrukciós városfejlesztéssel- bontással és építéssel - gondoltak megvalósítani, anyagiak hiányában a terv szerény mértékű megvalósítása indulhatott meg. 1950-ben Nógrád megye székhelyét gazdasági, földrajzi és részben politikai okokból Salgótarjánba helyezték. 1960- 1977 között több városkörnyéki községet a város közigazgatási területéhez csatoltak, így lakossága 1983-ban meghaladta az 50 ezer főt. A városépítés több szakaszban - de még mindig extenzív szakaszként - jelentette a város még szabad területének beépítését. A városépítés harmadik, kialakulásának intenzív szakaszának, a hatvanas évek elején kezdődött, és még ma is tartó városrekonstrukciós folyamatot kell tekintenünk, melynek során- sajnálatos módon - az egész városközpont lebontása és újjáépítése megtörtént. 1968-ban az országban elsőként Salgótarján kapta meg az eredményes vá- rosfejlsztésért adományozott Hild János urbanisztikai emlékérmet. Salgótarján lakosai az évszázadok során nem illesztettek településük neve elé „epiteton or- nansokat”. Megtették ezt kéretlenül helyettük mások. Úgy gondolom, hogy irodalmi ismereteim és a leírtak alapján utólag megillethetné a „legtürelmesebb város” cím, de „cui prodest”? Hibei Sz. Ferenc (Vége) Zenetudományi Intézet Megalakult a Pannon Zene- tudományi Intézet, Ezt dr. Falvy Zoltán, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója és dr. Wolfgang Suppan, a grazi Ze- „neetnológiai Intézet vezetője je- . lentette be a keszthelyi Feste-' tich kastélyban - magyar és osztrák zenetudósok részvételével - rendezett kétnapos konferencia nyitónapján. A grazi és keszthelyi központú intézmény hosszú távú, összehangolt program keretében a Pannon térség 19. század előtti - illetve magyar részről az ezen időszak utáni - népzenei és fúvószenei kultúra feltárására vállalkozik. Kutatási eredményeiket az 1996-ra tervezett világkiállítás idejére összegzik, s reprezentatív zenetörténeti tárlaton kívánják bemutatni. Vita a Művészeti Alap átalakítása körül A Képzőművészek és Iparművészek Érdekképviseleti Egyesülete kifogásolja, hogy a Művészeti Alap átszervezését nem a tagság nagy többségének egyetértésével, hanem csupán egv szűkebb csoport bevonásával- kívánják véghez vinni. A * több, mint hatezer tagot számláló egyesület ugyanakkor nem a Művészeti Alap átszervezése ellen, hanem annak helyes megvalósításáért emel szót. Ezt Koppány László, a Képzőművészek és Iparművészek Érdekképviseleti Egyesületének elnöke nyilatkozta az MTI munkatársának. Hangsúlyozta: nehezményezik, hogy a művelődési minisztérium által - az átszervezés lebonyolítására - egy évvel ezelőtt létrehozott Előkészítő Bizottságnak a művészeken kívül a Művészeti Alap régi vezetői is tagjai, akik még az elmúlt rendszerben hitelüket vesztették az alaptagok, széles tábora előtt. Aláhúzta a Művészeti-Alap átszervezését úgy kell végrehajt tani. hogy a művészek megélhe-1 tésp. ne kerüljön veszélybe, és kiállítási lehetőségei továbbra is adottak legyének. Ennek ellent mond a Művészeti Alap azon szándéka, hogy aZ ország 25 galériája közül 22-t - még az átszervezés előtt - kft.-vé alakít. Ha ezt a tervet keresztülvinné, az gyakorlatilag azt jelentené: e galáriák elvesznek a művészek számára, hiszen semmi garancia nem lesz arra, hogy privatizálásuk után is a művészet szolgálatában maradnak. „Szégyenletesnek tartjuk az Előkészítő Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jövőben a művészek nyugdíjának felső határa mindössze 8 ezer forint legyen. Ez önmagáért beszél!” - mondta az egyesület elnöke. Elmondta még: az érdekképviseleti egyesület 'a napokban szavazólapot küld minden művészeti alaptagnak, felkérve őket: szakítsanak a bizalmatlan- säg-szülte passzivitással és írják le az átszervezéssel kapcsolatos javaslataikat, a konszenzus kialakítása, illetve az átalakítás demokratikus megvalósítása érdekében. Fekete György, a művelődési minisztérium helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére kifejtette: alaptalannak tartja az érdekképviseleti egyesület aggályait. Egyébiránt a minisztérium nem kíván beavatkozni a Művészeti Alap átszervezése körüli vitába - szögezte le. Új Röpke ívek Balassagyarmaton A balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság körülbelül egy évtizeddel ezelőtt úgyszólván a semmiből vált ismertté a város, illetve Nógrád megye szellemi életében. A közösség létrejöttéhez nem nagyon számíthattak támogatásra a korabeli hivatalosság részéről. Mindez azonban nem csökkentette az alapítók és a résztvevők lelkesedését, a közösségen belül végzett munkájukkal, nyilvános megjelenéseikkel igyekeztek kivívni a figyelmet. Több fiatal alkotó, aki itt kezdte szárnyait próbálgatni, mára már országosan is jegyzett név az irodalmi és a képzőművészeti életben. A társaság mindenkori tevékenységéhez tartozott a könyvek, antológiák megjelentetése, kiállítások szervezése. Publikációik és rendezvényeik közül jó néhány országos érdeklődést is kiváltott. Mindezen kívül figyelmet fordítanak a névadó, Komjáthy Jenő szellemi örökségének ápolására, annak méltó megjelenítésére is. A múlt évben egy új kiadványsorozat publikálását kezdték meg. Az Új Röpke ívek című kiadvány válogatást tartalmaz az irodalom és a művészet köréből, a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság tagjainak műveiből. A válogatás mindig a legújabb alkotásokból történik, bár természetesen korántsem nyújthat teljes képet. Megjelentetését negyedévenként tervezik. Az Új Röpke íveket a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár adja ki, szerkesztője Adám Tamás. Az első szám szerzője volt Adám Tamás, Görög Imre, Matúz Gábor, Pénzes Géza, Szabó Endre, Tibay András, Csi- kász István, Karmann János, Nagy Márta. Radnai Ketykó István. Szőke Zsuzsa és Zonda Tamás. —mér Zsaruiskola A tamburás halála Legutóbbi rejtvényünk alaptörténete január 3-iki számunkban jelent meg. Nyertese: Márton Zsolt Balassagyarmat. Köztársaság tér 7. 2660. Az alábbiakban közöljük a díjazott megoldást. A nyomozás megállapításai - meztelen holttest, mérgezés - arra utalnak, hogy a bűncselekmény elkövetője valószínűleg nő volt. Ezt a felvetést a több évtizedes bűnügyi statisztikák is igazolják. Vajon most is így történt? Azon az éjszakán ketten is vártak a vendéglő előtt Milito- vics mesterre. Aliz és Babi. Szóváltásba keveredtek, mindketten fel akartak jutni a tambu- ráshoz. A középkorú zenész Babi mellett döntött. Aliz úgy érezte, ezzel nagyon megalázzák, különösen Militovics mester meglepő megjegyzései dühítették fel őt. Hazasietett, a férje Lipót, már aludt. így leosont a féltve őrzött antik bútorok közé, amit ószeres férje egész élete során gyűjtött össze, s nagy becsben tartott. A bútorok között volt egy öreg gyógyszeres szekrény is. Lipát mindig is precíz volt, egy év gyűjtése során szerezte be a szekrény tégelyeibe, fioláiba a hitelesség miatt az odaillő gyógyszereket. Aliz magához vette az arzént tartalmazó üvegcsét. Hajnali három óra volt, mikor visszasietett a tamburás lakásához. Éppen ekkor lépett ki Babi a házból, s mint aki jól végezte a dolgát elindult hazafelé. Aliz felcsengetett a zenészhez. A mester azt hitte, hogy Babi jön vissza, mert valamit ottfelejtett, így megkérdezés nélkül kinyitotta az ajtót. Meglepődve látta, hogy az ajtó előtt Aliz áll. A nőkhöz azonban mindig is volt érzéke. Rögtön bekísérte, megpróbálta megnyugtatni őt. Bocsánatot kért az este történtekért. Aliz kezdett megpuhulni. Látta ezt a férfi is, s gondolta, mostmár az ágyban minden megoldódik. Szeretkezés után Alizban ismét fellángolt a düh. Úgy érezte célját elérte, egyetlenegyszer csak az övé volt a tamburás. Mostmár ne is legyen senki másé. Mikor a férfi nem figyelt oda, poharába arzént csepegtetett. Militovics gyanútlanul megitta az ital felét a pohárból. A szer azonnal hatott, a férfi meztelenül az ágyra esett. Aliz ekkor kesztyűt húzott, s minden nyomot megpróbált eltüntetni. A sietségében azonban elfelejtette kiönteni a megmaradt arzénes italt a pohárból. Elvette a lakás kulcsát, s bezárta a holttestet. A lakáskulcsot hazafelé sietve egy szemetes kukába dobta. Hajnali fél ötre ért haza. A férje még aludt, nem vette észre Aliz távollétét. Aliz megnyugodva feküdt a férfi mellé. Mindez hogyan derült ki? Az orvosszakértői vizsgálat kimutatta, hogy Aliz gyenge idegrendszepő. Hajlamos dühk*-_ törésekreTs ekkor cselekedetei beszámíthatatlanok. Továbbá a gyógyszeres szekrényben lévő arzént és a pohárban maradt italból kiszűrt arzént azonosították. A vegyvizsgálat kimutatta a kettő azonosságát. Militovics, a tamburás életében csak egyszer hibázott a nőkkel szembeni viselkedésében, s ez az életébe került. Márton Zsolt Balassagyarmat A Zsaruiskola című rejtvényjátékunk ezzel lezárult. Köszönjük mindazoknak, akik velünk játszottak. Legyen a Hírlap pártfogója! A Nógrád megye egyetlen napilapja, az Új Nógrád, 1992. február 3—ától új címmel, megváltozott szerkezettel, reményeink szerint gazdagabb tartalommal, tartalmasabb információkkal, de változatlan áron, 9,60-ért kerül hűséges olvasótáborunk kezébe. A korszerűbb eljárással készülő NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP igyekszik mindenütt jelen lenni, a legkisebb érdekes megyei történésekről is tudósítani és információkat adni közel százezer olvasójának. Jelszavunk: „Mi mindenüttjelen vagyunk!” Legyen ön is Nógrád megye egyetlen napilapjának pártfogója! Hogy tudja ön is mi történik lakóhelyén, szomszédjában, mi zajlik szűkebb pátriánkban, Nógrád megyében, miként alakul a világpolitikai, milyen események történnek hazánkban, vásárolja rendszeresen a HÍRLAPOT! Fordítson nagyobb gondot naprakész tájékozottságára! Ön még nem előfizetője lapunknak? Ne várjon vele, bennünk nem csalódik! A mellékelt megrendelőlapon fizesse elő a NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAPOT, ám amennyiben már megtette, ajánlja ismerőseinek, munkatársainak, barátainak! Pártolja ezzel is lapunkat, tájékozódjon és tájékoztasson a megye életéről. Mi bízunk önben, ön bízzon bennünk! Legyen a HÍRLAP barátja! Lapunk változatlanul olcsó áron, friss információkkal jut el a jövőben is olvasóinkhoz. Nem csupán nevünkben újulunk meg. Tovább szeretnénk bővíteni szolgáltatásainkat, igyekszünk minél több nógrádi emberhez eljutni és őket bemutatni. Ha a HÍRLAPOT olvassa, naprakész információi lesznek. BAlASSAGrARMAf. BÁTOMTIEHtHYE. PÁSZTÓ. RCíSAG, SALGÓTARJÁN, S7ÉCSHIY VÁROSOK ÉS »QBMVftÜK NAPILAPJA ÓNÉRT! KERESSE HÍRLAPÁRUSOKNÁL MEGRENDELHETŐ A MELLÉKELT MEGRENDELŐLAPON. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot ____________példányban_______________hónapra. Kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:________________________________ Címe: (város, község, irányítószám)________________ utca, házszám:________________________________ Az előfizetési díj: egy hónapra 245,- Ft, negyedévre 735,- Ft, fél évre 1470,- Ft, egy évre 2940,- Ft. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül, a helyi postahivatalok részére kérjük feladni.
