Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

1992. január 22., szerda BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE 5 Méhésznapok Herencsényben Hamisítják az istenek eledelét? Különös dolog történt az el­múlt néhány évben a magyar akácmézzel: csökkent az akác- pollen-tartalma! A pollen (virágpor) nem lé­nyeges alkotóeleme a méznek, a gyűjtés során csak mellékesen kerül a méh testén keresztül az elraktárzott nektárba. A kedvelt csemege minőségét sem befo­lyásolja, hiszen azt különösen a cukorösszetétele, a benne lévő sók, a mikroelemek, a vitami­nok és az egyéb alkotórészek miatt nevezzük az istenek elede­lének. Csupán azért fontos a pollen­tartalom, mert vizsgálatával le­het a leggyorsabban és a le­gegyszerűbben megállapítani, milyen virágokat látogattak a méhek. Mégpedig azért, mert minden virágzó növényfajtának más-más alakú a pollenje. Az egyes országok mézszab­ványai előírják, hogy az első osztályú akácméz összes virág­porának lagalább 20-30 száza­lék akácpollent kell tartalmaz­nia. Sajnos, a méhek és a méhé­szek legnagyob igyekezete elle­nére, ez az arány az utóbbi években mindössze 5-15 száza­lék között váltakozik. A méhvizsgálók és a vevők mézhamisításra gyanakszanak. A méhészek döbbenten és értet­lenül állnak a probléma felett, hiszen tudják, ők és szorgos munkásaik vétlenek. Mi ez: a természet fintora, vagy az eny­hébb klímaváltozás hírnöke, ne­tán Csernobil „hagyatéka”? A Herencsényi Méhésznapok következő, január ,26-án, 10 órától kezdődő rendezvényén e kérdésekre keresik a választ a méhészek és a neves pollenana­lizáló szakemberek. Az előadók Lukács Gábor és Kiss Tibor, a Lukács és Társai kémiai-biológiai vizsgáló labo­ratórium neves munkatársai lesznek. Magyar Sándor pol­gármester, a rendezvénysorozat fővédnöke és a házigazda Szan- dai József szeretettel várják a megye méhészeit erre a nagy­fontosságú szakmai összejöve­telre. Örökölte a postástáskát Vígkedélyű Holes József, Cserháthaláp postása, szinte élmény vele beszélgetni. Nyolc és fél éve hordja az újságokat, a leveleket, az üdvözlő lapokat, kézbesíti a táviratokat, a pénzes utalványokat, a nyugdíjszelvé­nyeket. Különösen az utóbbiból visz egyre többet a 390 lelket számláló kisközségbe. — A fél falu József és nyug­díjas. Minden József rendes ember — közölte a 39. életévé­ben járó férfi, s jót nevetett sajáF bemondásán. — Hogyan választotta a jövő-menő mesterséget?n;< < — Az asszonytól örököltem a postástáskát. Ő is postás vólt korábban. Most kocsmáros itt a faluban. Jómagam előtte 10 évig a gyarmati építőipari szö­vetkezetnél dolgoztam. Ez sza­badabb élet. — Aztán megtalálta-e a szá­mítását? — A pénz a legkevesebb - legyintett, de nem látszott bosz- szúsnak. — A havi nyolcezer már megállít. Muszáj segéd­kezni a feleségemnek, hogy megéljünk. Odahaza állatokat is tartok. Régebben még bőveb­ben kaptam borravalót, de ma már mindenki megnézi, hová adja a forintokat. — Mettől-meddig tart a mű­szak? — Reggel 7-kor kezdek Ma- gyarnándorban, mert itt nincs posta. Wolksvagennel járok — intett fejével a biciklije felé, s ravaszkásan mosolygott hozzá. — Naponta lekerekezek lega­lább tizenhat kilométert. Dél­után 4-kor szabadulok. Holes József, a halápi postás — Csak hordja, vagy olvassa is a: újságot? — Az Új Nógrádot még elol­vasgatom. Egyébként harminc­nyolcán fizetik elő Halápon. Megnézem, ki halt meg, végig­böngészem a hirdetéseket. A politika nem érdekel. Legszíve­sebben az összes földet Torgyá- nékkal műveltetném meg, ha már megalkották a törvényt. — Marad nyugdíjig postás? — Meg kell becsülni a biztos állást — hunyorított pajkosan. — A postástnak a háború idején is becsülete van. K.L.— R.T. Nem Conan Doyle regény, maga az élet produkálta Gyarmati bűnök és bűnözők Balassagyarmat lakóit külö­nös betörés-sorozat tartotta iz­galomban az elmúlt esztendő­ben. Fél éven belül majd’ hu­szonöt lakást „ürítettek ki” a be­törők, akik a nyomok ügyes, sőt egyenesen rafinált eltüntetésé­vel - akár egy Sherlock Holmes történetben: fűszert szórtak szét a tett színhelyén -, a kiképzett rendőrkutyákat „kiiktatták” a felderítés további részleteiből. Mindig nagyobb értékek tűntek el, arany ékszerek, óra-, fest­mény- és porcelán-gyűjtemé­nyek, de szemtanú szinte soha „nem volt". A rendőrség az ügy kapcsán megtalálta az elköve­tőket, azonban csak az esetek negyedében tudta rájuk bizonyí­tani a lopásokat. — Balassagyarmat városá­ban, a ismertté vált bűncselek­mények száma az elmúlt évben megduplázódott — mondata László Sándor őrnagy, a rend­őrkapitányság parancsnoka. — A növekedési arány rosszabb a megye más területeihez képest, de a bűnözés itt is a tulajdon el­len elkövetett bűncselekmények „javára" módosult. — Az elkövetés módjaiban is érdekes változások tapasztalha­tók. Tervezettebbé kezdenek válni a bűncselekmények. Ha­bár nálunk még nem beszélhe­tünk szervezett bűnözésről, ahol meghatározott célokért, kifeje­zetten a bűncselekmény elköve­tésére állnak össze „tapasztalt” bűnözők, akik - mint a filme­ken - a részfeladatokat ponto­san kidolgozva, egymás közt szétosztva, tervek szerint hajt­Kelecsényi magnóliák Kelecsény-puszta 1379-ben még önálló település volt, de később Nagy-Kelecsénypuszta néven már Magyarnándorhoz tartozott. Itt vásárolt birtokot a Prónayaktól Csernyus Andor, melyen 1822-ben kastélyt épít­tetett. Az eredeti úrilakot ké­sőbb elektikus stílusban átala­kították, majd 1880-ban báró Buttler Ervin tulajdonába ke­rült. Térbeli elhelyezése kiváló: a fő homlokzaton a teraszajtó középvonala pontosan a szan- dai vár csúcsára van tájolva. E kastély három hektáros te­rülete ma védelem alatt áll. Az egykori park faállománya gon­dozás hiányában eléggé meg­fogyatkozott, de a nagyméretű magnóliabokrok, a cukorjuhar, a hegyi juhar, a nyugati platán és a hatalmas fenyők igényes telepítésre utalnak. Ám a park nemcsak védelemre, hanem mielőbbi felújításra is szorul. Most már csak igazi, gondos tulajdonos várat magára. Erzsébet magyar királynét is ezzel kúrálták a köszvényre Gyógynövények reneszánsza Egy XIV. századi legenda szerint Erzsébet magyar király­nét - Károly Róbert feleségét - súlyos köszvényéből gyógynö­vényekből - rozmaring, kanka­lin, levendula, zsúrló stb. - ké­szült kivonattal kúrálták, aki olyannyira visszanyerte életere­jét, olyannyira megerősödött és megszépült, hogy a lengyel ki­rály beleszeretett. A történet is példázza, az elmúlt századok­ban úgy tartották, hatalmas erők lakoznak a mezők füveiben, vi­rágaiban. az erdők fáiban. A gyógynövények használata napjainkban reneszánszát éli. Jó üzlet, az biztos, de az is, hogy a formula nem ennyire egyszerű. Mivel sokan tartják jó befekte­tésnek a herbáriákkal való fog­lalatoskodást, óriási a konku­renciaharc. Ilyen körülmények között a Balassagyarmati Gyógynövény Kft. hogyan tu­dott talpon maradni a: elmúlt évben? — A gyógynövény-üzlet az­zal van előnyben a többivel szemben, hogy a gyűjtését, így a feldolgozását, a forgalmazását ekkor állítom le és akkor indí­tom, amikor szükséges - mondta Nagy Mihály, a kft. ügyvezető igazgatója. - A piac igényeire naprakészen lehet re­agálni, konkrét szerződés alap­ján lehet végezni a munkát. — A másik előnye cégünk­nek. hogy nagyon jó a szakem­bergárdánk. Alapvetően fontos­nak tartom kialakítani azt az új szemléletmódot, amely szerint az embert és az igényeit tisz­telni kell, legyen az vevő, vagy alkalmzott! Az embereket, akik az üzemért mindent elkövetnek, erkölcsileg és anyagilag való­ban el kell ismerni. — Hogyan kívánják megtar­tani és tovább erősíteni piaci pozícióikat? — Terveink között szerepel arculatunk, az image kialakí­tása, gondolok itt a külső jegyek erősítésére. Továbbá közvetlen kapcsolatot kívánunk kiépíteni a közvetlen értékesítőkkel. A belföldi piac megtartása mellett szeretnénk megduplázni az ex­portunkat, ezzel elérni, hogy az idei év összes forgalma mintegy ötven százalékkal emelkedjen a tavalyihoz képest. Ha minden elképzeléseink szerint történik, még az idén - bérleményeink megvásárlása után, az Állami Fejlesztési Intézet támogatásá­val - új korszerű csomagoló gé­pet helyezünk üzembe, ami le­hetővé teszi 10-15 dolgozó fel­vételét. fá. László Sándor őrnagy ják végre a cselekményt. — A személyi tulajdon vé­delme magánügy, de az önök feladata lenne a bűnözés meg­fékezése és a megelőzés. Konk­rétan milyen intézkedésekkel segítik ezeket? — Több rendőrre lenne szük­ség a hatékonyságunk növelése érdekében. A legjobb védeke­zés a közterületi jelenlét, ami­hez azonban állománybővítésre lenne szükség. Egyfajta megol­dás az önkormányzatokkal való együttműködés. Sikerült telepü­lések vezetésével megállapod­nunk abban, hogy néhány rendőr öszes költségeit a hivatal fedezi, de munkatársaink szak­mailag hozzánk, a rendőrség kötelékébe tartoznának. Újdon­ság az is, hogy a kapitányság hatósági területét folyamatosan - most már számítógéppel - ki­értékeljük, és ennek függvé­nyében szervezzük a szolgála­tot. Ezért telepítettünk Magyar- nándor térségébe egy URH kör­zetet, s szándékaink szerint - az önkormányzattal közösen kia­lakítva a tárgyi feltételeket - egy rendőrőrsöt is fogunk oda telepíteni. — Valójában az ember két dolgot tehet. Központi intézke­désekre vár - ami a létszám és a technikai problémákat meg­oldja -, de ez meglehetősen passzív álláspont. Meg kell próbálnunk a saját lehetősége­inket felkutatni és kihasználni. Például a bűnügyileg legfertő­zöttebb területeken megnövel­jük a szolgálati létszámot, va­lamint elősegítjük a polgári őr­ségek kialakulását, s munká­jukban is támogatjuk a már meglévő csoportokat. Helyi kezdeményezésre legelőször Ersekvadkerten alakult 136 em­ber részvételével egy önvédelmi egyesület. Működésük, az éj­szakai járőrözések, vagy egy­szerűen csak a közterületeken való jelenlétük nyomán néhány hónap alatt felére (!) csökkent a bűncselekmények száma. — Az elmúlt három-négy év tapasztalatai alapján elmondha­tom, a balassagyarmati kapi­tányság felderítési és nyomo­zási mutatója országosan min­dig a legjobbak között volt. Ez azt jelenti, hogy az ismeretlen tettes ellen indított nyomozás egyharmadában sikerült megta­lálnunk a bűnöst. Mindent meg­teszünk, hogy ezt az arányt to­vábbjavítsuk. fenyvesi A zene vízum nélkül utazik A Balassagyarmati Dalegylet és a Rózsavölgyi Márk Zeneis­kola növendékei június 6. és 9. között Berlinben a reinicken- dorfi zeneiskola tanulóival, ta­náraival és a lichterfeldei ének­karral közösen több hangver­senyt adnak. Jövőre a magyar énekes és hangszeres muzsiku­sok, &Jt*n&** zenészekkel együtt, Balassagyarmaton is megrendezik a koncertsoroza­tot. A gyerekek és a művészta­nárok az utazás költségeit első­sorban saját erőből fedezik, de a kevésbé tehetős növendékek utazásához szívesen fogadják az anyagi segítséget. Balassagyarmat és környéke s Uj munkahelyek • Herencsény. Az idén előre­láthatóan 60 új munkahelyet te­remtenek a településen. Egy NSZK-beli üzletember a máso­dik félévtől 30 nődolgozót kí­ván foglalkoztatni pulóverek összevarrására. A helybeli Kap­tár Kft. közel másfél tucatnyival akarja bővíteni a kaptárukat és méhészeti segédanyagokat elő­állító közössége létszámát. Bu­dapesti vállalkozók is érdeklőd­nek tőkéjük itteni befektetése iránt, benzinkutat és Szerviz- műhelyt szándékoznak építeni. Alapítvány • Balassagyarmat. A Kiss Árpád Általános Iskola nevelő­testülete az intézmény tevé­kenységének támogatására, kü­lönösképpen azoknak az okta­tási formáknak a segítésére, amelyek finanszírozása köz­ponti költségvetésből nem old­ható meg, 100 ezer forint tőké­vel alapítványt hozott létre. A támogatások a „Kiss Árpád Ne­velési Alapítvány” névre, a 371-10842 számla javára juttat­hatók el. Közgyógyellátás • Mohora. Az önkormányzat a közelmúltban méltányossági alapon huszonöt közgyógyel lá­tási igazolványt adott ki az arra rászorulóknak, a körzeti orvos javaslata és a képviselő-testület döntése alapján. Minden érintett után 1300 forintot kell leróni a TB-nek. Szegény iskola gazdag tervei Nagy az érdeklődés a Papp Lászlóné igazgatóhelyettes által vezetett számítógépes szakkör iránt Felesleges is volna tagadni: meglehetősen szegényes kö­rülmények között tanulnak a mohorai általános iskolások. De csak egyelőre, mert ottjártunk- kor gazdag tervekről hallottunk az oktatási intézményben. — Szeretnénk iskolánkat nyolc osztályosra felfejleszteni — mondta Giebiszer Gáborné igazgatónő. — Jelenleg 60 gye­reket tanítunk: alsótagozatoso- kat, kisegítő és 6. osztályosokat. Szeptembertől az 5. és a 7., majd 8. osztályt is beindítjuk. A mohorai tanulók fele hal­mozottan hátrányos helyzetű, akiknek a kulturálódásában, egyéniségük formálásában, sőt nem túlzás: sorsuk alakításában meghatározó az iskola. — Az önkormányzat jóvol­tából gyakran visszük a gyere­keket országjárásra, autóbuszki­rándulásra, színházba — foly­tatta az igazgatónő. — A szü­lőknek egyetlen forintot sem kell érte fizetniük, még az étke­zés is ingyen van. Szeretnék olyan egy-két hetes nyári tábort szervezni, amely életmód-mo­dellként is szolgálna. Tavaly ősszel két számító­géppel, színes televízióval, vi­deóval, automata diavetítővel, térképekkel gyarapodott az is­kola, amelyek megkönnyítik az oktatást. Legközelebb padokat, asztalokat, szekrényeket, szem­léltető eszközöket kívánnak be­szerezni. Szükség volna a tan­termek számának növelésére, nem utolsó sorban megfelelő méretű tornateremre. —-Sikeres a kézműves, az irodalmi, a számítógépes és a népi gyermekjáték szakkörünk — tudtam meg Giebiszer Gá- bornétól. — A 4. és a 6. osztá­lyosok számítógépes progra­mozást is tanulnak. Ugyanokét Pajor András plébános úr ta­nítja német nyelvre. Az iskolában nyílt tanítási napokat, fogadóórákat tartanak, s napirenden vannak a családlá­togatások. Mindezek az édesa­nyákkal és az édesapákkal való jobb kapcsolatot célozzák. kolaj — rigó *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents