Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1992. január 22., szerda U:' Kérdőjelek Kettős segítség? (Ferenczy-Europress) Föld-rengés, árvíz, járvány vagy hurrikán? Legyen szó bármilyen súlyos természeti katasztrófáról, a legtermészetesebb dolog, hogy a nemzetközi segélyszervezetek sora siet a bajbajutott állam megsegítésére. Ám lehet-e külső segítséggel. hosszabb távon fenntartani egy ekkora, s oly kiáltó nehézségekkel küszködő országot, mint a részeire hullott hajdani Szovjetunió? E fogós kérdéssel foglalkozik a Washingtonban kezdődő kétnapos tanácskozás. Világos jelzést küldeni? Számos nyugati külügyminiszter fogalmazta meg így az értekezlet célját: jelezni a volt Szovjetunió népeinek, hogy a világ segíteni kíván rajtuk. Más szakértők viszont borúlátók. mondván, egy 300 milliós államközösséget kívülről ellátni lehetetlen, vagyis csupán átmeneti, humanitárius lépésekről lehet szó. Vannak a fejlődő országok közt olyanok, akik már ezt az egyeztetett, nagymérvű akciót is aggodalommal szemlélik, attól tartván, hogy az ő, elmaradottsággal és nyomorral küzdő régiójuk mindettől háttérebe szorul, kikerül a nemzetközi figyelem - és szolidaritás - fókuszából. Kettős segítség? A tanácskozáson aktív szerepet vállaló magyar diplomácia a szándékot képviseli, vagyis, hogy a FÁK-nak szánt segély egy része - nyugati finanszírozással - Közép-Kelet-Európá- ból származzon. Feleslegeit értékesíteni persze minden ország szeretné, így előfordulhatnak viták is - de remélhetőleg sikerül úgy segítenünk, hogy magunkon is segítsünk. Hazánk számára nyilván ez lenne az optimális támogatás. Szegő Gábor Nehéz áruszállítások A pénzügyi megállapodások hiányában nehezen indulnak meg az áruszállítások a volt szovjet köztársaságokba. A függetlenné vált köztársaságok közül januárban eddig Oroszországgal, Ukrajnával és Belorussziával sikerült kétoldalú államközi kereskedelmi megállapodást kötni. Az újtípusú gazdasági kapcsolatok kialakításához az intézményi keretek adottak, a vállalatokon múlik tehát, hogy megtalálják partnereiket. Az üzletkötések létrejöttét azonban jelentős mértékben hátráltatja, hogy á fizetések módja, a banki kapcsolatok még nem tisztázódtak. A szovjet relációban folytatott kereskedelmünkben az elmúlt években 2 milliárd rubel tartozás halmozódott fel szovjet oldalon. A visszafizetésről már tavaly is tárgyaltak az akkor még a szovjet hatóságokkal. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Világpolitika sorokban • Havanna. Végrehajtották a halálos Ítéletet a 38 esztendős Eduardo Diaz Betancourt-on, akinek kegyelmi kérvényét a kubai Államtanács elutasította. Az Egyesült Államokból Kubába három társával behatolni próbáló kubai emigránst terrorista akciók kitervelésében találták bűnösnek. Kubában ez volt az első kivégzés az után, hogy 1989-ben halálra ítélték Ar- naldo Ochoa tábornokot, Jorge Martinezt, Antonio Antonio de la Guardia Fontot és Amado Padron Trujillot, valamennyiü- ket kábítószerkereskedelem vádjával. Diaz két társa Dániel Santovenia és Pedro Alvarez harminc-harminc évi szabadságvesztésre ítéltetett a legfelsőbb bíróság és a minisztertanács döntése alapján. A magyar közvélemény növekvő aggodalommal figyeli a nemzetközi életet mérgező terrorista cselekményeket, amelyekre újabban országunkban is sor került - mondta kedden az ENSZ Bizottsági Tanácsának ülésén a magyar nagykövet, utalva az egykori Szovjetunióból kivándorló zsidók, illetve a budapesti török nagykövet elleni merényletre. Erdős André nagykövet abban a vitában szólalt fel, amely Líbia bűnrészességéről folyt egy amerikai, illetve egy francia repülőgép felrobbantásában. - Magyarország határozottan elitéli a terrorizmus minden formáját s az e cselekedetekhez nyújtott közvetlen, vagy közvetett segötséget. A Pan Am gépének tragédiája..éliüti országunkat is, hiszen az áldozatok között négy magyar állampogár volt - mondotta a nagykövet, aki ezúttal először szólalt fel a testület hivatalos ülésén, mióta Magyarország január 1-vel két évre a BT tagja lett. A repülőgépek elleni merényletek veszélyeztetik a békét, a nemzetközi bizottságot, így jogos és kívánatos a BT fellépése, hangoztatta Erdős André, rámutatva: a magyar közvélemény mély nyugtalansággal fogadta a vizsgálat eredményét, amely szerint líbiai személyek voltak részesei a történteknek. Amint a magyar kormány korábbi nyilatkozatában leszögezte: nélkülözhetetlen, hogy az ENSZ minden tagállama, köztük Líbia is közreműködjék az ügy tisztázásában, a felelősség megállapításában s a bűnösöket cselekedetük súlyának megfelelően vonják felelősségre - hangzott a magyar állásfoglalás. Börtönben Rettenetes Iván • Prága. Jan Langos csehszlovák belügyminiszter hétfőn bejelentette: egy jogászcsoport vizsgálja az olyan bűncselekmények büntetőjogi elévülésének a kérdéskörét, amelyeket az előző rendszer „prominens” személyiségei követtek el. Langos úgy vélekedett, sikerül majd olyan eszközöket találni, amelyek révén megakadályozható a múlt bűncselekményeinek az elévülése. A miniszter nem részletezte, milyen jogi eszközökre gondol. Jeruzsálem. Továbbra is börtönben marad a náci háborús bűnökért halálra ítélt John Dem- janjuk, miután az izraeli legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította a kiengedésére irányuló kérelmet. Az öttagú bírói testület mindazonáltal úgy rendelkezett, hogy az ügyben három héten belül újabb okmányokat lehet benyújtani. Damjanjuk a halálos ítélet és az ellen fellebbez, hogy az emberiség és a zsidó nép ellen elkövetett bűnökkel vádolva ítélték el. Az volt ellene a fő vádpont, hogy ő volt „Rettenetes Iván” a treblinkai megsemmisítőtábor gázkamrájának egyik kezelője. Ebben a táborban 1942 és 1943 folyamán nyolcszázötven ezer zsidó személyt gyilkoltak meg. Felemelték a családi pótlékot Az Országgyűlés kedden délelőtt megkezdte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény- javaslat új változatának általános vitáját. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár - a törvény- javaslat előterjesztője - elmondta, hogy a korábbi törvényjavaslathoz beérkezett számos képviselői indítvány, valamint a készülő Munka Törvénykönyvével és a közalkalmazottakról szóló törvénytervezettel, és a költségvetéssel való összhang megteremtése tette szükségessé az új változat kidolgozását. Az államtitkár kifejtette, hogy az érdemeken alapuló előmeneteli rendszerre épül a köztisztviselők illetményének jövőbeni szabályozása. Illetményük alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból állna. Az egyes fizetési fokozatokhoz szorzószámok tartoznak, a középfokú végzettségű pályakezdő tisztviselő szorzószáma az egyes. Az alapilletmény mértékét pedig az elképzelés szerint minden évben az Országgyűlés állapítaná meg a költségvetési törvényben. Morvay István szerint előzetes becslés alapján azonnali bevezetése estén 14.400 Ft lenne az alapilletmény összege. Az új illetményrendszer bevezetése minimálisan 8 milliárd forintot igényelne, de ez jelenleg nem biztosítható. Ezért annak elfogadását kérik, hogy a javaslat szerinti béreket 1995. január 1-jéig bezárólag lehessen tel- jeskörűen bevezetni. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy alapvetően a politikai környezettől, illetve feltételektől függ: sikerül-e a tervezett törvény révén semleges, stabil, pártatlan és szakszerű köztisztviselői réteget létrehozni. Szabó Lajos kisgazda képviselő üdvözölte a törvénytervezetet, de kifogásolta az önkormányzati képviselőtestület javasolt különleges jogosítványait. Kósáné Kovács Magda (MSZP) kifejtette, hogy a törvénytervezet nem felel meg a címében megfogalmazottaknak. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatva elsősorban a végkielégítéssel, valamint a munkavállalói jogokkal kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. Többek között elhangzott az is, hogy a végkielégítés ösz- szegét ne az utolsó munkahelyen ledolgozott évek, hanem a munkaviszonyban töltött teljes idő arányában határozzák meg. A munkavállalói jogok körét érintve a szocialista frakció azt szorgalmazta, hogy az új Munka Törvénykönyve egyértelműen érvényesítse az alapvető emberi jogokat a munka világában is. A rövid tárgyalást követően a törvényjavaslat általános vitáját elnapolták. Az országgyűlés 234 szavazattal határozatot hozott a családi pótlék emeléséről. A kihirdetése napján hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a családi pótlék havi összege gyermekenként: egygyermekes családnak 2.370 forint, egygyermekes egyedülállónak 2.820 forint, kétgyermekes családnak 2.820 forintot, kétgyermekes egyedülállónak 3.250 forint, három- és többgyermekes családnak 3.250 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak 3.400 forint. A tartósan beteg, illetve testi, vagy értelmi fogyatékos gyermek után 4.350 forint családi pótlék jár, visz- szamenőleg, január 1-jétől. Kárpótlás a tagság rovására (Folytatás a: I. oldalról) Lehetővé teszi, hogy tíz-húsz- harminc évvel ezelőtti tagok - akik már régen felhagytak a szövetkezeti munkával, s városi emberé lettek - két hónapon belül benyújtsák a vagyonigényü- ket. Ez a jelenlegi tagság érdekeit sérti, hiszen az ő vagyonrészüket csökkenti. Sajnos vanak olyan szövetkezetek, ahol nagy volt a fluktáció: több száz, sőt több ezer ember fordujt meg az elmúlt évtizedekben. Ők - elvileg - most mind kérhetik vagyonrészüket. Természetesen mi nem a régi tagok kárpótlását kifogásoljuk! Azt azonban látni kell, hogy az elmúlt negyven évben az állam vonta el és élte fel - a költségvetésen keresztül - a szövetkezetek jövedelmét. Tehát ha az állam most kárpótolni akarja a volt szövetkezeti tagokat, akkor azt saját vagyonából tegye. A kárpótlási törvény lehetővé teszi ezt. Nem az amúgy is nehéz helyzetben lévő szövetkezeteket kelle súlytani az ilyen rendelkezésekkel. A másik sérelmes pontja az átmeneti törvénynek az árveréses vagyonértékeléssel kapcsolatos. A szétválások, kiválások és szervezeti átalakulások esetében a vagyonértékelésnél olyan árverési módszert ír elő, amely látszólag igazságos, de gyakorlatilag a kisebbség érdekeit a többség akarata ellenére kikényszerítheti az árverést. Ez pedig - azontúl, hogy bürokratikus, időhúzó - azt eredményezi, hogy a vagyontárgyak kikerülnek a szövetkezet birtokából. Ráadásul a keletkező jogviták esetén nem is lehet bírósághoz fordulni - a törvény szerint. A bírói út kizárása általános jogelvet sért, hiszen az Alkotmány kimondja: minden jogsértő döntés ellen jogorvoslatot lehet kérni. Ezen kívül a törvény megfogalmazása bonyolult, s e miatt a tagság nehezen tudja követni. Azt hiszem, amint a törvény pontos szövege megjelenik nyomtatásban, azonnal jelentkeznek az értelmezésből, illetve félreértésből adódó viták. . . — Azért biztosan vannak olyan rendelkezések, amelyek előreviszik az átalakulás ügyét. — Természetesen! Az átmeneti törvény pozitívuma, hogy a döntést a tagok kezébe adja. Szabadon választhatnak, hogy szétválnak-e vagy átalakulnak társasággá. Zonkívül a mezőgazdasági szövetkezetek esetében 100 százalékos vagyonfelosztást határoz meg, s előírja a szolidaritási alap képzését. Ez a tagság szociális célokra fordítható önsegélyezési alapja. A vagyonfelosztásnál kötelezővé teszi a kétharmados többséget, s á vagyontárgyak hasznosíthatóság szerinti csoportosítását. Ez azt jelenti, hogy csak olyan csoportonként lehet felosztani, illetve eladni a vagyontárgyakat, amelyek önmagukban is működőképesek. Tehát például az istállót, a szárítót és a legelőt egy csoportnak kell tekinteni, s csak együtt lehet eladni. Ez a rendelkezés a szövetkezetek működési feltételeinek szempontjából óriási jelentőségű. Domi • Gáza. Egy izraeli katonai bíróság a megszállt Gáza-övezet- ben hétfőn jóváhagyta az izraeli katonai hatóságok hét, erőszakra való felbujtással vádolt palesztin kiutasítására vonatkozó döntését. Izrael a hónap elején jelentette be 12 arab kiutasítását, ezek közül öt ügyét még vizsgálják. Az ENSZ és az Egyesült Államok kemény szavakkal ítélte el és a nemzetközi jog megsértésének minősítette a az 1991. áprilisa óta leghsúlyo- sabb határozatot. • Buenos Aires. Argentína kész befogadni a következő két-három évben százezer bevándorlót a balti államokból - közölte Guido di Telia argentin külügyminiszter. A diplomata kifejtette, országa a szovjet utódállamok megsegítéséről január végén Washingtonban tartandó nemzetközi tanácskozáson fogja ismertetni ezt az ajánlatot. • London. Borisz Jelcin orosz elnök nagy-britanniai hivatalos látogatásra szóló meghívást fogadott el. Ezt Douglas Hurd brit külügyminiszter kíséretének egy tagja közölte újságírók előtt, miután a britt küldöttség hazatért oroszországi, kazahsztáni és ukrajnai látogatásáról. Borisz Jelcin a tervek szerint január 30-án érkezik Londonba. Számoljon, mielőtt fizet! 1. Irányítsuk magunk kölcsöneink törlesztését! A magas hitelkamatok miatt az adós alapvető érdeke, hogy a kölcsönétől minél előbb és minél kisebb anyagi áldozat árán megszabaduljon. Ezt a célt úgy érheti el, ha megismeri a hosszúlejáratú hitelek (kölcsönök) viselkedésének törvényszerűségeit, sajátosságait, s ezáltal maga irányíthatja kölcsöne törlesztésének folyamatát. A két legfontosabb tényező, amivel kezünkban tarthatjuk e folyamatot: a havi törlesztőrészlet és a futamidő. Mindkettőt szabadon megválaszthatjuk a bank által megszabott határokon belül. A havi törlesztés összegét a kölcsönszerződésben szereplő lejárati idő alapján a bank állapítja meg. Az adós azonban fizethet ennél többet is. Amint majd látni fogjuk ez jelentősen befolyásolja a futamidőt és az összes visszafizetési kötelezettséget. Eveket és százezreket takaríthatunk meg, ha a számunkra optimális havi törlesztést fizetjük. A futamidő a kölcsön felvétele és lejárata közötti időszak. Az engedélyezett leghosszabb futamidő lakáskölcsönöknél korábban 35 év volt, most pedig 25 év. Sokan úgy hiszik, hogy az állam vagy a bank jótéteménye az, ha minél hosszabb lejárati idővel adja a kölcsönt. Ez alacsony (egy-két százalékos) kamatláb mellett igaz is volt, ma már azonban teljesen más a helyzet. Á most érvényes magas kamatok mellett az adós alapvető érdeke a futamidő rövidítése, mert ezzel nagymértékben csökkenthető az összes visszafizetési kötelezettsége. A mellékelt grafikonon a különböző futamidőkhöz tartozó összes visszafizetést ábrázoljuk 100 ezer forint kölcsöntartozás, valamint 3, 15 és 32 százalékos kamatláb esetén. Összehasonlításként bemutatjuk a tőkefelezéssel és 32 százalékos kamattal számított értékeket is. Láthatjuk, hogy minél hosz- szabb a futamidő, és minél magasabb a kamatláb, annál többet kell visszafizetnünk, mivel a kamatok összege többszöröse lehet a felvett kölcsönnek. Érdekes felfigyelni a grafikonról leolvasható másik két fontos összefüggésre is: — A tőkefelezés után 32 százalékos kamatláb mellett kevesebbet kell visszafizetni, mint a nem felezett kölcsönnél a 15 százalékos kamatláb mellett. Jól döntöttek tehát azok, akik az előbbi megoldást választották. — Ha a tőkefelezős változatnál 5 éven belül vissza tudjuk fizetni tartozásunkat, akkor kevesebbet fizetünk, mint ameny- n%i a felezés előtti tartozásunk. Fontos megjegyezni, hogy mind a grafikonok, mind a táblázatok értékeit 100 ezer forint kölcsöntartozásra számítottuk ki. Ettől eltérő tartozás esetén tehát az itt talált forint értékeket annyival kell megszorozni, ahányszor a kölcsönünk összegében a 100.000 meg van. Ezt a szorzószámot legegyszerűbben úgy határozzuk meg, ha leírjuk a kölcsönünk összegét: Pl.: 182.356 forint, majd jobbról bal felé haladva 5 számjegy után kitesszük a tizedesvesszőt. így: 1,82356 lesz az előbb említett szorzószám, amellyel a táblázatból kiválasztott számértéket meg kell szoroznunk. (A következő részben a havi törlesztés és a futamidő kapcsolatáról lesz szó.) ifj.Tohai László sz.technikus Tohai László gépészmérnök (Folytatjuk)
