Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
1992. január 20., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 „Elfogadom a kapcsolatokat, amelyek körülvesznek” Berki Judit kulturális nevelőtanár Berki Judit 1991. szeptember 1-jétől a kisterenyei Adám Zsigmond Nevelőotthon kulturális nevelőtanára. Az intézmény több mint 160 gyerek, illetve fiatal otthona. Igen nagy a korosztályok közötti különbség is, négy évestől huszonnégy éves korig laknak itt azok, akik számára sehol máshol nem lenne hely. Berki Judit korábban Budapesten élt, 1982-ben került Nagybátonyba. Először Mátra- verebélyben dolgozott a népművelésben, az általános művelődési központ népművelője volt és ének-zene szakon tanított az általános iskolai felső tagozatban. A nagybátonyi Petőfi művelődési ház népművelője- ként is gyarapította szakmai tapasztalatait. A budapesti Tanítóképző Főiskola óvónői szakát végezte el. A szentendrei művelődési központ által szervezett népmű- velő-ügyintéző-szervező szakon 1989-ben fejezte be tanulmányait. Most a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola művelődésszervező szakának hallgatója, a főiskola budapesti tagozatán tanul. Ezen a pár évvel ezelőtt szervezett új szakon vállalkozásbarát, a mai kor eszményeinek megfelelő művelődési szakembereket képeznek, akik például ahhoz is értenek majd, hogyan kell vállalkozásokat beindítani, tudják, mi az a marketing reklám, egyúttal ismerik a drámapedagógiát, képesek népfőiskolák szervezésére, hagyományőrzésre, másfajta szemlélettel, és így tovább. — Úgyszólván önként adódik a kérdés, mi az a másfajta szemlélet? — E szemlélet lényegét, az ennek jegyében végzett munka varázsát abban látom, hogy az egész tevékenységet egy fokozottan emberközpontú világkép jegyében kell végezni. Nagyon vonzó, hogy bele tudom magamat helyezni a világba. Közben el tudom fogadni azokat az emberi kapcsolataimat, amelyek körülvesznek az életben. Úgy látom, a mai világban erre különösen szükség van az élet valamennyi szférájában, minden munkahelyen. Hát még egy hátrányos helyzetű gyermekek számára berendezkedett nevelőotthonban. — Miben látja az itt végzett munka sajátosságát? — Itt elsősorban az a feladatom, hogy bizonyos folyamatokat gerjesszek, amelyek hozzájárulhatnak e változatos és nehéz sorsú gyerekek, fiatalok közösségé kovácsolásához. Mindig a gyerekek között kell lenni, leülök velük, beszélgetünk az életükről, a terveikről, a napi feladatokról, gondjaikról, sikereikről. Nagy a korosztályok közötti különbség, s minden korosztállyal csak a maga nyelvén lehet szót érteni. Bár az otthonban minden törekvés, a nevelő és az oktató munka arra irányul, hogy az itt lakók valóban otthon érezhessék magukat, és mind eredményesebben készüljenek föl a majdani „kinti” életükre, mégis sokszor súlyos gondokkal, főként belső konfliktusokkal küszködnek. Nehéz a családot pótolni, sajnos, teljesen nem is lehet. Éppen ezért lehetőleg teljesen közvetlen kapcsolatokra van szükség. Nem szeretem a látványos rendezvényeket - időnként persze ezekre is óhatatlanul szükség van - , fontosabb, hogy a kisebb csoportokkal való kapcsolatot tudjam kialakítani. — Hogyan történik ez? — Korosztályonként tartok foglalkozásokat különböző csoportoknak. Ezeket általában a könyvtárban tartjuk. A kicsikkel együtt énekeljük a palóc népdalokat. Ugyanakkor - külső szakember segítségével - a néptánc elemeit is tanuljuk. A nagy óbbakkal önismereti beszélgetéseket tartunk. Ezek lényege, hogy a gyerek fel tudja mérni azt a fajta helyzetet: nevelőotthonban él, esetleg cigány származású, sok esetben alulképzett a kor igényeihez képest, és munkanélküliség fenyegeti. Mindez hozzátartozik az azonosságtudat kialakításához. — Gondolom, adódnak könnyedebb dolgok is a munkájában? — Természetesen, hiszen a munkánk roppant változatos. Ami vidámabb, s közösen esi- náljuk az az otthonrádió. Minden reggel egy órás adást sugárzunk a stúdióból, sok zenével. Erre építjük a riporteri szakkört. Megjelenik a „Gyermeklánc”, az otthon ifjúsági önkormányzatának folyóirata. Videoszakkör működik, tanfolyamok zajlanak, rendszeresek a különböző szolgáltatások működése, napi álláshirdetéseket is adunk, stb. Arra törekszünk, hogy valóban az itt lakók otthona legyünk.-mér Leütötték és kirabolták Salgótarján belvárosában, egy férfi hazafelé igyekezett. Szórakozóhelyen volt. Kicsit gőzölt a feje, úgyhogy inkább a gyaloglást választotta a taxi helyett és különben is ilyen árak mellett luxus lett volna az éjszakai hazamenetel autóval. A Centrum Áruház sarkánál három férfi és egy nő,- akikkel talán már az est folyamán találkozott is - leütötte, majd elvette az óráját, pénzét és gyűrűjét. A toronyóra hajnali kettő órát mutatott. Pillanatok alatt lezajlott a rablás és mire feleszmélt újra csendes volt az utca. Először azt hitte, hogy csak álom volt az egész, de a fájdalom amit a fejében érzett rádöbbentette a valóságra. A nyomozás az ügyben megkezdődött és a rendőrség kéri a lakosság segítségét. Kíváncsiskodó Technikai akadalyai vannak a „kihelyezett” Miért szüntették meg a motorkerékpárok műszaki vizsgáztatását Balassagyarmaton? Ezzel súlyos gondokat okoztak a városkörnyéki motorosoknak. Esetleg nem lehetne visszaállítani? - kérdezte legutóbb Pádár József kisecseti olvasónk. Szomszéd József, a Közlekedési Felügyevizsgáztatásnak let igazgatója válasza erre a következő: — Balassagyarmaton jelenleg zárt technológiás vizsgáztatás van, de csak gépkocsikra. A motorosok helyzetét e tekintetben nehezíti, hogy nagyon kevesen jönnek össze egyszerre, nagyszámú jelentkező pedig túl hosszú idő alatt gyűlne össze. ■ A fejéről a talpára kell állítani a rendszert! ICN: fejlesztési program Nógrád megyére Nyugaton bőven van beruházói tőke Ki kell csalogatni a szalmazsákból Innováció, vagyis újítás. ICN, azaz Innovációs Centrum Nógrád. E kft. gazdasági stratégiája volt a hétvégi szakmai tanácskozás témája, amelyen részt vett Josef Böek pénzügyi kormánytanácsadó, Ulrich Plenck menedzser, Wolfgang Lehner építész, és Csanády Lili tanácsadó. A szombat délutáni időpont ellenére szinte minden hely elkelt a megyei önkormányzat tanácstermében. Bevezetőjében Korill Ferenc elmondta, jó féléve dolgoznak az új típusú fejlesztési társaság létrehozásán. Ez a társaság azért más, mert önkormányzati indíttatású, és ha úgy tetszik, vezérlésű. Az önkormányzati működés legkritikusabb pontja a területfejlesztés - mondta a közgyűlés elnöke -, ahol a korábbi szisztémát a feje tetejéről a talpára kell állítani! A modellnek integrálnia kell a települések igényeit, kezdeményezéseit, de működéséhez nélkülözhetetlen, hogy az egyes települések jogi kompetenciával, és valóságos gazdasági önállósággal rendelkezzenek. Az ICN törekvéseit támogatja és együttműködést kínál dr.Szabó Iván, ipari és kereskedelmi miniszter, és dr.Si- vák József a pénzügyminisztérium részéről. Csanády Lili így összegezte az ICN feladatait: egységes fejlesztési programot dolgoz ki a megyére; ehhez mindenfajta segítséget megad az önkormányzatoknak: lendületet ad a már működő privát gazdasági szférának, illetve ösztönzi ennek kialakulását. Wolfgang Lehner arról beszélt, hogy Magyarországon még hiányzik a tervezéshez szükséges jogi biztonság. Az önkormányzatok legnagyobb gondja az infrastrukturális kötelezettségeik teljesítése. Ezek finanszírozási problémáit oldhatja meg az az egységes gazdasági stratégia, amelynek elemei a fejlesztési és a gazdasági társulás. Sára János, a közgyűlés alel- nöke, az idei költségvetések ismeretében jelentette ki, hogy az önkormányzatok jelentős része nem tud fejleszteni. A megyei önkormányzatnak sincs fejlesztési forrása, ezért van szükség forrásszerző- és biztosító rendszerre. Kifejtette, hogy a területfejlesztési típusú állami támogatások nyilvánvalóvá teszik, hogy szükség van a központra. — Csak jóakarat és pénz kell -válaszolta meg saját kérdését (melyek azok az alapkövetelmények, amelyek lehetővé teszik a régió gazdasági működését?) Josef Back. Persze, ez nem ennyire egyszerű. Tisztázottaknak kell lenniük a tulajdonviszonyoknak, és tudni kell, milyen jövőre számíthat egy-egy gázdasági egység? Ennek elemzése után két lehetőség van: fel kell javítani vagy be kell zárni. Az innovációs központról szólva elmondta, az ICN piac- gazdasági alapokon szerveződő kft., amelynek 55 százalékban lennének tulajdonosai az ön- kormányzatok, a megye és a kormány, 45 százalékot a privát gazdasági szféra számára tartanak fenn.‘ Az OTP és'egy'oszt- rák bank már jelezte szándékát. A tulajdonosok a tőkerészvétel arányában delegálnak tagokat a felügyelő bizottságba. Két magyar és egy külföldi üzletvezetőben gondolkodnak, akik személyében megtestesülne a konstrukció: egyikük privátmenedzser, társai az önkormányzati-, illetve a nemzetközi kapcsolatok felelősei. Az ICN alapítótőkéje 100 millió forint. Azért ennyi, mert ez az a minimális összeg, amitől komolyan vehető a cég. (Böck úrtól azt is megtudhattuk, hogy a bécsi városháza hasonló társulása 200 millió schilling alaptőkével jött létre.) A kft. rangos szakértői gárdája szaktanácsokat ad, és azokat a feladatokat végzi, amelyekkel az önkormányzatok, gazdasági egységek megbízzák. Josef Böck mindenkit megnyugtatott: a nyugati világban bőségesen van beruházói tőke. Egyetlen dolog dönti el, hogy az hová megy: ki tud nagyobb nyereséget produkálni? Magyarországnak alapvetően jók az esélyei, de hiányzik a terület- rendezés. Ezért szükséges nagyon gyorsan életet lehelni az ICN-be. A bankszakember, Ulrich Plenck az összefogás mellett érvelt, mondván, az önkormányzati pénzek szétaprózásának nincs eredménye. A vállalkozásokat hazai forrásokból olyan vonzóvá kell tenni - folytatta Jósef Böck gondolatát -, hogy a külföldi befektető ne hagyja a szalmazsákban a" pénzét, 'A legegyszerűbb út a bankhoz vezet, mondta, és itt jön a lényeg: változtatni kell az adófeltételeken. Nagy tőkét szabadítana fel a kamat adóztatásának feloldása. Éppen ideje lenne, hogy az illetékes minisztériumok megegyezésre jussanak a bank- szakemberekkel. Az estébe nyúló szakmai tanácskozás konkrétabb eredményeivel később - de remélhetően minél hamarabb - találkozunk. — Dudellai — Ki képviseli a munkások érdekeit? Rock-találkozó • Balassagyarmat. Idén áprilisban is megrendezik a 217. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben Nógrád megye középiskolás rock-együtteseinek találkozóját. A meghívókat a tavaszi szünet után küldik szét, de az együttesek már most elkezdhetik a készülődést. Ruhagyűjtés • Dejtár. Jugoszláviai menekültek részére szerveztek ruha- gyűjtési akciót, A községházán tárolják a leadott téli ruhaféleségeket, amelyeket a Magyar Vöröskereszhez juttatnak el. Szinte lehetetlen olyan megoldást találni, hogy mindenkinek tetszen. Ezért döntöttünk úgy, hogy a technikai nehézségek miatt megszűntetjük a „kihelyezett” vizsgáztatást. Szeretném megtudni, hogy a pályaválasztási felelősök miért nem kapnak órakedvezményt vagy tiszteletdíjat? A munkaközösségvezetőket elismerik. Miért vannak ök előnyben, amikor - legalábbis úgy néz ki, hogy - alig van elfoglaltságuk? - Tóth H. Lász- lóné salgótarjáni olvasónk felvetéseire következő számunkban olvashatják a választ. (Folytatás az I. oldalról) mindig a helyén, amikor állítólag ezért kapott fegyelmit. (Ez igaz, de amikor az érintettet magát kérdeztem erről, csak ennyit mondott: Hagyjuk ezt a már idejét múlt dolgot.) — Szakszervezeti Bank és Részvénytársaság alakul, mi erről a véleménye? — Zárolva van a szakszervezeti vagyon, s ehhez semmi köze a többi érdekképviseletnek?! Nyílt kártyákkal kellene már játszani az MSZOSZ-nek. Itt volt a sztrájk megszervezése is. Egy két órás sztrájk munkás embernek komoly pénzveszteség, de az irodában dolgozóknak nem . Ez a szakszervezet nem képviseli a munkásokat. A most folyó pert meg fogják nyerni és nekünk semmi sem marad. Az RT. nem igazán a dolgozók érdekképviselete lesz, az ő bőrükra megy itt a játék. Legalábbis én így látom. — Az MSZOSZ semmit sem kezdeményezett, hogy felvegye önökkel a kapcsolatot? — Amióta a székházat eladták azóta nem. De mi nem tétlenkedünk. Amerikai segítséggel létrehozunk egy információs irodát, ami segítséget adna a hozzánk forduló bajban lévő embereknek. S készülünk a választásokra, hogy a parlamentben is képviseltetve legyünk. — A semmiből jöttünk létre, a Független Liga politikamentességre törekszik, bár ez ma még lehetetlen. Szeretnénk elkerülni, de nem tagadjuk: az SZDSZ sokat segít a munkánkban. Véleményem szerint a parlament politizáljon, mi pedig védjük pártállástól, szakszervezeti tagságtól: függetlenül a hozzánk forduló, segítségre szoruló embereket — mondja Kazinczi István, a Független Liga szervezője. — Hogyan segít a Liga? Először is van egy jogsegély szolgálatunk, esetenként konkrét anyagi segítséget is nyújtunk, persze a lehetőségeinkhez képest. S mindezt szervezett formában tesszük. — AZ RT. megalakulása után együtt fog működni a három érdekképviseleti szerv? — Nem, ez nem fog menni. Már az indulásnál sem volt tiszta a játék. Együttműködni, csak tiszta lapokkal lehet. És egyáltalán nem tudom, hogy miért kell létrehozni, hiszen a banktitok az mindenkire vonatkozik, még az OTP-re is, tehát a szakszervezet ügyei így is titkosak, a sztrájkalap is. S hozzá kell tennem, hogy ma már nemcsak az OTP létezik, mint pénz- intézmény! Szándékos hepe-hupák Nyugat-Európában már régóta alkalmaznak különböző furfangos és nem mindig olcsó módszereket a gyorshajtás megelőzésére. így egy adott útszakaszon nemcsak sebesség- korlátozó táblát helyeznek el, hanem az útburkolatba beépített gumibakokkal kialakított domborulatokkal kényszerítik a vezetőket a lassításra. Ezt a módszert lehet, hogy Salgótarjánban is elkezdik alkalmazni. Kenyeres István, a polgár- mesteri hivatal műszaki osztályának vezetője elmondta: nincsenek kifogástalan minőségű utak, sajnos van, ahol a burkolat minősége szükségtelenné teszi a mesterséges akadályokat. Ugyanakkor számos bejelentés érkezik hozzájuk, melyek mielőbbi hatékony intézkedést sürgetnek a gyorshajtók megfékezésére. — A fényvisszaverő szemekkel ellátott, sárga-fekete színű - így szürkületben és sötétben is jól látható -, gumibordák kialakítása városunkban egyelőre elképzelés - mondta a műszaki osztályvezető.- Amíg nincs tisztázva a dolog műszaki és jogi oldala, addig nem bocsátkozunk kísérletezésbe. Nyilván figyelembe vesszük a/ alkalmazhatóság feltételeit, elsősorban üdülő, pihenő övezetekben, iskolák, vasúti átjárók környékén indokolt a bevezetés. Az INFOTECH nem szűnt meg! Szép öröm a káröröm, és édes a bosszú - ilyenkor mondjuk, emberek vagyunk. Ezen érzések következményeit viseli néhány napja a salgótarjáni ITV INFOTECH Kft. Történt ugyanis, hogy két munkatársuk, Gebhardt József és Bajnóczi László január másodikán búcsút mondott a cégnek. A két műszerész (immár az INFOCOPY Kft. alkalmazottjaként) sorra szereli le a régi gazda leendő ügyfeleit, mondván, az INFOTECH fénymásoló részlege megszűnt! Az ITV INFOTECH Kft. kéri, ne higgyék el a konkurencia állítását, mert a cég (és a fénymásolás) nélkülük is működik. — Mi az alapvető kölönbség az MSZOSZ és a többi érdek- képviseleti szerv között? — Mi az aluról jövő kezdeményezéseket vesszük figyelembe, az MSZOSZ viszont föntről kezdeményez. Jó példa volt erre a mostani sztrájk is. — Az EXPO alkalmas lenne ideiglenes munkahelyteremtésre? — Nem hiszem, hogy eredményes lenne, a befektetők nyílván olcsó munkaerőt keresnek majd és így megint csak kihasználnák a segédmunkából élőket, mert ami profitál azt eleve nem itt fogják elvégeztetni. Példa erre a tervek elkészítése Is, melyet Nyugaton végeztettek. Ebben a kérdésben a megoldás: a tőkét a termelésre átvinni és a privatizációt előmozdítani az ipari területeken is. — Az MSZOSZ érintkezésbe lépett-e már a Független Ligával? — Nem, nem is kerestek minket... Egyelőre tehát még dúl a harc az érdekképviseleti szervek között s a győzelem fogalma ebben az esetben relatív. Az igazi az lenne, ha minden különbség ellenére is együtt védenék a dolgozó emberek érdekeit. Szeli