Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

MOZAIK 1992. január 18., szombat Ú A csillagász földbirtokos 150 éve született Konkoly-Thege Miklós Ógyallai kastélyának kertjé­ben 1871-ben állította fel egy­szerű távcsövét a január húsza­dikán 150 éve született Kon- koly-Thege Miklós, hogy saját kedvtelésére az égboltot vizs- gálgassa. Rövidesen elhatá­rozta, hogy a csillagászatot élethivatásának választja, és nagy körültekintéssel látott hozzá terve megvalósításához. Felkereste a legjelentősebb eu­Lada tulajdonosoknak! Jól látható „kocsiőr”, barkácsban A rendőrségi jelentésekből közismert, hogy a legtöbb ellopott kocsi a Ladák közül kerül ki. Az egyik ok. hogy a Ladák ajtaját aránylag egyszerű kinyitni. A Fiat rendszerű, felfele szélesedő, belső ajtózáró gombokat ugyanis az ablakkeret gumitömítése között bedugott dróthurokkal a gyakorlott autótolvaj két-három másodperc alatt ki tudja nyitni. Az ilyetén való ajtónyitás megelőzése arány­lag egyszerű: a felfele gombaszerűen szélesedő, menetes műanyaggombokat egyszerűen le kell csavarni, és helyükre ugyanolyan menetű, de vé­gig azonos vastagságú gombocskákat kell esz- tergáltatni és felhajtani. Igaz, így valamivel ké­nyelmetlenebb a kis gombfejet lenyomni, vi­szont azon nem akad meg a tolvaj dróthurka. De le lehet esztergálni magukat a gombokat is pár­huzamosra, vagy alig kúposra. Ha hosszabb időre hagyják magára a kocsit, érdemes valamennyi ajtó nyitógombját lecsa­varni. Az is segít, ha valamennyi gombra na­gyobb, de felfele keskenyedő zárósapkát, pél­dául nagyobb filctollak már eldobásra szánt ku­pakját nyomjuk. Az is elriasztja a tolvajt, ha egy erős láncot - amelynek szemszélessége 1,5-2 centiméter - az előretolt vezetőülés csővázán (a jobb láb alatti helyen) és a kormányon átfűzzük, és egy erős la­kattal lezárjuk. A láncot érdemes előbb műanyag csőbe húzni, úgy nem olyan csúnya, és nem sért meg semmit. A kívülről is jól látható „kocsiőr” eleve elveszi a tolvaj kedvét. A vas sem legyőzhetetlen (FEB) Az amatőrök egy ré­sze gyakran idegenkedik a vas­tól, mintha a fémek megmunká­lása, alakítása sokkal nagyobb szaktudást igényelne, mint a fáé. Pedig alig van olyan háztar­tás, ahol ne kelne el némi laka­tos-készség. ahol ne kellene bí­belődni a zárakkal, pántok- kal.különböző lemezekkel. A lakatosko.őás. szerszám- készletének egyik alapeszköze a keretes fémfűrégz és a részelő7 garnitúra, amiből legtöbbször a kicsi, és a közepes méretűre le­het szükség. Jó ha van belőlük kéznél egy-egy lapos, gömbö­lyű, félgömbölyű és háromélű változat is. A legtöbb gondot a fúrás, fú­ráselőkészítés okozhatja. A gyakorlatlan ember hajlamos előkészítetlenül nekiesni a fú­randó anyagoknak, s könnyen megesik, hogy eltörik, kiugrik kezéből a fúrógép. Ennek könnyű elejét venni, ha egy pontozóval - szakszóval: kirne- rezővel - a fúrás előtt beütjük a leendő lyuk helyét. Ugyanilyen hasznos szerszám a hidegvágó is, amiből 5, 10 és 20 milliméte­res élszélességűt érdemes be­szerezni. Jó ha van a háznál egy kisebb lemezvágó olló, egy nagyobb - legalább félkilós - kalapács és egy univerzális feszítővas, azaz spajszer is. Elengedhetetlen egy legalább 15^5,, tjggtjméteres, 2-3 c e n t i m é t e t ag; , c gyen­gető alátéL, EzT wwlmos, egy nagyobb, legalább 40x40x2 centiméteres tölgyfa alátétdesz­kára és azzal együtt szilárd munkaasztalra rögzíteni. Semmihez sem lehet kezdeni, ha nincsenek a szerszámosládá­ban mérőszerszámok, Minden háztartásban szükség lehet egy 2-3 méteres kihúzható acélsza­lagra, és egy egyszerűbb toló­mérőre, azaz sublerre. Már az elején is említettük, hogy a házi barkácsolás egyik legnagyobb akadálya a lakások szűk alapterülete, mégis elke­rülhetetlen, hogy valami mun­kaasztalról ne gondoskodjunk. Kaphatóak rendkívül praktikus, összecsukható barkácsasztalok, amelyre könnyen felerősíthe­tünk vagy valamilyen satut, vagy gyorsan csukható-nyitható C alakú pillanatszorítót. A satuk közül elegendő a 6-8 centis be- fogópofáju, a pillanatszorítóból 30,40,50 centiméteresre nyitha- tót lehet kapni.Mindezek -ha valaki egyetlen nekifutásra szé­lemé beszerezni őket - kisebb vagyonba kerülnek. Ezért na­gyon gyakran hallani a szom­szédok „szövetkezéséről”: megegyeznek a közelben lakók, ki mit vesz meg a közös kész­letből, s mindig az használja az adott szerszámot, akinek éppen szüksége van rá. A dolognak egyetlen szépséghibája van: az igazi mester nagyra tartja a szerszámait, mert anélkül ke­servessé nehezülhet a legegy­szerűbb munka is. A közös szerszámnak pedig - tudjuk - könnyen „túrós lehet a háta” ... Szűcs József rópai csillagvizsgálókat, szemé­lyes kapcsolatot teremtett a kor legkiválóbb műszergyártó cége­ivel. Az Ógyallán felépült ob­szervatórium. amelyet alapítója a magyar államnak ajándéko­zott, lett az alapja a ma is mű­ködő akadémiai intézetnek. Konkoly-Thege nevéhez fűző­dik az 1445-ös sorszámú kis­bolygó és az Ógyalla aszteroida felfedezése is. Tallózó lowa egyik magánklinikáján orvosi konzíliumot tartottak. Az érintett beteg odavánszorgott, és az ajtó mögött hallgatózott. Feleségének is elmondta, hogy már tudja, mit csinálnak vele. de nem egészen érti, mert lati­nul beszéltek. Azt mondták, hogy majd az autopszia után ál­lapítják meg az okot. Vagyis a boncolás után. . . * * * Charles King libériái elnök annak idején diadallal jelentette be, hogy 600 ezres szavazat- többséggel győzött. Ellenfele nyomban közölte, hogy csalt. Arra, hogy mivel tudja ezt bi­zonyítani, azt válaszolta: „Ne­hezen képzelhető el 600 ezres szavazattöbség olyan ország­ban, ahol 15 ezer választópol­gárt tartanak nyilván.” * * * Teheránban először rendez­tek divatbemutatót az iszlám forradalom győzelme óta. Azo­kat a ruhákat mutatták be, ame­lyek közül kiválasztják azt a modellt, amit a nők az iszlám elvárásoknak megfelelően vi­selhetnek. Képes technikatörténet Caesar sáncrendszere A hadtörténelemben a legelső és egyedülálló erődítményei voltak Julius Caesar (i.e. 100-i.e. 44) sáncai. A gall háború befejezését és egyben Caesar napjának felke­lését jelentette Vercingetorix gall (kelta) király ellen az i.e. 52-51. évi hadjárat során Ger- goviánál, majd Alesiánál aratott győzelme. Itt, Alesia körül épí­tette Caesar negyven nap alatt azt a hatalmas sáncrendszert, melynek egy rekonstruált rész­letét (a mainzi Zentral Múzeun- ból) ábránk mutatja. A külső sánc 21, a belső pedig 16 km hosszú volt, az árkok 5 méter szélesek és 8-10 m mélyek. A sánc védelmét 23 megfigyelő és 1500 védelmi toronyból látták el a katonák. K.A. Gyógyítás tüszúrással . Egyre több bioklinika kezdi meg működését hazánkban is, ahol a járóbeteg-rendelésen természetgyógyászati és termé­szetes gyógymódokat alkal­maznak. Vezérelvük a komple­xitás, így talpmasszázzsal, aku­punktúrával, bioenergiás keze­léssel, gyógytermékek árúsítá- sával, tehát szinte mindennel foglalkoznak. Kiegészítésként még gyógymasszázs és bio­kozmetika is igénybe vehető. Az európai orvoslás a ko­rábbi tagadó álláspontjával el­lentétben ma már erőteljesen érdeklődik a több évezredes ta­pasztalatokon nyugvó akupunk­túra iránt. Az akupunktúrás tű­szúrásokat ma már nem csupán „egyszerű” fájdalomcsillapí­tásra használják, hanem gyógyí­tásra is. Ám minden távol-keleti és nyugati orvos hangsúlyozza, hogy az akupunktúra nem cso­dagyógymód, tehát senki se várja tőle, högy minden beteg­séget meg lehet vele szüntetni. Elektronikus segédgépkocsivezető A nehéz terepen súlyos rakománnyal fuvarozó kamionok vezetőit kimeríti a rengeteg kuplungo­zás. sebességváltás, s közben a terepre figyelés. A sokszor megálló-induló nehéz járművek sofőrjeit, például a szemétgyűjtő kocsik, vagy a városi bu­szok sofőrjeinek meg az indulással-gyorsítás- sal-fékezéssel járó lábmunka okoz nem kis nehéz­séget. Gyakran előfordul, hogy egy-egy szeme­teskocsi vezetője óránként 250-szer is kénytelen kuplungozni és váltani. Munkájukat már évek óta könnyítik a mecha­nikus automata kuplungok, amelyeket nem kell lábbal működtetni, a sebességváltás megkezdése­kor a váltókar előbb működteti a kuplungot is. Az elektronika segítségével most még egysze­rűbbé, a korábbiakhoz képest szinte gyerekjá­tékká könnyebbedett a nagy járművek vezetése. Szinte egyidejűleg fejlesztett kj nehéz járművei­hez elektronikusan vezérelt automata sebesség­váltó-szerkezetet a Mercedes, a Scania és a Rena­ult. Lényegük, hogy az osztóműves, 12-18 sebes- séges váltóművet, és a váltáshoz szükséges kup­lungozást, magyarul tengelykapcsolást a gázadás­tól, a terheléstől, a menetmódtól és a tereptől füg­gően az automatika működteti. A sofőr a váltó­karral csak az üzemmódot vezérli, azt befolyá­solja, hogy üresben, erőltetett üzemben, takaréko­san, hátra, vagy emelkedőre kapcsoltan kívánja-e vezetni kocsiját. Egy segédtárcsa forgatható kap­csolójával pedig a segédberendezéseit működtet­heti, ugyancsak az elektronikával kapcsoltan. Magát a váltószerkezetet és a kuplungot az „elekt­ronikus segédsofőr" hidraulikák vagy sűrített le­vegő segítségével működteti. Az új szív előkészítése átültetésre Szabó Zoltán (bal oldalon) és teamje munka közben Szívátültetés Magyarországon Dr.Szabó Zoltán, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikájának professzora és or­vosi csoportja 1992. január harmadikén szívátültetést hajtott végre először Magyországon. Amint az a Magyar Távirati Iroda pénteki jelentéséből is kiderült. Schwarz Sándor, az új szíves huszonnyolc eves fiatalember a körülményekhez képest válto­zatlanul jól érzi magát. A műtétről készült felvételeket a klinika bocsájtotta az MTI rendelkezésére. A professzor a műtét után a pihenő szobában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents