Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

1992. január 17., péntek BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE 5 • • Önkormányzatok a vállalkozásokért A vállalkozások korát éljük. Ám bármibe is a siker reményében belevágni nemcsak elhatározás kérdése, hiszen pénzre, netán te­lekre, vagy épületre van szükség hozzá. Ugyanakkor az új iránti erőfeszítések gyakran közösségi érdeket is szolgálnak, mert hozzájárulnak az adott terület kereskedelmének, iparának fej­lődéséhez. Arra voltam kíváncsi s megkérdeztem néhány telepü­lés vezetőjét: önkormányzatuk hogyan segíti a vállalkozókat, a vállalkozásokat? Adassák meg a választás joga! Markó Antal, Szügy polgármes­tere: — Mi üresen álló épületek és helyiségek kedvezményes bér­beadásával. építési telkek ala­csony áron való értékesítésével támogatjuk a vállakózásokat. Ezekre a kedvezményekre azok tarthatnak igényt, akik munká­jukkal előmozdítják a széleskö- rűbb szolgáltatást. Szüksége volna a községnek többek kö­zött cipészre, műszerészre, pékre, cukrászra, autószerelőre, mezőgazdasági kisgépjavítóra, háztartási gépszerelőre. Szántó József, Cserhátsurány polgármestere: — Mi adómentességet bizto­sítunk, kedvezményes áron, vagy akár ingyen is telket jutta­tunk azoknak a vállalkozóknak, akik munkahelyeket teremte­nek. A községben sok az állás­talan asztalos, a bútorkészítő, a varrónő, az ő szakképzettsé­gükre alapozva lehetne kisebb üzemeket létrehozni. Fábián János, Dejtár pol­gármestere: — Önkormányzatunk jutá­nyos áron ad telket a munkaal­kalmat teremtő vállalkozóknak. Van is már rá példa: egy kft. kezdetben tíz, később húsz em­bert szándékozik foglalkoztatni a faipari, majd a lakatos üzemé­ben. Községünkben szívesen látnánk például rádió- és tévé­szerelő, autószerelő, pék letele­Frankó J ózsef drégely pal án k i lakosnak nem kell már máshová vinnie a kertjében összegyűjtött szilvát, ha pálinkát akar főzetni belőle. Mert húsz év után, ta­valy novembertől, a községben ismét üzemel szeszfőzde, amely a helybeli Vegyesipari és Szol­gáltató Kft. tulajdonát képezi. — Csak kétévenként főzetek, olyan kicsi a termés — mondta a mezőgazdasági gépszerelő. — Háromszázötven liter vörös pedését, s bizonyos, hogy a va­lamilyen formában történő tá­mogatásuktól sem zárkózunk el. Fajcsik József, Mohora pol­gármestere: — Sajnos, nálunk csak pa­lackozott italokat árusítók van­nak, holott nagy szükség volna pékségre, fodrász üzletre, tévé­szerelőre, s afféle ezermester javító-karbantartónak is volna munkája. Beszéltünk már ezek­ről az igényekről, érdeklődő is akadt, de semmi konkrétum nem történt. Adókedvezmény­nyel, a három helyiségből álló volt tejbegyüjtő és egyéb meg­lévő épületek kedvezményes bérbeadásával, közművesített építési telkek alacsony áron való értékesítésével tudnánk se­gíteni a vállalkozásokat. Sándor István, Magyarnándor polgármestere: — A volt MSZMP-székhá- zat a Margaréta Gmk.-nak, a régi iskolát a Kerkó Kft.-nek adtuk olcsón bérbe. Nem is ta­gadom, hasznunk származik mindkét vállalkozásból, hiszen helybelieknek teremtenek ke­nyérkereseti lehetőséget, bérleti díjat fizetnek, s az épületeket is rendben tartják. A még üresen álló két épület egyikében sütő­üzemet, a másikban varrodát szeretnénk üzembe helyezni. Adót nem vetettünk ki a vállal­kozókra, s olcsó telkekkel is se­gíteni kívánjuk őket. (kolaj) szilvát hoztam, remélem, haza­vihetek 30 liter frankó pálinkát. Száznegyven forintért kell megváltani literjét, de megéri, mert a kocsmában négyszer ennyit elkérnének érte. Azzal már Oláh Tibor kar­bantartó dicsekedett el, hogy messzeföldön híres tüzesvizet főznek az új pálinkafőzőében. Szó szerint tüzes az a jóféle víz, hiszen 51 fokosra hagyják. No. egészségünkre! Szeretem azokat, akik nem a kibúvókat keresik. Ma az egyik legkedveltebb kifogás, hogy nincs pénz. Ez a joker. Ha az átlagost meghaladó erő­feszítés kellene tenni, ha nem tudjuk igazán, mit is csinál­junk, elegendő ezt behelyette­síteni a képletbe, és máris fél­retehet jük a feladatot, mert így már nem ránk tartozik. Szeretem azokat, akik a sok­kal nehezebb utat választják: a valódi megoldás keresését. Gond manapság, hogy akár 14-15 éves fiatalok is utcára ke­rülhetnek, mert nincs munka- és a továbbtanulási lehetősé­gük. Az egyik ok: mind kevesebb üzem tudja vállalni — saját problémái miatt - a gyerekekkel való foglalkozást, s így csökken a szakmunkástanulóknak felve­hetők száma. A balassagyar­mati 217. számú Ipari Szak­Kiszolgál/tat/va Mármint a gyerekek. Nem reklamálnak, nem károm­kodnak, csak elkeserednek, ha meglátják a gyarmati pa­pírbolt új nyitvatartását. A gyerekek szerint a füzet, vagy a ceruza mindig akkor fogy el, amikor a legjobban kellene. Vennének, ha lenne hol. De a városközpontban nincs. A gyerekeknek - főleg a napköziseknek - esélyük sincs rá, hogy hétközben vásárolja­nak. A tanítás ugyanis 7.45- kor kezdődik, s a napközi 16.45—ig tart. A papírbolt - míg a • Nóg- rádkeré volt - fél nyolckor nyitott. Most nyolckor. Mikor a tanítás már javában fart! Valahogy a privatizációtól az emberek jobb ellátást vártak. A tulajdonosnak jól felfogott érdeke a forgalom növelése. Az idősebbek bizonyára jól emlékeznek még a „Szent Ist­vánra”, a papírbolt elődjére. Az akkor volt nyitva, amikor kellett. Amikor a gyerekek ráértek. Már a tanítás előtt és után is. És nem zártak be dél­ben, amikor a gyerek az ebéd­jét feláldozva esetleg vásá­rolni akar. Mert máskor nem teheti meg. Mennyi időre van szükség, hogy a gyerekek ne kiszolgál­tatva, hanem kiszolgálva le­gyenek?! J.S. munkásképző Intézetben is tet- tenérhető ez a folyamat? - kér­deztem az intézmény igazgató­ját, Arató Jánost. — Várható volt, hogy egyre csökken az üzemi tanműhelyek befogadóképessége. Ezért már korábban - főleg saját erőből - iskolai műhelyek kialakításába kezdtünk. A két év óta tartó is­kolai vállalkozások minden be­vételét ezek fejlesztésére fordít­juk. Milyen vállalkozásokba kezdtünk? Csak egy példa: üz­lethelyiségeket építettünk. A piacon adott a megrendelő, csak meg kell találni őket, és mini­mális haszonnal kalkulálva meg lehet velük egyezni. Az apró nyereségek összeadódnak. — Az önkormányzattól cse­kély támogatást is kaptunk a fej­lesztésünkhöz. Ez az összeg azonban a ráfordításnak mind­össze a húsz százalékát tette ki, Vajon az amerikai Worlwach Intézet munkatársai Cassandra- ként mondhatják-e néhány év múltán: „Mi szóltunk, hogy a környezetünk védelmében sür­gős és nagyszabású intézkedé­sekre van szükség.” Ők szóltak, de mi mit tehetünk? Szinte semmit - gondolhatnánk. De a tenger is cseppekből áll, ha csak apró dolgokat is, de tenni kell! A balassagyarmati önkor­mányzat keresett és talált is megoldást, amely részben ga­rantálja a város levegőjének minőségjavulását. — Létkérdés a tiszta levegő — mondta dr. Kiss Tamás al­polgármester. — Két egyszerű út kínálkozik ennek elérésére: egyrészt csökkenteni a szeny- nyezést. másrészt kihasználni a természetben meglévő biológiai tisztító módszereket. a többi pénz saját erőforrásból származott. — így értük el, hogy műhe­lyeinkben a következő tanévtől 430-ra növekszik az elhelyezet­tek létszáma. (Két éve még csak 30-40-en voltak!) — A szükség hozza, hogy minden műhelyünket egyben termelőegységként is üzemel­tetjük majd, ugyanis az önkor­mányzat nem tudja felvállalni az intézet teljes működtetését. — Fontos a lehetőség megte­remtése, de a végzettek el tud­kírjak-e ki az oktatott szakmák választékát? — A demokráciában meg kell adni a jogot, hogy min­denki maga választhassa a szakmáját. A munkaerőpiacon dől el majd, hogy tud-e élni hi­vatásával. fenyvesi — A- gázprogram beindítása nemcsak az olcsóbb fűtés lehe­tőségét teremti meg, hanem az olajtüzeléshez képest környe­zetbarát is, A másik tényező a zöldövezet bővítésével függ össze. Az előrelátás ezen a terü­leten elengedhetetlen, mert sok-sok év kell ahhoz, míg a csemetékből fák növekednek! ' — A várost több oldalról er­dők fogják közre, de vannak még területek, amelyeket cél­szerű parkosítani. A Springa domb keleti lejtőjét - ahol épít­kezni csak nagy költséggel le­hetne - az önkormányzat kez­deményezésére központi beru­házásból, az Erdőfelügyelőség közreműködésével, fásítják. A telepítés tervének engedélye­zése után, idén tavasszal kezdik főleg tölgyfa csemetékkel beül­tetni a területet. fá. Balassagyarmat és környéke Beruházások • Patak. A múlt évben 18 mil­lió forinttal gazdálkodhattak a községben, annyival, mint még sohasem. Különböző beruházá­sokra hozzávetőlegesen 6 millió forintot költöttek. Saját erőből tetőtérbeépítéssel hét helyiség­gel bővítették az általános isko­lát, s szeptembertől már vala­mennyi helybeli gyerek itt ta­nulhat. Régi jogos igényük volt az itt élőknek, hogy emlékmű­vet állítsanak az első és máso­dik világháborúban elesett elő­döknek, s ez a vágy is teljesült. Végül, de nem utolsósorban: rendbehozták és új kerítéssel vonták körbe a köztemetőt. Hivatalbővítés • Ipolyvece. Eddig csak egy szobából állt a polgármesteri hivatal, ezért szükségessé vált a bővítése. Ehhez megfelelő lehe­tőséget kínált a szomszédos volt orvosi rendelő, melyet felújítot­tak. Most már minden ügyin­téző külön szobában dolgozik, ahol zavartalanul fogadhatja az ügyfeleket, s van ebédlőhelyi­ség, mosdó, wc is. Az orvosi rendelő egy átalakított szolgá­lati lakásban kapott helyet, melyben a doktor a korábbiak­nál kedvezőbb feltételek mellett gyógyíthatja a betegeket. Építkezhetnek • Hont. Növekszik az építési kedv, s így remény van rá, hogy gyarapszik majd a jelenleg 700- as lélekszám. Az önkormányzat nemrégiben adott el három tel­ket, s még továbbiak kialakítá­sára is igény mutatkozik. Az otthonteremtőket ebben az év­ben 270 ezer forint kamatmen­tes kölcsönnel támogatják. Körjegyzőség • Patvarc. A gyarmati képvi­selő-testület a legutóbbi ülésén tudomásul vette az önállóvá vált falu honatyáinak döntését, mi­szerint körjegyzőségi formában a városhoz kívánnak tartozni. A közelmúltban a balassa­gyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában hangversenyen vettem részt. A Miskolci Zene- művészeti Szakközépiskola trombita-tanszakos növendé­kei szerepeltek. Gyönyörűen és hibátlanul játszottak. Igaz, ki­csit izgultak előadás közben, de — miként később azt a fiata­lok elmondták — részben azért vállalták a fellépést, hogy „gyakorolják a szereplést", megszokják a koncert izgal­mait. Az előadás után megkeres­tem a fiúkat az öltözőben. Meg­tudtam tőlük, hogy Hégely A trombita életcél Ákos 2., Sáfrányos Miklós 3., Ember Péter és Gál Péter 4. osztályos tanuló. Szerintük a miskolci zeneművészeti nehéz iskola. Jóformán reggel 7-től este 8 óráig a suliban kell len­niük. Délelőtt közismereti tárgya­kat tanulnak, délután zeneó­rák, kiegészítő tantárgyak vannak: szolfézs, zeneiroda­lom, zeneművészet. Két idegen nyelvet is tanul­nak, amiből érettségizniük kell. Ezután, mikor haza. vagy a kollégiumba érnek. 3-4 órát gyakorolnak a hangszerükön. A fiúk a trombita mellett még zongorázni is tanulnak, mert az mindenkinek kötelező. Csak ezután következik a felkészülés a másnapi órákra. Szerintem ez az életforma nagyon megerőltető lehet, s csak az tudja végigcsinálni, aki igazán szereti a zenét. Azt mondták, hogy trombitá­lásból szeretnének megélni, ez az életcéljuk. Sok sikert kívá­nunk, fiúk! Kürti Gréta Könyvtár az általános iskolában A dejtári általános iskola a múlt év novemberétől saját könyvtárral rendelkezik, amely a „magyar teremben” található. A gyerekek összesen 60 ezer forint értékű könyv között válogathatnak. Ké­pünkön: Zsiga Mónika, Nagygál Adrienn és Balga Szabolcs 6. osztályos tanulók böngészés közben Oláh Tibor és Frankó József figyelik, csöpög-e már a pálinka Frankó az a tüzesvíz! nak-e majd helyezkedni? Az ő Az elkészült u j ruhaipari tanműhely. Fotó:Kovalcsik esélyeiket figyelembe véve ala­Amíg a csemeték fákká nőnek... V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents