Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1992. január 16., csütörtök Kérdőjelek Titok-e az atomtitok? Állásfoglalások pályázatokról Igaztalanul vádolják a Nógrád megyei önkormányzatot? (FEB)Sokan aggódnak, hogy a Szovjetunió felbomlásával sza­bad prédává válik az a szellemi vagyon, amelyet a szovjet atomtu­domány az elmúlt évtizedekben felhalmozott. Félő, hogy a bizony­talan belső helyzet és az igen nehéz megélhetés miatt mind több atomtudós hagyja el Moszkvát és más városok kutató-intézeteit, át­települvén valamelyik gazdag ázsiai - afrikai - latin amerikai or­szágba. Van alapja az aggodalomnak? Feltétlenül. Itt ugyanis nemcsak szellemi export-import ügyletről van szó, hanem a világ biztonsága szempontjából igen veszélyes folyamatokról tovább terjedhet az atomfegyvergyártás tudománya. Bár ma már nemzetközileg elég sokat tudnak az atomtitokról, de ha ennek avatott ismerőit azok al­kalmazzák, akiknek eltökéltségük és pénzük van e titok katonai természetű hasznosítására, akkor veszélyesen bővülhet az államok atomarzenálja. Ez a nemkívánatos jelenség pedig éppen ellentétes az atomleszerelés igen Ígéretes folyamatával. Mi a megoldás? Legfőképpen az, hogy a Független Államok kö­zösségének minden szempontból kellő „megtartó ereje” legyen, te­hát e téren is megőrizze szellemi vagyonát. Nem kevésbé fontos, hogy a nagyhatalmak erősötsék meg elkötelezettségüket az atomso­rompó megállapodás iránt, vagyis vessenek gátat az atomfegyverek terjedésének. S végül hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt kell tar­tani az atomkutatásokat, fejlesztéseket, gyártó kapacitásokat, elejét véve a békét fenyegető tendenciáknak. Stílusosan szólva: ne robbanjon ezernyi részre a hajdani szovjet atomtitkok tára! P.T. Hírek röviden • Párizs . 48 százalékos része­sedést szerzett az egyik legolva­sottabb csehszlovákiai lapnál, a 400 000 példányban megjelenő Mladá Fronta Dnes-nél a fran­cia sajtómágnás, Robert Her- sant csoportja. • Brüsszel . Éles hangon cá­folta kedden George Bush ame­rikai elnöknek a Közös Piacot protekcionistának bélyegező vádjait Frank Andriessen, az Európai közösség Bizottságá­nak elnökhelyettese. • Szófia . Egy szófiai napilap szerint elképzelhető, hogy Bul­gáriában mozgósítást rendelnek el a jugoszláviai események mi­att. • Kairó . Szerdára virradó éjjel négy új kolóniát kezdtek építeni a telepesek az Izrael által meg­szállt területekre az este végre­hajtott fegyveres támadás meg­torlásaként. • Bonn . Az Egyesült Államok nem zárja ki a közép- és kelet­európai országok felvételét a NATO-ba. A NATO-tagság lehetséges - közölte Richard Cheney ameri­kai védelmi miniszter bonni lá­togatása végén a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai ki­adása szerint. • Washington . A Washing­tonban folyó közel-keleti tár­gyalások keddi napján a palesz­tin küldöttség előterjesztette a megszállt területeken létreho­zandó átmeneti kormány tervét -jelentette szerdán a The Was­hington Post. • Ljubljana . Németország diplomáciai kapcsolatot létesí­tett szerdán Szlovéniával. Az erre vonatkozó dokumentumo­kat szerdán délelőtt írta alá Ljubljanában Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter Klaus-Peter Klaiber különleges megbízatású német nagykövet­tel. „Csalnak a magyarok” — állítja a Vatra A Vatra Romaneasca nevű ro­mán szervezet politikai alakulata szerint a romániai Magyar De­mokrata Szövetség vezetésével a magyarok visszaéléseket követtek el a romániai népszámlálás során. Küldöttségüket a nap folyamán fogadta Ion Iliescu államfő és Theodor Stolojan miniszterelnök. A dokumentum visszaéléssel vádolja az RMDSZ-t, amely a közlemény állítása szerint a ro­mániai magyar egyházak, a ma­gyar nyelvű sajtó, a rádió és a tv magyar nyelvű műsorai útján „utasította a magyar kisebbséget, hogy hamisítsa meg a népszámlá­lás adatait". Visszaélésnek minő­sítik a székelyek és a csángók ma­gyarokként való bejegyzését, a vegyes házasságban élő románok magyar nemzetiségűvé nyilvání­tását, a magyar nemzetiségű ro­mán állampolgárok többszörös nyilvántartásbavételét. A legképtelenebb vádak egyike, hogy Magyarországról ez­reket „importáltak”, főleg kisko­rúakat, magyar családoknál elhe­lyezve őket, akiket utána nyilván­tartásba vetettek. Antall József miniszterelnök szerdán telefonbeszélgetést folytatott előbb Franz Vranitzky osztrák kancellárral, majd pedig Helmut Kohl német szövetségi kancellárral. Az osztrák kancellár tájékoz­tatást adott az Osztrák Köztár­saság Kormánya határozatáról Horvátország és Szlovénia önál­Az 1992. január 7—i szá­munkban „Elutasított céltámo­gatások .. címmel cikket kö­zöltünk az Állami Számvevő- szék egyik vizsgálatáról. A Fe- renczy Europress Budapest saj­tószolgálat által kiadott írásba - sajnálatos félreértés folyamán - hiba csúszott: egy másik ÁSZ vizsgálatról szóló interjú né­hány sora átkerült ebbe a cikkbe, amely így természete­sen félreértésekre adhatott okot. A hibát korrigálandó közread­juk mindkét interjú pontos szö­vegét. Az olvasók és az érintet­tek szíves elnézését kérjük. Közös álláspont Ritka esemény tanúi lehettek egyik legutóbbi ülésükön az Or­szággyűlés önkormányzati bi­zottságának tagjai: az Állami Számvevőszék és a Pénzügy­minisztérium közös előterjesz­tést nyújtott be. Ebben véle­ménykülönbség nélkül foglal­nak állást az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támoga­tásának elbírálásáról. — Hogyan sikerült azonos álláspontot kialakítani ebben a kényes kérdésben? - kérdeztük Hegedüsné dr. Müllern Vero­nika osztályvezető főtanácsost, a számvevőszéki vizsgálat veze­tőjét. — A minisztérium szakem­bereit meggyőzték a helyszíni vizsgálat során felvett jegyző­könyvek, megállapítások! 320 önkormányzat elutasított pályá­zatát vizsgáltuk meg utólagosan a helyszínen. Ezek közül 60 olyat találtunk, melyet indoko­latlanul utasított el a Pénzügy­minisztérium. A vizsgálat fényt derített 4 olyan esetre is, amikor támogatásban részesültek olyan települések, melyeknek nem volt olyan nagyságrendű forrás­hiánya, mint amilyen támoga­tást már megkaptak. Ezek a dömsödi, geszterédi, petneházi és a Nógrád megyei önkor­mányzatok voltak. Ezért úgy döntött a parlamenti bizottság, hogy a részükre kiutalt támoga­tást - összesen 39 millió 260 lóságának elismerése kérdésére. Kohl kancellár tájékoztatta An­tall Józsefet a Tizenkettek dön­téséről és a német kormány po­litikájáról. Antall József tájékoztatta a két kormáynfőt a magyar állás­pontról, amelyet a magyar Kül­ügyminisztérium fog nyilváno­ságra hozni. ezer forintot 1992-ben vonják vissza! Az utólagosan jóváhagyott 60 igényt viszont ugyancsak 1992-ben az állami költségvetés terhére fizetik ki, ez összesen 187 millió 238 ezer forint. — Milyen célra kértek támo­gatást a települések? — Főként az önkormányzati törvényben előírt kötelezettsé­geik ellátására. A pályázati fel­tételeken túl alaptevékenységü­ket ugyanis komolyan gátolja bizonyos befejezés előtt álló ok­tatási, egészségügyi, szociális beruházás leállítása pénzhiány miatt, vagy a korábban felvett hitelek visszafizetésének elma­radása az időközben megnöve­kedett kamatterhek miatt. Sok helyen a települések szétválásá­ból adódnak a gondok. Ahol hi­ányoznak az önállóság feltételei - iskola, óvoda, orvosi rendelő, stb. -, ott anyagi kérdés függ­vénye a törvény előírásainak be­tartása. A Pénzügyminisztérium vi­szont sokkal szűkebben értel­mezte az 5 milliárd forint támo­gatási összeg felosztását: elemi károkra, a határátkelők köze­gészségügyi problémáira, felújí­tásokra, később vihar-, és bel­vízkárokra is. Bár a pályázat - a minisztérium szándéka szerint - az energia áremelkedéssel kap­csolatos kiadási többletet is kompenzálni próbálta, a kere­tösszeg erre kevésnek bizo­nyult. Ugyanakkor a Pénzügymi­nisztérium az említett bírálati szempontokat sem alkalmazta következetesen, például ugyan­arra az igényre - temető kialakí­tása, illetve ravatalozó építése - Berekböszörmény igenlő vá­laszt kapott, míg Olcsva nemle­gest. — Mi a garancia arra, hogy az elkövetkező években nem is­métlődnek meg ugyanezen hi­bák? — Az önkormányzati tör­vényben megfogalmazott önál­lóság csak akkor érvényesülhet, ha a települések alanyi jogon jutnak hozzá a működésükhöz szükséges pénzhez. Gazdasági helyzetükből következően, a je­Bulgária mozgósít? Szófia. Egy bolgár napilap szerint elképzelhető, hogy Bul­gáriában mozgósítást rendelnek el a jugoszláviai események mi­att. A 24 óra című újság vetette fel ennek^lehetőségét, a Sztojan Andreev tábornokkal, Zselju Zselev elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával készített interjú kapcsán. Á lap emlékeztetett rá, hogy Belgrád katonai körzetté nyilvánította a macedón főváros környékét és 100 000 fős kato­nai erőt vont ott össze. A taná­csadó szerint a lépés példátlan agressziós cselekdet azt köve­tően, hogy Macedónia a nép­szavazáson a teljes autonómia mellett foglalt állást. A tábor­nok elmondta, hogy Zselju Zse­lev elnökletével kedden rendkí­vüli ülést tartott a Nemzetbiz­tonsági Tanács. Diplomáciai kapcsolatba léptünk Szlovéniával és Horvátországgal Magyarország szerdán diplomáciai kapcsolatot létesített Szlové­niával és Horvátországgal. A zágrábi főkonzulátust mostantól nagykövetségi szintre emelik, míg Ljubljanában ezután hoz létre nagykövetséget Budapest. A többi, önállóságát kinyilvánító köztársaság esetében Magyar- ország továbbra is vizsgálja a diplomáciai kapcsolatok felvételének lehetőségét. A döntést szerdán 18 óra 30 perckor jelentette be a ma­gyar Külügyminisztérium. Magyar-német-osztrák egyeztetés Európai elismerések - szerb tiltakozás Brüsszel. Az Eu­rópai Közösségek­ben elnöklő Portu­gália szerda délután közleményben je­lentette be, hogy a közösség és tagál­lamai elismerik Horvátországot és Szlovéniát. Az EK-államok közül Németország elsőként létesített diplomáciai kapcso­latokat Horvátor­szággal és Szlové­niával. Franciaország szintén önálló ál­lamként ismeri el Szlovéniát és Hor­vátországot, Bel­gium és Nagy-Brri- tannia ugyancsak bejelentette az el­ismerést. Szerdán késő délután az osztrák kormány ülését kö­vetően Franz Vra­nitzky kancellár ki­jelentette: Ausztria is elismeri Horvát­országot, Szlovéniát és a Független Ál­lamok Közösségé­nek tizenegy tagját. A szerb vezetés alatt álló Jugoszláv kormány vala­mennyi hasonló lé­pést elítélt. lenlegi pénzügyi szabályozás mellett még évekig szükség lesz a cél-, a címzett-, illetve a ki­egészítő támogatásokra, ame­lyek törvényi garanciáit egyszer s mindenkorra meg kell terem­teni. Ilyen értelemben döntött az Önkormányzati Bizottság, amikor 1992. február 15-ig adott időt a Pénzügyminisztéri­umnak az idei pályázati feltéte­lek kidolgozására. A törvényja­vaslatban szerepelnie kell a tá­mogatás pontos céljának, az odaítélés konkrét feltételeinek, valamint a nyilvános kihirde­tésnek -amelyek az 1991. évi pályázatból hiányoztak. Elutasított céltámogatások Az Állami Számvevőszék az országgyűlés felkérésére felül­vizsgálta a települések önkor­mányzatainak 1991. évi elutasí­tott céltámogatási igényeit. S bár a munka már augusztusban befejeződött a vizsgálat ered­ménye mindezideig nem reali­zálódott. A vizsgálatot Nagy József osztályvezető főtanácsos vezette. — Miért rendelte el az or­szággyűlés a vizsgálatot? — A bizottságoknak fenn­tartásai voltak a cáltámogatási pályázat kiírását előkészítő munkával kapcsolatban. A Ma­gyar Közlönyben megjelent közlemény ugyanis nem volt egyértelmű. Ráadásul a feltételeket év közben korrigálták például isko­laépítésnél kezdetben a költsé­gek negyven százalékát finan­szírozta volna az állam, de ez az irány néhány településen húsz százalékra szorult vissza. — Mit állapítottak meg a munkatársai? — A 2655 pályázatból 1749-et elfogadott a Belügymi­nisztérium. így mi a fennma­radó 906 település elutasított igényeit vizsgáltuk. A helyszíni szemlék alkalmával kiderült, hogy 76 pályázat megfelel a kií­rásoknak, tehát indokolatlan volt az elutasítása. További 144 pályázat leutasítását ugyan jog­szerűnek találtuk, de csupán formai hiányosságok alapján. Vagyis tartalmilag ezek is meg­alapozottak voltak. Ezért azt ja­vasoltuk, hogy elégítse ki eze­ket az igényeket is a kormány­zat, az 1992-es költségvetés terhére. — Miféle formai okok miatt utasítottak vissza jogos igénye­ket? — Az elutasítás alapját többnyire a pályázati kiírás fél­reérthető fogalmazása szolgál­tatta. Például a céltámogatás felhasználási területét túl tágan értelmezte: a vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális és okta­tási célokon túl az „egyéb” ka­tegória is szerepelt a kiírásban. Ezért fordulhatott elő, hogy ra­vatalozó építésére, közvilágítás fejlesztésére vagy lakóház fel­újítására kértek támogatást, ami nem tartozik a központilag pre­ferált tevékenységek közé. Még akkor sem, ha egy-egy település életében igen fontos szerepet játszanak. — Mekkora többletkiadást jelentene a 144+76 igény kielé- götése? — Hozzávetőlegesen 1,7 milliárd forintot. De mivel a költségvetési bizottság a jelen­tésünk elfogadása után sem ja­vasolt változtatni a pályázati el­bírálások eredeti eredményén, többlet terhet végülis nem je­lent. Javaslatunk szerint a 76 „megfelelt” pályázat 577,7 mil­lió forint többletet jelentett volna az idei költségvetésnek. — Ha a bizottság elfogadta a jelentést, miért nem fogadta el az abban szereplő javaslatokat is? — Bizonyos javaslatainkat elfogadta és beépítette a jövő esztendei céltámogatási rend­szerbe. Ilyen volt a célok ponto­sabb meghatározása. A Bel­ügyminisztérium szakemberei azonban - a mi eredményünk­kel szemben - csupán négy te­lepülési önkormányzat igényeit találták utólag jogosnak. Ter­mészetesen a számvevőszék ennek ellenére fenntartja eredeti megállapításait és javaslatait. Domi Ferenczy-Europress Téves közlemény után: Tiltakoznak a nógrádi kisgazdák A Független Kisgazdapárt Nógrád Megyei Szervezete a Magyar Távirati Iroda Országos Sajtószolgálat által kiadott és az Új Nógrádban 1992. január ti­zenötödikén „Az FKGP törté­nelmi platformja” címmel meg­jelent cikkére Fenes László, az kisgazdapárt Nógrád megyei elnöke az alábbi észrevételt tette: A Nógrád megyei független kisgazdák elhatárolják magukat a cikkben megjelent kinyilat­koztatástól. Tiltakozunk Borsod és Nóg­rád megye „platform” jellegű tudatos összemosása ellen. Követeljük az MTI által lea­dott anyag azonnali helyreigazí­tását, a cikk írójának megneve­zését. Etikátlannak tartjuk bárki, vagy bárkik által tagságunk ilyen szégyenteljes módon tör­ténő lejáratását, a megyénkbe történő kölső beavatkozást, a demokrácia hangoztatása mel­lett annak sorozatos megsérté­sét. v Mi, a Független Kisgazdapárt Nógrád megyei szervezete és tagsága nem személyeket és csoportosulásokat, hanem a cégbíróság által bejegyzett, tör­vényes, országos nagyválaszt­mányon - mint legfőbb pártfó­rumon — megválasztott legitim országos vezetőséget és elnök­séget támogatjuk, illetve képvi­seljük a politikában és a gazda­ságban egyaránt. Fentiekből eredően mindent elkövetünk, hogy a koalíciós tárgyalások során a párt súlyá­nak megfelelően részesüljön a hatalmi jogokból és az ebből eredő kötelezettségvállalásból egyaránt. A megyét e tekintet­ben nem a széthúzás, hanem az egység, az egyetértés, és a jó ér­telemben vett magyarságtudat jellemzi. Aki ellene cselekszik, önmagát zárja ki. Meggyilkoltak egy lelkészt Huszonnégy órával a bűntett elkövetése után a rendőrség szerdán őrizetbe vette Orsós Já­nos 30 éves geresdlaki lakost, mert azzal gyanúsítható, hogy Feked községben kedden késő délután felkereste a lakásában R. Lajos 79 éves katolikus lel­készt, majd egy vésővel több­ször fejen vágta, ezután pedig ötezer forintot magához véve távozott az áldozat lakásából. A lelkész a helyszínen belehalt sé­rüléseibe.

Next

/
Thumbnails
Contents