Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

1991. december 30., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE 5 Lesznek-e új földbirtokosok? Képes (i\ uia kertjeim! a s/.ara/. lakat sagja ki. foto:-un Mihez kezdenek, a kárpótlási törvény értelmében jogos földi­génylők. miután visszakapták valamikori tulajdonukat? Sám- sonházán beszélgettem erről két. helybélivel. — Gondolkodtam, hogy ki­vegyem-e majd a földel, vagy megváltást kérjek — mondta Szpisák János, aki egyike kár­pótlási kérelmet beadóknak. Megműveli-e a részt, amit kap. még nem tudja biztosan. — A földműveléséhez gépek kellenek. Vennénk azt is. de a banki hiteleknek óriási a ka­mata. Mert bizony kellene fel­venni jócskán pénzt, ugyanis egy használt traktorért több mint egymilliót kérnek. Meg­gondolandó bármilyen vállal­kozásba kezdeni a mai bizony­talan világban. A falu határában egy férfi dolgozott, szorgalmasan vágta ki a kiszáradt lakat. — Tüzelőnek gyűjtök. Taka­rékoskodni kell. mert a pénz. csak így beosztva elég — ma­gyarázta. Képes Gyula nyugdí­jas. miközben a kocsijára rakja az ágakat. Tőle is a kárpótlással kapcsolatban érdeklődtem. — Annak idején, a 150 hold földünket, az öcsémmel ketten műveltük. Az ötvenes években csak nagyon nehezen, rafináltat! lehetett gazdálkodni. Most va­lamivel jobb a helyzet. De a földet nem igénylem visza. mert egyedül már nem tudnám mű­velni. a fiam. a menyem taná­remberek. rájuk ebben nem számíthatnék. Meg nem is ér­nek sokat az itteni földek, mindössze csak 6-7 aranykoro­násak. Az a kevés pedig, ami kell. megterem a kertünkben. Év végi számadás Nagybárkányban a közös körjegyzőséghez tartozó — Nagybárkány. kisbárkány. Márkháza — községek képvi­selő testületéi az idei. 1991. évre tervezett feladatokat oly módon oldották meg. hogy a jövő évre áthúzódó fejleszté­sekhez annyi pénzt biztosítot­tak, ami részben fedezi a kivite­lezéssel kapcsolatos esedékes kiadásokat. Ez azt jelenti, hogy Nagybárkányban tovább bőví­tik az orvosi rendelőt. Kisbár- kányban a többcélú hasznosí­tásra szánt központi létesítmény is gazdagabb lesz. A bővítés so­rán itt talál majd otthonra a pol­gármesteri hivatal, kap helyet a művelődés és az egészségügy. de jut hely az iskolai napközis gyerekeknek is. Az helyi adókkal kapcsolat­ban megtudtuk, az. itt élők jó fi­zetési morálját jelzi, hogy az 1991-re kivetett csaknem 129 ezer forint kötelezettségükből november 29-ig már majdnem 124 ezer forintot teljesítettek. A túlfizetés az év végéig tovább növekedett. A község vezetői elmondták azt is. hogy az adófi­zetésre kötelezett állampolgá­rok 95 százaléka önként tesz eleget ez irányú kötelezettségé­nek. A hátralékosok a nagyon gyorsan növekvő munkanélkü­liek soraiból kerülnek ki. ezért nem kizárt, hogy a mostani kedvező arány romlani fog. A bizonytalanság világának kezdete Sámsonházi intermezzo Az ipar válsága előbb-utóbb a mezőgazdaságba is begyűrűzik. (Ha-ez eddig még nem következett volna be.) Mert ha nincs piac az már elegendő a vég kezdetéhez, amit egyszerű, józan gondolko­dással bárki nagyon könnyen beláthat. Egy kérdés azonban továbbra is nyitva marad: az. hogy való­jában mi is a teendő, mit kellene tennünk — most már — a túlélés érdekében. — Egyszerűen nem tudjuk kinek eladni a tejet — panaszolta Bukrán Pál, sámsonházi gazda, aki teheneket tart. Huszonegy jószága van, ebből ti­zenhárom fejős. Kérdezés nélkül mesélt minden­napjairól: — Amióta a pásztói tejüzem bezárt, a salgótarjáni piacra hordjuk a feldolgozott árut. a tejfölt, a túrót: nálunk száz-száz forintba kerül ki­lója. Egyelőre csak reménykedünk, hogy így ked­vezőbb lesz a helyzetünk. — Önöknek előnyös lehel, hogy mostanában egyre többen felszámolják az állatállományukat. — A faluban év elején még több mint 260 marha volt, most már alig van másfél-száz. Előny, ha kisebb a verseny, ez igaz. De nem ez hozná meg számunkra a megoldást. Már csak azért sem. mert a mi helyzetünk sem a legjobb. A családban egyre gyakrabban kerül szóba a saját állomá­nyunk felszámolása. De már azzal is rengeteg gond lenne, egyszerűen nem tudnánk kinek eladni az állatokat. Itt volt egy hat mázsás bika, csak nagy nehezen tudtuk leadni a Karancshúsnak. Az állományt megszűntetni nagyon sajnálnám, mert az apámról maradt rám az állattartás. Neki még csak 3-4 jószága volt, nekem már hétszer annyi. És most úgy néz ki, a fiam venné át, a gaz­daság irányítását. De azzal, hogy bezárt a pásztói tejüzem, a piac nagyon bizonytalanná vált. Se a tejre, se a jószágra nincs elég vevő. Pedig az ál­lomány frissítése miatt is jó lenne, ha el tudnánk adni néhány marhát, meg az istálló sem akkora, hogy huszonegy állatnak legyen benne hely. — Régebben mennyiben volt más a helyzet? — A múlt rendszerben hatezer forintot kaptam egy tehén után, tudtam mire számítsak. A mostani kormány mezőgazdasági politikája úgy tűnik mindent csak tönkretesz. Senki nem jön ide, hogy megkérdezze, mi kellene ahhoz, hogy jobban mű­ködjenek a magángazdaságok. Amíg a parla­mentben döntenek az új mezőgazdasági törvény­Bukran I’al maganga/dalkodo t'oto:( >\. I . ről, a mezőgazdaság teljesen szétzilálódik. — Mit gondol, a kárpótlási törvény adta lehe­tőségek mennyiben hozhatnak kedvező változást az ön gazdaságában? — Ha a szüleim tizenhárom holdját visszakap­juk. akkor volna alapja dolgozni. A területet mi magunk megművelnénk, megvannak hozzá az eszközeink is. Az állatok takarmánya így bizto­sítva lenne, nem függnénk a tsz-től úgy. mint most. Jelenleg tőlük béreljük a földet. Mi lesz ak­kor, ha egyszerre csak meggondolják magukat, és nem adnak többé bérbe szántót, vagy csak ki tudja milyen megfizethetetlen díjért? Nincs biztos jövő, semmit sem látni, ez a legrosszabb. fenyvesi Bátonyterenye és környéke Nem lesz helyi adó • Mátraverebélv. Ntm fo­gadta el a képviselő-testület a jövő évben bevezetésre ajánlott kommunális és építmény adót. mert nem akarja újabb fizetési kötelezettséggel terhelni a pol­gárokat. ráadásul sok időskorú és egyre több munkanélküli él a településen. Rendeletmódosítás • Lucfalva. A legutóbbi testü­leti ülésen megszületett a döntés a költségvetési rendelet módosí­tásáról. így az előirányzottnál egy millió forinttal többet fordí­tanak az új nemzetiségi általá­nos iskola építésére a tartalék alapból. 31-én zárva a hivatal • Bátonyterenye. Az önkor­mányzati hivatalban nem dol­goznak december 31-én. He­lyette 1992. január 4-én szom­baton, a hétköznapokon szoká­sos rend szerint állnak a polgá­rok rendelkezésére. Nevelőotthoni karácsony A bátonyterenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthon lakói karácsony reggelén izgalmas napra ébredtek. Minden körlet megkapta a fenyőfáját, és neki­láttak a gyerekek a díszítésnek. Nem a családokban megszokott pompás díszek kerültek a fákra, hanem a szerényebb, de az ott­hon lakóinak keze munkáját di­csérő kis alkotások. A közös fát az ebédlőben állí­tották fel, ahol Berki Judit és Pethő Andrásáé nevelőtanárok irányításával öltöztették fel az otthon lakói a fenyőt. Az ebéd utáni kívánságműsor még vi­dámabbá tette a hangulatot. A délutáni ünnepi összejövetelen a bennlakó gyerekek, a nevelők közösen vettek részt. Az este egy kedves betlehemes jelenet előadásával és a nagybátonyi zeneiskola tanárainak koncert­jével zárult. Bangó Mihály 7. o. tanuló Nehezen száműzhető félelem // «/ Lucfalvai otthonában keres­tem fel Pribisán Terézt, a Magyországi Szlovákok Szö­vetsége Országos Választámá- nyának tagját, aki szlovák és orosz szakos tanárnő, s jelenleg gyeden van kisfiával. Kezdetben nehezen akar ráállni a beszélgetésre, végül mégis ki­nyílnak gondolatai. — A könyvekből tudom, hogy őseink még a XVIII. szá­zadban, munkát keresve jutot­tak el Nógrádba, ide a falumba és az Alföldre. Később egy ré­szük onnan újra visszajött. A vándorlás kiindulásának helye­iként Liptót, Árvát és Gömört említik az. írásos feljegyzések. Azt viszont nem tudom meg­mondani. hogy a mi családunk konkrétan honnét érkezett ide. A nagymamám az itteni uraság­nál szolgált, nagypapa pedig ugyanitt cseléd, azaz csikós volt. Édesapám bányász, édesa­nyám pedig termelőszövetke­zeti tag - ad tömör történelmi visszapillantást az elődökre. — Mint az országos elnökség tagjának, megbízható és széles­körű kitekintése van arra vonat­kozóan, hogy az ország más tá­jain milyen a szlovák nemzeti­ségek helyzete. — Nagyon vegyesek, és nem egyértelműek a tapsztalataim. A lehetőségeket nagy mértékben befolyásolják a nálunk és a kör­nyező országokban zajló átala­kulások. A kapcsolat jellegét meghatározza, milyen az anya­ország és Szlovákia viszonya, miként alakulnak a szomszédos országokban történő folyama­tok, milyen a már meglévő itt­honi együttmőködési szándék. — Kérem, fejtse ki részlete­sebben e kérdéseket! — Nem nálunk a megyében, hanem az ország másik szegle­tében egyesek ferde szemmel néznek azokra, akik nem tagad­ják meg szlovák mivoltukat. Így jóindulatú tanácsként csupán annyit mondanak: „Nem jó, ha annyira hangoztatjátok szlovák hovatartozástokat.” Pedig sze­rintem ez a legteremészetesebb dolog a világon. — Az előbbiek vonatkoznak Nógrád megyére is? Beszélgetőpartnerem vona­kodva ugyan, de rászánja magát a válaszra, nohavisszfogottan fogalmaz: — Korábban gyakrabban, most pedig nagyon elvétve, de előfordul, hogy a magyar szü­lők ellenzik a szlovákokkal való házasságkötést. — Elmondaná, hogy mi a kü­lönbség a mostani és a régebbi állapotok között? — Jó, hogy szóba hozta. A pártállami idők nyomait, a kite­lepítéseket az idősebbek nem felejtik el, azok sem, akik ké­sőbb visszajöttek. Nem csoda. Egyik óráról a másikra, jófor­mán semmi nélkül hagyták itt életük munkájának eredményét. Erre emlékezve a mostani zava­ros nemzetközi helyzetben attól félnek, hpgy netán megismétlő­dik a keserves múlt, s újból kényszerűen muszáj távozniuk. — Netán most is vannak fél­elmet kiváltó jeleségek. vagy erre szóló utalások? — A nemzetiségi oktatási törvény vitájánál készséggel elmondtuk volna véleményün­ket, ha erre lehetőséget kapunk. Szívesen vettük volna, ha a ki tudja hányadik tanácskozá­sunkra eljönnek a kormány ré­széről, akiket meghívtunk, akik ebben a témában érdekeltek. Már csak azért is, mert kötelező bennünket is meghallgatni, lé­vén. hogy rólunk van szó. — Amit eddig hallottam, az nem minden tekintetben szívde­rítő. Bizonyára akadnak jó ta­pasztalatok is. Hol jó most szlo­vák nemzetiségűnek lenni? — Ahol a mindenkori veze­tők azonosan ítélik meg a nem­zetiségeket, mint a magyarokat. Nőtincsen az iskola igazgatója magyar, irányítása alatt viszont jelentősen fellendült a nemzeti­ségi élet, a nyelvoktatás, mert ő így akarta. Nézsa ad otthont a nemzetiségi klubok találkozó­jának. Pali bácsi - utal Lucfalva polgármesterére - nemcsak jó­szándékú, jóindulatú, hanem amit tesz a szlovák nemzetisé­gért, azt komolyan is gondolja. Egyébként ő is szlovák nemze­tiségű. Neki és a képviselőtestü­letnek köszönhető, hogy hozzá- kezdtünk az új iskola építésé­hez, melyhez a Cseh és Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete is ígért segítségetitt- jártakor. Nálunk a faluban alap­vetően más a helyzet, mint má­sutt. Van helye az ifjúsági klub­nak, az iskolában heti négy órá­ban tanítják a szlovák nyelvet. Nagyon jól alakult a kapcsolat. Együttélésünkben természetes, hogy mindenki annak vallja magát, ami valójában. — Szeretné, ha az országban mindenütt így lenne? — Igen. Éz az egy kívánsá­gom van, amiben minden benne foglaltatik. Szeretném, ha min­denütt természetessé válna az előbbi felfogás és gyakorlat, mindenkit olyannak fogadná­nak el. amilyennek született, amilyennek vallja magát. Szá­momra ez szükséges ahhoz, hogy gondolatainkból száműz­zük az embertelen múltat, ugyanakkor ne legyenek olyan körülmények sem. amelyek ne­tán tovább táplálják a korábbi időszakban kialakult, nehezen elfelejthető félelmet. Venesz Károly Újévi meglepetések A bátonyterenyei önkor­mányzat képviselőtestülete a december 28-án megtartott tes­tületi ülésén több fontos napi­rendi pontban foglalt állást. Ezek közül is kiemelendő, hogy döntés született a sokakat érintő, helyi adók ügyében. A testület határozata értelmében 1992-ben Bátonyterenyén nem vetnek ki újabb helyi adókat. A döntést azzal indo­kolták, hogy a lakosság tűrőké­pességének csökkenése az újabb terhek kivetése ellen szól, valamint azt figyelembe véve, hogy az így kivetett adókból be­folyó összeg nem haladná meg az 1 millió forintot, a testület el­állt eredeti szándékától. Ugyanezen az ülésen határoz­tak arról is, hogy nem kívánják támogatni Balassagyarmat vá­rosát, a megyeszékhely áttelepí­tésére irányuló törekvésében. Az 1991 -ben több olyan hatá­rozat született —egyrészt helyi, másrészt központi szinten —, amelyek hatással voltak az évi költségvetésre, így indokolttá vált annak módosítása. A bevé­telek és a kiadások is ennek megfelelően alakultak. Az ön­kormányzat bevételeiként az. alábbi forrásokat jelölték meg: helyi adók (13.9 millió forint), átvett pénzeszközök (1.9 millió forint), egyéb helyi bevételek (összesen 38,3 millió forint), magánszemélyek jövedelema­dója (79,4 millió forint), norma­tív állami támogatások (209.6 millió forint), céltámogatások (5,7 millió forint), címzett tá­mogatások (48,6 millió forint). TB támogatás (23.6 millió fo­rint). pénzmaradvány (7.9 mil­lió forint). Az önkormányzat kiadásai­ként felsorolt tételekből kitűnt, az önállóan gazdálkodó oktatási és művelődési intézményekre jelentős összeg jutott (összesen 204,5 millió forint), az egész­ségügyi, szociális és egyéb mű­velődési feladatokra 82,3 millió forintot fordítottak, a polgár- mesteri hivatal és a város fenn­tartása közel ugyanannyiba ke­rült ( öszesen 48 millió fo­rintba), a fejlesztési kiadások és az épületek felújítására is jócs­kán áldoztak (összesen 52.7 millió forintot), és az adósság- szolgálat kiadásai is jelentősek voltak (32,8 millió forint). Óévbúcsúztató túra A termeszei kedvelői kirándulással bucsu/tnthnljuk a/ nevet. Mátrav erebélyböl (ahol a képen látható XIV. században épült gó­tikus templom is megtekinthető), szép út vezet Agasvárra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents