Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. december 30., hétfő Oroszország nem kívánja át­venni a felszámolt központ sze­repét. Az Államközösségnek a központ újjáélesztése nélkül kell működnie - hangoztatta va­sárnap Borisz Jelcin. Az orosz államfő - a művészeti élet jeles képviselőit kitüntetve - nyoma­tékosan kijelentette: Oroszor­szág egyenlő az egyenlők kö­zött. A Független Államok Közös­ségének hétfőn kezdődő állam­fői találkozóját érintve Jelcin közölte: azon központi kérdés­ként szerepel az egységes had­sereg. valamint az egykori szov­jet atomfegyverzet irányításá­nak ügye. Az ülésen szó lesz az új államalakulat közös szervei­nek felépítéséről is. Az orosz elnök szerint a legfőbb irányító szerv az államfők tanácsa lesz. A TASZSZ hírügynökség a találkozóval kapcsolatban va­sárnap úgy fogalmazott, hogy Minszkben meglehetősen nehéz Világpolitikai hírek • A Wiesbaden! Szövetségi Bűnüldöző Hivatal (BKA) az MTI bonni tudósítójának meg­keresésére. nem adott felvilágo­sítást azzal kapcsolatban, hogy valóban Németországba vezet­nek-e a karácsony előtti buda­pesti pokolgépes merénylet szá­lai. „Nem tudunk felvilágosítást adni. először a dolog bűnügyi rendőrségi tisztázása szüksé­ges" - közölték a hatóság sajtó­osztályán. s a közeli jövőben sem kecsegtettek tájékoztatás­sal. A budapesti rendőrség ada­tai szerint a robbanóanyagot egy Fiat Tipo típusú gépkocsi­ban hozták működésbe. Az au­tót december 14-én bérelte egy férfi, aki állítólag bonni szüle­tésű és Winfried Robert Georg Hamdakernek hívják. • Ion Iliescu román elnök kész a párbeszédre minden politikai erővel, ugyanakkor nem haj­landó személyeskedő, termékte- len, a belpolitikai légkört rontó vitába bonyolódni - hangoztatja az elnöki hivatal satóirodájának nyilvánosságra hozott közle­ménye, amely pontokba szedve utasítja vissza Petre Románnak a Nemzeti Megmentési Front nemzeti vezetőjének december 13-i nyílt levelében megfogal­mazott, homályos és kioktató vádaskodásait. • Karácsony második napján bukarestiek százai keresték fel a Causescu házaspár sírját a fővá­rosi Ghencea temetőjében. Vi­rágokat helyeztek el és gyertyá­kat gyújtottak a kivégzett diktá­tor és felesége emlékére. A za­rándoklatról a televízió esti hír­adója is beszámolt. A megszó- laltatottak a létbizonytalanság táplálta nosztalgiával azt ecse­telték, hogy annak idején jobb volt az élet, nem volt vágtató infláció és ekkora szegénység. • Segítségért esedezett a Liba­nonban fogva tartott két német túsz, az utolsó két nyugati fo­goly, Kohl kancellárhoz intézett felhívásában. Heinrich Strudbig és Thomas Kemptner, egy né­met segélyszervezet két és fél évvel ezelőtt elrabolt munkatár­sai felszólították a kormányfőt, vesse latba tekintélyét a Német­országban bebörtönzött Hamadi fivérek szabadon bocsátása ér­dekében, mert ily módon az ő hazatérésük előtt is megnyílna az út. • Több csehszlovák lap ismer­tette azt a felhívást, amelyet a kárpátaljai ruszinok társasága intézett Alexander Dubcekhez, arra szólítva fel őt, hogy nyil­vánítsa semmisnek azt az 1945-ös szerződést, amelynek értelmében Csehszlovákia ho- zájárulásával a Kárpátalját an­nakidején Ukrajnához csatolták. Stolojan a magyarokat is vádolja Harcok, megállapodás, leváltás Grúziában továbbra is hadiállapot tárgyalásokra van kilátás. Ez mindenekelőtt a Szovjetunió felbomlása nyomán jelentkező - főként gazdasági és nemzeti­ségi - problémákkal magyaráz­ható. A TASZSZ ennek kapcsán utalt arra. hogy például Orosz­ország és Ukrajna viszonyát manapság komoly pénzügyi vita árnyékolja be. Emellett több köztársaság is sérelmesnek tartja, hogy az egyelőre közös valutaként működő rubelt orosz felügyelet alatt nyomják. Az álláspontok eltérő jellegét érzékelteti az ukrán elnök nyi­latkozata is. amelyben megerő­sítette: „Ukrajna tengeri hata­lom volt és annak is kell marad­nia”. Leonyid Kravcsuk a meg­lehetősen egyértelműen megfo­galmazott ukrán igényt némi­képp enyhítendő hozzáfűzte: a fekete-tengeri haditengerészeti erők sorsáról tárgyalóasztal mellett kell dönteni. Szinte folyamatosan ülése­zett az Országgyűlés Költségve­tési, Adó- és Pénzügyi Bizott­sága. hogy megtárgyalhassa az 1992-es költségvetéshez be­nyújtott módosító indítványo­kat. A beadott javaslatok száma ugyanis már vasárnap délután megközelítette az ezret, és elő­reláthatólag még tovább csatla­kozó módosító indítványokra lehet számítani. Ahhoz, hogy még az idén el lehessen fogadni a jövő évi költségvetést a bi­zottságnak legkésőbb hétfő reg­gel 5 óráig döntenie kell vala­mennyi benyújtott módosító in­dítványról - mondotta az ülése­ket vasárnap délután vezető Becker Pál. (MDF) az MTI tu­dósítójának. Vasárnap délig a’ költségve- tési bizottság, amelynek minden módosító indítvánnyal foglal­koznia kell, csaknem 850 javas­latról döntött és ezek közül mintegy félszázat támogatott a képviselők többsége. Ezek kö­zött kiadásnövelő és csökkentő tételek egyaránt találhatók. A bizottság egy korábbi döntése értelmében a gépjárműadóból eredetileg a központi költségve­tésbe befolyó összeg teljes egé­szében az útalaphoz kerülne, de A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség jelentése szerint Theo­dor Stolojan román kormányfő szombaton közvetve „bizonyos német és magyar köröket” vá­dolt azzal, hogy szerepük volt Jugoszlávia szétesésében. A hí­rügynökség a kormányfő ha­gyományos év végi sajtóérte­kezletéről adott tudósításában azt emelte ki. hogy Stolojan sajnálkozását fejezte ki Jugo­szlávia felbomlása miatt, ami­hez - szavai szerint - külső té­nyezők is hozzájárultak. A ro­^Zágráb körzetében szombat este-hatalmas robbanások hal­latszottak. s feltételezik, hogy föld-föld rakéták csapódtak be a város közelében - jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Megszólaltak az általános ve­ez, mint kiderült több mint 3 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Szintén figyelembe kell ven­niük a képviselőknek, hogy a magánszemélyek jövedelema­dójáról szombaton elfogadott törvény jelen formájában meg­közelítően 10 milliárd forinttal csökkenti a tervezett bevétele­ket. Ezzel szemben a képviselők egymilliárd forinttal javasolják csökkenteni a televízió állami támogatását és a pénzügymi­niszterrel egyeztetve határoztak arróll is, hogy a tervezethez ké­pest 1,2 milliárd forinttal keve­sebb költsenek az államigazga­tási szervek. Kupa Mihály ígé­retet tett arra, hogy 1992. április 30-ig elkészül az 1,2 milliárd forint megtakarítására vonat­kozó terv. Az ellenzéki képvise­lők több kiadáscsökkentő mó­dosító indítványt is beterjesztet­tek. Az SZDSZ legutóbbi cso­magja például megközelítően 15 milliárd forintos megtakarí­tást tenne lehetővé, amelyete szerintük elsősorban az oktatás támogatására kellene fordítani. Ezeknek a módosító indítvá­nyoknak a többségét még nem vitatta meg a bizottság, de egy mán kormányfő közvetve bizo­nyos német és magyar körökről beszélt ezzel kapcsolatban, akik - mint mondta - „drága árat fognak fizetni ezért”. Stolojan hangoztatta, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a vérontás megszűntetése Jugo­szláviában. Románia számára, mivel határos Szerbiával, nincs más út. mint az, hogy elmélyítse Belgráddai a két ország egy­mást kiegészítő jellegű gazda­ságára alapozódó széleskörű együttműködést. szélyt jelző szirénák, s a riadó teljes egy órán át tartott. A lako­sok az óvóhelyekre menekültek. A robbanások ereje minden ed­diginél nagyobbnak tűnt. Zág­rábban most először volt általá­nos riadó. különösen fontosat már elfogad­tak közülük. Ez egy jelentős - a képviselők által indokolatlanul tartalékolásra beterjesztett - összeg. 1,5 milliárd forint át­csoportosítására ad lehetőséget. Á kiadások további csökken­tésére a bizottság előrelátható­lag több saját csatlakozó módo­sító indítványt készít még. A bizottság előreláthatólag a va­sárnapi plenáris ülés alatt is folytatja munkáját. Á parlament vasárnap dél­után öt órakor kezdte meg ple­náris ülését. Délelőtt nemcsak a költség- vetési. hanem valamennyi bi­zottság dolgozott, s ugyancsak a költségvetéshez benyújtott mó­dosító indítványokat vitatták meg. A plenáris ülésen a képvise­lők a jövő évi költségvetési tör­vényjavaslat részletes vitájával folytatták a munkát. Úgy ter­vezték. hogy még a nap folya­mán lezárják a részletes vitát, s ezen túl még foglalkoznak a be­tegszabadságról szóló törvény- javaslattal, valamint a társada­lombiztosítási alap jövő évi költségvetésének hatályba lépé- sééig szükséges egyes intézke­désekkel is. Tbilisziben a grúz elnökhöz hű erők több vezetője csatlako­zott az ellenzéknek ahhoz a kö­veteléséhez, hogy mondjon le tisztéről Zviad Gamszahurdia államfő-jelentették a helyszín­ről hírügynökségek. Az ellenzéki fegyveresek és az elnököt eddig támogató poli­tikusok szombat este folytattak kétórás tárgyalást. Ezt követően közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben felszólították Gam- szahurdiát a lemondásra. Az el­nökkel szembeforduló politiku­sok közt van két védelmi mi­niszter-helyettes. az igazsá­gügyminiszter és egy belügy­miniszter-helyettes. A tárgyalások ideje alatt is­mét kiújultak a harcok a grúz fővárosban. A grúz ellenzék va­sárnap biztosítékokat adott Zviad Gamszahurdia elnöknek arra vonatkozólag, hogy meg­kímélik életét, ha megadja ma­gát. Az elnöknek az említett fel­szólításra adott válasza nem is­meretes. Az ellenzék éjjel kia­dott nyilatkozatában az elnök családja számára is bántatlansá- got ígért arra az esetre, ha Gam­szahurdia megadja magát. (Folytatás az I. oldalról) előre megszoktuk beszélni a ké­sőbbi csere lehetőségét, de minden egyéb reklamáció ese­tén is állunk rendelkezésre. Per­sze jó. ha van számla. Vajvoda Zsuzsanna, a Pöttöm Divat tulajdonosa: — Vásárláskor mindig hoz­záteszem. hogy ha nem megfe­lelő a méret, akor majd kicserél­jük. Most szinte csak ezért va­gyunk nyitva, hiszen nem könnyű a gyerekek méreteit próba nélkül eltalálni.. . Ipacs Lászlómé, a Mérleg úti könyvesbolt vezetője: — Hanglemezt, műsoros ka­zettát, CD-t egyáltalán nem cse­rélhetünk ki és könyvet is csak blokk ellenében. Országh Gáborné, a képcsar­nok üzletvezetője: A DPA hírügynökség jelen­tése szerint Tbilisziben folyta­tódnak a tűzpárbajok. A kor­mány és az ellenzék között szombaton első.ízben létrejött tűzszünetet nem tartották tiszte­letben. Az ellenzék fegyveres osztagai befészkelték magukat a kormányépület némely részébe. Gamszahurdia itt sáncolta el magát. Az áldozatokról újabb adato­kat nem tettek közzé. A kor­mány a halottak számát 51-ben. a sebesültekét 262-ben jelölte meg. A Majak rádió szerit a jelen­legi grúz kormány minden mi­nisztere megtarthatja tisztségét, ha Zviad Gamszahurdia lemon­dása után kinyilvánítja hűségét az új vezetés iránt. Egy AFP-jelentés szerint a grúz fegyveres ellenzék bejelen­tette, hogy Gamszahurdia elnök teljes hatáskörét a grúz Legfel­sőbb Tanács elnökére ruházták át. mivel nem küldte el megbí­zottait a szombati tűzszüneti tárgyalások második forduló­jára. Előzőleg ismételten le­mondásra szólították fel a grúz államfőt. — A mi árúcikkjeink egye­diek, könnyen megismerjük őket, ha visszahozzák. Jogos cserére blokk nélkül is lehető­ség van. ProHzáné Mocsányi Lívia, az Ofotért üzletvezetője: — Blokk ellenében cserélhet­jük ki a visszahozott árút. Bokor Tibor, az Óra-Ékszer üzletvezetője: — Minden további nélkül le­hetőség van cserére, szükség esetén akár számla nélkül is. Tehát, ha a síbakancs szorítja a lábunkat, vagy ugyanabból a könyvből három példányunk van, nincs nagy baj, a cserére elvileg van lehetőség. A gya­korlatban azonban az a helyzet, hogy a számlát nem szoktuk ajándékba megkapni, sőt. . . Kemény munkában a költségvetési bizottság Rakétatámadás Zágrábban Karácsony utáni cserebere Pérez de Cuéllar felemelt fejjel távozhat 1991. december 31-én bú­csúzik hivatalától Javier Pérez de Cuéllar, aki tíz évvel ezelőtt mint viszonylag ismeretlen pe­rui diplomata lett az ENSZ ötö­dik főtitkára. (Elődei: 1946— 1953. Trygve LIE (Norvégia); 1953-1961. Dag Hammarskjöld (Svédország); 1961-1971. U Thant (Burma); 1972-1981. Kurt Waldheim (Ausztria). Pérez de Cuéllar 1920. január 19-én született a perui Limá­ban, spanyol nemesi család le­származottjaként. Sikeres üzle­tember apját négyéves korában vesztette el. Katolikus isko­lákba járt, majd a Limai Katoli­kus Egyetem jogi fakultására iratkozott be. 1940-ben. még egyetemi tanulmányai idején, tisztviselő lett a Perui Külkap- csolatok Minisztériumában, ahol gyorsan emelkedett a rang­létrán. 1943-ban diplomázott, egy évvel később diplomáciai szolgálatba lépett. Először ha­zája párizsi nagykövetségén szolgált, majd 1946-ban a perui küldöttség tagjaként részt vett az ENSZ Közgyűlésének első ülésszakán. A következő évek­ben a perui követségek első tit­káraként dolgozott Nagy-Bri- tanniában, Bolíviában és már tanácsosként Brazíliában. 1961-ben a perui külügyminisz­térium jogi és személyzeti fő­nöke, 1962-től a minisztérium adminisztrációs, protokolláris és politikai ügyeinek igazgatója lett. Emellett tudományos tevé­kenységet is végzett, 1962— 1963 folyamán a Perui Diplo­máciai Ákadémia diplomácia­jogi tanára, majd 1963— 1964— ben a Perui de Gerra Aérea Akadémián (a Légierő Akadé­miája) a külkapcsolatok pro­fesszora volt. 1964—ben jelent meg a Nemzetközi jog című ké­zikönyve című munkája, vala­mint a különböző nemzetek és kormányok diplomáciai elisme­résének problémájával foglal­kozó műve. 1964-1966 között svájci nagykövet volt, majd 1966-ban a külügyminisztérium állandó főtitkár-helyettese, majd főtit­kára lett. 1969-ben, amikor Peru teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesített a Szovjet­unióval, Pérez de Cuéllar lett országa első moszkvai nagykö­vete, emellett a lengyel nagy­követi tisztséget is betöltötte. 1971-ben ő lett hazája állandó ENSZ-nagy követe, ebben a minőségében 1973-1974-ben, Peru Biztonsági Tanács-beli tagsága idején a rotációs rend­szernek megfelelően ő töltötte be a BT soros elnöke tisztét, ő vezette a perui küldöttséget a Közgyűlés 1975-ös ülésszakán. Az 1974-ben kitört ciprusi vál­ság rendezésére.tett erőfeszíté­sekbe az ENSZ is bekapcsoló­dott. Kurt Waldheim akkori főtit­kár 1975. szeptember 18-án Pé­rez de Cuéllart nevezte ki kü­lönleges ciprusi megbízottjává. A perui diplomatának 1976-ban sikerült rábírnia a ciprusi görög és a török közösség vezetőit, hogy kezdjenek párbeszédet. Erőfeszítései elhárították a to­vábbi fegyveres konfliktus ve­szélyét egy olyan térségben, ahol az etnikai zavargás, az erő­szak mindennapos. Rövid kitérő (1977-1979 kö­zött Peru venezuelai nagykö­vete volt) után visszatért az ENSZ-be, mint a különleges politikai ügyekért felelős főtit­kár-helyettes. E minőségében utazott 1981 áprilisában Afga­nisztánba és Pakisztánba, hogy közvetítsen a két országnak a szovjet invázió után megromlott viszonyában. Bár főtitkár-he­lyettesi rangjáról 1981. május 31-én lemondott, az afganisz­táni ügyekkel tovább foglalko­zott. Küldetése befejeztével ha­zatért Peruba, majd 1981. októ­ber elején úgy határozott, hogy visszavonul kormánya aktív szolgálatából és megpályázza az ENSZ-főtitkári tisztséget. A perui diplomata főtitkárrá választását nem fogadták túlzott lelkesedéssel. A méltatások fő­leg tapasztalatait, tisztességét, szerény, megfontolt természetét emelték ki, de hiányolták belőle a karizmatikus erőt. A Közgyűlés számára készí­tett első jelentésében deklarálta, hogy a világpolitika legkritiku­sabb pontjának a kelet-nyugati kapcsolatokat tartja, de azt is, hogy látókörében a harmadik világ problémái fogják az el­sőbbséget élvezni, nemcsak mert a világ lakosságának több­ségét érintik, hanem mert a fej­lettebb világ prosperitását is meghatározzák. Pérez de Cuéllar majd min­den fontos ügyben állást foglalt. Többször kijelentette, hogy az öt év elteltével nem kívánja újrajelöltetni magát, mert nem látja biztosítva a világszervezet hatékony működésének feltéte­leit. Hivatali ideje lejártakor azonban megváltoztatta véle­ményét. Mind a BT, mind a Közgyű­lés egyöntetű támogatását él­vezve 1986. október 10-én újabb öt évre főtitkárrá válasz­tották. Kitartása meghozta gyümölcsét, az ENSZ valósá­gos sikerszériát könyvelhetett el ebben az időszakban, és a nem­zetközi konfliktusok megoldá­sában valóban fontos szerepet játszó intézménnyé vált. 1991. január 15-én a BT ülé­sén Pérez de Cuéllar bejelen­tette. hogy nem vállalja további öt évre az ENSZ irányítását. Utolsó jelentésében keserűen írja, hogy bár a világszervezet számos esetben bizonyította. hogy pótolhatatlan szolgálato­kat tud tenni a béke fenntartá­sára, a fegyveres konfliktusok megelőzésére, anyagi eszközei mégis eltörpülnek amellett, amit a tagállamok fegyverke­zésre költenek. Pérez de Cuéllar magas, jó­löltözött ember, Lima elegáns villanegyedében szerénynek számító otthonban lakik. Sza­bad idejében bélyeget gyűjt, verseket ír és klasszikus dara­bokat játszik zongorán. A spa­nyol mellett angolul és franciául beszél. Érdeklődik a művésze­tek, az irodalom, a klasszikus zene és a tradicionális építészet iránt. Számos egyetem díszdok­tora, szereti a tudományos munkát, és örömmel tér vissza a tudomány világába. Becsületes, előítéletektől mentes, szerény ember, aki jól ismeri lehetősé­geit, céljait és önmagát: tisztá­ban van vele, hogy fő erénye nem a kemény határozottság, hanem a szívós, kitartó munka. „Ha hatékony akarok lenni, diszkréten kell dolgoznom" - vallja. „Célom a béke, és nem a Nobel-békedíj.” 1989-ben Olof Palme-díjjal, 1990. február 15-én Onasszisz- díjjal tüntették ki a világbéké­hez való hozzájárulásáért, a nemzetközi válságok megoldá­sát szorgalmazó személyes kez­deményezései és diplomáciai művészete elismeréseként. Hogyan tovább államközösség?

Next

/
Thumbnails
Contents