Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-23 / 300. szám

1991. december 23., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Pályázatok vezetői állásokra Új gazda a pásztói nevelési tanácsadóban Bensőséges karácsonyi ün­nepséget szerveztek a pásztói városi képviselőtestület legu- óbbi ülésének kezdetén. A Ra- jeczky Benjamin Zeneiskola ta­nárainak és növendékeinek, va­lamint a Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola diákjainak zenés kul­turális műsora a közelgő ünne­pet idézte. Ezután Molnár István a vá­rosi választási bizottság elnöke átadta a képviselői megbízóle­velet Nágel Ferencnének, akit a december 15-i mátrakeresztesi választáson választottak meg a helyi polgárok a városrész kép­viselőjének. Egyetlen fontos napirend sze­repelt a testület ülésének napi­rendjén: Gombár Imrének a polgármesteri hivatal intéz­ményirányítási csoportja veze­tőjének az előterjesztésében megvitatták a város közoktatási, közművelődési intézményháló­zatának helyzetét és az ezzel kapcsolatos helyi szintű felada­tokat. A vitában felmerült, hogy az ágazat fenntartásáról és működ­tetéséről a szűkös anyagi lehe­tőségek ellenére is a városi ön- kormányzat gondoskodik, de a hozzá tartozó intézmények ve­zetőinek és munkatársainak is többet kell tenni az eddiginél. Kiemelten foglalkoztak a kö­zépfokú intézmények működé­sének elemzésével, különösen a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kolában folyó kéttannyelvű képzés színvonalával. Az intézmény anyagi hely­zete nem megnyugtató. A kép­viselők egyértelműen a két­tannyelvű képzés jó színvonalú működtetésére hívták fel a fi­gyelmet. A képviselőtestület pá­lyázatot hirdet a gimnázium igazgatói állásának a betölté­sére. Hasonló pályázatról döntött a testület a Tittel Pál Általános és Középiskolai Kollégium veze­tői posztjának betöltésére. Szervezeti változás, hogy a pásztói nevelési tanácsadót megszüntetik, miután további irányítását a megyei pedagógiai intézet veszi át. Aranyvasárnapi vásárlási roham Az erős havazás sem akadályozta a megyeszékhely környékének lakóit, hogy beüljenek kocsijukba, s aranyvasárnapon még egy utolsó nagy vásárlásba kezdjenek a karácsonyi ünnepek előtt. Felvéte­lünk a Centrum Áruházban készült, ahol szinte mozdulni is nehéz volt a nagy zsúfoltságban, ám ez a helyzetkép más üzletekben is hasonló volt. S mint az ilyenkor a vásárlás velejárója: bizony alaposan levékonyodtak a pénztárcák... Fotó: Gyurián Tibor Ünnepelt a cserkészcsapat Első alkalommal ünnepeltek közösen a 114-es Sirály cserkészcsapat fiataljai Salgótarjánban. Csirke László parancsnok vezetésével szombaton a reggeli órákban elfoglalták a tóstrand melleti gyermektábort, és a nap folyamán foglalkozásokon és közös játékokon vettek részt. Mivel a csapat egyelőre nem rendelkezik saját helyiséggel, így nagy segítséget jelent, hogy tarjáni gyermekházzal megegyeztek, s alkalmanként megkapják a gyermektábor néhány helyiségét. Bene Péter a régi Si­rály cserkészcsapat tagja is megjelent, s lelkesedve mesélt a gyerekeknek a régi cserkészéletről. A csapatnak ma 25 tagja van, de már gondoskodnak az utánpótlásról is: hat „farkaskölyök” látogatja a foglalkozásaikat, s remélik, hamarosan ők is igazi cserkészekké válnak. Felvételünk a szombati eseményen, a kis cserkészek előadásán készült. (-án) Autóbuszok karácsonyi menetrendje A Nógrád Volán salgótarjáni helyijárati autóbuszai december 24-én, kedden műszakkezdés­től 18 óráig a szabadnapra előírt menetrend szerint közlekednek. Ezt követően - az előző évek gyakorlatának megfelelően - nem indítják el a helyijáratokat. A helyközi autóbuszok a sza­badnapra érvényes menetrend szerint közlekednek. A 22 órás műszakkezdéshez, illetve a dél- utános műszakban dolgozók hazaszállításához a következő járatok állnak rendelkezésre. A Benzurfalváról 20.40-kor induló busz betér a bányagép­gyárhoz, onnan 21.20-től foly­tatja útját az ötvözetgyárig. Visszafelé 22.15-kor indul a jármű, s ugyancsak érinti a bá­nyagépgyárat. A pösténypusztai járat betér Baglyasaljára, s innen 21.20­kor indul a salgói kapuhoz. Visszafelé 22.20-kor indítják az autóbuszt, amely a helyközi autóbuszállomás érintésével és baglyasaljai betérővel halad Pösténypusztára. A Bámáról közlekedő járat betér a zagyvarónai helyijárati végállomásra, onnan 21.15—kor folytatja útját a helyközi autó­buszállomásra. Bárnára 22.30- kor indul a busz, s megáll Zagyvarónán. A Salgóbányáról 21 órakor induló járat somoskői betérővel a Kemerovó körúton közlekedik az autóbuszállomásra. Vissza 22.35-kor indítják a buszt, s Kemerovó krt.-n át somoskői betérővel halad Salgóbányára. A helyközi autóbuszok 18 órától valamennyi helyijárati megállóban megállnak, a le- és felszálló utasok számára. Orgonabarátok hangversenye • Salgótarján. Neves előadó- művészek közreműködésével, december 23-án a zeneiskolá­ban rendezi meg ijnnepi hang­versenyét az orgonabarátok köre. Ä tizennyolc órakor kez­dődő esten fellép többek közt Ardó Mária ének-, Kovács Endre és Virágh András orgo­naművész, a Bolyai János Gim­názium kórusa Rozgonyi István vezényletével, valamint a nagy- bátonyi kamarazenekar Torják Vilmos irányításával. A koncert után baráti össze­jövetelen. kötetlen beszélgeté­sen vesznek részt az orgonaba­rát kör tagjai. Kíváncsiskodó Jönnek a biztosítási kártyák? Mikor és milyen formában kapjuk meg az ígért betegbiz­tosítási igazolványokat? - Ez­zel a kérdéssel több olvasónk fordult hozzánk az utóbbi na­pokban. Dr. Viczián Gyula, a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója az alábbi választ adta az érdek­lődőknek:-— A mintapéldányok már elkészültek, sőt a gyártás is megkezdődött. A terítés szerve­zése folyik, s várhatóan január elején megkezdődik a kártyák elosztása. Azokon a munkahe­lyeken, ahol kifizetőhely mű­ködik, közvetlenül kapják meg a dolgozók, de például az egyéni biztosítással rendelke­zők az igazgatóságtól szerezhe­tik be. Tudni kell azonban, hogy a jövő év június 30-ig a kártya nélkül is igénybe vehető az ellá­tás. Vajon mi az oka annak, hogy a salgótarjáni Lovász József úti lakásokban élvezhe­tetlenek az MTV adásai, ami­óta a városnak ezt a részét bekapcsolták a kábeltelevíziós hálózatba? - Az érintettek problémájára legközelebb ke­ressük a választ. Adózni tudni kell Nógrádszakál. Elkészült a rárósi üdülőtelep építmény- és telekadó rendelete. A tulajdo­nosok az ezzel kapcsolatos tájé­koztatást a polgármesteri hiva­talban kapják meg. Az elkövet­kezendő napokban az ezévi túl­fizetések miatt mindenkit sze­mélyesen megkeresnek az ille­tékesek, azonban ebben az ügy­ben előzetesen szintén a hiva­talban kérhetnek felvilágosítást. Megszépült a posta Bércéi.Szép színfoltja a falu­nak a kétmilliós költséggel fel­újított, átalakított postahivatal, amit a múlt héten ünnepélyesen átadtak. A június 18—án elkezdett kor­szerűsítés ideje alatt sem szüne­telt a nyitvatartás, annak elle­nére, hogy a hideg miatt sok­szor télikabátba beöltözve tud­ták csak végezni a tennivalói­kat. Mint mondják, megérte! Az év legjelentősebb irodalomtörténeti vásárlása A Balogh-család dokumentumai Salgótarjánban Egy közösség történeti üzenete Az 1991. év irodalom törté- . neti szempontból legjelentő­sebb múzeumi vásárlása a Ma­dách Imrével rokonságban lévő Balogh-család dokumentum­anyaga. Ezt a mintegy félszáz darabból álló együttest decem­ber közepén vásárolta meg dr. Kovács Anna irodalomtörté­nész a salgótarjáni Nógrádi Tör­téneti Múzeum irodalomtörté­neti gyűjteménye számára Mat- zonné Balogh Annától Buda­pesten.- Az anyai? leltárszerii fel­dolgozása megtörtént, elemzése pedig folyamatban van. Mire vi­lágit rá ez a dokumentumegyüt­tes?- Lényege, hogy egy törté­neti, magyar, Nógrádban élő családnak nagyon jellegzetes, példa értékű mentalitására vilá­gít rá. Ez a család határozott műveltségre, kultúrára építve mindig is a jövőért tevékenyke­dett, példázva, a visszatekintő életstílus nem vezet sehová. Mielőtt a jelentős irodalom- történeti anyagról szólnánk, ér­demes utalni a Nógrádi Törté­neti Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményének egész évi gya­rapodására is. A múzeum alap­feladata a történeti emlékek gyűjtése, megőrzése. Amikor tehát azt vizsgáljuk, hogy mennyivel gyarapodott egy gyűjteménye, arra felelünk, ho­gyan teljesítette legfontosabb feladatát. Az irodalomtörténeti gyűjtemény a nehéz anyagi kö­rülmények ellenére is az elmúlt évek jó átlagának megfelelően szép számú anyaggal gyarapo­dott, melynek vannak kiemel­kedő darabjai is. Ilyen a Ba­logh-család jelen, zömében múlt századi anyaga.- A Balogh-család neve Ma­dách Imrével való rokonsági kapcsolata miatt közismert, és jól hangzik Nógrád megyében. Madách Imre nővérének, Mári­ának a második férje volt leg­idősebb Balogh Károly. A most megvásárolt, tizenöt egységből, csaknem félszáz darabból álló anyagegyüttes már csak a Ma- dách-kapcsolat miatt is figye­lemre méltó lehetne.- Van-e más szempont is, amiért figyelmünkre érdemes? — Hogyne, ez esetben talán még ennél is fontosabb az a tény, hogy a Balogh-család sorsa a Nógrádban élő családok egyik típusát példázza, tipikus életútját, megőrzésre méltó mentalitását szemléltetik e mú­zeumi dokumentumok — jegyzi meg az irodalomtörténész. — Annak a köznemesi családnak a sorsát, melynek a 19. század második felében egyre inkább meg kellett küzdenie a gazdál­kodás nehézségeivel, kiutat kel­lett találnia gazdasági-anyagi gondjai tömegéből, birkózni a régi nemesi udvarházi életforma maradványaival, s megőrizve ennek értékeit, megteremteni egy új, korszerűbb, nyitottabb életvitel kereteit és tartalmát. — Hogyan tették ezt? — A Balogh-család tagjai mintegy gazdasági megoldás­ként a tisztviselői pályára lép­tek. Balogh Károly (1848-1920), aki Sztregován együtt nevelkedett Madách Aladárral, a pozsonyi jogaka­démián végzett, mint a királyi ítélőtábla elnöke ment nyug­díjba. Fia — Madách Imre ne­ves életrajzírója — tisztviselői pályáját Nógrádban kezdte. Ezt dokumentálják azok a Balassa­gyarmaton keltezett kinevezé­sek, amelyek gyűjteményünk iratanyagát gazdagítják. — Mindez más köznemesi családoknál sem ritkaság. Mi adja e köznemesi család menta­litásának lényegét? — A Balogh-családban a megélhetés biztonsága, az anyagi javak megbecsülése mel­lett mindig nagy gondot fordí­tottak a művelődésre, a kultú­rára, a szellemi-művészi érté­kekre. Ez a mentalitás a művé­szi alkotótevékenység gyakor­lásában és a kultúra, a közügyek tényleges támogatásában nyil­vánult meg. A család tisztviselő tagjainál hagyomány volt, hogy valamilyen művészi alkotóte­vékenységgel próbálkozzanak. Egyikük festőként ismert, má­sikuk íróként, s mint Madách Imre máig legjobb életrajzírója került be az irodalomtörténetbe. Ő volt az a Balogh Károly (1879-1944), aki 1938 novem­ber 11-én Teleki Pálhoz írt leve­lében — melyet most már a múzeumban őrzünk — arra tett reménytelen kísérletet, hogy Alsósztregova, az ősi Nógrád vármegye fiának, hazánk leg­nagyobb költő-filozófusának egykori otthona az anyaország­hoz visszakerüljön. A megvásárolt anyagok kö­zött jelentősek az iskolai bizo­nyítványok, amelyek egyxér- telműen mutatják azt is, hogy a váci piarista gimnázium mellett Losoncnak mint szellemi köz­pontnak volt elsődleges szerepe a nógrádi ifjak oktatásában. A múzeumba került végren­deleteket, adományozó levele­ket tanulmányozva látható, hogy a Balogh-család tagjai ténylegesen (anyagiakkal is) támogatták, pártolták a műve­lődés, a köz ügyét. Végül említ­sük meg az újabb gyűjtemény egy különleges darabját. A Ba­logh-család mentalitásáról ösz- szefoglalóan képes szólni ez a pár soros kis levél. A levélben a földművelésügyi miniszter, Da­rányi úr 1899. március 16-án megköszöni a család egyik Alsó-Bodonyban élő tagjának, hogy „a boldogult királyné Őfelsége emlékére 8000 darab fenyőt és 200 darab tölgyfát ül­tetett”. Jelképes értelmű a cse­lekedet, és szimbolikus erővel máig érvényesen képes kife­jezni egy közösség, egy család történeti üzenetét, az élet meg­őrzéséről szóló emberi-erkölcsi tapasztalatát. —mér

Next

/
Thumbnails
Contents