Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

5. oldal „ÉLETEM LEGROSSZABB ÉVE 1991” II. ÉVF„ 298. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1991. DECEMBER 20., PÉNTEK Alapítvány áremelés-kompenzálásra Váci-napok Bátonyterenyén Megnyílt a Héra Alapítvány csekkszámlája, amelynek célja, hogy az energiaáremelések által leginkább sújtott rétegek szá­mára nyújtson támogatást. Az alapítványt a Magyar Demok­rata Fórum energetikai szakér­tői bizottsága kezdeményezte, és mára több energetikai profilú vállalat, valamint magánszemé­lyek csatlakoztak hozzá, így 31 millió forint vagyonnal indul­hat. A kormány nem enged • Budapest. A Munkaügyi Minisztériumban megkezdőd­tek a tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között. Sán­dor László, az MSZOSZ alel- nöke, az egyesített sztrájkbi­zottság delegációjának vezetője arról kívánt tárgyalni, hogy mi­ként viszonyul a kormány a sztrájk követeléseihez. Herczog László, a Munkaügyi Miniszté­rium államtitkár-helyettese ki­fejtette: a szakszervezeti köve­telések közül néhányban már megegyeztek, vannak, ame­lyekben a pénteki ÉT-ülésen lehetséges a megállapodás. Né­hány témakörben azonban a kormány nem tud engedni. Részvény - kárpótlási jegyért • A kárpótlási jegyeket első­ként az Alfa Kereskedelmi Rt. részvényeire cserélhetik az arra jogosultak.Az Állami Vagyo­nügynökség december ,27-étől kezdődően forgalmazza a cég részvényeit a Budapesti Érték­papír és Befektetési Rt. buda­pesti, illetve vidéki fiókjaiban. A forgalmazás a jövő év már­cius végéig tart. A 10 ezer forint névértékű, bemutatóra szóló részvényért 10 ezer forint ere­deti névértékű kárpótlási jegyet kell cserébe adni. Visszavont engedély • Budapest. A Hírközlési Mi­nisztérium dönt arról, hogy mi legyen a hétfőn indult Rádió 102 adóval, amelynek sugárzási engedélyét a Frekvenciagazdál­kodási Intézet visszavonta. A határozat ellen a Műsorszóró Vállalat a minisztériumhoz fel­lebbezett. A fellebbezés ha­lasztó hatályú. így amíg meg nem érkezik a minisztériumi döntés, tovább működhet a Rá­dió 102. Ha azonban a miniszté­rium jóváhagyja a Frekvencia­gazdálkodási intézet határoza­tát, az adást le kell állítani. Határsértők • Orosháza. „Nemzetközi” ha­társértő csoportot fogtak el szerdán az orosházi határőrke­rület dombegyházi őrsének já­rőrei a magyar-román határsza­kaszon. Zubek János szóvivő elmondta, hogy a 81 tagú, ha­zánkba igyekvő csapat 43 Sri Lanka-i, 17 pakisztáni. 14 bangladesi. 3 libanoni es 2-2 iráni, illetve indiai állampolgár­ból állt. A határőrség vala- mennyiüket átadta a román ha­tóságoknak. A megnyitás alkalmából tar­tott sajtótájékoztatón csütörtö­kön Halzl József, a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt vezérigaz­gatója, az alapítvány kuratóri­umának elnöke elmondta: az alapítvány kétféle módon kíván segíteni a rászorultakon. Egy­részt pénzbeli támogatást nyújt azoknak a szegénysorsúaknak, akik csak nélkülözések árán, vagy egyáltalán nem tudják ki­fizetni villanyszámláikat. Az alapítvány elsősorban az ön- kormányzatok, illetve külön­böző társadalmi szervezetek - Nagycsaládosok Egyesülete, Nyugdíjasok Egyesülete -, va­lamint az egyházak segítségével keresi meg a támogatandókat. Addig azonban eltelik még né­hány hónap - tette hozzá a kura­tórium elnöke -, amíg az alapít­vány vagyona lehetővé teszi, hogy a segélyezettek kézhez kapják a támogatást. Robbant a Korill-bomba! A megyei közgyűlés elnöke beperelte Gyarmat polgármesterét „Dr. Németh György, Balas­sagyarmat polgármestere új­ságnyilatkozatában olyan kije­lentést tett, miszerint a megyei önkormányzat falazott • az MSZMP-kongresszusnak. Ezért keresetet nyújtottam be el­lene. Muszáj a hivatal jó hírne­vét és presztízsét megvéde­nem.” A bejelentés a Nógrád me­gyei közgyűlés csütörtöki ülé­sén, az egyebek címszó alatt szereplő napirend tárgyalása so­rán hangzott el. A bejelentő pe­dig nem kisebb személyiség volt, mint Korill Ferenc, a me­gyei közgyűlés elnöke. Korill úr szavai bombaként robbantak az addig eseményte­len, kis túlzással: „álmosan csordogáló” ülésen. Döbbent csend keletkezett, szinte a légy zümmögését is meghallhattuk volna. Mindannyian csak kap­kodtuk a fejünket, meg egy­másra tekintgettünk, vajon nem értettünk-e valamit félre? Hogy a másik is ugyanazt hallotta-e, amit én? Ám a megyei közgyű­lés elnöke nem hagyott kétséget afelől, hogy mit is mondott, mert így folytatta: — Ha dr. Németh György hajlandó nyilvánosan vissza­vonni a kijelentését, akkor jó­magam is elállók a bírósági ke­resettől. Ettől a perctől kezdve az új­ságíró számára felejthetővé vált mindaz, ami ezt megelőzően történt az ülésen (a napirenden szereplő témákra lapunk ké­sőbbi számában visszatérünk). Hiszen nem mindennap fordul elő, hogy a Salgótarjánban szé­kelő megyei közgyűlés vezetője bírósági pert indítson az ellen­lábas nagyváros. Balassagyar­mat első embere ellen. Lám- lám, hová vezethetnek a váltén, vagy tudatosan elferdített té­nyek és igazságok, mivé fajul­hat az a politikai csatározás, melynek kimondva, vagy ki­mondatlanul egy és ugyanaz a célja: lejáratni a jelenlegi me­gyeszékhelyet, hogy visszakap­hassa negyven évvel ezelőtti ebbéli rangját az Ipoly-parti vá­ros. Ilyen gondolatok cikáztak a krónikás fejében, midőn már a telefonellátás javításának lehe­tőségeiről folyt a mindinkább elmérgesedő vita. Pro és kontra hangzottak el vélemények, mi­ért csak Kelet-Nógrád távköz­lésének fejlesztése érdekében hoznak létre részvénytársasá­got, miért nem lehet a társu­lásba Nyugat-Nógrádot is be­kapcsolni? Akadt, aki odáig el­ment: Salgótarján és vidéke már üzleti előnyt élvez az átkos ál­lampárt alatti beruházásokból, bezzeg Gyarmat és környéke megint csak hátrányát látja el­maradottságának ! Itt tartott az egyre dühödtebb, már-már személyeskedésbe át­csapó polémia, amikor nyílt az ajtó és belépett dr. Németh György. Hallván, a honatyák miről vitatkoznak, jómaga is szót kért, s mint a Nyugat-Nóg- rád telefonellátásának fejlesz- (Folytatás a 3. oldalon) A Csohány-tárlat megnyitója után a művész özvegyét köszöntik a gimnázium tanulói Immár sokadik alkalommal rendezik meg minden év de­cember 19-én, Váci Mihály szü­letésnapján a költőről elnevezett bátonyterenyei gimnáziumban a Váci-napokat. Ä két napig tartó színes és változatos programso­rozat nyitórendezvényén tegnap délelőtt az iskola diákjainak és tanárainak képviselői megko­szorúzták a költő gimnázium előtti szobrát. Az iskola földszintjén Radics István művésztanár megnyitotta Csohány Kálmán grafikusmű­vész kiállítását. A pásztói tor­nyok és kucsmás emberek, a nógrádi palócok életét meg­idéző képek a korán eltávozott Csohány Kálmán legszebb alko­tásai közé tartoznak. Kedves vendéget is fogadtak ez alka­lomból, a művész özvegyét, aki „telt ház” mellett folytatott be­szélgetést a diákokkal férje éle­téről és munkásságáról. A tárlat mellett nyílt meg Kovács Tibor tanár biofotóiból készült kiállítás. Pergő módon, sokszor párhuzamosan zajlottak az események. A gimnázium diákjain kívül a környező álta­lános iskolák tanulói is részt vettek a Váci Mihály szavaló­versenyen. Akiket a növény- és állatvilág, vagy a világ építé­szete érdekelt azok filmvetíté­sen vehettek részt. A tegnapi nap csúcspontja a negyedikesek szalagavatója volt, amelyet az Ady Endre Művelődési Házban tartottak. A Váci-napok programsoro­zatának folytatásaként a gimná­zium diákjai ma délelőtt az Ady Endre Művelődési Házban meghallgathatják a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar karácso­nyi koncertjét. Ezután a diákok Tóth Sándor országgyűlési kép­viselő előadását hallgathatják meg Irodalmi élet Magyaror­szágon a 60-as évektől napjain­kig címmel, majd fórumon ta­lálkozhatnak a honatyával. A Váci-napok programjainak zá­róaktusaként a vetélkedők és a nyelvi, irodalmi és történelmi diákpályázatok értékelésének eredményhirdetésére kerül sor. Januártól új útlevél Megalakult a Roma Fórum Tizenhat magyarországi ci­gányszervezet csütörtökön megalakította a Roma Fórumot. További tizenhárom szervezet már korábban kifejezte egyetér­tését a létrehozásával. Elnökévé Mohácsi Attilát választották. A Roma Fórum a cigányegység megteremtését tartja legfonto­sabb céljának, szeretné, ha a ci­gányszervezetek egyetértésre jutnának a gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, a kulturális, il­letve az ifjúságot érintő kérdé­sekben. Ezt az egyeztetett állás­pontot kívánják képviselni a kormánnyal tervezett megbe­széléseken. Január elsejétől új típusú út­levelet bocsát ki a Belügymi­nisztérium. Az okmányra már az új címert nyomják, lapjain pedig az Alkotmány előírásai­nak megfelelő - géppel is leol­vasható - adatokat rögzítik, az ENSZ hat hivatalos nyelvén. Lényeges változás, hogy útleve­leket - a kishatárforgalmi enge­délyek kivételével - ezentúl nem a rendőrségek, hanem a ci­vil hatóságok adják ki - jelen­tette be Juhász Judit szóvivő a kabinet csütörtöki ülésén hozott döntéseket ismertetve, a kor­mányülés szünetében tartott tá­jékoztatón. A jelenlegi útleveleket fo­lyamatosan cserélik ki az újakra, s az iratokért továbbra is ezer forintot kell fizetni. A most használatban lévő útlevelek le­jártukig érvényesek. Azok, akik 1988 január 1. után kapták meg útlevelüket, igen egyszerűen hozzájuthatnak az új okmány­hoz: ha postán elküldik a régi iratot a Belügyminisztériumba, ugyancsak postázva átvehetik az újat. Akiknek pedig régebbi keltezésű az útlevele, a lakóhely szerinti önkormányzat jegyző­jénél kérhetik a cserét. A kabinet az egyéni és a szervezett turizmus könnyítése érdekében úgy döntött, hogy ezentúl forintért is meg lehessen vásárolni bizonyos, eddig devi­zában fizetett utakat. Újjáalakult a megyei polgári védelem Salgótarján város polgári vé­delmi parancsnoksága és a pol­gári védelmi szövetség csütör­tökön tájékoztatót tartott a szer­vezet helyzetéről és a fejlődés lehetőségeiről. A rendezvényen Detre Jenő alpolgármester is megjelent. Ugyancsak resztvet­tek a losonci polgári védelmi alakulatok képviselői is, hiszen sem a társadalmi, sem a termé­szeti katasztrófák nem ismernek országhatárokat, s elhárításuk csak szoros együttműködéssel lehetséges. Molnár József polgári vé­delmi alezredes, városi törzspa­rancsnok megnyitójában meg­említette: a rendszerváltással is együttjáró új alapelvek, a meg­változott szervezeti keretek a feladatok újragondolását is szükségessé tették. A polgári védelem 1992-ben már önálló szervként fog működni. A fejlesztések irányvonalai­ról Sztanek Endre polgári vé­delmi ezredes, a polgári véde­lem országos parancsnoka be­szélt. Elmondta, hogy az eddi­ginél nagyobb hangsúlyt kap a békeidőszak feladatainak, a ka­tasztrófák megelőzésének és felszámolásának tervezése és megszervezése. Az új polgári védelmi és katasztrófa törvény - amely a megelőzés és az elhá­rítás feladatait foglalja össze - tervezete elkészült, s jövő év áprilisában kerül a kormány majd az országgyűlés elé meg­vitatásra. Az országos központban az átszervezések már befejeződ­tek, a megyei, területi szervek január végéig alakulnak át. Ter­vezik körzeti parancsnokságok felállítását is. A polgári védelem anyagi gazdasági bázisának szűkülésé­vel megnőtt az önvédelem je­lentősége. Elsősorban ezért ala­kult meg a polgári védelmi or­szágos szövetség. Ruttkai István nyugalmazott ezredes, a szövetség elnöke ar­ról szólt, hogy elsődleges fel­adatuknak a lakosság tájékozta­tását és felkészítését tekintik. Arra törekednek, hogy szükség esetén minden állampolgár tu­datosan, a helyzet megkívánta módon tudjon cselekedni. A polgári védelem Salgótar­jánban is társadalmi ügy kell, hogy legyen, eredményessége a lakosság összefogásán és felké­szültségén múlik. F.Á. Érvényesüllek a reformok A Nemzetközi Valutaalap egy vezető munkatársa szerint a magyar gazdasági reformprog­ram két fő eleme jól érvényesül: egyensúlyban van a fizetési mérleg és jelentősen csökkent az infláció, ugyanakkor a tér­ségben példa nélkül álló módon áramlik be a külföldi tőke. Mindezek alapján 1992-ben az ország gazdasága már növeked­het. Rendkívül pozitív, hbgy a kiesett keleti exportnak több mint a felét sikerült Nyugatra átirányítani.

Next

/
Thumbnails
Contents