Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-18 / 296. szám

4 LÁTÓHATÁR 1991. december 18., szerda Gyerekek, szülök közös örömére Mentőcsapat a kenguruk földjén A Koldus és királyfi „Mikie- geres" újra feldolgozása rövid rajz-játékfilmben a program kedvcsináló meséje. A karácso­nyi Walt Disney-mozi csillog, gyönyörű már ezeken a képso­rokban is. A régi. kedves törté­net él, lélegzik hatásos. A „Mentőcsapat a kenguruk földjén" viszont modem mese. a közelmúlt évek leglátványo­sabb, környezetvédő Disney rajzfilmje. Egy erdőjáró, termé­szetbarát kisfiú, az állatok nagy tisztelője, egy lelkiismeretlen orvvadász-gengszter fogságába kerül, s az ő veszélyeztetettsé­gével pusztulás vár a levegő ki­rályára, a hatalmas fehér sasra is. . . A mentőcsapat, -egy nem­zetközi egér-segélyszervezet -, akcióba lép. Az éppen eljegy­zésre készülő „magyar" Bianca és az amerikai szuper zseni Bemard kapja a feladatot: New Yorkból Ausztráliába kell utazni a foglyul ejtett kisfiú ki­szabadítására. Aliogy az lenni szokott a mesékben, ők a legki­válóbb egér-nyomozók, a leg­jobb fogolyszabadítók, s csakis ők képesek a kedves fiúcska megmentésére. Ausztrália gyönyörű ősva­donjaiban. fenyegetően monu­l ton a fogoly szabadító segélycsapat mentális sziklák rengetegében természetesen győzedelmeske­dik a bátorság, a jóság, a segítő­készség és pusztul a gonosz ha­talma, legyőzetik a legyőzhetet- lennek látszó, szörnyű gépeivel a természetet pusztító orvadász. A „zöld” rajzfilm hallatlanul aktuális meséje, tanulsága ki­csiknek, nagyoknak egyaránt okos szórakozás, mert mini­mum eszébe jut a felnőtteknek, hogy az erdőbe bizony el kell menni, fák, bokrok, erdei álla­tok élményével, védelmével a gyerek jellemét, egyéniségét gazdagítani kellene. Tényleg, kedves olvasó, mi­kor volt Ön utoljára erdei, hegyi kiránduláson a gyermekével? Mikor figyelték meg együtt utoljára a káprázatosán szép sasmadár repülését? Mikor segí­tették együtt fészkébe vissza a lepottyant kismadarat? E filmjegyzet írója, bizony a szép mozi láttán csak szomorú­ságot érzett: a saját gyerekeivel igen-igen ritkán jut el a város­környéki erdőkbe. . . A Walt Disney rajzfilmet Magyarországon az Intercom forgalmazza. Erdős István Küldjön egy sztorit! A pályázatunkra érkező írásokat folyamatosan közöljük. Kérjük a beküldőket, hogy történetük mellett személyi adatai­kat is legyenek szívesek eljuttatni szerkesztőségünk címére: (Új Nógrád, Salgótarján, Erzsébet tér 4. 3101.) Menyasszony, de mégsem! A második világháború utolsó éveinek valamelyik nya­rán történt, hogy Erdélyből, ahol pedagógus működésem kezdtem, hazaindultam szülé­imhez Félegyházára. Csak Ceglédig jutottam, mert légiriadó miatt leszállítottak mindenki a vonatból. Én a Fő utcán csomagjaim­mal cipekedve elértem egy szál­lodáig, de, hogy aludni nem tud­tam, az biztos! ­Reggel a szegedi gyorshoz kivitettem magam egylovas ko­csival, majd egy hordárt fogad­tam, hogy a beérkező vonatra vigye fel a csomagjaimat. O fel is rakta egy fülkébe, ahol négy ülőhely volt. Csodál­koztam, hogy a fülke üres, pe­dig dugig álltak az emberek a folyosón. Az ajtó mellett leültem, s hogy a rám bámulókat ne lás­sam, egy képes újságot kezdtem nézegetni. Nemsokára, talán Nagykő­rösnél felszállt egy fiatal kato­natiszt, és bejött a fülkébe. Ő az ablak mellé ült. Ekkor kezdtem gyanakodni, hogy rossz helyre hozta a hordár a csomagjaimat. Kecskemét felé tartott a vo­nat. amikor jött a kalauz. Benyi­tott. és rám ordított: — Szedje a holmiját, és men­jen kifelé, nem látja, hogy ez a kupé a katonaságnak van fenn­tartva? !­Én - egy kicsit ijedten - szólni akartam, hogy a hordár volt a hibás, de nem volt rá időm, mert a katonatiszt felhá­borodva erélyes hangon a kö­vetkezőket mondta a kalauznak: — Kikérem magamnak ezt a hangot! A kisasszony a me­nyasszonyom! Nem tudom, melyikünk jött jobban zavarba, de az a gya­núm, hogy mégis a kalauz, ugyanis zurück-ben ment ki­felé, mély hajlongások és bo­csánatkérések közepette, mire a katonatiszt rákiáltott: —Tűn­jön el! Én arra gondoltam, hogy il­lenék valami köszönő szavakat mondani, de a fiatalember már felállt és odalépve hozzám így szólt: — Engedje meg, hogy bemu­tatkozzam! Kovács Imre Pál vágok. En is bemutatkoztam, majd elkezdtünk beszélgetni.El­mondta, hogy hamarosan megy a frontra. Adott egy névjegyet és kérte, hogyha ír,Ígérjem meg, hogy válaszolok. Hát írt is többször, én mindig válaszoltam, de a háború vége előtt pár hónappal már nem jött sem lap, sefti levél, hiába vár­tam. Máig sem tudom mi történt vele. sikerült-e visszatérnie, ta­lán él is még valahol, de az is lehet, hogy ott pihen a Don ka­nyarban, ahonnan már soha nem jön üzenet. Kiss Gyuláné Bátonyterenye Fejlett kultúra maradványai az Amazonas mentén A tekintélyes amerikai tudo­mányos folyóirat, a Science magazin legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint az Amazonas folyó medencéjében napvilágra került agyagedények bizonyítják, hogy a tájon már 7-8.000 évvel ezelőtt magas fejlettségi fokú kultúra létezett. A most elvégzett carbon- és hő-fény analízis tanúsága sze­rint az agyagedények legkeve­sebb egy évezreddel öregebbek a Dél-Amerikában eddig talál­taknál. Hossszú időn át ugyanis az az elmélet volt az elfogadott, amely szerint az Amazonas fo­lyó medencéje túlságosan sze­gény volt ahhoz, hogy népes la­kosságot eltarthasson és színhe­lye lehessen jelentős növényi kultúráknak és fejlett állatte­nyésztésnek. Menedzser képző Újabb menedzserképző posztgraduális tanfolyam indí­tását tervezi a Számaik Csoport. A kétéves képzésbe olyan már ddiplomával rendelkező szak­embereket kívánnak bevonni, akik munka mellett akarják megszerezni az úgynevezett MBA-oklevelet (Master of Bu­siness Administration), amely jelenleg az egész világon a le­gelterjedtebb üzleti és gazda­sági felsőfokú szakismeretet ta­núsító másoddiploma. Férj, feleség katalógusból? Önöknek is Sunlicht a barát­juk? Önöket is szereti a Marga­réta: Önök is úgy tartják, hogy a legszebb, a legszárazabb és a legboldogabb baba a Pampers bébi, és nem az én unokám, nem is a te csecsemőd? A szinte szüntelenül áradó hirdetések behálóznak, lefegy­vereznek, kisajátítanak. Reklá­memberek, katalógusok tukmál­ják ránk tömegárúikat. Nem tö­rődnek egyéni ízléssel, eltéré­sekkel, lényeg a gépies, szünte­len fogyasztás. Maholnap nem­csak hálóingedet, karórádat, gépkocsidat választhatod kata­lógusokból, de férjedet, nejedet és szeretődet is. Sőt életelveket és filozófiákat rendelhetünk postán. Lényeg, hogy fogyasz- szunk, és szabadon(l) válasz- szunk a reklámhadjáratokkal belénk táplált termékekből, ide­álokból. Ne lelkizzünk, ne le­gyenek extra kívánságaink, sa­játos ízlésünk, ha szükség van valamire, rendeljük meg pos­tán! Ebből a lélektelen és em­bertelen fogyasztási láncból még a postást kellene kiiktatni! Minek csenget? Mit mesélget nekem a szomszédról, meg a házmester barátnőjéről ? A teljes elhülyülés felé tartó civilizáció marketingjéhez az infatilizmus is hozzátartozik, amikor nők és férfiak erotikus túlfűtöttséggel áradoznak a csúcstechnika eszközeiről. A másik nemnek szóló epekedé­sek, sóhajtások már-már ki­mennek a divatból, de az autók­ról például olyan suttogásokkal és sikolyokkal áradoznak a rek­lámok szereplői, hogy nem lepne meg, ha valamelyik szép hölgy a legújabb autócsodával hosszú forró csókban forrna össze, és a márka iránti teljes odaadását úgy fejezné ki. hogy az álomkocsi alá feküdne. A tömegcikkek, a tömegideá­lok szüntelen sulykolása szinte belső kényszerré teszi az alkal­mazkodást, szükségletté a gé­pies fogyasztást, élvezetté a passzív befogadást, az idegen ízlés majmolását. Mindazt, amit a reklámhadjá­ratokról írtam, ne vegyék komo­lyan! Reklámmentes, elgyen­gült állapotomban követtem el. Megvallom, számomra a legna­gyobb mámor a Toshiba máso­lógép. A hangja, a teste varázs­latos! A barátom Sunlicht, a szerelmem viszont Toshiba. Szeretném, ha másolna nekem egy száraz és boldog Pampers bébit.-zágoni­Egy cipész keservei Soha nem ment valami jol.de most nagyon rossz. Egyre több ócska cipőt hoznak az emberek, alig le­het javítani. Lassan haladok, nem lehet férni a műhelyben, mert sok munka van velük, d^az árát nem lehet megkérni — mondja Zemplényi Dániel szentesi cipészmester. MTI Fotó Vihar előtti csend a Magyar Rádiónál Beszélgetőpartnerünk: Gombár Csaba (Ferenczy-Europress) 1991 január 6-án ú j műsorrenddel jelentkezik a Magyar Rádió. Az év első napjaitól a Kossuth a hírek, az infomációk, a poli­tikai műsorok „fóruma" lesz, a Petőfi zenés, szórakoztató profilt kap, a Bartók Rádió „megszabadul” minden más kötelezettségétől, ami nem tartozik egy kulturális, ko­molyzenei adó profiljába. így egyes megszokott, kedvelt programok másutt, más idő­pontban szólalnak majd meg. A Rádiót mintha vihar előtti csend venné körül: nemigen beszélnek az elnökhelyettesek kinevezésének ügyéről, a par­lament nem kapkodja el a média-törvény vitáját, hall­gatnak a frekvencia-morató­rium esetleges feloldásáról is. — Nem tart Gombár Csaba a hallgatók esetleges felháboro­dásától? Egy újabb botránytól? — A változás nem lesz any- nyira drámai, hogy alapjaiban felforgassa a rádióhallgatási szokásokat, bár évtizedek óta nem volt ekkora változás a rá­diózási struktúrában. — Mondana néhány példát? — A Kossuthon fontos vál­tozásnak tartom, hogy az eddig csak péntek esténként jelent­kező „Magyarországról jövök" ezután minden hétköznap je­lentkezik. Az úgynevezett „vi­déki Magyarország” hangjával szeretnénk oldani Budapest centrikusságunkat, amiben a 7 körzeti stúdiónak fontos szerep jut. Ugyan ilyen rendszeresség­gel jelentkezik majd a „Határok nélkül" című műsor is, amely a magyarság ügyeivel kíván fog­lalkozni. Az országhatárokon túli magyarnyelvű szerkesztő­ségek munkatársaival közösen szeretnénk ezeket az adásokat szerkeszteni. A Kossuth Rádió URH csatornáján számos speci­ális műsorunk lesz, s ehhez több alkalommal elválik majd az URH és a középhullám műsora. — Ahogyan hétfőn-kedden az országgyűlési adások idején történik? — Pontosan. A parlamenti adásrend az új struktúrában is megmarad, de ezentúl ugyanígy jelennek majd meg az egyházi műsorok is. Eddig heti félórás műsoridejük 120 percre emel­kedik, azzal, hogy teljes szertar­tást a helyszínről fogjuk közve­títeni. Ide kerülnek az idegeny- nyelvű, nemzetiségi adásaink is. — Mi lesz a megszokott „nagy műsorok" sorsa? — A reggeli, a déli és az esti krónikák, a 168 óra, a Vasár­napi Újság, a Gondolat-jel ez­után is a Kossuthon maradViak. — Hogyan felelnek meg a tervezett változások a pártatlan tájékoztatás - ön által gyakran hangsúlyozott - követelményé­nek'? — A rádió műsorainak hang­zásukban, ízlésükben azonos normákat kellene követniük, a tárgyilagosságról, a pártatlan­ságról nem szabadna lemonda­nunk. Ezért volna nagyon fon­tos, hogy végre valahára törvé­nyes keretek között működhes­sünk, hogy a rádió- és televízió törvényt mielőbb meghozza az országgyűlés. De addig is, amíg ez a törvény születik, mi meg­alkottuk a szerkesztői magatar­tás szabályrendjét, amiben meg­fogalmaztuk az összeférhetet­lenségi szabályokat is. Munka­társainknak adott esetben el kell majd dönteniük, hogy nálunk, vagy egy kereskedelmi rádiónál kívánnak-e dolgozni. Decem­berben elkészül a javaslat, ame­lyet azután szakmai vitára bo­csátunk.-Ez is segíthet a politi­kai kiegyensúlyozottság megte­remtésében. — A Petőfi és a Bartók mű­sorpolitikájáról még nem hal­lottunk. — A Petőfi műsora fele-fele arányban könnyűzenei illetve élő magazinműsor lesz. A hazai telefonviszonyok javulásával egyre többen bekapcsolódhat­nak májd ezekbe a műsorokba. A Bartók műsoridejének 20 százalékát irodalmi műsorok te­szik ki és persze jobban kidom­borodik majd művelődéspoliti­kai jellege. Még inkább az ér­telmiség adójává válik. Hadd tegyem hozzá: január 6-ikán csak elkezdődik egy folyamat, egy kísérlet, de még semmi sem kész, semmi sem végleges. Na­gyon várjuk a hallgatók véle­ményét, javaslatait. — Hogyan született a válto­zás igénye? Ki kezdeményezte? — Az európai rádiózási szo­kások messze lehagytak minket. Ha feloldják a frekvencia mora­tóriumot, komoly versenytár­sakra kell számítanunk, olyan csatára, amelyben a vegyesfel- vágott-programot kínáló adók csak veszíthetnek. — Mennyiben tudja fedezni azsállami költségvetés a Magyar Rádió nem kis kiadásait? —5 Hellyel-közzel. Nem ké­pes minden költségünket fizetni és az előfizetési díjakat sem emelhetjük. Egy érdekes tényt hadd említsek meg: 1925-ben a rádió előfizetési díját havi két és fél kiló cukor árában állapítot­ták meg. Ha most ennyi pénzzel gazdálkodhatnánk, akkor nyu­godtan lemondanánk minden költségvetési támogatásról. Egyelőre csak a 200 forintos tévé előfizetési díj egyhatoda a mienk. Szó van róla, hogy 50 forinttal megemelik az előfize­tési díjat, ha az országgyűlés is megszavazza a javaslatot. Ad­dig? Nekünk is vállalkoznunk, üzletelnünk kell. — Ön gazdálkodási gondok­ról beszél, ugyanakkor ugrásra kész versenytársakról is. Elvileg elképzelhető egv olyan állapot Magyarországon is. amikor annyi rádió működik majd ahány város, ahányféle ízlés? Lesz erre valakinek pénze? — Érdekes dolog, de ma már viszonylag kis helyen, kevés pénzből lehet stúdiót, műsor­szóró berendezést létesíteni. Ezért számítok arra, hgy néhány országos jelentőségű adó is be­lép, s a Magyar Rádiónak is versenytársa lehet, nem be­szélve a helyi, a lokális adókról. — Mintha nem zavarná a konkurencia megjelenése. így is van. A monopólium pazarláshoz, elposványosodás- hoz vezet, ha megszűnik bizto­san javulni fog a műsorok szín­vonala és ez mindenkinek csak hasznára lehet. Somfai Péter

Next

/
Thumbnails
Contents