Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-18 / 296. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. december 18., szerda Országgyűlési vita a költségvetésről Kérdőjelek Előnyök és hátrányok (FEB)Nem végállomás, csupán egy hosszúra nyúlt közeledési szakasz lezárása, amelyet az együttműködés újabb fázisa kell, hogy kövessen - így értékelik általában a szakértők a Magyarország és az Európai Közösség között végre létrejött társulási szerződést. Az okmány, amelyet - a lengyel és csehszlovák vezetőkkel együtt - most írt alá Brüsszelben Antall József miniszterelnök, kétségtelenül átfogó keretet ad hazánk és a nyugat-európai integráció kapcsolata­inak fejlesztéséhez. Tíz esztendő? A magyar kormányfő nyilatkozata szerint ennyi idő áll előttünk, hogy megtörténjék a felzárkózás az EK gazdasági, ke­reskedelmi és politikai szintjéhez, s ennek alapján a 90-es évtized vége felé lehetne számítani esetleg teljes jogú csatlakozásunkra is. Kell ez a ..várakozási stádium?" Vitathatatlanul, hiszen az eltérő normák és jogszokások, technológiai és pénzügyi feltételek egye­lőre nemigen tennék lehetővé az azonnali teljes jogú (és kötelezett­ségű) belépési - mégha a fogadókészség meglenne is. (Márpedig jól tudjuk, hogy jelenleg az nincs meg . . .) Előnyök és hátrányok'? A brüsszeli szerződés tartalmaz ilyet is, olyat is, elvégre a társulás nem csak jogokkal ruház fel bennünket, de egy sor kemény kötelmet is ró hazánkra, a piacnyitástól, vám-le­építéstől a kivitel-korlátozásig. A jogok és te.rhpk együttléte persze minden, kompromisszumok alapján létrejött szerződés természetes velejárója. A lényeg immár az. hogyan használjuk ki a legjobban a felzárkózás frissen nyílt esélyeit. Mert igazában ezen múlik, hogy évezredünk végére csakugyan „megérkezünk-e” (átvitt értelemben is) Európába. .. Szegő Gábor Nem bénult meg a közigazgatás (Folytatás az T. oldalról) jövőre fogják majd felhasz­nálni. Az összes céltámogatás­nak 50 százalékát vízgazdálko­dási. 26,2 százalékát oktatási, 21 százalékát pedig egészség- ügyi célra, szociális ellátásra kapták. A személyi feltételek alaku­lásáról szólva Várkonyi József megemlítette, hogy eddig nyolc alkalommal került sor polgár­mester-választásra. Négy he­lyen azért, mert önállóvá vált a község, máshol egyéb okok kö­vetkeztében. Kislistás választás Ugyancsak^,, ijpgy; településen volt. Három egyéni választóke­rületben is szükségessé vált a képviselő pótlása. Mi sem természetesebb, hogy a területi hivatal mindhárom képviselője beszélt arról, hogy ez az uj közjogi intézmény, ho­gyan, mi módon végezte mun­káját. A Magyar Rádió munka­társának kérdésére is vála­szolva, hangsúlyozták: nem fel­ügyelik az önkormányzatokat, hanem a törvényesség szem­pontjából ellenőrzik tevékeny­ségüket. Az év folyamán 123 önkormányzat mintegy 1200 jegyzőkönyvét vizsgálták meg. 4688 önkormányzati határoza­tot, és 802 rendeletet tekintettek át. 438 esetben kényszerültek törvényességi észrevételt tenni, főként az úgynevezett hatásköri elvonások témakörében. Javas­latukat azonban az önkormány­zati testületeknek nem kötelező elfogadniok. Ilyen esetben a hi­vatal az alkotmánybírósághoz fordulhat. Ez 1991-ben egy al­kalommal történt meg. E vitás kérdésre még ezideig nem ke­rült pont. A hivatal számos kérésben járt el első. illetve másodfokon, hatszáz hatósági ügyben hozott határozatot, három és fél ezres iratforgalmat bonyolított le, s a félfogadások során a hivatalve­zetőt több mint négyszáz állam­polgár kereste meg. Úgy érzik, hogy mind az önkormányzatok, mind pedig a lakosok bizalom­mal viseltetnek a területi hivatal iránt. Ehhez persze hozzájárul az is. hogy igyekeznek minden eszközzel - például tanácsadás­sal, tájékoztatással - segíteni az önkormányzatok és a tesületek munkáját. —- A mindennapokban mintha több feszültséget, prob­lémát lehetne tapasztalni az ön- kormányzatok működését ille­tően, mint ahogyan itt elhang­zott? - tettük fel kérdésként. Várkonyi József és munka­társai válaszukban megemlítet­ték: a gondok természetéből adódik, hogy a figyelem hom­lokterébe kerülnek. Példaként felvetették, hogy az egyik kép­viselő-testület a bevétel fel- használásáról zárt ajtók mögött döntött, míg a veszteséget egész biztos ország-világ előtt tere­gette volna ki. Ugyanakkor - mondták - az önkormányzatok munkájában valóban érzékelhe­tők voltak bökkenők is. Tevé­kenységükben érződik a de­mokratikus gyakorlat hiánya, a tapasztalatlanság. Kedvezőtle­nül befolyásolta lehetőségeiket az ország gazdasági helyzete, az egyes jogszabályok késése. Né­hol az örökségek (hitelek, nagyberuházások), másütt presztízsszempontok, pártérde­kek hátráltatták a kibontako­zást. Mindezek ellenére döntő többségében jogszerű volt. és nagyobb késedelem nélkül tör­tént a lakosság ügyeinek inté­zése. Az átállás sehol sem oko­zott működésképtelenséget, sem ott ahol a tanácsrendszer­ben is fukcionáló tisztségviselő kapott újra bizalmat, sem ott, ahol a közigazgatásban járatlan vállalkozót választották meg polgármesternek. Egyre keve­sebb helyen uralják a testületi munkát pártszempontok, s a jó­zan, szakmai viták kerekednek felül. Mindezek -a Köztársasági Megbízott Területi Hivatala ve­zető munkatársai szerint- ked­vező előjelei az önkormányza­tok várható megerősödésének, még eredményesebb működé­sének. Cs.B. Brüsszeli döntés - felemás fogadtatás Hírek röviden • Havanna. Kuba nem fog összeomlani s népe elszántan megvédelmezi vívmányait - je­lentette ki Fidel Castro a TF-1 francia televíziónak adott inter­jújában. A kubai vezető elis­merte. hogy „a szocializmus tel­jes összeomlása Európában” sú­lyos nehézségeket okoz az or­szágnak. de azt mondotta, hogy Kuba „saját erejéből is képes lesz" fenntartani magát. Castro szerint az európai volt szocia­lista országok „érvényes kétol­dalú szerződéseket szegtek meg" , amikor a rendszerváltás után felhagytak a támogatással, holott tudták, hogy Kuba egész gazdasági és szociális fejlődése erre az alapra épül. • Moszkva. Borisz Jelcin orosz államfő azt nyilatkozta a La Republica című olasz, napilap­nak. hogy Mihail Gorbacsov számára nem lesz szerep a Szovjetunió felbomlása nyo­mán létrejövő új államalakulat­ban. s ezért a szovjet elnöknek december végéig, de legkésőbb január közepéig le kell monda­nia posztjáról. Az interjút hét­főn készítették Jelcinnel, aki szerint egyébként a jövendő ál­lamalakulatban Sevardnadze sem maradhat külügyminiszter. • Wasinghton. Az ENSZ köz­gyűlése hétfőn nagy többséggel visszavonta a világszervezetben 1975-ben hozott határozatot, amely a cionizmust, a zsidóság államalapító mozgalmát fajül­dözésnek bélyegezte. Az ENSZ 166 tagállamából 111 szavazott a visszavonás mellett, 25-en (arab és a maradék szocialista országok) ellene, míg 17 tagál­lam nem vett részt a szavazás­ban. Az utóbbi megoldást vá­lasztotta Kína és Egyiptom is. David Levi izraeli külügymi­niszter nagy jelentőségű siker­ként értékelte Izrael szempont­jából az ENSZ-határozat ér­vénytelenítését. A brüsszeli döntést, miszerint a Közös Pjí(c országai január 15-ikéig elismerik a jugoszláv tagköztársaságokat, felemás ér­zésekkel fogadták Zágrábban. A horvát reagálásokat a leg­tömörebben úgy lehetne leírni, hogy habár ismét elodázták a végső döntést, és ez újabb em­Az Országgyűlés kedden dél­előtt kilenc órakor megkezdte munkáját. Az első jelenlét-elle­nőrzésnél a Ház nem bizonyult határozatképesnek, így az el­nöklő Szabad György beszólí­totta a folyosón tartózkodó kép­viselőket is. Elsőként arról döntöttek: sür­gősséggel napirendre tűzik azt a törvényjasvaslatot, amely a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetésének ha­tálybalépéséig az egyes szüksé­ges rendelkezéseket tartal­mazza. Egyetértettek azzal is, hogy sürgősséggel megtárgyal­ják a kárpótlási jegyek életjára­dékra váltásával kapcsolatos törvényjavaslatot. Jóváhagyták azt is, hogy sürgősséggel napi­rendre kerül az a törvénymódo­sítás, amely az árak megállapí­tásáról rendelkező múlt évi tör­vényt kívánja megváltoztatni. hereietekbe kerül, de a függet­lenség elnyerése legalább már kész tényként könyvelhető el. Eszék környékén további hét személy vesztette életét az egész éjjel dúló tűzpárbajban. A szlavón fővárost a nap folya­mán is lőtték. Kramaric eszéki polgármester, aki hivatalos lá­Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke azt javasolta kedden dél­előtt, hogy a jövő évi költségve­tés általános vitáját addig ne zárják le, amíg minden felszó­laló el nem mondja véleményét. Időt kért arra is. hogy a képvise­lők elkészíthessék módosító in­dítványaikat. Kónya Imre az MDF frakció- vezetője egyetértett azzal, hogy minden jelentkező elmondhassa véleményét, ám ellenezte, hogy a vitát elnapolják. Azzal vádolta az ellenzéket: meg akarják aka­dályozni. hogy időben megszü­lessen a jövő évi költségvetés. Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője kifejtette, hogy az ellenzék nem akarja meg­akadályozni a költségvetés idei jóváhagyását. Antall József sze­rint intenzívebb munkával a Parlament az idén elfogadhatja a törvényjavaslatot. togatáson az Egyesült Álla­mokban járt, keddi sajtóértekez­letén kijelentette: nem lehet túl­ságos optimizmussal tekinteni az amerikai álláspont esetleges megváltoztatására. Idézte azon­ban Eagleburgert, aki szerint büntetésben részesülnek azok. akik a háborút kiváltották. Magyarország és a nagy világ Egy magas rangú chilei kongresszusi képviselő hétfőn Santiagóban kijelentette, hogy a Budapesten lefoglalt és Jugo­szláviába tartó fegyvereket két ugyanolyan szállítmány előzte mes, szintén jugoszláviai uticél- lalÚ A képviselő szerint az infor­máció egy kongresszusi vizsgá­lathoz kapcsolódó forrástól származik. A vizsgálattal azt próbálják kideríteni, hogy Pino­chet fiának milyen szerepe volt egy csődbe jutott cég fegyvere­inek a hadsereg számára történő eladásában. Lehetséges, hogy a Budapesten lefoglalt chilei fegyverek egy része a csődbe ment cégtől származik. * * Kubát János, a Jugoszláviá­ban megjelenő Magyar Szó fő­szerkesztője az újvidéki televí­zió hétfő esti műsorában meg­erősítette a lap szerkesztőségé­nek álláspontját, hogy Maróti Miklósnak, akit kineveztek fő- szerkesztőnek, de akit a . lap egyöntetűen elutasított, le kell mondania, mert sem a szerkesz­tőség, sem a vajdasági képvise­lőház nem lép vissza korábbi döntésétől. A képviselőház annak elle­nére nevezte ki Marótit a lap él­ére, hogy őt előzőleg a szerkesz­tőség egyöntetűen visszautasí­totta. mivel sosem dolgozott új­ságíróként, s nem tud jól ma­gyarul sem. ❖ * *- Nem lenne jó, ha most va­lamilyen formalizált keretet ad­nának Csehszlovákia. Lengyel- ország és Magyarország politi­kai együttműködésének - véle­kedett hétfő este Prágában Ma­rián Calfa csehszlovák minisz­terelnök, miután hazaérkezett Brüsszelből. Mint elmondta, e három or­szág között már folyik a politi­kai párbeszéd, de ha most ma­gas szintre emelnék az együtt­működést. akkor esetleg meg­növekedhetne a nyomás az EK- országokkal szembeni viszo­nosság érvényesítése érdekében is. Ennek ellenére már most mód van a háromoldalú politi­kai koordináció intézményesí­tésére - tette hozzá a csehszlo­vák miniszterelnök. Szerinte a brüsszeli magyar, lengyel és csehszlovák nagykövet egyfajta „munkakollégiumot,, alkot­hatna. ❖ >!: A visegrádi együttműködés­ben részvevő három ország kö­zös véleményét fejtette ki hét­főn az emberi jogokról a ma­gyar nagykövet az ENSZ-ben. Erdős André az egyetemes em­beri jogi egyezségokmányok el­fogadásának 25. évfordulóját méltatta.- Mondd, a férjed mindig ilyen pártelnöki hivatalossággal viselkedik, ha vendégei vannak? Új korszak kezdődik a mezőgazdaságban A Közös Piac országaiban akár már jövő évtől évente 150 millió dollárral növekedhet a magyar agrárkivitel - állítják a Fölntűvelésügyi Minisztérium szakértői. A tárca keddi sajtótá­jékoztatóján elhangzott: Ma­gyarország és a Közös Piac tár­sulási szerződésének aláírásával új korszak kezdődik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, mivel az integrációban való részvétel Magyaroszágon is lehetséges a termelési ténye­zők minél teljesebb kihaszná­lása. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar területén jó alapja van Magyarországnak az integ­rálódásra. hiszen az ágazat kivi­telének 40 százaléka már ma is a Közösség országaiba irányul. A kétoldalú, kölcsönös agrár- kedvezmények mellett azonban hazánk számíthat az EK segít­ségére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar átalakítása, il­letve privatizációja vonatkozá­sában is. Ez fontos helyet foglal el az agrárkormányzat politiká­jában, amelynek célja a nagy- vállalati, illetve kolhoz-jellegű szövetkezetek megszűnéssé, és helyettük a tagok magántulaj­donán alapuló szervezetek létre­jötte. A tárca azonban nem számít egyelőre a szövetkezetek tömeges megszűnésével, mivel a jelenlegi eszközpark is erre alkalmas leginkább. A Földmű­velésügyi Minisztérium súlyt helyez arra is, hogy emlellett új­rateremtse a beszűkült kelet-eu­rópai piacot. Göncz Árpád az Alkotmánybíróságon Kupa Mihály fogadta a nyugdíjasokat • Az Európai Közösségek 12 országának külügyminiszterei megegyezésre jutottak abban, hogy kétszakaszos folyamat ke­retében, január 15-ig elismerik mindazokat a jugoszláv köztár­saságokat, amelyek kinyilvánít­ják függetlenségüket és a hágai konferencia döntőbíráskodási bizottságának értékelése szerint megfelelnek az elismerésre vo­natkozó közösségi feltételek­nek. A megállapodás kompro­misszumot jelent az azonnali el­ismerést sürgető Németország és a többi tagállam között, de Németország fenntartotta ma­gának a jogot arra. hogy a dön­tőbíráskodási bizottság vélemé­nyétől függetlenül is elismerje Horvátországot és Szlovéniát. Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén folytatta az elévü­lési törvény előzetes alkotmá­nyossági vizsgálatát. A zártkörű ülésen kifejtette véleményét az indítványt benyújtó Göncz Ár­pád köztársasági elnök. Felszó­lalt Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Bal- sai István igazságügy-minisz­ter. Az ülésen részt vett Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke is. Az államfő indítványára az Alkotmánybíróság megvizs­gálja az Országgyűlés által el­fogadott, de még ki nem hirde­tett törvény aggályosnak tartott rendelkezését. Ha alkotmányel­lenességet állapít meg, akkor a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdeti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmá­nyellenességet meg nem szün­teti. Az Alkotmánybíróság követ­kező, január 6-ai ülésén foly­tatja az elévülési törvény tár­gyalását. Lassan haladnak a társada­lompolitikai reformok - bele­értve nemcsak az anyagi termé­szetűeket, hanem például az ér­dekegyeztetés mechanizmusát is - értett egyet Kupa Mihály pénzügyminiszter a Nyugdíja­sok Országos Kamarájának képviselőivel. A nyugdíjrendszer közismer­ten túlszocializált, a biztosítási elv alapvető elemeit nem érvé­nyesíti, holott a rászorultság el­vét nem a nyugdíjrendszerben, hanem a szociálpolitikában kell érvényre juttatni - állapították meg. A kamara képviselői és a pénzügyminiszter megegyeztek abban, hogy‘az 1992. évi állami költségvetés elfogadása után újra találkoznak, és akkor már tárgyalni tudnak a jövő évi nyugdíjemelés konkrét részlete­iről. valamint arról, hogy mi­lyen módszereket alkalmazza­nak a korábbi nyugdíjrendszer, illetve a nyugdíjemelések el­lentmondásainak fokozatos ol­dására. t Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy id. MACSÓ ISTVÁN temetése 1991. december 20-án, 13.30 órakor lesz a Nagybátony maconkai te­metőben. GYÁSZOLÓ CSALÁD

Next

/
Thumbnails
Contents