Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-11 / 264. szám
Exkluzív nyilatkozatok a verseny után A szépségkirálynö férjhez készül Serfő/.ö Diana fején a korona Díjhalmozó szerepben Závorszky Anna elégedett lehet F ndrefalván és vonzás- körzetében igazán van okuk az embereknek örülni. Ugyanis szombaton este 22 óra 34 perctől egy koronás fő is rendelkezik állandó bejelentett endrefalvi lakással. Serfőző Diána, az 1991. évi Nógrád Szépe 1972 március 25-én született Salgótarjánban, s mintegy másfél évtizedes kitérő kivételével mindig Endrefalván lakott. Jelenleg Pilinyben dolgozik, egy német-magyar kft-nél tolmácsol. — Meglehetősen összevissza közlekedtél Európában, amikor még kislány voltál. Mondaná! erről részleteket? — Mindössze arról van szó, hogy édesapám magyar, édesanyám német származású. Amikor betöltöttem feledik életévemet, szóval hat hónapos voltam, akkor kiköltöztünk Németországba. Ott felcseperedtem, majd tizennégy évvel később apai nagymamám megbetegedett, s ezért visszajöttünk lakni Magyarországra. Ennyi volt a kerülő. — Aztán itt Nógrádban tovább cseperedtél, s olyan szép lány lett belőled, hogy meg sem álltái a megyei szépségkirálynői címig. Legalábbis így hiszem én. — A dolog nem ilyen egyszerű. Egyáltalán nem keltett osztatlan lelkesedést nevezésem, a vőlegényem mindenképpen megpróbált lebeszélni a dologról. Azt hiszem, persze az eredmény ismeretében, hogy nagy kár lett volna kihagyni ezt a lehetőséget. Az ugyanis nem titok, hogy esküvőre készülünk, 1992. május 9-én kívánunk ösz- szeházasodni, s bizony egy emberpár életkezdéséhez nem csekély anyagiakra van szükség, főleg most. — Ehhez persze meg kell jegyezni, hogy az eredményhirdetésnél - ahol bizony örömköny- nyek is csillogtak szemedben - azt mondtad Vágó István műsorvezetőnek, hogy az első helyivel járó 50 ezer forintot alighanem a lakodalomra szánt pénzhez csatoljátok. — Valószínű. Egyébként az első pillanatokban annyira meg voltam hatva, hogy képtelen voltam visszatartani könnyeimet, s még mindig nem tudom felfogni igazán, hogy mi is történt velem. Olyan ez, mint egy álom. Igaz, ezért az álomért kicsit meg kellett szenvedni, inert amikor próbák voltak, akkor igencsak későn kerültem haza, aminek itthon sem örültek nagyon. A vőlegény Puszta Szilárd most szól közbe először: - Ma már én is másképp látom a dolgokat, de nem volt a legkellemesebb időtöltés menyasszonyomra várni, hogy éppen mikor végez vagy a próbán, vagy a fodrásznál. Utólag persze mindez átértékelődik, de az ember nehezen lát át bizonytalan hosszútávú érdekeket. — Egyébként régóta ismeritek egymást? — Körülbelül öt évev- válaszolják szinte egyszerre, majd tovább mesélik közös történetüket. Diána nagyon megtetszett még több évvel ezelőtt az akkor Gyöngyösre iskolába járó Szilárdnak. Mint az újdonsült szépségkirálynő, nevetve mondja, addig ment utána, míg aztán összejöttek. — A veszekedés fogalma teljesen ismeretlen előttetek? — Szoktunk veszekedni is, de ki nem? Olyan kapcsolat szerintünk nem létezik, ahol ne lennének olykor súrlódások. — Visszatérve a királynő választásra: amikor Tito Livio Borla úr valamennyi résztvevőnek kiosztotta a Borla Intersys- tem ajándékát, négy-négy harisnyát, természetesen két-két puszi társaságában, utána Diána sokáig magányosan állt a színpadon. Onnantól fogva ugyanis nem kapott semmit. Pedig már a második helyezettet is bemutatóik a közönségnek, kezében volt az érte járó harmincezer is. Egyedül a korona nem kelt még el. Mit éreztetek ekkor? — Én meglehetősen össze voltam törve - emlékezik Diána -, bár a mellettem állók suttogtak olyat, hogy van esélyem. Nem hittem el. Felkészültem rá. hogy ezzel a négy harisnyával fogok hazamenni. Boldog éppen nem voltam. És egyszer csak meghallom, hogy az első helyezettet ugyanúgy hívják, mint engem. Mondom, még most sem tudtam megemészteni. Szilárd ezt így látta: A szünetekben éppen arról beszélgettünk, miután az összes lányt megnéztük, hogy az nem létezik, hogy leendő feleségemnek ne legyen helye az első három között. Az csak egy dolog, hogy nekem ő volt a legszebb (melyik fiatalember nem így látta volna a helyemben?), s én még abban a pillanatban is hittem Diána előségében, amikor már tényleg csak a korona maradt gazdátlanul. — Tényleg kedves Diána: mit szóltak a szüleid? — Ez nem lehet kérdés. Természetesen rettenetesen örültek. Hát még akkor, amikor utolsó utáni díjként még az ELV A Kft. 200 ezer forintos hostessi szerződését is nekem-, adták! E ttől kezdve nem könnyű a királynő élete. Ha indítják a '92-es Miss Hungaryn, akkor alighanem vállalnia kell újabb próbákat, fodrászt, eg- yyebet - már asszonyként. Egy egész megye fog szurkolni neki. Annak ellenére, hogy „csak” második helyezést ért el a véletlen folytán épp 2-es rajtszámmal induló Závorszky Anna, igazán nem lehet oka panaszra: az ezzel járó 30 ezer forint mellé ő nyerte a közönségdíjat, amely egy videómagnó volt, s a Hotel Medves két hostessi szerződésének egyikét is. — Jobban örültél volna eseteg egy szépségkirálynői címnek? — Én bármilyen díjnak nagyon tudok örülni. Nem bánkódom, hogy nem sikerült nyernem. Ez egy nagyon szoros verseny volt. — Lehet-e már tudni, hogyan változtatja meg eddigi életviteledet ez a hostessi szerződés, és persze a második helyért járó pénz? — Ez még bizonytalan, a szerződés aláírására valamikor a jövő hét folyamán kerülhet sor. Pontos dátumot azonban nem tudok mondani. Sok függ attól, mi áll majd ebben a szerződésben. Hiszen nem szeretném abbahagyni a táncot sem, különösen így. hogy egyrészt tanulok, másrészt tanítok is mozgáskultúrát. Mint tudod, jelenleg Budapesten lakom. Egy fővárosi lakást feladni azért meggondolandó. — A szüleid eljöttek szurkolni legkisebb csemetéjüknek? — Persze. Nagyon örültek. bár úgy láttam rajtuk, hogy az első díj jobban feldobta volna őket. De én nem vagyok telhetetlen. — Egy ilyen rutinos színpadi embert, mint te, feszélyez-e, ha ennyi néző előtt kell fellépnie? — Más dolog a tánc, és más dolog egy szépségverseny. Én nagyon nagy zavarban voltam mindvégig, s talán nem is nagyon sikerült palástolnom ezt az érzést. Még a táncnál is hangulat kérdése, hogy éppen milyen lelkiállapotban csinálom végig. Most éreztem először, milyen az, ha mint nőt néz meg többszáz ember. Nagyon furcsa volt. — A próbák alatt kevésbé izgultál? — Természetesen. Ezek légköre teljesen más volt, bár nem tudtam mindegyiken itt lenni meglehetősen szűkös időbeosztásom miatt. — Még soha nem beszéltei arról, milyen táncokat is tanítasz te voltaképpen? — Modern táncokkal foglalkozom, és nagy szerelmem a dzsesszbalett. Minden vágyam, hogy “diplomát szerezzek, és koreográfus lehessek. — Ezekbe az álmokba belefér-e egy kis szabadidő, amit esetleg utazásra fordíthatná? — Jó lenne eljutni külföldre, mert Csehszlovákián kívül még nem láttam sokat a nagyvilágból. Párizsba vagy Itáliába szeretnék eljutni. A Nógrád Szépe díjazottjai Varázsfuvola fuvolán konkoly 'fliege Réka az idén a javított FŐDÍJAK: Első díj: 50 ezer forint, a megyei közgyűlés díja. Nyerte: Serfőző Diána. Második díj: 30 ezer forint, a rendezők díja. Nyerte: Zá- vorszky Anna. Harmadik díj: 20 ezer forint, a rendezők díja. Nyerte: Konkoly Thege Réka. Közönségdíjas: Závorszky Anna. Nyereménye egy videomagnó, a Palóc Mérnökiroda Galaxis Üzletházának díja. KÜLÖNDÍJAK: Egyéves hostessi szerződés az ELVA Kft.-tői: Serfőző Diána. Egyéves hostessi szerződés a Hotel Medvestől: Závorszky Anna és Kovács Csilla. Egy darab 40 ezer forintos Nyugat-európai út, az ELVA Kft. ajándéka: Kerepesi Marianna. Három darab húsz-húsz ezer forintos Nyugat-európai út, az ELVA Kft.-tői: Popelka Anikó, Kun Gabriella és Kovács Csilla. Egy kétszemélyes párizsi út, a Viktória Kft. ajándéka: Ceglédi Márta. Tízezer forintos ajándékcsomag, Novák Attila magánvállalkozó ajándéka: Ceglédi Márta. Margaret Astor cég tízezer forintos ajándékcsomagja: Závorszky Anna. Kazettás magnó + hajszárító. az ELVA Kft. ajándéka: Fazekas Edina, Marczinkó Hedvig, Kerepesi Marianna. Egy négyszemélyes, ötezer forint értékű vacsora a Fácán Étteremben: Kun Gabriella. Egy darab Siemens gyümölcscentrifuga. a Viktória Ügynökség díja: Marosi Judit. A Caola kétezer forintois ajándéka: Csikós Marianna. A Borla Intersystem valamennyi versenyzőnek egy-egy csomag harisnyát ajánlott fel. Virágok Boskó Hilda magánvállalkozótól, fotók a Soo- ter's Fotótól, fürdőruhák a Pesti Divattól, alkalmi ruhák az ELVA Kft.-tői. TIPPVERSENY: Első díj. egy négyszemélyes hétvége a Hotel Medvesben (két éjszaka). Nyerte: Szabados Istvánná, Salgótarján, Kemerovó krt. 88/4. Második díj: ugyanez két személy részére. Nyerte: Bozó Anita, Ságújfalu, Kossuth út 78. Harmadik díj: egy éjszaka a Hotel Medvesben két személy részére. Nyerte: Gál Gyula Salgótarján, Hársfa út 31. Uj Nógrád előfizetés: Akik olvasóink közül helyesen tippelték meg, hogy Závorszky Anna kapja a legtöbb szavazatot, azok közül a sorsoláson egy éves Új Nógrád előfizetést nyert Kovács László 3182. Karancslapujtő, József Attila út 4. Eredmény- . hirdetés A kisebb díjak átadására ritkán figyelnek oda annyira, mint e verseny után - amikor a tizedikként a zsűribe került Livio Borla úr, a Borla Intersystem tulajdonosa átadta a harisnyacsomagokat. Vágó István olaszul (vagy ál—olaszul?) „cukkolta" Borla urat, látva, mennyi puszival halmozza el a nógrádi leányokat. Hatalmas ováció kísérte (persze csak a nézőtérről) egy-egy több tízezer forintos ajándék átadását. Elkeseredve senki sem lehetett igazán, bár akik itt kitűnnek, azok sorsát talán egy életre meghatározhatja az itteni szereplés. Mindenesetre fegyelmezetten viselték a lányok a más sikereit is. Nem volt féltékenység, acsarkodás - tényleg barátnőkként viselték a kudarcot, sikert egyaránt. Legvégére maradt a nagy show. A már önmaga szerint is sikertelennek elkönyvelt Serfőző Diána. Egész biztos, hogy nem sejtett semmit. Talán'ő sört egyedül - viszont a boldogságtól. .. A versenyről Balázs József tudósított. A fotókat készítette: Rigó Tibor. Az 1991. évi Nógrád Szépe választáson a már tavaly is próbálkozó bátonyterenyei 23 éves fuvolatanárnő. Konkoly Thege Réka szerezte meg a harmadik helyezést, s vele a 20 ezer forintos díjat. — Számítottál erre a sikerre? — Őszintén szólva, nem. Igaz ugyan, hogy mindenkiben él a vágy, aki elindul egy szépségversenyen, hogy megnyerje azt. Más dolog azonban a vágy, és megint más a realitás. Nekem egyetlen célom volt: hogy a tavalyihoz képest előre lépjek. Nagyon örülök neki, hogy ez végül összejött. — Azt hiszem, ez most nagyon jól jött neked, hiszen említetted: hanyagolod tanítványaidat a próbák miatt. Most talán megbocsájtanak . . . — Remélem a próféta szól belőled. Mindenesetre ugyancsak igyekeznem kell, ha be akarom hozni, amit ezek alatt a hetek alatt mulasztottam. — Térjünk vissza arra, hogy most javítottál korábbi szerepléseden. Szerinted ez minek köszönhető? i — Kérdezz kettőt, és köny- nyebbet. Tavaly óta egy dekát nem fogytam, se nem nőttem, se nem mentem össze, s szerintem sokkal okosabb se lettem. Ezt add össze! Kabalából felhoztam a'színpadra munkaeszközömet, a fuvolámat. Sikerült vele meglepnem Vágó Istvánt, s így eljátszhattam egyik kedvenc darabom, a Varázsfuvola egy részletét. Lehet, hogy ez segített. — Húszezer forint most sok vagy kevés egy zenetanárnőnek? — Az attól függ, mit akarok belőle vásárolni . . . — Ahogy ismerlek, fogadok, hogy egy fuvolát . . . — Nyertél. Bár a minap láttam álmaim hangszerét - nem találod ki: fuvola volt -, a dolog szépséghibája csak annyi, hogy az ára 47-tel kezdődött, s volt még utána négy nulla. Az egyszerűség kedvéért ez majdnem félmillió. Nekem azonban egy szerényebb is megteszi. Azt sem akarom viszont rögtön megvenni, előbb „pihentetem” megnyert pénzemet, persze úgy, hogy kamatozzon. Hátha közben felmegy a hangszer ára. — Nem próbálod meg esetleg jövőre, a 3. Nógrád Szépe választáson, hátha nagyobb szerencséd lesz? — Már nemigen. Ha találkozunk is, legfeljebb a nézőtéren. Háromszor egymás után elég fárasztó lenne az embernek folyton a vonalaira ügyelnie, éppen elég volt ez eddig. — Akkor most mi a következő [Programod? — Ha már úgyis itt vagyunk az állófogadáson, akkor kinézek magamnak valami ínycsiklandó falatot, ugyanis ma még egy harapást sem sikerült ennem.