Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám

1991. november 11hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE 3 Csokoládé répával Az adós nem adós Kitörési pont a minőség Templomba törtek be (akkor még) ismeretlen tettesek Kiste- renyén. Az ajtó után az oltárt fe­szítették fel, onnan áldoztató kelyhet és szentségmutatót lop­tak el 60 ezer forint értékben. Több autólopást követtek el Bátonyterenyén. Nagybátony- ból virradóra tűnt el egy Polski Fiat, másnap a kisterenyei vas­útállomásról követte egy gép­kocsi. A vasútállomáson áldo­zatul esett még az utasellátó büfé is. Bár a csokoládé nem jó Ez aztán az élet! —- irigylik sokszor kívülállók a kisiparoso­kat. De magukat mintha nem irigyelnék az érintettek, ezt iga­zolják nagybárkányi példáink. Edőcs Imre cipész és Erki Zol­tán szobafestő már visszaadta az iparengedélyt. Erki Zoltán januárban gon­dolta meg magát, mert biztos munkák nélkül rossz bolt volt az 53 százalékos SZTK-járulék fizetése. A közös tanács idején hat község közületi munkáit kapta meg, ez a biztonság meg­szűnt az önálló önkormányza­tok létrejöttével. Most az Agro- filnál dolgozik Salgótarjánban, mert festőként nem tudott elhe­lyezkedni. Az idős Edőcs Imre szerint nagyot fordult a világ. Nem volt túl rég, amikor inkább új cipőt vettek az emberek, minthogy őket keressék meg. Ma a halá­lukon lévő lábbelikkel a kezük­ben kérik, kezdjen még velük valamit. Edőcs Imre régen a kistere­nyei kátéeszben dolgozott ci­pészként, de olyan kevés lett a kereset, hogy átállt a szénbá­nyákhoz. Akkor viszont a la­kosság nem hagyta békén. így 25 évig másodállásban cipész­Telefonfülkék • Mátramindszent. Eddig csupán egyetlen, a posta előtt álló fülkéből telefonálhattak a falu lakói. A Nógrád Megyei Távközlési Üzem azonban a Béke és a Petőfi úton újabb tele­fonfülkéket helyez üzembe. A költségeket teljes egészében a távközlés fedezi, annak fejében, hogy a mindszenti önkormány­zat is hozzájárult a nemti cross­bar-központ épületének meg­építéséhez. Valószínűleg igen sokáig kel­lene keresgélni Bátonyterenyén (Kisterenyén) és környékén, de az egész megyében is, amíg olyan emberre bukkannánk, aki nem ismeri Radics István mű­vésztanárt. Nemcsak azért, mert megyénk szülötte. Elsősorban azért, mert élete és munkássága a hűségre és a szolgálatra példa. A szülőföldhöz való hűsége, az itt élő emberek szolgálata hatá­rozza meg egész életművét. Ez az életmű legalábbis ket­tős pilléren nyugszik, az egyik a pedagógusi, a másik a képző- művészeti tevékenység. A kettő szorosan összefügg egymással. Különösen látványosan mutat­kozik meg mindez az ünnepi al­kalmakkor, például akkor, ha Radics Istvánnak valahol önálló kiállítása nyílik. Ilyenkor szinte az az érzése az embernek, hogy mindenki ott tolong az ünnepi eseményen, akit a tanár úr va­laha is tanított. A megye min­den szögletéből összegyűlnek a régi tanítványok, akik ma már maguk is tanárok, művészek, a gazdaság, a kultúra, a közélet fontos posztjain munkájukkal tekintélyt kivívott emberek, vagy éppen egyetemisták, főis­kolások, sőt mai diákjai, lelkes répával, az Ifjúsági lakótelepen lévő zöldségesüzlet követke­zett, ott a kár 13 ezer forint. Legutóbbi híradásunkban is utazó bűnözésről számoltunk be, akkor Heves megyei "ven­dégmunkásokkal". A fenti cse­lekmények elkövetésével ala­posan gyanúsítható egy gödöl­lői, cigány személyekből álló csoport. A templomból lopott tárgyakat lefoglalták náluk, és már eddig 17 rendbeli bűncse­lekményt bizonyítottak rájuk. Erki Zoltán kedett a faluban. A hivatallal való összeütközés miatt adta vissza az engedélyét. — Nem engedélyezték a ga­rázsépítést, megcsináltam a sa­ját szakállamra. De ha mindjárt Göncz Árpád jön is ide a műhe­lyembe, neki is megmondanám, ne velem packázzanak, amikor az Ifjúság úton még most is tart a tanácsi fekete építkezés! —dudellai— Szentkút hazánk legrégibb Mária kegyhelye. Vallásos em­berek tízezrei keresik fel a kegyhelyet, amelynek fogadó- képessége, higiénés viszonyai minősíthetelenek voltak. A bú­csújárók igényeinek kielégíté­sére megjelent kereskedők bó­dékban, sátrakban árultak. A több napra ideérkezők autóban, sátrakban töltötték az éjszakát. A fejlesztések anyagi hátte­középiskolás lányok és fiúk, hi­szen a tanár úr ma is tanít a kis­terenyei gimnáziumban. Radics István nemzedékek sorát bocsá­totta útjára. Mindaz az érték, amit tudásban, emberi tartásban adott az embereknek, életmű­vének egyik meghatározó jelen­tőségű része, amiért természete­sen sohasem várt köszönetét, de egykori és mai tanítványai ré­széről a szeretetet mindig meg­kapja. Mi a másik? Nos, az az életmű, amelyet festőként ho­zott létre. Mindig is több mű­fajban dolgozott. Voltak kor­szakai, amikor elsősorban érzé­keny vonalú rajzai, egyedi lá­tásmódot tükröző illusztrációi jelentették rrílinkásságának fő vonulatát. Pár évtizeddel ezelőtt például mind a megyei sajtó, mind pedig a folyóiratok, anto­lógiák úgyszólván nem jelen­hettek meg Radics István grafi­kái nélkül. Ugyanakkor mun­kásságának meghatározó részét jelentik többnyire társadalmi vállalásként készített monu­mentális alkotásai, amelyek fő­ként megyei iskolák, közintéz­mények belső tereit díszítik. Sőt, üzemi munkacsarnokot is, mint például egyik legutóbbi Ilyenkor mond juk, a hiba a készülékben van. A társada­lombiztosítás adósainak 1008- tételes listáján találtuk a jáno- saknai ruhagyárat is, majd a cég vezetőjénél. Angyal Bélá­nál olvastuk a helyreigazítást: a Páva Ruhagyárból kivált mátraterenyei FESS Ruha­gyár nem jogutód, ezért a tar­tozás összege a Páva Ruha­gyárat terheli. — Kéthavi költséget bír el az egyszámlánk, annak ellenére, hogy az összes magyar ügyfe­lünk tartozik — hallottuk An­gyal Bélától, aki hat évig volt a Páva általános igazgatóhelyet­tese, mielőtt visszajött Jánosak- nára. Hosszú tortúra előzte meg a cég önállósodását. A tavaly szeptemberben elküldött bead­ványról decemberben kellett volna döntenie az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériumnak, de a FESS januári indulása ápri­lisra tolódott. — A beruházásokat és a pi­ackutatást még a Páva végezte, de az üzemek már megszerezték a gazdálkodási önállóságot. Az operatív munka átkerült a kis gyárakhoz, az állandó megren­delők már náluk kötötték az üz­leteket. A leválással nem a gyár központját akarjuk megszün­tetni. Cégünket egyelőre válla­lati tanács irányítja, ha felerő­södik, társasággá alakul. — Varrodák szűnnek meg, megrendelés hiányában. Német kapcsolataikat mennyiben befo­lyásolta az államok egyesítése? — A jónevű Bogner cég Ke­let-Európábán hat éve csak ná­lunk gyártat. Az ügyvezető igazgató közölte, nem is hiszi, hogy a következő tíz évben ke­letnémetekkel dolgoztat. Nem felszereltség híján, — a fejek­ben nem lesz addig rend. rének megteremtése megha­ladja egy kis község lehetősé­geit. Ezért alakult meg a Szent­kútért Alapítvány, amely a to­vábbi tervek megvalósításához adományokat vár a Magyar Hi­telbank Rt.-nél vezetett 370-10821 számú számlára. Aki 500 ezer forint feletti ado­mánnyal járul az alapítványhoz, egy főt delegálhat a kuratóri­umba. monumentális műve a szécsényi téglagyárban. Mindezeken kí­vül olajképei, s főként akvarell- jei a nógrádi emberek és tájak, a régió történelmének, néprajzá­nak szeretetteljes, magas szín­vonalú produktumai, amelye­ken a művész munkássága nyugszik. Talán nincs is olyan szöglete a megyének, ahol Ra­dics István nincs otthon, amely­ről nincs mély líraisággal ké­szült akvarcjlje, szelíd" vizuális vallomása. Mégis, ami munkásságának mintegy betetőzését jelentheti, az hosszú idő óta elsősorban a tűzzománc. E műfajban nem­csak hazai, hanem jelentős nemzetközi elismerést is aratott. Tűzzománc-képei a műfaj nem­zetközi, európai fórumain meg­érdemelt szakmai és közönség- sikert aratnak. Több zománc­műve szinte minden jelentős kollektív tárlaton és egyéni kiál­lításon megjelenik, köztük pél­dául a ragyogó Pásztor ünnep, a Vidróczki, a Matyó ritmus, a Család, vagy éppen a Balga szüzek, Okos szüzek bibliai zománckompozíciója, amely legutóbb Limoge-ban volt és most a művész mátraverebélyi kiállításán látható. Fodor Natália fotó: gyurkó Általános helyzet, hogy na­ponta meg kell küldenünk a kö­vetkező havi megrendelésért. Sorban állnak a magyar vállal­kozók, örülünk, hogy egyáltalán van munkánk. Kelet-Európábán már nem vagyunk a legolcsób­bak, az egyetlen kitörési pont: a minőség. Izgalmas körülmények kö­zött fejlesztett gépparkot a FESS. Egy svájci megrendelő­jük (aki felé kintlévőségük volt) tönkrement, és az utolsó napon harmadáron vásárolták meg a gyárat. Ausztrián keresztül lí­zingeltek, hogy ne fogjanak szagot a svájciak hitelezői. Ki­mentették a vagyont, így most a svájci géppark a jobbik Jáno- saknán. Angyal Béla szerint nem ez a meghatározó: — A minőség feltétlenül függ a gépektől, de sokkal inkább a Erdőjáró ember lévén igen gyakran találkozom illegális szemétlerakó helyekkel. A cél: kidobni a szemetet, aztán gyorsan eltűnni a helyszínről, s ezzel a dolog el is intéződött. Az elkövetkezendő időben ugyanezt a játékot kívánja űzni a bátonyterenyei pol­gármesteri hivatal is, de nagyban. Úgynevezett kor­szerű szeméttelepet akar lét­rehozni községünk, Nemti ha­tárában. Tizenöt település szemetét, ipari mocskát terve­zik idehordani, illetve lerakni. Ha valaki korszerű szó alatt nyugati technológiát ért, megnyugtatom, erről szó sincs. Keletiről, vagyis egy­szerű földtakarásos módszer­ről van szó. Ezúton kérem az illetékeseket, bírálják félül döntésüket." Nemes János nemti erdész írta a fenti sorokat szerkesztő­ségünkhöz eljuttatott levelében. Nem ő az egyetlen, aki eluta­sítja a Bátonyterenyéhez tar­tozó, Nemtihez közeli Gyula II. rakodón létesítendő kommuná­lis szeméttelep tervét. Érvelésé­hez Szegedi Gyula is csatlako­zott: — Nem igaz, hogy ez az egyetlen alkalmas hely, ahol megépülhet. Ez pusztán ké­nyelmi szempont. Tudjuk, hogy a nemti képviselő-testület sem támogatja a bátonyterenyeiek elképzeléseit, de ez nem sok. Többet kellene az ügy érdeké­ben tenni. Az önkormányzat vezetői ez­zel szemben kijelentették: ők a lakosok- véleményét figyelembe véve jártak el. Nemrégiben közmeghallgatást tartottak a fa­luban. helyéről és idejéről pla­kátokon tájékoztatták a helybe­lieket. A fórumra meghívták Nagy Mihályt, Bátonyterenye polgármesterét is. szubjektív képességektől. Nehéz jó varrónőkhöz jutni, és magtar­tani őket. — Ez viszont már pénzkér­dés. A fizetés megtartó erő? — Év elején emeltünk 15 százalékot, ami nem realizáló­dott, mert a profilváltás miatt visszaestek a teljesítmények. Októberben volt újabb 15 száza­lékos béremelés. Ez a fizetés ta­lánfelzárkózik az inflációhoz — nem jobb, Dolgozóink között 8 százalékos a nem fizikaiak ará­nya, ez magasan a legjobb az országban. Nem dicsekvéskép­pen mondom ezt, egyszerűen arról van szó, hogy nem tudunk többet eltartani. — A jövő? — Kilátásban van egy kár­pátaljai ipartelepítés, ami ha­szonnal járhat. Ok felvásárolták a technikát, de a technológiát nem. Az ottani kereskedelmi igény szerint tudnak dolgozni, ami nem üti meg a polgári világ igényszintjét. Ha viszont ott va­gyunk, és diktáljuk a technoló­giát, akkor tudjuk náluk gyár­tatni a nyugati rendelésállo­mányt. A kapcsolat előnye, hogy a kárpátaljai cég közel van, mérnökállományuk tájékozott és igényes. Közös vállalat létre­hozása azonban nem képzelhető el, mert amíg napokig kell várni, hogy átjussunk a hatá­ron, addig nem vállalhatjuk, hogy be tudjuk tartani a szállí­tási határidőket. Házon belii! maradva: a női könnyű konfekcióban voltunk otthon, és nevünk is volt. így töltjük ki, viszonylag jó rendelé­sállománnyal a novembertől márciusig tartó szezont, ugyan­akkor profilbővítéssel kell fog­lalkoznunk. Tavasztól őszig öl­töztettünk nőket, meg kell ta­nulnunk a téli áruk gyártását. Dudellai Ildikó — Kellemetlen meglepetés­ben volt részem azon az össze­jövetelen. Mégpedig azért, mert a hivatal dolgozóin és a testületi tagokon kívül senki nem jött el. Őszintén szólva tiszteletlenség­nek tartom azok részéről a tá­volmaradást, akik a legnagyobb ellenzői a szeméttelepnek. Egyébként a jelenlévők többek közt megkérdezték: mi a garan­cia arra, hogy mérgezett hulla­dék nem kerül majd oda? Sze­rintem nincs ember, aki szava­tolná, hogy a lejárt szavatos­ságú gyógyszerektől a kidobott növényvédő szerekig, ki milyen hulladékot rak oda — mondta a várakozáson alul sikerült köz­meghallgatásról a polgármester. A nemtiek egyebek mellett az uralkodó szélirány miatt is fél­nek. Ezért kezdték el augusz­tusban Bátonyterenye számlája terhére a meteorológiai mérése­ket, amelyek értékelése még hátravan. Nagy Mihály ezen kí­vül még más lehetőségekről is említést tett: — A nemti polgármesterrel beszélgettünk arról, hogy eset­leg még kérünk méréseket, en­nek pénzügyi fedezetét ők vál­lalnák. S szeretném azt is meg­jegyezni, mi nagyon szívesen lemondunk arról, hogy a mi közigazgatási területünkön le­gyen az a telep. Végezzék el a nemtiek az előkészítést, keres­senek megfelelő helyet, mi pe­dig ez esetben átvállaljuk a költségek 50 százalékát. A bátonyterenyeiek nemré­giben elkészült terve alapján a lerakóhely 25 millióba kerülne. Elméletileg van más megoldás is, a települések a saját házuk tá­ján csinálnak gyűjtőhelyeket. Nos, akár így, akár úgy, a lecke fel van adva, és sürgősen neki kell látni, mert a szemét gyűlik, s lassan túlnő az aggályok gát­jain. Mihalik Júlia Ne velem packázzanak! Talpon maradunk A hűség és szolgálat példája Szentkútért Alapítvány Szeméttelep: igen vagy nem? A lecke fel van adva / Acs Irén kiállítása • Bátonyterenye. A Bátonyte- renye Kultúrájáért alapítvány által működtetett, az Ady Endre Művelődési Központban lévő Iványi Ödön művészeti kisgalé- riában nyitják meg november 14-én 17 órakor Ács Irén fotó­művész kiállítását, Hollókő ké­pekben címmel. Mendele Fe­renc, az Országos Műemléki Felügyelőség műszaki igazga­tója nyitja meg a tárlatot, amely december 10-ig naponta, hétfő kivételével, 14-től 18 óráig lá­togatható. A megnyitón közre­működnek a hollókői asszony­kórus tagjai. Ügyintézés szerdán • Nagybárkány. November elsejétől a nagybátonyi rend­őrőrs végzi az útlevéllel, szemé­lyigazolvánnyal, gépjárművel, fegyvertartással kapcsolatos ügyek intézését. A nagybárká­ny iák minden hónap első és harmadik hetének szerdai nap­jain. 13-tól 16 óráig kereshetik a rendőrség munkatársait a pol­gármesteri hivatalban. UFO-klub • Bátonyterenye. A "Jelensé­gek. események" című sorozat keretében rendezik meg az UFO-klub alakuló találkozóját november 13-án, szerdán 17 órakor az Ady Endre Művelő­dési Központ konferenciater­mében. A klub vendége Pusztay Sándor, az Ufómagazin főszer­kesztője lesz. Felújítják a harangot • Mátranovák. A katolikus templom megrongálódott ha­rangjának felújításához húsze­zer forinttal járul hozzá a pol­gármesteri hivatal. Az előzetes költségvetés szerint még hi­ányzó 30 ezer forintot a hívek adakozásából gyűjtik össze. Fiatalkorú elkövetők • Bátonyterenye. Szeptember 3-án nyomozást rendelt el a he­lyi rendőrőrs a a bányavárosi lakótelepen elkövetett, kétrend­beli, gépjármű önkényes elvé­tele miatt. A tettesek ismeretle­nek voltak, az eljárást megszün­tették, de most újabb fordulatról számolhatunk be: november ha­todikén két bátonyi fiatalember a kihallgatás során beismerte a bűncselekményt. Ezentúl újabb, hét-nyolcrendbeli vétség is a számlájukra írható. A rendőrség folytatja ellenük az eljárást. Testületi ülés • Szuha. A település önkor­mányzatának képviselő-testü- lete november 11-én, azaz ma 16 óra 30 perctől tarja ülését a polgármesteri hivatalban. Napi-' renden szerepel a jövő évben kivetendő helyi adók kérdése és a dorogházi iskolába járó felső tagozatos tanulók után fize­tendő, 30 ezer forinton felüli hozzájárulás ügye. \4 ♦/ Bátonyterenye és környéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents