Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

1991. november 7., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 A volt pártházba költözött a körjegyzőség és a hivatal Nógrádkövesd. Három esz­tendeje húzódik már a nógrád- kövesdi volt közös községi ta­nács, a jelenleg körjegyzőség és a polgármesteri hivatal, megfe­lelő, más helyre történő költöz­tetése. Ennek a tarthatatlan ál­lapotnak tettek pontot a végére két héttel ezelőtt a településen, amikor a hivatal dolgozói birto­kukba vették új munkahelyüket, a volt pártházat. Ezzel párhu­zamosan az épület tulajdonjogát az ide kapcsolódó rendelkezé­sek értelmében az önkormány­zatra ruházták át. Az átalakí­tásra - átköltöztetésre - eddig megközelítőleg kettőszázezer forintot költöttek. Az elképzelé­sek szerint ebben az évben még szeretnék kijavítani az épület tönkrement tetőszerkezetét. To­vábbi felújítási munkákra, így a víztelenítésre azonban csak jövő esztendőben kerül sor.' A korábban itt lévő termelőszö­vetkezeti központnak másik he­lyet adtak. Ki, hol áll a baloldalon? Interjú dr. Csekey Lászlóval, az MDF megyei elnökével Az október 23-ikui megyei megemlékezésekről is szóló és Gusztos István(SZDSZ) által tartott sajtótájékoztató egyes megállapításairól hogy ugyanis Nagy Imréről és a re- formkommunistákról méltó­képpen megemlékeztek-e - Pál József(MDF) országgyűlési képviselő mondott lapunkban véleményt. Dr.Csekey László az MDF megyei választmányának el­nöke Gusztos István egyéb vád­jaira reagált lapunknak adott in­terjújában. — Nagy Imrében azt az em­bert tiszteljük, aki nemzeti érde­keinkért képes volt a halált vá­lasztani. Gusztos űr más megál­lapításait azonban nem hagyha­tom szó nélkül. A Magyar De­mokrata Fórumot ugyanis így jellemezte: meghatározó körei gátlástalanul! támaszkodnak szélső jobboldali erőkre és olyan nézetekkel találkozik, amelyek náci illetve fasiszta­bolsevista eredetűek. — Ezt feltehetően ugyan­úgy, mint Nagy Imre szerepé­nek elhallgatását országos ten­dencia elemeként tette szóvá Gusztos úr. Vajon mire, kire gondolt itt a megyében?- Megyei választmányi el­nökként hangsúlyozom, hogy a jogállam keretei között, ugyan­akkor a meghatározó és min­denki által ismert szellemi irányzatok mentén politizálnak megyei szervezeteink. Gusztos úr vádja tehát nem minket, ha­nem őt minősíti.- Két kampányt is szóvá tett ugyan ő. Az azóta elfogadott igazságtételi törvényt és a saj­tóval összefüggő magyar de­mokrata álláspontot.- Az igazságtétel ügye ré­góta húzódik. Csodálkozom, hogy az SZDSZ egyes körei, s így Gusztos úr, figyelemelterelő kampányként kezelik azt, amit nem is olyan régen maga is hiá­nyolt. És ezt meglehetősen szél­sőséges kommunista-ellenes hangsúlyokkal tette. A most el­fogadott törvény a lehető legli- berálisabb a környező országok gyakorlatához képest.- A sajtóval kapcsolatos vé­leményünk - szerinte - veszé­lyezteti a sajtószabadságot. S különösen a nemrégiben meg­alakult Közakarat egyesület. Ott annak a széleskörű olvasói véleménynek adtak hangot, hogy a sajtó-médiák legyenek objektívek elsősorban - hot van ebben a diktatórikus törekvés? A mai magyar sajtó túlnyomó többségének doktrinér—liberális beállítottsága váltotta ki az ol­vasói reagálásokat ily módon.- Az MDF jobbratolódásá- ról?- Az MDF jobbratolódott? Vagy inkább az SZDSZ egyes körei tolódtak balra, így pél­dául az SZDSZ salgótarjáni szervezetére jellemző kezdettől fogva az MSZMP-vel közös „iránytartó-változás”. A mi ál­lítólagos figyelemelterelő kam­pányaink juttatják eszembe azt a gondolatot is - amire éppúgy nem várok választ, mint az előbbiekre -, hogy vajon az SZDSZ salgótarjáni szervezeté­nek sajtótájékoztatója nem a tarjáni önkormányzati válság elfedését szolgálta-e iga­zán? (pat) Kiwanis-klub Salgótarjánban: csak magukra számíthatnak / Értelmiséginek lenni életforma A napjainkban újjászerveződő civil társadalom egyik alap- sejtje, egy értelmiségi klub alakult meg Salgótarjánban több mint egy esztendeje, melyet nemrégiben hivatalosan is beiktat­tak az egyes csoportokat integráló világszervezet tagjai sorába. A nevük Kiwanis. A név észak-amerikai, indián eredetű szó, ám jelentését már az őslakosság is elfelejtette. Ma egy egy életfor­mát jelent a különböző országokban élő körülbelül háromszá­zezer tag számára. A világszervezet köz pontja Indianapolisban, az európai centrum Zürichben található. A Nógrád megyei szervezet elnöke Czeglédi Ferenc, aki „civilben” az ÉMASZ igazga­tója. Őt kértük meg mondja el, milyen tartalom rejtőzik a Ki­wanis- klub elenevezés mögött? — Ez egy politikamentes klub, melynek nagyon szép és nemes célkitűzései vannak: az emberi kapcsolatok teljesebbé tétele, a személyiség etikai, er­kölcsi alapon történő kibonta­koztatása, emberbaráti segítség nyújtása anyagi és kulturális té­ren, az egyenlőség és a toleran­cia erősítése. Arra törekszünk, hogy az eszmei értékeknek el­sőbbsége legyen az anyagiakkal szemben, s egy szabad ország polgáraihoz méltó, egészséges véleményt fogalmazzunk meg a körülöttünk lévő világról. — Az eddig elmondottak a mozgalom eszemi hátterét vá­zolták. De milyen konkrét fel­adatokat szeretnének megváló sítani? — A működés nagyon fontos eleme a segítségnyújtás, a kari­tatív munka. A miskolci klub már három éve dolgozik, ők a csökkent látóképességű gyere­keket támogatják. Mi is szeret­nénk hasonló tevékenységet vé­gezni, az alapszabályunk értel­mében teljes anonimitás melett. — Milyen anyagi eszközök állnak rendelkezésükre ehhez? — Csak magunkra számítha­tunk, mindent saját erőből kell előteremtenünk. Olyap vállakó­zásokba szeretnénk fogni, ame­lyek hasznát karitatív célra for­díthatjuk. A klub tagjai felké szült szakemberek, akik rendel­keznek olyan szellemi potenci­állal, hogy némi többletmunka és áldozat árán profitot hozó te­vékenységbe kezdjenek. Egyébként saját magunk szabta tagdíjat is fizetünk - ez jelenleg 2000 forint évente -, de ezt a klubélet fenntartására fordítjuk. — Miből áü ez a klubélet a mindennapokban ? — Rendszeresen találkozunk a TIT egyik helyiségében, ahol beszélgetünk, véleményt cseré­lünk. Esetenként programokat szervezünk, máskor csak egy szerűen csevegünk, megpróbál­juk jól érezni magunkat. Sze­retnénk leküzdeni a bizalmat lanságot és szókimondást, őszinteséget tanulni. — Hány tagja van és ki lép­het be a klubba? — Nógrádban 20-an va­gyunk, s maxuimum 25 tagja lehet a klubnak. De ez valójá­ban nem jelent korlátozást, mert egy településen több szervezet is működhet. A klubba bárki be­léphet, aki elfogadja az alap­szabályt, és akit elfogad a tag­ság. Sorainkban megtalálhatók legkülönbözőbb szakmák kép­viselői. a mérnöktől az egyházi emberig. — De úgy tudom a tagság nem egy életre szói — Igen, nálunk létezik a ki­zárás mtézménye is. Ha valame­lyik klubtag azt mondja, hogy egyik társa nem méltó az együttműködésre és a konflik­tust nyíltan tisztázzák, az illetőt kizárjuk. Ez így, elég nevetsé­gesen hat, de intelligens embe­rek között működőképes ez a rendszer, amit a nyugati példák is igazolnak. Más országokban rangot jelent Kiwanis-tagnak lenni, s jelentős presztízsveszte­ség a kizárás. Például egy oszt­rák üzletember 50 ezer schillin­get ajánlott fel, ha visszaveszik. Természetesen ez nem történt meg. Persze a tagság előnyök kel is jár, pici cinkosságot, kö­zös hovatartozást jelent. Biz­tonságérzetet ad a tudat, hogy a világ minden zugában vannak Kiwanis tagok, akik segítik egymást. Még az üzleti életben is egészen másként tárgyal két ember, ha tudják: ugyanahhoz a szervezethez tartozunk, ugyan azokat az értékeket tartjuk el sődlegesnek. Nem élvezünk ez­zel jogtalan előnyöket, de azo­nos feltételek mellett érthetően az részesül pozitív elbírálásban, akit közelebb érzünk magunk hoz. Alapszabály az is, hogy az egyes klubok nem lehetnek ko­edukáltak. Léteznek külön önálló női klubok, de vegyesek nincsenek. Éppen ezért évente legalább kétszer kötelező olyan foglalkozást tartani, melyen a feleségek is részt vesznek. Itt kérhetnek bocsánatot a férfiak a kimaradásokért. — Önök most húszán vannak, így öt tagot még felvehetnének. Utasítottak már el jelentkező két? — Volt már olyan jelentkező, akit nem fogadtunk el, akadt akit mi hívtunk és nem jött, s megesett, az is, hogy valaki ki­szállt. Nehéz összeszedni olyan embereket, akikre hosszú távon számíthatunk, sokan óvakodnak bármiben is részt venni, mások azt mondják elegük van már az úgynevezett társadalmi életből. Mi pedig nem szeretnénk, ha a tagság kötelességgé válna, csak azok jöjjenek, akik hasonlóan gondolkodnak az értelmiségi létről, mint mi. Szerintünk ugyanis értelmiséginek lenni nem iskolai végzettséget, ha­nem életformát jelent, gondol­kodásmódot. felelősségválla­lást. Nem biztos, hogy egy ér telmiségi csak akkor boldogul hat, ha kizárólag a saját hasznát hajtja. Ki kell néznünk a körü­löttünk lévő világba is. O.T. Ajándék az iskolának • Salgótarján. Két nagyobb méretű akváriumot ajándéko­zott a napokban Czine Béla, a Biotop üzlet vezetője a.Néphad- sereg úti iskolának. Pedagógu­sok és diákok nagy örömmel fogadták az adományt. Csepp a tengerben • Salgótarján. Egy győri il­letve budapesti érdekeltségű kft közreműködésével a volt NDK-ból visszaszármazott 280-as Ikarus csuklós autóbuszt vásárolt a Nógrád Volán. A már használt, de jó műszaki és kifo­gástalan esztétikai állapotban levő autóbusszal valamelyest enyhül a cég szerény „eszközel­látottsága”. Van olyan Volán vállalat, amely hasonló módon több autóbuszt is forgalomba ál­lított. Közmunkások • Becske. A munkanélküliek közül két főnek biztosított munkaalkalmat a polgármesteri hivatal. A feladathoz jutott közmunkások jelenleg a köz­ségben a Galga-patak medrét tisztítják. A fagyok beállta után a közterületeken végzik tenni­valókat. A közmunkások sze­mélyenként és havonta 8000 fo­rintot kapnak. Lesz munkájuk • Balassagyarmat. Az Ipoly Bútorgyár Kft. központi balas­sagyarmati bútorgyártó üzemé­nek negyedik negyedévi kapaci­tását az eddigi megrendelések ötven százalékban kötötték le. Az itt gyártott 65 elemből álló sok variációs lehetőséget bizto­sító Columbia Lux és más búto­rok a megrendeléstől számított 30 napon belül a kívánt helyre kerülnek. Mivel a magánosok­tól és a bútorokat árusító Do- mus áruházakból folyamatosan érkeznek a megrendelések az ide sereglett szakemberek és termelésirányítók, úgy számol­nak. hogy az év végéig való­színű lesz munkájuk. Új időpontban lesz az elmaradt közmeghallgatás • Nemti. A képviselőtestület legutóbbi ülésére tervezett, ér­dektelenség miatt elmaradt közmeghallgatás új időpontját november 7-én 17 órára tűzték ki. Az ülésen szó esik a telepü­lés gazdasági programjáról, és- rendezési tervéről is. Forog az óriáskerék Az irodalmi értékek nem kisajátíthatok Dr. Kovács Annának, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Mú­zeum irodalomtörténészének élete és munkássága Nógrád me­gyéhez kötődik. A szombathelyi tanárképző főiskolán 1976-ban fejezte be tanulmányait könyvtár-magyar szakon, s ezt köve­tően a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolá­ban tanított, de hamarosan a múzeumba került, ahol 1978 óta dolgozik. Itt először könyvtáros volt, közben az ELTÉ-n elvé­gezte a magyar szakot, 1984-től a múzeum irodalomtörténésze. A vidéken élő fiatal kutató gondjaival küszködik, eddigi ered­ményeire alapozva tervezi tudományos pályáját is. —Salgóbányán született, ami először is azt jelenti, hogy nem salgótarjáni. Miért fontos ez számára? — Egyrészt azért, mert bár Salgóbánya közel van a város­hoz, mégis mindig távol éltem Salgótarjántól. Másrészt, meg­határozó élményem volt Salgó várának közelsége, a várral kapcsolatos színes legendák sora, és ide kötődően az egész Balassi Bálint kultusz. Talán emiatt is alakult ki bennem már igen korán az a meggyőződés, hogy az irodalmi értékek nem úgy kötődnek egy-egy város­hoz, régióhoz, mint ahogyan ez általában megjelenik a megyé­ben. Tqfiát az irodalmi értékek nem kisajátíthatóak. Ez a me­gyéhez kötődő értékekre is ér­vényes. Számomra nincs salgó­tarjáni, vagy balassagyarmati író. írók vannak, akik a magyar szellemiség, a nemzeti kultúra részei. így például a kékkői szü­letésű Balassi számomra Salgó- bányát jelenti, Madách Imre kapcsán pedig ugyanolyan ér­tékű emlékhely Alsósztregova, Csesztve, Balassagyarmat, mint a pesti egyetem, amit ő látoga­tott. Ismétlem, az irodalmi érté­keket nem szabad leszűkítve szemlélni. — Milyen helyzetben van je­lenleg a humán kutatás Nógrád megyében? — Korántsem rózsás a hely­zet — jegyzi meg dr. Kovács Anna. — És itt hadd szóljak rö­viden például a múzeumi tevé­kenység összetevőiről is. Ennek van egy értékmegőrző része, például a műtárgyak és egy ér­tékteremtő tevékenység. Ebben pedig a szellemi produktumnak van kiemelkedő szerepe. Ez a többi között lehet tudományos publikáció, kiállítás, és még sok minden más. Ezzel összefüg­gésben fontos számba venni, hogy Nógrád megyének nincs humán felsőoktatási intézmé­nyé. Ebből pedig az következik, hogy a megyei közgyűjtemé­nyek (múzeumok, levéltárak, könyvtárak) legyenek a humán kutatás, az ez irányú szellemi tevékenység műhelyei. Mind­ehhez pedig pénz és idő kell. — Kicsit költői a kérdés, mégis fölteszem, rendelkeznek vele? — Ami a pénzt illeti, az Utóbbi időben a múzeumok is nehéz helyzetbe kerültek. Az ér­tékmegőrzés, az értékteremtés veszélyeztetve van. Kicsit bő­vebb kifejtést igényel az idő kérdése. Nemcsak arról van szó, hogy a szakmai munkához sok-sok idő kell. Az is tény, hogy a megyei múzeumi szer­vezetben elsősorban fiatal mú- zeológusok dolgoznak. Idő kell ahhoz, hogy a múzeológusok megtanulják a szakmát. Kulcs­fontosságú a tudományos team-ek szerepe a múzeumon belül is. Én tehát a múzemi szervezetet nem csupán irányí­tási, strukturális szempontból tartom fontosnak, hanem abból a szempontból, hogy a szerve­zeti keret éltetője lehet a team-eknek. — A jelen körülmények kö­zepette milyen hosszabb távú szakmai tervei vannak? — Izgat és érdekel, hogyan alakult a szakmai team-ek, szel­lemi műhelyek története Nóg­rád megyében? Egy alsósztre- govai nemesi udvarház például adott történelmi korban betölt- hette a szellemi műhely szere­pét. Ugyanúgy érdekes lehet, hogy adott időben milyen funk­ciója volt a megyei sajtónak, és milyen kilátásai vannak ma? Egyébként, mindez távlati tu­dományos céljaim közé tarto­zik, ebből szeretnék kandidálni. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a mai múzeumi helyzet nem a hosszú távú elképzeléseknek kedvez, a nehézségek, a napi ügyek ezt nem teszik lehetővé. Nincs kutatási biztonság, nem látni előre az éveket, tehát van­nak kétségeim. A nehézségek összefüggenek az általános helyzettel, azzal a súlyos gond­dal, hogy vajon az elkövetke­zendő évek a kultúrában milyen hosszú időre érzékelhető visz- szaesést okoznak. —mér Rémület Hollókon // ürült szerencséjük volt az álarcosán száguldó támadóknak Ebédidő volt. A postásnő ha­zaküldte a férjét is, mondván: jöjjön később fát vágni. Ófalu macskakövein most nem járkál­lak idegenek, csendes, szinte kihalt volt a házak környéke. Minden olyan szerencsétlenül egybevágott... És hétfőn kora délután érkeztek a rablók. — Már éppen haza akartam menni, amikor nyílt az ajtó, s belépett egy álarcos férfi. Hátra léptem, ezalatt ő az ablaknál termett s elővette a fegyve­rét... Pénzt vagy lövök! - fenye­gette meg a postamesternőt a támadó, de ő ellenszegült:-Nincs egy fillérem sem! - felelte az álarcos ismeretlennek. Ezalatt a kézbesítő megkísérelte a távozást, hogy segítséget hoz­zon, de az ismeretlen megaka­dályozta ebben, s arra kénysze­rítette, hogy a falhoz álljon. A hivatalvezető is megpróbált te­lefonálni, ekkor vette észre, hogy a telefonvonalat elvágták. A fegyveres miután betörte a fülke egyik. ablakát, a kulcsra zárt ajtót belökte, majd gáz- spray-vel támadásképtelenné tette a két nőt, ezután elmene­kült. A kézbesítő ekkor már az utcán kiabált, hogy jöjjön va­laki, mert megtámadták őket. Erre figyelt fel a postával csak­nem szemközti házban lakó Ke­lemen Feri bácsi, s ablakot nyi­tott, hogy levegőhöz jusson a rémült, rosszulléttel birkózó asszony. — Itt állt egy autó a posta előtt, s csak azt vettem észre* hogy őrült tempóban elindul hátramenetben kifelé az Ófalu­ból. De micsoda szerencséjük volt a benne ülőknek! Egyetlen egy kocsi sem jött befelé, így nem kerültek egérfogóba. A postahivatal ezen a napon később nyitott, mert az előző napi zárást csak reggel tudták megcsinálni. A vezetőnő és kol­légája még mindig zaklatott, sőt a félelemérzetet is nehéz leküz­deniük a történtek után. Az ut­cán összeverődő várakozók egyike - aki éjjeliőr - sóhajtva megjegyzi: milyen békés volt valamikor ez a falu. Mostaná­ban pedig hol a kocsmát, hol pedig más helyeket keresnek fel a hívatlan vendégek. Csak le­gyen vége ennek !-Mihalik­Köszönet a támogatásért Salgótarján. Ipari varrógépet kapott ajándékba a napokban a salgótarjáni Bem úti szociális nevelőotthon. Az ajándékozó a Salgótarjáni Ruhagyár. Az ipari varrógépet arra használják a jö­vőben, hogy a csíkokra szabdalt textilmaradékokat - szövés előtt - egyvégbe varrják. így köny- nyebben készül el a gondozot­tak egyik kedvelt terméke, a szép színes rongyszőnyeg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents