Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-06 / 260. szám

LÁTÓHATÁR 1991. november 6., szerda Ki figyel oda a kedvezményezettekre? A gyár; a vállalat, a szövet­kezet, amelyik olyan terméket állít elő vagy forgalmaz, amely a nagyon szigorú deformálódó fogyasztási - sor végén van, napjainkban teljes ellehetlenü- lés állapotába kerül. Egyfelől a költségek, a nyersanyagárak, energia, üzemanyag költségek az alakuló piacgazdaság normái szerint csillagászatira növek­szenek, másfelől nyilvánvaló, hogy a magyar gazdasági élet mai rendszereiben, a társadalom mai állapotában nincs és nem is lesz kereslet, fizetőképes keres­let olyan termékekre, kínála­tokra,amelyeket az elszegé­nyedő állampolgárok még leg­inkább nélkülözni tudnak ko­rábbi életrendjük jelentős meg­változtatása nélkül. Eladhatat­lanná válik az értékes könyv, a formatervezett, szép pohár, a mozijegy, de a tégla is, mert ki merészel manapság építkezésbe fogni? Az ilyen termékekkel foglal­kozó gazdálkodó egységek ré­gen rákényszerítődtek már, hogy az adminisztrációs költsé­geiket, a ma már luxusszámba vevő fejlesztéseiket, szakképzé­seket drasztikusan korlátozzák, mert az amúgyis eladhatatlan termékeik árát nincs mód a költségek által meghatározott szintre emelni, a bevételt fo­kozni ... Itt a megszűntetett ál­lami dotációk helyébe nem lép­hetett piaci áldás még a legü­gyesebb, legravaszabb gazdál­kodók esetében sem. A legkar- csúsítottabb létszámokkal, a legnagyobb szegénységben, el- adósodva kísérelik meg az ilyen helyzetbe került cégek a lehetet­lent, a túlélést, az átvészelést. Más a helyzet azoknál a vál­lalatoknál, szolgáltatóknál, amelynek termékeit, kínálatait nem aszerint választja az állam­polgár, s a közületi fogyasztó, hogy a gazdagság vagy a sze­génység állapotában van-e. Az alapvető élelmiszereket meg kell vásárolni, fűteni kell, a gye­rek lábára cipőt kell adni. így a kenyérgyártó, a hústermelő biz­tos lehet benne, hogy termékeit „világpiaci” árszinten vagy azon-felül is meg fogják vásá­rolni, mert nem lehetséges más­képp döntenie a fogyasztó­nak . . . A benzint is megveszik az au­tósok, csillagászati áron, s a távhőszolgáltatásról nem tud­nak lemondani a városok lakói, azért, mert elképesztően drága. Szóval, olyan helyzet teremtő­dött ebben a magyar gazdaság­ban, hogy a hátrányos gyárak, üzemek, vállalatok, szolgálta­tók hiába ésszerűsítették, korlá­tozták szervezeteiket, mégis életképtelenek, egyre reményte­lenebb helyzetbe kerülnek, míg a „garantált” vevőkörű vállala­tok megtehették, hogy áraikat drasztikusan felemelve terem­tettek egyensúlyt, és általában változatlanul hagyták üzem­szervezetüket, bürokráciájukat, külföldi utazgatásaikat, mert a fogyasztó úgyis mindent megfi­zet. Az ilyen vállalatoknál alig volt, alig van önkorlátozás, lét­szám leépítés. Itt virágzanak ma is a szocializmus áldásai a sze­mélyzeti osztályok, munkavé­delmi csoportok, titkárságok, gondnokságok és üzemviteli osztályok, oktatási csoportok. Vagyis olyan bürokratikus szervezeti egységek, amelyek­ről mindenki tudja, hogy az ott dolgozó 4-6-8 munkatárs együttesen sem dolgozik na­ponta nyolcórányi hasznos munkát. De növekvő béreiket a fogyasztókkal megfizettetni mód kínálkozik. Tessék mon­dani! Az ilyenféle kedvezmé­nyezett helyzetben lévő vállatok meddig élhetnek még vissza helyzetükkel? Mikor védi meg ellenük va­laki az állampolgárokat? Mert költség—áthárítási, áremelési trükkjeik végeláthatatlanok, és akár országrészenként is diffe­renciáltak. S mivel az még igen soká lesz, hogy a működő piac, a monopolhelyzetek megszű­nése fékezi meg az élősködő vállalatokat, az átmeneti hely­zetben az államnak, az önkor­mányzatnak kellene korlátozni, ellenőrizni a fogyasztási kény- szerűséggel visszaélő gazdasági egységeket. Manapság szinte természetes: szabad a gazda ... Ki figyel oda? Erdős István Kíváncsiskodó Korszerűbb és takarékosabb A pásztói Mátra-lakótele- pen az elmúlt hét közepétől csak szakaszos a meleg­víz-szolgáltatás. Ez annyit je­lent, hogy egy-egy félóráig van meleg vizük a lakóknak. Mi ennek az oka, s ki téríti meg a költségeiket, ha a bojler meghibásodik a ki-be kapcso­lás miatt? - kérdezte legutóbbi rovatunkban egy pásztó olva­sónk. Válaszolt Alapi Ferenc az EMASZ jobbágyi kiren­deltségének a vezetője:- Valóban az elmúlt héten kezdtük meg az elavult és pon­tatlan mérőórák helyett a kor­szerű hangfrekvenciás vevőké­szülékek beszerelését a Mátra-lakótelep lakásaiba. Ezek a szerkezetek központi számí- tógép-vezérlésűek és akkor hozzák működésbe a lakásba felszerelt hőtárolós kályhákat, bojlereket, amikor nincs csúcs­fogyasztási időszak, illetve az éjszakai órákban. A fűtési időt a bojlereknél a 6 órát és a hőtárolós kályhák ese­tében a 8 órát naponta minden­képpen biztosítjuk, természete­sen a 3 forint 70 filléres tarifa helyett az 1 forint 90 filléres éj­szakai áramdíj alapján. Egy salgótarjáni kismama kérdezi: vállalhat-e munkát a gyermekgondozási díj meg­szűnése nélkül? Visszhang „Kétperces” viszontválasz Pál Józsefnek 1. A salgótarjáni SZDSZ ok­tóber 28-i sajtótájékoztatóján elhangzottak csak Pál József beszédének ismeretén alapul­tak. Dr. Várkonyi Józsefet nem hallottam — a felületességért elnézést kérek. 2. Pál Józsefet nem volt szán­dékomban megbántani, még kevésbé megrágalmazni. A vá­rosi ünnepségre mint egy orszá­gos tendencia elemére hivatkoz­tam (ha ez nem volt eléggé vi­lágos, bocsánatot kérek), min­den további állítás ezt a vélel­mezett tendenciát minősíti — úgy gondolom, helyesen, ezért azokat nincs okom visszavonni. 3. Pál József maga sem állítja, hogy — egy utalástól eltekintve — Nagy Imréről és társairól be­szélt volna, azt viszont, hogy valami dehonesztálót mondott, én nem állítottam. Megjegy­zem, Nagy Imre nem egyedül, hanem pártjának egy jelenté­keny részével együtt döntött a nemzet mellett. Ez nem mellőz­hető tény, ha most sokaknak kellemetlen is. 4. Jól emlékszem azokra az időkre, amikor az SZDSZ-t (és a FIDESZ-t) szélsőségesnek minősítették (rémlik, az MSZMP-MSZP, az MDF, a Magyar Néppárt stb.). Megíté­lés kérdése: mi a jogelveket ak­kor is hangoztattuk, sokan azt hitték (talán közülünk is), csak alibiből. Kemény politikai küz­delem folyt, hatalmon lévő el­lenfelekkel. A helyzet azóta némileg megváltozott: a legyőzöttek el­leni szelektív hecckampány, mely természeténél fogva új meg új célpontokat keres, rend­kívüli törvények beterjesztése s a jogszerű eljárások feltűnő mellőzése, a társadalom hiszte- rizálása, a régi rend tőlünk jó­részt független összeomlásának utólagos forradalommá „vará­zsolása” nem tetszik nekünk. A figyelem elterelése a valóságos és akut társadalmi problémákról nem érdekünk. Ki-ki megítél­heti, mire van szüksége a nem­zetnek. 5. Remélem, az SZDSZ és (vagy) Gusztos István „színe­változására” utaló befejező mondatban nincs becsületsértő szándék. Igazság — úgy gondo­lom — biztos nincs benne. 6. Magam is nosztalgiával gondolok egykori beszélgetése­inkre, és egyre gyakrabban kér­dezem: mi történik velünk?! Hát Pál József? 7. Jólesik a megengedő fölté­telezés: talán nem szándékosan csúsztattam. Nos, nem szoktam „csúsztatni” (utálom ezt a szé­pítő divatszót), ezzel szemben: a/ föltételezhető, ha tetszik, hogy hazudok: ennek van ér­telme, s egyenes beszéd, me­lyért nem sértődnék meg, bár tőlem telhetőén kerülöm a ha­zugságot, b/ elég gyakran tévedek /saj­nos/, cl lehet, hogy egyszerűen másképp értékelek, másképp lá­tok dolgokat, mint az általam változatlanul nagyra becsült Pál József. Gusztos István Ui.Kedves Pál Jóska! Meg­lehet, e „kétperces” kissé éles. Szolgáljon mentségül, de lega­lábbis magyarázatul: közös dolgaink alakulásán érzett elke­seredés szól belőle. G.I. Az angolok nem skótok! Hogy az egész világgal beszélni tudjunk (FEB)Sokan úgy tartják, a magyar világnyelv: akár hová tévedünk a világban, csaknem biztosan találunk magyarokat, vagy magyarul beszélőket. De az is igaz: ma már nincs olyan területe az életnek, ahol egy-két idegen nyelv ismerete nélkül boldogulni lehetne. A szakértők úgy tartják, hogy egy keleti és egy nyugati nyelv alapos isme­retére van szükségük mind a ke­reskedőknek, mind a tudomá­nyos életben eligazodni szándé­kozó kutatóknak. A kelet-euró­pai változások nyomán alapo­san felértékelődött a német nyelv ismerete, veszített jelen­tőségéből - ha sokak szerint csak átmenetileg is - az orosz. Ha volna valamiféle népsze­rűségi rangsora az idegen nyel­veknek, a top-on bizonyára az angol állna. Ma már alig van olyan általános és középiskola, ahol nem tanítanak angolt, bár a képzett nyelvtanárok száma messze elmarad a kívánatostól, s ez a növendékek nyelvtudás­szintjén pontosan mérhető. A brit-magyar művelődési kapcsolatok egyik kiemelten kezelt területe éppen ezért a ha­zai nyelvtanítás színvonalának emelése, A British Council - a nemzetközi kapcsolatokat ápoló angol kultúrális intézmény - több mint 5 millió fontos prog­ramot dolgozott ki a magyaror­szági nyelvtanítás színvonalá­nak emelésére. A szerződés sze­rint 1993 tavaszáig saját költsé­gükre tíz nyelvtanárt küldenek a magyar egyetemekre az egy­szakos képzés színvonalának emelésére, nyolcat a budapesti és balatonalmádi kéttannyelvű iskolákba. Minden évben 40^10 nyelv­tanár angliai továbbképzéséről is gondoskodnak, ezenkívül egy- és háromhónapos, vala­mint éves ösztöndíjakat is fel­ajánlottak a magyar pedagógu­soknak. A tervek szerint 1992 elején megnyílik a British Council önálló magyarországi Angol Nyelvoktatási Központja is. (somfai) A pszichológus prognózisa Liz Taylor esküvői (FEB) Jön a kilencedik és a tizedik férj is - jelentette ki tu­dományos rangjának és nem­zetközi hírnevének teljes fele­lősségével dr. Stefan Schmidt- chen, a hamburgi egyetem pszi­chológus professzora már az 59 éves Elisabeth Taylor és a 20 évvel fiatalabb Lerry Fortcnsky parádés esküvőjének napján. Amihez most, - annak hírére, hogy Liz únja a nászutját, s alig várja a mézeshetek végét - csak annyit fűzött hozzá: „A dolgok kiszámíthatóak. Arra való a tu­domány”. Liz, mint a tudomány tárgya, mindenesetre újdonság a világ szemében. Schmidtchen pro­fesszor számára viszont - jóné- hány általa meg nem nevezett sztárral és közéleti személyi­séggel együtt - régi kutatási téma. Liz mindig új és új szerelem­ben akarja elfelejteni, hogy egyetlen szerelem sem tökéle­tes, közben viszont öregszik és beteggé vált - mondta a pszi­chológus. - A múlandóság tu­data pedig magányossá tesz. Ezért választott magának egy jóval fiatalabb férfit. Minél üre­sebbnek és elhasználódottabb- nak érzi magát az ember lelki­leg, annál inkább növekszik az igénye, hogy a fiatalság energi­áját ne önmagában termelje ki, hanem partnerétől nyerje. Ez tu­lajdonképpen az ifjúság „eltu­lajdonításának” esete, amihez Liz pénze és személyisége a csalétek. — Ami engem különösen elgondolkodtatott, hogy Liz a házassági szerződésben For- tenskyt kizárta a tulajdonból. Ez nyilvánvalóvá tette, hogy Liz Taylor nem teljes szívvel vonult be ebbe a házasságába. Felis­merte, hogy ez is csak egy illú­zió s nem az igazi nagy szere­lem. Voltaképpen fellépett egy show-ban, eljátszotta azt a nagy szerepet, amelyet Hollywood most megtagad rőle. Híres hajók másolatai Spanyolországban Az 1492-ben Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf három hajó­jának, a La Pintának, a La Santa Mariának és a La Ninának hű másolata elhagyta Huelva kikötőjét, hogy felelevenítse Kolom- busz ötszáz évvel ezelőtti útját. MTI fotó A maffia Louvre-ja Háromszáz műalkotást talál­tak a nápolyi maffia egyik felté­telezett vezérének luxusvillájá­ban tartott házkutatás során. A Sabato Galassi villájában meglelt lopott műkincsek közt van egy 15. századi festmény, amely a Madonnát ábrázolja a kisdeddel és két kis márvány­oroszlán, amelyeket a Nápoly- tól délre fekvő Salemo temető­jéből tulajdonítottak el. A villát több videó-kamera védte, kertjében uszoda, több tenniszpálya és egy futballpálya szolgálta a Galassi családot. Önvallomás — könnyek között Tizenkét — jobbára sikeres, műhely-és iskolateremtő — év után az idei nyár elején Markó Iván megvált a Győri Balettől. Megvált...? Ez így túl egy­szerű, hisz homályos célozga­tások sokasága jelent meg a nyomaveszett művész távozá­sának körülményeiről, okairól. Nos, nincs többé titok: öthó­napos hallgatás, külföldi bo­lyongás után hétfőn éjjel — rendkívüli (!) tévéműsor kere­tében — megszólalt maga az il­letékes, s másfélórás monológ keretében mondta el: hogyan jutott e méltatlan helyzetbe. Két dolog motiválta, hogy a nyilvá­nosság elé lépjen. Egyrészt sze­retné egyenesbe látni fiatal ta­nítványainak sorsát, másrészt így akarta honorálni azt a bizta­tást, szeretetet, amelyet az út­jába került magyarok részéről tapasztalt önkéntes száműze­tése során. Keserű, vagy inkább szó morú volt ez a nyilvánvalóan saját nézőpontú vélemény, melyből eleddig ismeretlen momentumok tárultak fel a szakítás indítékairól. Kiderült, hogy miféle személyes okok korrodálták immár egy eszten­dőn át az együttest. A félté­kenység drámája zajlott a ku­lisszák mögött. Egy tehetséges fiatalember — akiből Markó hosszú távon utódját szerette volna kinevelni — akaratán kí­vül robbantotta ki az elmérge­sedő nézeteltérések sorozatát. Az alapító tagok — élükön Gombár Judittal, feleségével, — Markó ellen fordultak, ször­nyű, kegyetlen vádaskodások özönét zúdítva a korábban va­lamennyiük által körülrajongott művész fejére, még a homosze­xualitás, a narkózás, az elme­zavar gyanúját sem átallották vélelmezni személyével kapcsolatban. Nem csoda, hogy Markóban megszakadt a bizalom fonala, s keserves vívódások közepette végül is a távozás mellett dön­tött. Hogy ez meglehetősen lát­ványosra sikeredett, az majd­nem természetes egy olyan ér­zékeny, alkatú, extrém hajlamú embertől, mint a Győri Balett alapítója. Nehéz pillanataiban csak az vigasztalja (?!), hogy édesanyja, -— aki mindig a tisz­tességre, a munkára nevelte — nem élte meg fia érdemtelen kálváriáját. A balassagyarmati szárma­zású Markó Iván a magyar nemzeti kultúra nagy értéke, nem mindegy, hogy mi történt, mi történik vele. Szerencsére hite, emberi és művészi tartása — mint az el-el csukló őszinte kitárulkozásból kitetszett — megmaradt. Egyelőre csak ab­ban lehet — kell(!) — bízni, hogy lesz ereje győzni, hisz — mind mondotta — sok mindent — társulatot, iskolát, feleséget, házat — elvesztett, de önmagát nem. Csongrády Béla Vadászati egyesület Október 31-én megalakult a Vadászati Kultúrális Egyesü­let. A Földművelésügyi Minisz­térium dísztermében csaknem száz erdész, vadász, környezet- védő szakember, a tudományos, az irodalmi és művészeti élet el­ismert képviselője gyűlt össze, hogy a vadászatot, mint az em­ber és a természet viszonyának egyik legősibb formáját mél­tóvá tegye nemes hazai hagyo­mányaikhoz. Az egyesület in­tegrálni törekszik mindazokat a vadászokat, természetbarátokat és környezetvédőket, akik haj­landók szövetségre lépni a ma­gyar vadászati etika és kultúra fejlesztésére, Magyarország fló­rájának és faunájának védel­mére, az ökológiai egyensúly és stabilitás fenntartására. Az egyesület nyitott szerve­zet. Rendes és pártoló tagjai közé vár minden természetes és jogi személyt, aki és amely tá­mogatja céljainak elérésében.

Next

/
Thumbnails
Contents