Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

1991. november 5., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3 Rejtvény, (nemcsak) ínyenceknek Töltse ki, s megtöltheti a hasát! Ha szereti a hasát, használja a fejét! Ez a mottója a Hotel Karancs és az Új Nógrád közös játékának, melyet tíz fordulón keresztül kísérhetnek figye­lemmel az újság hasábjain, s melynek már négy kérdését ol­vashatták. Az egyes fordulók­ban egy-egy kérdést teszünk fel önöknek a Karancs Szállóra vonatkozóan, melyek megfej­tése az igazi ínyenceknek biz­tosan nem okoz majd gondot. A kérdések mellett minden al­kalommal találnak egy fotó­részletet és egy számol is. A feladat, hogy a tíz kérdésre he­lyesen válaszoljanak, a tíz kép­részletet egy egésszé állítsák össze és a számokat olyan sor­rendben rakják egymás mellé, hogy az kiadja a szálloda meg­nyitásának pontos időpontját. Akinek mindez sikerül, és For­tuna istenaszony is kegyeibe fogadja, négy személyre szóló meghívót nyer a Hotel Karancs szilveszteri vacsorestjére. De már az egyes részfordulók helyes megfejtői között is ér­tékes nyereményeket sorso­lunk ki, melyeket szintén a Hotel Karancs szálloda ajánlott fel. A helyes megfejtéseket no­vember 7-én, déli 12 óráig küldjék be az Új Nógrád szer­kesztőségébe (Salgótarján 3100, Erzsébet tér 4). A sze­rencsés nyertesek között két­személyes meghívót sorsolunk ki a Hotel Karancsban novem­ber 10—i ebédjére. Ne feledje kivágni és összegyűjteni a kér­dés melett lévő fotó-részletet és a számot, hiszen a végső „elszámolásnál” ezzel is nyer­het! Figyelje továbbra is az Új Nógrádot, következő kérdé­sünket november 11-én olvas­hatják-. Az ötödik kérdés: Milyen nyelveken olvashatják el a Ho­tel Karancs étlapján szereplő ételek nevét? A harmadik kérdésünkre az válaszolt jól, aki szerint a Fré- zia cukrászdában az olasz „IONIA IL CAFFE" kávéból főzik a város legjobb feketéjét. A helyes megfejtők közül Győri Józsefné (Salgótarján, Pécskő u. 11.) volt az a sze­rencsés, aki a sorsoláson négy­személyes meghívót nyert a cukrászda második születés­napjára, november 6-ára, ami­kor megkóstolhatja a születés- napi tortát, kap egy habos ká­vét, egy üdítőt és egy marci­pánfigurát. A nyertesnek gartu- lálunk, továbbra is várjuk vála­szaikat. Riporter kerestetik! Tízezer forintos díj a legjobbnak Mindig, mindenütt történik valami - csak észre kell venni. Sok érdekes, kiváló képességű ember él körülöttünk. Az Új Nógrád szeretne mi­nél több, a környezetében fi­gyelemre méltó embert, má­sok számára is tanulságos tör­ténetet bemutatni olvasóinak, ezért pályázatot hirdet azok számára, akik képesek élmé­nyeik, a látottak és a hallottak írásos megfogalmazására. Akciónk lényege tehát: ri­porter kerestetik! A közölt írásokért honorá­riumot fizetünk, ugyanakkor a legsikerültebb munkákat az Axel Springer-Magyarország Kft. szakmai zsűrije elé bo­csátjuk, és külön is jutalmaz­zuk. A riportpályázat első helye­zettje újságírói státust kaphat az Új Nógrád szerkesztőségé­ben, és hozzá pályadíjként 10 ezer forintot, a második ju­talma 8 ezer, a harmadiké 5 ezer forint. A riportokat - melyek ter­jedelme ne haladja meg a 90 gépelt sort - a pályázók fo­lyamatosan küldhetik be de­cember 1-jéig. A közlésre el­fogadott írásokat szintén fo­lyamatosan közöljük. A pá­lyázatot december 15-ig érté­keli a szakmai zsűri, s a dön­tésről másnapi lapszámunk­ban tájékoztatjuk olvasóin­kat. A pályázatra írják rá ne­vüket, lakcímüket, és a borí­tékon tüntessék fel: Riporter kerestetik! Címünk: Új Nógrád szer­kesztőség, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. 3100. Majdnem Amerika Nincs más út, mint a megbocsátás (Folytatás az 1. oldalról) — Nem. Noha nekem sem­miféle kifogásom ellene, hiszen nagyon sok olyan jelenség van, amelynek a megnevezése nem fejezi ki pontosan a tudományos valóságot, de az emberi érzel­meknek utat enged. Például na­gyon sokan tudnak németül, a Németországi Szövetségi Köz­társaságot mégsem így fordítják magyarra; persze mindenki érti, miről van szó, ha Német Szö­vetségi Köztársaságról hall. —-Miért nem fogadja el a forradalom kifejezést? — Egy forradalom világos, egyértelmű programot, mögötte szervezett tömegerőt feltételez, s én ezeket az eseményekben hiába keresem. A forradalom a politikai és a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítására törek­szik. Vitathatatlan, hogy módo­sítani akarnak, erősíteni a ma­gántulajdon pozícióit, de a gyö­keres átalakításról nincs szó. A cél a demokratikus szocializ­mus. A korabeli dokumentu­mok ezt feketén-fehéren vilá­gossá teszi. S a Nagy Imre-ka- binet - mint főhatalom - gya­korlatilag ezt a célt reprezen­tálja. — Mi a véleménye a szabad­ságharc megnevezésről? — Ezzel kapcsolatosan ke­vésbé bonyolult a helyzet, s kö­vetkezik népfölkelési felfogá­somból. Ha elfogadjuk, hogy a hatalom fővonalát a Nagy Imre-kabinet jelenti, akkor a miniszterelnök utolsó beszédé­ből - "csapataink harcban áll­nak" - nem következhet más, csak hogy szabadságharcot vív­tunk. S ha ehhez még hozzá­vesszük, hogy Magyarországon az oroszok elleni harcnak van a legnagyobb bázisa, akkor a sza­badságharc evidencia. — Tudományosan megfo­galmazva, kik álltak szemben kikkel? — Az elidegenedett hata­lommal szemben a nép, a nem­zet állt. Nálunk a negyvenes-öt­venes években a népi demokra­tikus intézményrendszer - amely változatlanul, politikai eszményem - lebontása követ­kezett be, s kiépült a sztálini struktúra. Ennek semmi köze a szocializmushoz. S nem is párt­diktatúra volt, hiszen egy ha­talmi klikk magát a pártot is sakkban tartotta. A létrejött né­pelnyomó, önkényuralmi hata­lom, a maga intézményrendsze­rével, törvénytelenségeket kö­vet el, s minden ellene való til­takozás népi jellegű, követke­zésképpen aki ezt a hatalmat el akarja takarítani az útból, prog­resszív lépést tesz. — Szavaiból arra következte­tek, hogy Nagy Imrét és harcos­társait, illetve politikai törekvé­seit így meglehetősen sokan vallhatják a magukénak. — Pontosan. Meggyőződé­sem, aki szerint a Rákosiék megvalósította önkényuralmat le kell rombolni - és ennek ér­dekében Nagy Imre a legtöbbet tette, az életét adta -. annak Nagy Imrét tisztelnie kell, még akkor is ha egyébként antiszo- cialista. Szerintem egy MDF-es, ha hű Lakitelekhez, felvállal­hatja Nagy Imrét, ugyanígy az SZDSZ-es is, ha a "szadesz" hű eredeti céljaihoz. A probléma inkább az, hogy mi mindig ki­zárólagosságra törekszünk... — A Szocialista Párt eszmé­nye a demokratikus szocializ­mus, ily módon a Nagy Imréhez való viszonyulása nem kérdés. De hogyan vetődik ez fel a meg­újult MSZMP esetében? —- Szerintem Nagy Imrét a megújult MSZMP is felvállal­hatja, ha felismeri és elfogadja, hogy Nagy Imre gondolkodása az ideológiában is csúcstelje­sítmény. Ha ezt nem képes megtenni, akkor azt nem tudom elfogadni megújult Munkás­pártnak. — Az MSZMP néhány héttel ezelőtti salgótarjáni kongresz- szusával szelet vetett és vihart aratott. Erkölcsileg kifogásol­ták sokan a helyszínt, mondván, hogy a 35 évvel korábbi MSZMP parancsára és védel­mére gyilkoltak le több mint száz embert a nógrádi megye- székhelyen. Hogyan vélekedik 1956. december 8-ról? — A legfrissebb eredménye­ket nem ismerem. Én a salgótar­jáni eseményeket óriási tragédi­ának tartom. S vallom, akik bi­zonyíthatóan, büntetőjogilag fe­lelősek a történtekért, azokat vonják felelősségre. De ez nem lehet hangulatkeltés, újabb in­dulatok felszabadításának a tár­gya. Elfogadom, hogy valaki nem tudja feledni a történteket, s én tiszteletben tartom az érzé­seit. Egyet azonban világosan kell látni: amit megtehet az egyén, azt soha nem teheti meg a nemzet, egy város; ugyanis nincs más út, mint a megbocsá­tás, a megbékélés. Meg kell ta­lálni a módját a megkövetésnek, de fizikailag nem lehet kárpó­tolni, mert billiókról lenne szó, s egyetlen nemzedéknek sincs joga, hogy úgy megterhelje a következő három-négy nemze­déket, hogy belegebedjen. Vé­geláthatatlan lehet a kárpótlan- dók sora, a zsidó törvények ül­dözöttéitől a ki- és betelepítet­teken át az ötvenes évek tör­vénysértései, az ötvenhatos események áldozataiig. Tízmil­liós ország vagyunk, s mi szét­szedjük egymást... — Nem gondolja, professzor úr, hogy a salgótarjáni mészár­lás egy átfogó koncepció része volt? Vagyis a Kádárrkormány és a szovjet hadsereg véget kí­vánt vetni a kettős hatalomnak. S ehhez kellett az elrettentés, a vér, mivel a szó nem segített. — Ennek központi anyagok­ban Magyarországon semmi nyoma. Persze mondhatnám, a helybelieknek fogalmuk sem volt, fent milyen szerepet szán­tak nekik, s ez lehet koncepció. De nincs rosszabb, mint a bi­zonytalanságot és a bizalmat­lanságot beletáplálni a közvé­leménybe. — Köszönöm a beszélgetést. Sulyok László Néhány nappal ezelőtt a 21-es úton autóztunk hazafelé, Salgótarjánba. Elég későre járt az idő, amikor egyszeresük egy motoros száguldott el mellet­tünk, de úgy, hogy szinte pilla­natokon belül legalább 500 mé­terre nőtt köztünk a távolság. A csoda géppel — mert egy Suzu­kiről volt szó — a pálfalvai ben­zinkútnál találkoztunk ismét. Akkor láttam, hogy a szuper­szerkezet gumijai teljesen ko­pottak. Hogy milyen is lehetett hajdan, arra az abroncs szélén lévő récékből következtetni le­hetett, de feltehetően most csak annyira volt barázdált, ameny- nyire a motorosnak az agya. Köztudottan a 21-es út nem a Hungaroring! Ennek ellenére akadnak, akiket ilyenforma kényszerképzetek gyötörnek. Számukra aztán, különösen éj­jel, szabad a pálya. Panaszkodnak is Salgótar­jánban az főút környékén lakók, mert éjszaka motorbőgésre éb­redni felettébb kellemetlen do­log lehet. És a rend fenntartói ilyenkor hol vannak? — kérdezhetnénk. — Könnyű azt hangoztatni, hogy nem jól végzitek a dolgo­tokat, de azt mondom erre, ak­kor gyertek ide, és csináljátok jobban! — mondja egy salgó­tarjáni rendőr. — Amikor egy ilyen gyorshajtó nyomába ere­dünk, és mondjuk az földútra tér, akkor igen nehézkes követni őt. Mert sajnos az eszközeink többsége nem éppen a legmo­dernebbek közül való. A moto­ros meg pedig röhöghet a mar­kába, ha sikerült neki leráznia bennünket. Ami ellenben szintén igaz: előbb-utóbb úgyis találko­zunk ezekkel az emberekkel hi­vatalosan is." A rossz idő beálltával egyre ritkábbak a motorosok efféle rendzavarásai. Most inkább az úton-útfélen való robbantgatás a poén. Egyesek talán azt gon­dolják, ez már tiszta Amerika. Lehet. De miért pont Chicago a pél­dakép? És miért éppen ilyen esetekben?- F. Á. ­Dunakanyar Nógrád is a térképen van November első hetében jut el az olvasókhoz a Dunakanyar, a Közép Dunavidéki Intéző Bi­zottság Tájékoztatója új száma. A címoldalon a budapesti Lán­chíd képe látható s az 1791 -1991 -es évszámok azt jel­zik, hogy a lap szerkesztői is tisztelegnek a 200 évvel ezelőtt született „legnagyobb magyar” emléke előtt. Dr. Fekete György részlete­sen elemzi Széchenyi tevékeny­ségét a hajózás és a folyamsza­bályozás területén. A KDIB munkájának elemzéséből meg­tudható, hogy az elnökség tagja lett Lénárt János, Diósjenő pol­gármestere, az intézőbizottság új tagjainak névsorában szere­pel Bánszky György. Rétság polgármestere és Piroska János, Nógrád polgármestere is. Tájé­koztató olvasható az Észak-Börzsöny (Nógrád me­gye) Területi Bizottságról is. A Közép-Dunavidék részletes tér­képén Nógrád megye nyugati része is szerepel, hat odatartozó helység felsorolásával. Metszik a málnát Szorobán, harmadikként az országban Ismerek egy japán történetet egy fiúról, Dzsiróról, aki olyan lusta volt, hogy a mester, akinél tanult, kiadta az út ját. De nem üres kézzel engedte ám el a fiút, hanem adott neki egy tekercset, ami hasznos útmutatásokat tartalmazott. Dzsirót, mikor bajba került, az irat tanácsai segítették ki. így látta be végül, milyen fontos a tudás. A japán emberek nagyon rokonszenves vonása a tanulásvágy. Ők mindigis úgy gondolták, bárkitől lehet ismere­tet szerezni. Ha valami újdonság került külhonból hozzájuk, be­fogadták azt, sőt a saját elképzeléseikkel kiegészítették. így es­hetett azzal az érdekes eszközzel is, ami közel fél évezrede került Kínából a szigetországba. A szerkezet neve: szorobán. A Berkenye határában lévő málnaföldeken a novemberi hideg­ben sem szűnt meg a munka. A tulajdonosok metszik, kötözik, hegyelik a málnatöveket. Felvételünkön Chlenk Jánosék dolgoz­nak ültetvényükön. RT MSZP—NODISZ vásár Salgótarjánban A kínai abakusz japán válto­zatát nevezik szorobánnak. De amíg a golyós számológépen annyi gömböt mozdítunk el számoláskor, amennyi a szám értéke, ezen a szerkezeten, kije­löljük az oszlopok helyiértékét. Ennek megfelelően egy golyó attól függően, hogy hol van, kü­lönböző értékű. Az a gyerek, aki ezzel tanulja meg az alap­műveleteket, érteni is fogja, mit. miért csinál. Tudni fogja, hogy a műveleti jelek, szimbó­lumok. Mögöttük mindig ott a valóság. A szorobánnal rendkívül gyorsan lehet számolni. A ba­lassagyarmati Dózsa György Általános Iskola 3.a osztályá­ban láttam, hogy három, négy számjegyű összegeket pillana­tok alatt kiszámoltak a tanulók. Mire leírtam a füzetembe a számsort, a gyerekek legna­gyobb része tudta az eredményt. Király Ákos, az egyik legügye­sebb, a táblánál mutatta be a feladat megoldását. Nagyon jó­pofák voltak mindannyian, és a gyorsaságuk hihetetlennek tűnt. — Akik kezdettől fogva ez­zel tanulják a műveleteket, azoknak elég csak maguk elé képzelni az eszközt, és pillana­tok alatt megvan az eredmény — mondta Csőri Miklósné taní­tónő, aki ezt a kísérletet vezeti. Hogy honnan jött az ötlet, erről faggattam. — Tavaly láttam a televízió­ban egy anyagot a budaörsi kí­sérletről. A férjem pedig csinált egy szorobánt, amin magam is eljutottam egy szintre. Eldöntöt­tem, szeptembertől én is kipró- pálom ezt módszert. A harma­dik osztályon kívül egy első osztályt is viszek. A gyerekek pedig nagyon szeretik ezt a számológépet, mert manipulálni lehet vele. Látják például, mit jelent az összeadásnál a helyiér­ték átlépése. A szülők is annyira érdeklődőek, hogy egy rendkí­vüli összejövetelen ők is meg­tanulták az eszköz használat. Urbán Árpád, az iskola igaz­gatója elmondta, hogy ez a ja­pán módszer nem a matematika tanítás helyett van. Egyelőre csak kiegészítésképpen, a logi­kai és számolás készség fejlesz­tése érdekében próbálkoznak vele, az országban harmadik­ként. Hogy magasabb osztá­lyokban tervezik-e a módszer bevezetését? Az attól függ, hogy hogyan válik be. Ez pedig a jövő titka. Fenyvesi Ágnes A szocialista párt és a NODISZ Kossuth út 8.sz. alatti (az APEH székház mellett található) iro­dahelyiségeiben november 5-7 Szécsény.A Kubinyi Ferenc Múzeum Baráti Köre. amely közel 300 főt számlál, ma este 18 órakor a múzeumban tartja között, naponta 10 órától 18 óráig kedvezményes férfi, női és gyermek kötöttárú vásárt rendeznek. közgyűlését. A jelenlévők átte­kintik és értékelik az elmúlt év munkáját, s meghatározzák az elkövetkező időszak feladatait. Múzeumbarátok összejövetele 4.

Next

/
Thumbnails
Contents