Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám

1991. november 4., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE 5 Megújult a város művelődési központja Meg kell felelni a helybéliek igényeinek Kicsiny Miklós A TYPO-TEAM „kivonuld sával” lezárult egy korszak, s egy másik kezdődött a bátony- terenyei Ady Endre Művelődési Központ életében. A ház visz- szakerül a szénbányákhoz, s je­lenleg alapítványi formában működik, melyet a Nógrádi Szénbányák Vállalat, a polgár- mesteri hivatal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Bányász Alapítvány és a Bá- tonyterenye Barátainak Köre hozott létre, 5,2 millió forintos alaptőkével. Ennek az alapít­ványnak a kuratóriuma megvá­lasztotta titkárát, aki egyben az intézmény mindenkori vezetője is. Most Kicsiny Miklós tölti be ezt a tisztet. Vele beszélgettünk arról, milyen terveik vannak a jövőt illetően? — Alapvetően abból az el­gondolásból indultunk ki - mondta az igazgató - hogy nem nekünk kell „kitalálnunk” mit adjunk a közönségnek, hanem tőlük kell megtudni, mire van szükségük, s eszerint szervez­zük a programjainkat. Éppen ezért rendeztük meg augusztus végén nyílt napunkat, ahová igen sokan eljöttek a bátonyte- renyeinek közül, s el is mondták javaslataikat, kéréseiket, meg­fogalmazták, milyen elvárásaik vannak velünk szemben. A bá­nyásznap utáni családi szomba­ton pedig a gyerekeket kérdez­tük meg, mik az elképzeléseik? Az október 31-ig összeállított műsoraink nagyrészt már ezek­nek a beszélgetéseknek az eredményét tükrözik. A másik célkitűzésünk, hogy újra beindítsuk azokat a régi fo­lyamatokat, melyek valójában nem szűntek meg egészen — különböző csoportok, társasá­gok. klubok életrehívása. Ezek­nek a csatornáknak a segítségé­vel próbálunk valódi kapcsola­tot teremteni a közönséggel, az iskolákkal, vállalatokkal és a polgármesteri hivatallal. Fontos feladatunk, hogy olyan programokat szervez­zünk, melyek az itt élő emberek problémáival foglalkoznak, az ő gondjaikat dolgozzák fel. Ezen belül is nagyobb hangsúlyt kí­vánunk fektetni a hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozásra. A nemrégiben megalakult gyermek és ifjúsági szolgálatunk például rendszere­sen tájékoztatja a munkanélküli fiatalokat a különböző állás- ajánlatokról. De szakembereink meghallgatják, s hasznos taná­csokkal látják el azokat is, akiknek családi, lelki vagy egyéb nehézségeik vannak. Ezen túlmenően vállaljuk a 16 évet betöltött munkanélküli gyerekek iskolaszerű oktatását is, szervezünk, farmer- és gaz- dasszonyképző, valamint szá­mítógépes tanfolyamokat. Mos­tanság nagyon elengedték a gyerekek kezét, így fontos lenne velük együttdolgozni, a tehetségeseknek lehetőséget adni. — Milyen anyagi lehetősé­geik vannak e tervek megvalósí­tására? — Részben az alapítvány támogatásából, részben pályá­zatokból élünk. Megragadunk minden lehetőséget, ami pénzt hozhat a szakmai programok megvalósításához. A pályáza­tokat egy társadalmi megrende­lésnek tekintem, melyek jól kö­vetik a jelenlegi igényeket. A szociális-, a humánszolgáltatás­sal, a kultúra különböző részte­rületeivel foglalkoznak. A kia­lakult információs csatornáink jó szolgálatot tesznek abban a vonatkozásban, hogy mindig idejében értesüljünk ezekről a lehetőségekről. Persze nem mondhatunk le azokról a szórakoztató rendez­vényekről sem, amelyek profi­tot termelnek. Továbbra is lesz disco, kabaré, színházi előadás, ennek az árát viszont a közön­ség fizeti meg. A piacnak és a művelődésnek valahol talál­koznia kell, de vannak dolgok, amikért nem kérhetünk még ki­sebb összegeket sem. Gondolok itt kiállításokra, ismeretterjesztő előadásokra. — Milyen a kapcsolat a vá­ros többi intézményével? — Egyre jobb az együttmű­ködés nemcsak a város, de a megye más intézményeivel is, s remélem egy szakmai integrá­ció is hamarosan létrejön. Ez azért lényeges, mert nemcsak olyan programokkal szeretnénk a közönség elé lépni, ami a bá- tonyterenyeieknek szól, hanem amelyek ki is tekintenek a szű- kebb pátriából, akár az egész országra is. Hiszem, hogy az itt élőknek nagyon nagy szüksége van erre a házra - ezt egyébként az érdeklődés, a tenni akarás egyértelműen bizonyítja - s ne­künk az a legfontosabb felada­tunk, hogy a helybéliek igénye­inek, várakozásainak megfelel­jünk. — Ozsvárt — "Nem eszünk mindennap húst, mint azelőtt" Emlékeznek még Alsó-Ka- talinra? A Bátonyterenye ha­tárában lévő kolónialakók lá­togatásunkkor bosszúsággal vegyes irigykedéssel emleget­ték a szomszéd kolóniát, Felső-Katalint. Újra kimen­tünk az erdöszélre, hogy meg­ismerkedjünk a "bezzeggel". Hat család lakik a soron, szoba-konyha-spájzos lakások­ban. A vízcsap az udvar bejárati részén, a közös vécé a túlolda­lon van. Annyi biztos, nem ké­szül rájuk dőlni a ház. — Annyiból jobb itt, mint Alsó-Katalinon, hogy itt tiszta­ság van — összegzi véleményét a 61 éves özvegy Győré Sán- dorné, aki negyven éve él a ko­lóniában. De Felső-Katalin'sem volt mindig ilyéíTrendezett. — Három éve hozta rendbe az ingatlankezelő. Erre visz az út a szorospataki üdülőhöz, és szégyellték, hogy csúnyák a la­kások. Kicsit megjavították kí­vülről. Tíz évvel ezelőtt még több lakás volt itt, de mivel bánya­üreg volt a házak alatt, lassan tönkre is mentek, majd lebon­tották őket. — Akkor még mi is a régi so­ron laktunk. At lehetett látni a szomszédba, akkora rések vol­tak a falon! Györéné szomszédja, a 24 éves Vaspál Istvánná, egy haté­ves kislány, és egy négyéves kisfiú édesanyja. Panaszt tőle sem hallunk, egyelőre nem akarnak innen elmenni. — Anyósoméknál laktunk a sor elején. Hét éve, amikor ter­hes lettem, szükséglakásként így mulat az ifjú pár Szétszurkálnak, ha nem húzunk el! Megesik, hogy az ember megházasodik. Erre az ese­ményre sokáig emlékszünk, ki ilyen, ki olyan előjellel. Ám keveseknek adatik olyan em­lékezetes esküvő, mint Pu- porka Aladárnak és feleségé­nek. "Nagysikerű, lakodalom­mal egybekötött nemzetközi cigány találkozót szervezett a múlt héten Apcon a helyi ön- kormányzat és a Nemzeti Demokrata Szövetség Cigány Tagozata." — így kezdődik egy újságcikk, és most nézzük meg, mennyi értelmezése le­het a "nagysikerű" kifejezés­nek. Puporka Aladárék még a kis- terenyei Ádám Zsigmond Neve­lőotthon lakói. Házasságköté­süket október 12-ére tervezték, amikor betoppant az intézetbe Mezei István, a szövetség ügy­vivője, és afelől érdeklődött, nincs-e itt olyan pár, aki éppen házasodni készül? — Mezei úr fűt-fát ígért ne­künk — mondja a férj —, úgy tudtuk, 20 párnak tesz esküvője a rendezvény idején, Apcon. Ezért elhalasztottuk az eskü­vőnket I2-éről 19-ére. Az első meglepetés rögtön odaérkezé- sünkkor ért bennünket, sehol sem volt 20 pár! Végül rajtunk kívül még Mezei úr lánya kötött házasságot... A délután öt órakor kezdődő ceremónia előtt kispályás labda­rúgó-tornát is rendeztek, ame­lyen az első helyezett csapatnak (ők is Puporkáék voltak) elfelej­tették átadni a jutalmat. És megkezdődött az esküvő: — Legnagyobb élményem az volt, hogy kezet fogott velem a Szovjetunió nagykövete. Ott volt a televízió is, és ekkor már na­gyon úgy tűnt, mi vagyunk a rendezvény díszlete! Irénnel, a menyasszonyommal elöl ültünk a teremben, de Mezei úr az én vendégeimnek nem adott helyet! De ez még csak az első "menet" volt. A vacsora előtt már ordi- bált, minden intézetes hagyja el a termet öt percen belül, külön­ben balhé lesz! Erre mondtam neki, ha nem helyezi el azonnal a vendégei­met, a feleségemmel együtt tá­vozunk! Valószínűleg ezt nem engedhette meg magának, mert minket visszaültetett a tévéfelvé­tel elé, hogy az a látszat marad­jon, minden rendben, és azt ígérte, berendezi a kistermet. Be is rendezte, de nem nekünk! Be­ültetett oda másik 60 embert. Bár a kisterenyei vendégek segítettek terítenif!), odáig fa­jult a dolog, hogy Mezei úr ki­dobta a násznépet a szakadó esőbe! — Egy pohár vizet nem ittam meg a lagzimon! Ha azt mon­dom, jé! órát nyugodtan ültem, az már túlzás! Közben három­Csökken a napközis ellátás iránti igény Bátonyterenye. Az Erkel Fe­renc Általános Iskola egy éves múltra tekint vissza. Hét tan­termet alakítottak ki az intéz­ményben, ez nem biztosítja a tanulócsoportok optimális elhe­lyezését. A korábban leválasz­tott féltanterem mellett a két szertár egybenyitásával létre­hoztak egy újabb féltantermet is, így oldották meg a csoportok bontását. Az év első öt hónapjában a polgármesteri hivatallal történő megegyezés alapján jelentősebb eszközbeszerzés nein volt az is­kolában. A nyáron vásároltak egy számítógép konfigurációt és két televíziót. A nyári szü­netben szerezték be a háztartás- tani szaktanterem hiányzó fel­szereléseit, padokat, szemlél­tető eszközöket. Az iskola 11 nevelői, a nap­közi további három nevelői stá­tusszal rendelkezik. Iskolai te­rületen a hiányok pótlására, külső óraadókat foglalkoztat­nak. Az intézmény az indítás percétől nem rendelkezik ide­gen nyelv, fizika, rajz, kémia szakos tanárokkal. A folyama­tosan kiépülő iskolaotthonos kaptuk ezt a mostanit. Családi házat vennénk, ha egyszer sike­rül annyi pénzt összegyűjte­nünk. A fiatalasszony Csepelen dolgozott, de most rajta is az ak­tuális magyar átok ül: munka- nélküli. És ha már úgyis otthon van, a kisfiú nem jár óvodába, mert azért sokat kell fizetni. forma megszűnteti a klasszikus napközi otthoni csoportokat, így az 1-3 osztályban osztá­lyonként két szaktanítóra van ázükség. Bevezették a komplex művé­szeti nevelési programot, amely megszűntette, illetve módosí­totta az ének-zene tagozatos jel­leget. Az intézmény bevétele a napközis, menzás, a tanulószo­bai étkezési térítési díjakból te­vődik össze. Az eredeti elő­irányzat féléves teljesítése ked­vező, 57 százalékos. Ez min­denképpen pozitív, hiszen a té­rítési díjak emelése miatt több tanuló lemondta az étkezést, il­letve tendencia jellegűnek bizo­nyult a napközis ellátásból a ta­nulószobai és menzás ellátásba történő átjelentkezés. Az 1991-es költségvetési évre 105 tanuló étkeztetését tervezték, a tanév végére 96 főre csökkent a létszám. A jövő tanévre vonat­kozóan már látható, hogy to­vábbra is csökken a napközis el­látás iránti igény, s növekszik a tanulószoba és a menzai ellátás vonzereje. A következő év gaz­dasági tervezésénél figyelembe kell venni e realitásokat. Hogyan jönnek ki a pénzükből? — Nagyon nehezen. 6200fo­rint a munkanélküli segély, ha­vonta 4300-at fizetünk az OTP-nek, és a férjem se keres sokat. Éppen nem éhezünk, csak nem eszünk mindennap húst, mint azelőtt. — Dudellai — fotó: Gyurkó szór is megkérdeztem, ad-e végre helyet a vendégeimnek, és már úgy látszott, a pincében kötnek ki! Az egyik fiút, aki terített, megkértem, nézze már meg, csakugyan a pincében vannak-e a többiek. Még le se ért, amikor az egyik nevelőtanárunk jött szólni, már nagyon nagy baj van, ha nem megyünk ki, össze­verekednek! Addig el sem akartam hinni az egészet, szóltam nekik, fiúk, ne rontsátok már el az esküvő­met! Mire ők, csöppet sem hig­gadtan, közölték, szétszurkál­nak minket, ha öt percen belül nem húzunk el! Az egyik társam kezéből kiütötték a videokame­rát, a másikat lelökték a lépcső­ről, majd a fiatalabb Mezei kést fogott, és megfenyegette a ven­dégeimet. Végül szaladnunk kel­lett a buszhoz! A botrány előtt Puporkáék úgy gondolták, a kicsik vissza­utaznak Kisterenyére, és húszán maradnak a lagziban reggelig. Persze, akkor még azt hitték, mulatni. — Ha akkor a többiekkel el­ment volna a busz, most páran a kórházban lennénk — fejezi be a történetet az ifjú férj, aki örül­het, hogy sérülések nélkül meg­úszta az esküvőjét. Szóval, "nagysikerű”, lako­dalommal egybekötött találko­zót szerveztek Apcon..—dud— Telek A Kisterenyén lévő Jászai, Kosztolányi és Báthori út közti szabad földterület hasznosítá­sára tett javaslatot a bátonytere- nyei önkormányzat városfej­lesztési és műszaki osztályának vezetője. Az elmúlt hetekben egy magánvállalkozó jelezte vé­teli szándékát a terület egy ré­szére, ahol diszkont áruházat szeretne felépíteni. Segélyek • Nagvbárkány. A polgármes­teri hivatal szociális és egész­ségügyi bizottságának döntése alapján félmillió forintot oszta­nak ki a község lakói között, szociális-, illetve karácsonyi segély címén. A jogosultak de­cember ötödikéig kapják meg a pénzt. Új posta • Mátraverebély. Községi fürdő volt valamikor a jelenlegi postahivatal épülete alatt. Eláz­tak a falai, aládúcolták a tetőt, megérett a lebontásra. Hétfőn reggel a nagybátonyi Városgaz­dálkodási Vállalat emberei megkezdik az új posta alapozá­sát, a polgármesteri hivatal ud­varán lévő parkoló mellett. Ha az időjárás nem szól közbe, még az idén tető alá kerül az épület. Fogadónapok • Bátonyterenye. Nagy Mi­hály polgármester november 6-án, szerdán 9-től 12 óráig a városházán, 13-tól 16 óra 30 percig a kisterenyei ügyfélszol­gálati irodán tart fogadónapot. Vilcsek Sándor képviselő november 4-én, hétfőn 17-től 19 óráig a kisterenyei mozgalmi házban fogadja a választópolgá­rokat. Pestis pusztított Maconkán Bátonytere- nye. Sándor Já­nos Alkotmány úti házát többen is őrzik. A ha­talmas fehér ku­tya akkor is ugat, ha autó megy az úton, a kutyaól melletti ketrec lakói vi­szont csak akkor rikácsolnak, ha idegeneket érez­nek maguk kö­rül. A két papa­gáj csapta zaj még a fülünkben cseng, amikor megismerke­dünk az udvar többi lakójával is. A hideg év­szakokra a pin­cébe költöztek a kényesebb dísz­madarak, társaik az ud­vari kalitkákban élnek té- len-nyáron. Birkákkal és ga­lambokkal is foglalkozik a gazda, üzletnek ott a nyúl, mert a díszmadár inkább hobbi. A fácánt már csak nosztalgiából tartja Sándor János. Tizenketten voltak, de a többieket elpusztí­totta az állatpestis. A túlélő ritka példány. — Ez az egyetlen, akinek a toUaiban valamennyi, a többire is jellemző szín megtalálható — tudtuk meg. Sándor János gyerekkora óta "madarazik", de nagyban csak azóta, amióta anyagilag megen­gedheti. A pesti börzén horribi­lis árak uralkodnak. — Míg például én 5-600 fo­rintért adom a nimfa papagájt, Pesten egy-kétezer forintot kér­nek érte. A megyében kereske­dők is átveszik a madarakat, de nem szívesen adom nekik, mert kétszeres áron adják tovább, miközben semmi gondjuk nincs velük. Sándor János már nem egy­szerűen szenvedélyes házima­darász, ő lett a díszmadárte­nyésztők klubjának elnöke is. A bányavárosi művelődési köz­pont fogadta be őket. Tizenöten vettek részt az alakuló ülésen, de egyre szaporodik a jelentke­zők száma. Bővülhet a kör, mert felbomlóban van a tarjáni klub. Bátonyterenye és környéke Ez a fácán sem élte túl Itt látható a „bezzeg”

Next

/
Thumbnails
Contents