Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-30 / 281. szám
4 LÁTÓHATÁR 1991. november 30., szombat Elkészült a Nemzeti Alaptanterv legújabb változata Szabad választási lehetőséget kapnak a pedagógusok (FEB)Két évi bizottsági munka, vihart kavaró viták után elkészült a Nemzeti Alaptanterv harmadik, legutolsó (?) változata. Dr. Báthory Zoltán, az Országos Közoktatási Intézet értékelési központjának igazgatója nyújtotta be az utolsó szakvéleményt azelőtt, hogy a tárca vezetői megvitatnák a dokumentumot. — Mit tartalma: a mostani - sokak szerint véglegesnek mondott - elképzelés? — Az általunk benyújtott dokumentum egy úgynevezett szakértői változat, amely alapja lehet egy miniszteri döntésnek. A Nemzeti Alaptanterv az iskoláskorúak - az 5-6 évesek - általános műveltségét hivatott biztosítani. Ehhez tíz műveltségi területet fogalmaztunk meg, ezekben próbáltuk összegezni az általunk minimálisan elérendőnek tartott általános műveltségi szintet. — Mit jelent ez a fogalom: műveltségi terület? A korábbi tantárgyakra gondoltak ezalatt? — Tíz integrált blokkot állítottunk fel, történelmet, anyanyelvet, matematikát, természetismeretet . . . Hadd emeljem ki Az ember és a társadalom című blokkot, amelyre nagyon büszkék vagyunk. Van ebben minden, amit egy mai fiatalnak tudnia kell: csipetnyi történelem. antropológia, vallás, erkölcsismeret, alkotmánytan. szociológia. Ebben a korábbinál sokkal modernebb társadalommal, emberrel kapcsolatos tudásszintet próbáltunk összefoglalni. Alapfokon! És sorolhatnám tovább mind a tíz csoportot. — Hogyan tud majd e követelményeknek megfelelni a: iskola?-— Az új alaptanterv elvárja, hogy ne tantárgy-centrikusan, hanem tudásorientáltat! foglalkozzanak a gyerekekkel. Lehetővé teszi, hogy az egyik iskolában hagyományos tantárgy-csoportok szerint tanítsanak ezután is, másutt kialakíthassanak integrált tárgyakat, amelyek komplexen kezelik mondjuk az egészségvédelmet, a környezetvédelmet, a technika és környezetkultúra „tantárgy” keretében az ember és az őt körülvevő világ sokoldalú kapcsolatával foglalkozhatnak. Beiktattuk a műveltségi rendszerbe az informatikát, hogy minden gyerek megismerje a számítás- technika alapjait. Tantárgy lesz ezentúl a család, az életvitel problémája, amiben a családi mikroökonómia a főszereplő. De persze változatlanul megmaradtak a művészeti, kultúrális blokkok. Azt gondolom, mindebből kiderül: a most körvonalazódó általános műveltségkö- vetclmény több lesz annál, mint amit eddig értettünk alatta. — Hogyan illeszkednek az új tantárgyak az iskolai munkába? — Sokféle értékrend, világnézet szerint lehet majd tankönyveket írni, és ugyanilyen sokfélén tanítani az iskolában. A könyvekből, a módszerekből szabadon választhat a pedagógus. belátása szerint párosíthatja a különböző ismereteket és hozhat létre új „tantárgyakat”. — Nem teszünk még több terhet a gyerekekre? — A jövőben a tananyag felét fogjuk csak meghatározni, a másik felét az iskola teszi hozzá. Lesz olyan tárgy, amit csak egy-egy órában, néhány hétig, vagy csak. mondjuk, fél évig tartanak „napirenden”, mert ennyi is elég az elsajátításhoz. Somfai Péter Levéltári ritkaságok A Magyar Távirati Iroda olyan becses dokumentumgyűjtemény birtokába került, amelx eddig ismeretlen tényeket tár fel nemcsak a magyar hírügynök ség, hanem a század eleji égés/ magyar közélet történetéről. A dokumentumok dr. Radó Sámuel külföldi hagyatékából kerültek elő. Dr. Radó 1898-tól 1918-ig az MTI első tulajdonos-főszerkesztője volt, s ő fejlesztette nemzetközi jelentőségűvé az intézményt. A dokumentumokat unokája, a Belgiumban élő Héderváry Klára asszony - aki jelenleg az ENSZ tanácsadója - adta át Oltványi Ottónak, az MTI vezérigazgatójának. Az Magyar Távirati Irodának ajándékozott dokumentumok dr. Radó Sámuel sok publicisztikai cikkét, a kor vezető politikusaival folytatott levelezését tartalmazzák, valamint 1904- től 1915-ig vezetett politikai naplóját, amelyből az első világháború előtti magyar és nemzetközi politika számos kulisszatitkára derül fény. A levéltári gyűjtemény többi. 1915 utáni anyagát a tanácsköztársaság idején elkobozták Magyarországon. Unokákat szülő nagymama Arlette Schweitzer asszony a háttérben jobbról es fér jé. Dán lányukká! Christával és vejükkel, Kevin Lchvtil-lel együtt örül az ikreknek, Chelsea-nek és Chadnak azután, hogy Arlette megszülte unokáit. A nagymama ugyanis a lányától és vejétől származó megtermékenyített petesejtet hordta ki. (MTI Fotó) Kíváncsiskodó Zsebnaptár Maestro a létrán Rossz a kérdés Rovatunk előző kérdését Oszvald Gyula, salgótarjáni olvasónk tette fel, akit az érdekel, mennyire tartja az ügyészség jogállamhoz illően etikusnak azt a rendőrségi eljárást, amely során a pártatlanságot feltételezve a nyomozati eljárásokban tendenciózusan nyugdíjas rendőrtiszteket alkalmaznak hatósági tanúként? A választ dr. Czipó Ernőtől, Salgótarján vezető ügyészétől, főügyészségi tanácsostól tudtuk meg:-Helytelen a kérdésfeltevés. A kérdés itt az lehet, hogy ez a büntetőeljárási rendelkezésnek megfelel-e vagy nem? A hatósági tanú a büntetőeljárás lefolyásában bizonyos nyomozati cselekményeknél van jelen. A Be. 135 szakaszának 1 bekezdése kimondja, hogy két hatósági tanút kell alkalmazni a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a felis- meréses bemutatásnál, a lefoglalásnál, a házkutatásnál, motozásnál és az írni-olvasni nem tudó személy jegyzőkönyv ismertetésénél. A 135. szakasz 3. bekezdése meghatározza, kik nem lehetnek hatósági tanúk:akik az eljárásban érdekeltek vagy a nyomozóhatóság tagjai. Tehát a kérdésben említett nyugdíjas rendőrtisztek minden további nélkül alkalmazhatók hatósági tanúként, nincs velük szemben semmilyen megkötés. Következő kérdésünk:Sal- gőtarjánban, a Kudavölgy út állapota elkeserítő. Sáros az utca, s emellett még világítás sincs. Mikor várható végre ez ügyben intézkedés? Karinthy! juttatja eszembe, azt a karcolatát, amelynek középpontjában ott a hegedűs, el akarja játszani azt a bizonyos csodás melódiát, de ehhez fel kell másznia egy létra tetejére és az imbolygó magasságban esetleg fejen állva hegedülhet csak! Aki tud, tudjon így is! Hozzon nagyobb áldozatot, Ita nem nyugszik a bőrében. Hogy ez sikerülhet-e - arra nézve most nem fontos, mit ír Karinthy. Lelkünk mélyén tudjuk: sikerülnie kell még ennek is, mert különben nincs értelme az egésznek. Az életnek. Próbáztatások nélkül, súlytalanul, örökké becsomagolva kényelmes mózeskosárban - minek ez az egész? Tóth Tibor hegedűművész-tanár salgótarjáni-balassagyarmati kötődésekkel s hozzá még akár India is, a jógi kultúrával (néha bemutatót tart e tárgyban a közönségnek nagy sikerrel) vagy a zodiákus-embert meghatározó övék kutatásával s még ezen felül is valami örök igényességgel, létramászó vakmerőséggel, hegedűvel a kézben. Majd minden alkalommal, amikor összefutok vele, valamilyen csatát vív, tehát lehetne akár feltűnő is ez a művészhez nem igazán illő szenvedélyesség, örök keresés. Mégsem az. Valóban elképesztő számomra is a csendes karrier, ami ha bejön - örök. Mint a halál, sőt kicsit az is, csupán arra kell vigyázni, hogy a pozíció már ne változzon. Létrás ember ezt nem igen tudja becsülni. Balassagyarmaton a zenedében tanított, de akkor is valami mást, többet szeretett volna. Tervei között szerepelt, hogy a városi családi ünnepeket szervező irodával közösen, képzést is bekapcsoló művészeti vállalkozást kezd. A létra felénél tartott, amikor meglökték. Most jó ideje saját kis művészeti csoportjával járja a város iskoláit. Bevételes élőzenéi előadásokat tartanak, a bevétel az iskoláké. A megyei mecénás alapítványhoz fordult, de elvetették igényét sok mással együtt, ám most sem kér pénzt.sem ő, sem a többiek. T.Lengyel Judit énekes, Csáby István ének-gitár, az Impulzus zenekar egykori énekese, Homuth János,és a főiskolát végzett Lados Miklós, klarinét. Járják a város iskoláit és koncerteznek, beviszik újra az élőzenét a videos világba szorult gyerekek közé. Erre nem jutott mecenatú- rás támogatás az idén, mert ahogy valaki ezt kifejezte - nem is etikus?! dolog ingyen zenélni, énekelni és közben tartani a markunkat. Hát. ha nem a gyereksereget látjuk a lánc végén, akkor még ez is igaz lehet. Most magán- mini-iskolát „nyitott" Tóth Tibor, van annyi tanítványa, mint máskor, máshol, szóval megél valahogy. De a létráról ez a maestro nem jön le talán soha már. Több szerencsét. mester! (T. Pataki) Benne vagy a tenyeredben?! „M Ildikó” jelige Ön nagy kézügyeséggel rendelkezik. Feltűnően intelligens, kreatív, konstruktőr alkat. Hajlamos az újításokra. Praktikus gondolkodású, gyakorlati beállítottságú, vállalkozó kedvű, mozgékony, természet és sport- szerető. Ha valamihez hozzáfog, azt eredményesen be is fejezi. Természetesen rendszerető. pontos, megbízható és takarékos is. A szerelemben hűséges, kitartó, de nem túlzottan találékony. Önnek nincs türelme a hosszú kapcsolatokhoz, nem szereti az üres fecsegést, itt is a praktikumra törekszik. Inkább hallgat az eszére, mint a szívére. Jó az üzleti érzéke, szívesen gyűjtöget, ám az eredményeket is szereti fitogtatni. Nem jellemző önre az alkalmazkodás. Hajlamos a depresszióra. Sokan irigyelhetnék önt, mert az életben sikereket fog elérni, bár küzd értük, de az eszén nehezen lehet túl járni. A házasságában is inkább az érdek vezéreli, mint a szerelem. Ez nem azt jelenti, hogy az élete párját nem szereti. Az egészségének megőrzése érdekében vigyázzon a fején lévő szervekre és a májára. Ön nagyon boldog lesz életében, mert nemcsak a gyakorlatiasságra, hanem a tudományokra is megvan a készsége! ❖ * * A tenyérlevonat készítése: Egy evőkanál méz. 10 csepp kristály papírragasztó, 10 csepp BIP mosogatószer. 10 csepp fekete tus. Összekeverve azonnal használható! * ❖ ❖ A tenyérjósláshoz beküldendő a tenyérlevonat és az alábbi szelvény: Jelige ........................................... K or.............................................. N em............................................. Tenyérszín.................................. Nyolc hét az egészségügy közelségében Önkéntes segítők, szájmenösek, renitensek A vízszintes helyzet sugall egyfajta egyenlőséget beteg és beteg között. Amint azonban eltelik néhány óra, egy nap igazolódik, hogy szó sincs erről. Jus- tícia mérlegét csak átmenetileg lehet elrontani. Itt szólni kell, netán tenni a másikért. Ez a tükör aztán torzít, mindenkit annak mutat ami. Helyzetem az ágyhoz köt. mást is. Szerencsére mindig akad egy-két „mobil" beteg is. Hajnalban ők hozzák a kávét a nővérszobából, vizet, napközben lavórt, s mindazt ami mozdítható és belefér a lehetségesbe. Akit az utcán csak éppen, hogy láttam, itt örülhetek az egyszerű közvetlenségének, jó emberi mivoltának. Amolyan „vallomás tevő hely" a kórház. Csalni sokáig nem lehet, gyorsan kiderül, kinek melyik oldala erősebb. A horkolónak valahogy meg lehet bocsájtani. Elnézünk egymásnak sok mindent, elvégre a kórházban csak a bajokát tudják gyógyítani - a tulajdonságokat nem. Ezt behozzuk mint a borotvát vagy törölközőt. Jaj azoknak a kórtermeknek ahol van egy szószátyár, hallgatni sohsem tudó kereplő, ítéletet és véleményt mondó, akinek a fekete is fehér, a pamutáru mamutáru. Olyanok mint az úgy felejtett rádió. Duma napkeltétől - a villanyoltásig. Vagy még egy felborzolt idegű el nem kiáltja magát: Kuss! Hát kérem nagyon örülök, hogy gazdag a szókincsünk. Ha nem lennének ilyen fajsúlyú szavaink, sok helyzetet csak ököllel lehetne rendezni. Tovább festve a természetrajzukat: többnyire Isten tanulatlan gyermekei ők. akik ha olvastak is valamit félig vagy sehogy sem értették. Szívesen hajszolnák bele a másikat a tyúk és tojás impotens vitájába. A lét és nem lét oly nagy ismerői egyesek, hogy az avatott filozófusok hozzájuk képest rövidnadrágo- sok. Ha másokhoz beszélsz beleszólnak, ők mindent másként látnak, ízlelnek és éreznek. Csodabogarak ők. selejtes teremtmények. Ha a rossztulajdonságuknak szaga lenne, nem sokan élnék meg az öreg kort, mert a józan emberek kiközösítenék őket. íme a gyarapodó évek nem vezetnek mindig bölcsességhez. Ennél jóval különböznek az élet nagymenő Hári Jánosai. Papánk már 74 éves. Igaz, jól bírja magát. Észreveszi a bűvöletet, s elsuttogja (olyan halkan, hogy mindenki hallja) ő még anyjukkal hetente többször is eljátszadozik, a fél liter pálinka lemegy naponta, ő volt egykoron a férfiak eleje és vége. Hallgatom az öreget, hunyo- rítással még biztatom is. Ilyen műveket nem közvetít a rádió. Vagyis nem igaz amit mond? Mellékes, de az már valami, ha valaki megéri az újabb gyerekkorát. Bizalmat érezhet, mert egyszer az ágyamra ül. Másfél méterre tőlünk a vízcsap. Un- gorkodik bennem a biztatás meg az ingyencirkusz. Másként sejtem én a 74 éves kort.-— Oszt a Kend vízi pisztolya beletalálna innen a mosdóba? — kérdezem. Jól megnyomom a szavakat, hogy odébb is hallják. Kuncogás, nevetés. Az öreg válaszút elé került, csalódva feláll, s játékosan megfenyeget. A véletlen hozza, hogy találkozom az öreg egy falubelijével, aki jót nevet a hallottakon. — Tudod én ismerem őkéimét, s te is könnyebben eligazodsz rajta, ha minden fordítva hiszel el, mint ahogy mondja. Volt egy másik öreg is, szintén a bordáinak „ment" neki a fa. Azaz ő közeledett a fához, ahogy a tetőről aiászállott. Már rögzítő gumihálóval érkezett a kórterembe. Az orvos ilyenkor pihenést, kevés mozgást, kímélő életet tanácsol. Az öregnek ez nem passzol. Mindig kijár a Kossúth térre, még éjjel is, egyrk cigarettát a másikról gyújtja. A főorvos meg is szólítja. Hangjából hiányzik az erély. Itt se a jó se a kemény szónak nincs missziója. Egy ember szárnyalhat is, de joga van ahhoz is, hogy buta maradjon. Nem szívesen, de ráhagyják. Akárki és akármit mondanak neki, mindenért morog. A nővér legjobb szándéka is zátonyra fut, szinte meg kell védeni a modortalanságtól. Az öreg látja, hogy szimpátiánk a nővéré. Tiszteletet ébresztett bennünk, a szinte szárnyon közlekedő kis fekete csóka. Alig gondolunk rá megjelenik. S vannak más renitensek. Holnap, holnapután őket is ágyra döntik, de előbb szemlét tartanak a kórtermekben mint benfentesek, mint valakik. Dicsekszenek ismeretségeikkel. Minden tudnak az orvosokról, csaknem puszi pajtások. Éjjel aztán elkezdenek mesélni, de hangosan. Nyitva minden kórterem ajtaja. Az egész baleseti sebészet őket hallgatja. No várjatok csak! Lámpát gyújtunk, s egymást nézzük, míg valaki meg nem érzi az ösztönzést, kimegy az ajtóba s elrikkantja magát. A szó vége s és egy felkiáltójel. Csönd lesz, alszunk tovább. Gulyás Ernő (Folytatjuk)
