Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-02 / 257. szám
1991. november 2., szombat MAGAZIN 9 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ A termények tárolása nagy mennyiségben és tároló berendezésekben Nagy mennyiségű termény hosszú téli tárolására több lehetőség jöhet szóba. Az önszellőzéses tárolás: Egy szellőzőcsatorna rendszert építenek ki a szalmabálák között. A tárolt növényi részek által termelt hőt, széndioxidot és párakülönbséget használja fel a szellőztetéshez. Nagy tömegű burgonya és vöröshagyma tárolására használható. Létezik egy nagyhalmos és kishalmos tárolás. Az egyszerű létesítményekben való tárolásra is több lehetőség kínálkozik. Szóba jöhetnek a vermek, padlások, pincék, raktárak. A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak. Az ideiglenesek tetőszerkezettel ellátott 2-3 méter széles és 1,5-2 méter mély árkok. A takaróanyag szalma, amelyre a tél beállta előtt föld is kerül! Elsősorban gyökérzöldségek és káposztafélék tárolására alkalmasak. Az állandó vermek már komolyabb létesítmények stabil oldal és végfalakkal, fontros tartozékai a légcsatornák, szellőző kürtők. A tető szigetelhető náddal, kukoricaszárral, szalmával és kátránypapírral. A homlokfalon mindig ajtó található. A szellőztetés lehet természetes, vagy mesterséges is. A padlások hagyományos tárolóhelyét — bár az utóbbi időben csökkent jelentőségük —szárításra, aszalásra használják. Általában padlásokon vöröshagyma és néhány káposzta- féle tárolható. Hátránya, hogy télen még plusz takarásra is szükség lehet. A pincékben bármely zöldségféle jól tárolható, halmos, prizmás vagy !á- dás elrendezésben is. A legjobbak a vastag födémű (8-10 méter) pincék. A más célra épült, nem speciális raktárak is megfelelnek de elsősorban csak ideiglenes tárolásra. A gúlás szalmabálás tárolás: Alkalmazható szalmaföldön és fedett színekben is. Ennél a módszernél különböző zöldségfélék ládákba kerülnek és a ládák pedig raklapokra. A ládákat tartalmazó raklapokat úgy mág- lyázzujs, hogy a középső része mindig magasabban legyen, hogy nyeregtetőt lehessen kiala- ítani. Ez a színben való tárolásnál nem szükséges. Egy-egy ilyen szabadföldi gúla 9 méter széles, 5-6 méter magas és 20-25 méter hosszú. A takaróanyag szalmabála amelyre télen ponyva, vagy fólia kerül. A bálaréteg egy soros vastagítására csak a téli hideg beállta előtt kerül sor. A tárolótéren belül ellenőrző, szellőző, közlekedőutakat alakítanak ki, így a termény állapota folyamatosan ellenőrizhető. Matúz Gábor oki. kertész üzemmérnök Divatnapok némi prognózissal Budapesti, Divatnapok címmel szakmai kiállítást és vásárt rendezett a Magyar Divat Intézet. A rendezvénynek több apropója is volt, kezdve azon, hogy az eddigi rendszeres megjelenési fórum, az őszi BNV elvesztette a ruházati és textilszakma számára a vonzerejét. Itt is a szakmai vásárok értékelődtek fel. Aztán a gazdaságban és a könnyűiparban bekövetkezett változások miatt a hazai alapanyag- és konfekciógyártásban készletek halmozódtak fel. Csökkent, vagy teljesen megszűnt ezen iparágak számára az egykori szocialista piac. S miközben a hazai vásárlók pénztárcája is egyre laposabb, a könnyűiparban és kereskedelemben egyre több hazai és külföldi cég, vállalkozó jelenik meg. Meglehetősen nagy a zűrzavar a piacon. A mammut vállalatok megszűnőben, a nagykereskedelem nagy készletekkel operál, miközben itt kopogtatnak a naprakész kisvállalkozók és külföldi érdekeltségű cégek. A vásárnak éppen az a célja, hogy a Divat Intézet szakmai segítségével a jövő évi tavaszi-nyári divatkínálatot közel hozza az élethez. Vagyis rendelést, üzletet, szerződéseket közvetítsen éppen a kiállításon felvonulóknak és az oda ellátogató kereskedőknek. Különösen a hazai ipar védelmét kívánják erősíteni a két éve eluralkodó import-dömping ellenében, amelynek vadhajtásai, a hamis márkák, a gyenge minőség sok bosszúságot okoz, Erre a szakvásárra hetven kiállító érkezett. És ez a tény akár elégedettséggel tölthetné el a rendezőket, ha nem maradtak volna távol a nagy textil- és Előrejelzés a nyárra konfekciógyárak. És jószerivel nemcsak kisvállalkozások lettek volna jelen itthonról és külföldről is. Ez persze kezdeti nehézség is lehet. Mindenesetre a Divat Intézet elindított valamit. Megmozgatta a szakmát. Mert azért megnézni azok is eljöttek, akik kiállítóként távol maradtak. Például azt, hogy a ruhák egyszerű szabásúak, testre si- mulóak lesznek. Hogy olyan kétrészeseket terveznek, amelyek trükkösen egyrészesnek Vámos Magda rajza látszanak. Hogy a ruhákat gyakran egészítik ki kis dzsekik, amelyek vagy teljesen sportosak, vagy meglepően elegánsak. A szoknyák vagy nagyon rövidek, vagy nagyon hosszúak lesznek, hangsúlyozott derékkal, lebegő kis felsőrésszel. Ezek a felsőrészek néha olyan kicsik, hogy jószerivel nem is blúzok, hanem napvilágra került fehérneműk, pántos kombi- nék, hosszított melltartók - pink, fuxia, piros, royal-kék, és zöld színben. (kádár) Recept Almát eszem A gyümölcsök közül a legnagyobb múltra valószínűleg az alma tekinthet visz- sza. Őshazája a Fekete-tenger keleti partvidékétől Kö- zép-Ázsiáig húzódik. Évezredeken át a vadon termő fákról gyűjtögette az ember. A legrégibb almalelet az ie. 5000-ből származó, igen apró paradicsomi alma gyümölcse volt. Minél érettebb egy alma, annál magasabb a C-vitamin tartalma. És minél lassabban barnul meg a vágási felület mentén, annál több benne a C-vitamin. Mert a C-vitamin megvédi a gyümölcs húsát az „oxidálódástól”. Egy éretlen alma ezzel szemben hamar barna lesz, ebből is megállapíthatjuk C-vitamin tartalmát. Almahab Hozzávalók: 60 dkg alma, 20 dkg cukor, 2 tojásfehérje, egy kevés ecet vagy citromlé. Az almát héjával együtt a sütőben megsütjük. Meghámozzuk, magházát eltávolítjuk. A tojásfehérjét az ecettel vagy a citromlével, a citrom reszelt héjával és a cukorral jól felverjük. Hozzáadjuk az almát, és habverővel még egy fél órát verjük. Üvegtálra tesszük, és aprósüteményt adunk hozzá. Ha málnahabot akarunk készíteni, 1 pohár friss málna levet vagy 2 vizespohár egész málnát vegyünk.Barackhabhoz 1 kg édes sárgabarackot pároljunk meg, és törjük át szitán. A továbbiakban úgy készítjük, mint az almahabot. Keresztrejtvény Kell a jó könyv 1 2 3 4 5 6 ' * *A7 ■ 11 12 13 ■ 1 15 16 17 " ■ L 20 21 22 ■ 25 26 27 ■ 28 29 30 31 32 ■ 33 Hl 1 35 36 37 Ilii38 39 ■ 40 41 42’ 43 44 ■ 45 46 ■ 48 49 50 ■ 51 52 ■ 53 54 55 56 57 58 ■ 59 60 61 62 ■ 63 64 65 66 67 68 ■ 1 70 71 72 73 ■ 74 75 76 ■ > A pszichológus válaszol Legnagyobb félelmünk: a halál Vízszintes: 1. Gárdonyi Géza gondolatának első része (zárt betűk: Ó,Ny). 10. A cirkónium és a szén vegyjele. 13. Római eredetű női név. 14. Hasznos időtöltés. 16. A rádium vegyjele. 17. Lentről halad a magasba. 19. Folyadékkal átitatja. 20. Étrendi rövidítés. 22. „ ..., sokat kell fáradoznotok” (Petőfi). 24. Malom tölcsérszerű torka. 25. Chat ...; kölnivíz márkája. 27. Mértékegységrendszer. 28. Letűnt időkből való. 30. Az őszirózsa tudományos neve. 31. „Erre” is tesznek a lóversenyen. 33. Párosán csi- tít. 34. Tompa, mély hangon szól. 36. Koordináta-rendszer kezdőpontja. 38. Csacsibeszéd. 40. A tárgyról kezd beszélni. 43. Olyanként. 45. Nélküle semmi nem történik. 47. Indiai nép. 49. Időegység. 51. Kifejezés, röviden. 53. Erkölcsileg kiváló. 55. Kereskedelmi ügynök. 57. Intézményt létrehozó. 59. Szirom része! 61. Tíz a köbön. 62. Húsétel mellé tálalják. 63. Móricz Zsigmond novelláinak alakja. 66. Az oxigén és a nátrium vegyjele. 67. Váltót kezeltet. 69. Vízlágyító és mosószer. 71. Betondarab! 72. Visszaretten. 74. Részekre váló. 76. Lamartine költeménye. Függőleges: 1. Gleccser hordaléka. 2. A mondabeli Daida- losz fiat 3. Fél font! 4. DÁF. 5. Mókus. 6. Kairó folyója. 7. Panaszosan felnyög. 8. Magyar film címe. 9. Tűvel, cérnával dolgozik. 10. Hájas. 11. Túlságosan büszke. 12. Csendre intés. 15. Irodalmi műben ábrázolt személy. 18. ŐO. 21. A helyéről fondorlatos módon eltávolít. 23. Városi közlekedési eszköz. 26. Románia Kárpátokon túli területe. 29. Éjjeli táncos szórakozóhely. 32. ÉO. 35. Világnyelv. 37. Úgandai politikus (Apolló Milton). 39. Állatmesék ravasz szereplője. 41. A gondolat befejező része (zárt betűk: A,E). 42. Nógrád megyei község. 44. Eladási értéket megállapító. 46. Rakétát útjára indíttat. 48. Lóerő, röviden. 50. Régi szakiskola, névelővel. 52. Olimpiai bajnok vizikabdázó (Tamás). 54. Virágpártát alkotó levelek egyike. 56. Időmérő tartója. 58. Becézett férfinév. 60. A gólyával rokon egyiptomi gázlómadár. 64. Ráskai ...; kódexmásoló apáca. 70. Azon a helyen. 73. Éden egynemű betűi. 75. Szürke fém. Nagy Balázs Beküldendő: Vízszintes 1. és függőleges 41. sor. Beküldési határidő: november 8. Múltheti fejtörőnk helyes megfejtése: „Aki hazugságban él, annak az egész világ hamis.” Könyvjutalmat nyertek: Mituk Istvánná Dejtár, Szabadság út 37., Gordos Mátyásné Etes, Bem út 9., Zsélyi Béla Szécsényfelfalu, Kossuth út 69. A haláltól majdnem mindenki fél. Legfeljebb saját magának sem vallja be, vagy igyekszik távol tartani a gondolatot. Gyermekkorban még általában ismeretlen ez a szörnyű érzés. Serdülőkortól kezdve alakul ki az igazi haláltudat, de még az ifjú felnőtt sem képes érzelmileg igazán átélni az elmúlástól való szorongást - ha csak nincs rá különösebb oka (például baleset, súlyos betegség. más személy közvetlenül átélt halála). Lelke mélyén önmagát halhatatlannak érzi még. A középkorú felnőtt egyre gyakrabban szembesül a halállal. Olvassa a statisztikákat a halálos népbetegségekről és a közlekedési balesetekről. Egyre több temetésen kell részt vennie, saját kortársai is távoznak már az élők sorából. Most már biztosan tudja, hogy egyszer el kell menni, de még úgy érzi, van elég haladék. Idős korban az ember egyre gyakrabban megbetegszik, lassanként kevesebbet bír dolgozni, az öregedés számos jelét tapasztalja testén, szellemén, lelkiállapotán. Ezt mind annak jeleként értékeli, hogy „közeledik az idő”. Akik már teljes egészében felfogják a „meg kell halni" törvényét, azok sem egyformán viszonyulnak ehhez. Vannak kevesen - katonák, forradalmárok vagy köznapi emberek, akik például mentésben segítenek -, akik tudatosan vállalják a halál veszélyét. Ilyenkor a természetes félelem valószínűleg a magasabbrendű értékek, az erkölcs parancsa kerekedik felül. Nagyon sokan halálos betegen sem képesek szembenézni az elmúlással, és különböző lelki elhárító mechanizmusokkal élnek, például lehetetlennek állítják be azt, vagy egyszerűen csak nem beszélnek róla, nem is gondolnak rá. Utóbbi „megoldás” szinte kollektív elhárításként él napjainkban. Megfigyelhetjük, hogy halálról beszélni társaságban nem szalonképes (ismerősök elhunytát megbeszélik ugyan, de mindig akad, aki leinti a témát). Sőt tudományos szinten is igen kevés közlemény foglalkozik e kétségkívül kényes és szomorú témával. Nem véletlen, hogy a mulatozás, a jókedv tetőpontján az a jelszó: „ihaj, csuhaj, sose halunk meg”. Vannak megint mások, akik annyira rettegnek a haláltól, hogy szinte egész életüket ennek árnyékában élik le, miközben mindent megpróbálnak, hogy elkerüljék. Legszerencsésebbek azok, akik békésen belenyugvóan várják „aminek jönnie kell”, ám mai kultúránk ezt nem segíti elő. A halálban az a legborzasztóbb, hogy megszűnünk létezni, megsemmisül testünk és személyiségünk, többé nem látunk, nem hallunk, nem beszélhetünk szeretteinkkel. A vallás felkínálja az örök élet hitét, ezt sokan szíves örömest elfogadják, mert anélkül nem tudnák elviselni az életet. (Minden népnek, minden vallásnak, mitológiának szüksége van a síron túli élet ígéretére, vagy legalábbis a halhatatlan istenek képzetére.) Persze nem mindenki tud hinni ebben. A halál előtti szenvedéstől is nagyon félünk. „Nem bánom, ha meg kell halni, csak ne kelljen sokat szenvedni - mondják a súlyos beteg vagy öreg emberek. Aki ápolta haldokló hozzátartozóját, vagy látta betegtársai utolsó napjait, abban örök rettegéssé rögzülhet az elhúzódó keserves haláltusa. „Szép halál”, „neki így a jobb” mondogatják, és írígylik, aki álmában csendesen végleg elszenderül, vagy percek alatt végez vele egy hirtelen támadt betegség. A halál felé vezető úton a legnehezebben elviselhető a magára maradottság érzése: hogy itt kell hagyni a hozzátartozókat, de még inkább az, hogy egyedül kell végigmenni az úton, mely az ismeretlenbe visz. Amikor végérvényesen szembesül az ember azzal, hogy már nem sok van hátra az életből, heves érzelmek, indulatok viharzónák és váltakoznak benne: kétségbeesés és félelem, kétkedés, hitetlenkedés és remény, harag és tehetetlen düh, mély lehangoltság és reménytelenség, és végül a belenyugvás. A szenvedést és a magára maradottság érzését a gyógyító személyzet és a hozzátartozók enyhíthetik valamelyest, ha figyelnek erre. A beteg ember pedig, amíg lehet, bizakodjon és akarjon élni! Amikor már végképp nincs mit tenni, legjobb ha belenyugszik mindannyiunk közös sorsába, így legalább a kínzó félelem egy részétől megszabadulhat. Dr.I. P.
