Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-26 / 277. szám
4 LÁTÓHATÁR 1991. november 26., kedd Dosztojevszkij nélkül nincs Európa Kíváncsiskodó Érettségivel nem lehet! TVétemény „Közép-Európa... ” - énekli jó néhányszor a refrént Cseh Tamás - Bereményi Gézával közös dalában s a találó, jellegzetes videoklippek meggyőzően „magyarázzák”, erősítik a szöveg mondandóját e régió mibenlétéről. Ez a szignálja az Európai Utas című televíziós folyóiratnak, amely egy ideje immár rendszeresen megjelenik a képernyőn. E műsor gyakorlatilag „leképezi” a hasonló című, valóságos lapot, amely nem kisebb célokat tűzött ki maga elé, mint: vállalni, képviselni, a közös közép-európai kultúra gazdagságát, és sokoldalúan közvetíteni a megkötöttségektől, szembefeszülésektől igazán nem mentes országok, népek, önálló nemzeti kultúrák között. E tiszteletre méltó, dicséretes törekvést nemcsak a térségben megnyilvánuló tényleges konfliktusok miatt nehéz realizálni, hanem az eldöntetlen szemléleti problémák miatt is. Ugyanis - mint az Európai Utas legutóbbi adása bizonyította - a közel sem tagolatlan Közép-Európa fogalma gyakran keveredik, összemosódik Kelet-Európáé- val, sőt az egész „közép-európaiság” gondolat valójában az Európához való tartozási!) -és nem csupán felzárkózás - fontos elemeként értelmeződik. Hat magyar író, egyszersmind jeles közéleti személyiség - Bodor Pál, Cseres Tibor, Gyurkovics Tibor, Konrád György, Pomogáts Béla és Vásárhelyi Miklós - szólalt meg e műsor keretében s a tisztes névsor alapján természetes, hogy mindegyikük véleményének volt figyelemre méltó, megszívlelni érdemes momentuma. Ugyanakkor Konrád György és Vásárhelyi Miklós eszeme- futtatását azért tartom szükségesnek kiemelni, mert - szerintem - a legmarkánsabban képviselte a regionális szemléleten messze túlmutató koncepciót. Bár íróként nyilatkoztak meg, politikai hitvallásukat aligha tudták, ha egyáltalán akarták - félretenni. S ezt mondanivalójuk minősítésénél sem lehet mellőzni, hiszen a közvélemény számára nyilvánvaló, hogy- pont ők ketten - milyen szerepet töltöttek be a pártállami rendszer lebontásában, s az évek, évtizedek során személyes sorsuk mennyire sínylette meg következetes elvhűségüket. Mindezek tudatában imponáló volt Vásárhelyi Miklós szájából hallani azt a minden szűklátókörűségen, parciális érdeken felülemelkedni képes gondolatot, mely szerint az európai kultúrából Oroszországot nem lehet száműzni, azaz Dosztojevszkij, vagy Lev Tolsztoj nélkül - de mondhatott volna Csehovot, vagy Csajkovszkijt is - éppúgy nincs Európa, mint a francia vagy a német kultúra klasszikus értékei nélkül. 0 éppúgy az írók felelősségét hangsúlyozta a „közös nyelv megtalálásában”, mint a hetven esztendős PEN Club képviseletében megszólalt Konrád György, amikor a szervezet alapszabálya szellemében a béke, a megértés szolgálatára hívta fel a toliforgatók figyelmét a gyűlölködés szítása helyett. Közép-Európában, Kelet-Eu- rópában - de bármely részén a világnak - az úgynevezett kisebbségi problémák okozzák a legtöbb feszültséget. Van, ahol képesek e kérdéskomplexumot valóban huszadik század végi módon, a civilizált emberiséghez méltóan kezelni, de sok helyütt az indulatok, a túlfűtött érzelmek uralkodnak az értelem felett. Sajnos nem kell messze menni a példáért annak illusztrálására, hogy szélsőséges esetben milyen vérfürdőhöz is vezethet az elvakult, acsarkodó nacionalizmus, a nemzeti gőg. Valamennyi, e műsorban megszólalt magyar író, de - kivált a Konrád György és Vásárhelyi Miklós - példát adott abból, hogy miként lehet, pontosabban kell (kéne) Európa közepén - de bárhol a világon - az egyes térségek nyugalmáról, a kisebbségek, a különböző, egyenértékű kultúrák együttműködéséről korszerűen, ha úgy tetszik európai módon gondolkodni. Ezzel a mentalitással lehet igazán hitelt szerezni a modernizációs magyar törekvéseknek is. Sőt az a gyanúm, hogy az ilyen szellemben végrehajtott konszolidációval tudunk csak Európából- ha már a politikai divatnak hódolva, eddig oly sokan kívül lévőnek tekintették is hazánkat - Európához csatlakozni.- csongrády Postánkból Nyugdíjas tervek A salgótarjáni székhelyű nyugdíjasok érdekvédelmi szervezet létszáma az elmúlt közel egy év alatt szépen gyarapodott: legfrissebb értékelésünk szerint létszámunk meghaladja az ezerhétszáz főt. Számos klub és egyesület jelezte együttműködési szándékát velünk, ennek konkrétabb formája a nyugdíjas kamarán keresztül realizálódik majd, s remélhetőleg tevékenységünkben gyümölcsözik. Folyamatban van különböző programok szervezése is. így időszerű napi kérdésekben jogi előadásokat szeretnénk szervezni, munkajogi, társadalom- biztosítási konzultációkat kívánunk tartani, egészségneveléssel és természetgyógyászattal is óhajtunk foglalkozni. Tervezünk baráti elbeszélgetéseket, kötetlen információcsere összejöveteleket. Foglalkozunk olyan gondolattal is, hogy a legfontosabb élelmiszerekből, illetve egyéb termékekből kedvezményes áron való értékesítési akciókat szervezünk az érdekvédelmi szervezetek aktívahálózatán keresztül. ezen tevékenység jogi alapjának megteremtése után. A témához kapcsolódó hír, hogy már megjelent a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének hivatalos lapja. A kiadvány az elkövetkező hónapokban is számos hasznos, friss és időszerű információt, sok érdekességet szolgáltat a nyugdíjas korosztálynak. Keményvári István Salgótarján Kíváncsiskodónk legutóbbi kérdése így hangzott: Lehet-e valaki érettségivel jegyző? (A kérdés Cserháthalápról érkezett.) Válszol: Farkas Imre, megyei főjegyző: — Mivel a jegyzői állás szigorúan képesítéshez kötött, így azt csak érettségivel rendelkezők nem tölthetik be! Államigazgatási Főiskola, vagy jogtudományi egyetem elvégzése szükséges feltétel! A gyakorlati idő nincs kikötve a törvényben. — S mi van olyankor, ha valaki - szabályt erősítő kivételként - mégis érettségivel ül abban a bizonyos székben? — Ez szinte elképzelhetetlen. De ha az önök levélírója be A 2000-ik évre szakértők becslései szerint 2,5 milliárdra emelkedik a földkerekségen élő muzulmánok szánta,-jelentette pénteken Mekkából, az Iszlám szent városából az IINA iszlám hírügynökség. 1950 és 1975 között a muzulmánok száma 500 millióról 750 millióra tudja bizonyítani, hogy van ilyen, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának kell eljárnia törvényességi felügyeleti jogkörében: az adott képviselő- testület felkérik, hogy a törvényes állapotot állítsa vissza. Következő kíváncsiskodónkban egy sokatmondó jeligével ellátott levélben feltett kérdésre keresünk választ: A levélírót az érdekli, vajon ki ellenőrzi a kisiparosokat, kiskereskedőket, hogy megad- ják-e alkalmazottaiknak a minimális 7000 forintos munkabért? (Az aláírás helyén a jelige: „Ha kiírom a nevem, holnap már nem lesz munkahelyem!”) emelkedett. A világ valamennyi vallása közül az iszlám vallás híveinek száma emelkedik a legnagyobb arányban. Ez az iszlám országok nagyarányú népesség növekedése mellett annak is betudható, hogy évente mind nagyon számban térnek át az iszlám vallásra. A versenyfutó sátrát szeretnék kiásni Emelkedik az iszlám követőinek száma Euro-Disney A tervek szerint 1992 áprilisában adják at a franciaországi Marne-la-Vallen az Euro-Disney Parkot. A felvételen Maugli, Baloo medve és Kitty már ünnepel és várja a nyitást. MTI-fotó Prostituált ne játsszon a tűzzel! Bourg-en-Bresse franciaországi városban 15, illetve 18 évi börtönbüntetésre ítéltek három lyoni prostituáltat, amiért 1987 decemberben elevenen elégették egy negyedik társukat. A három elítélt, Veronique Ferro és Fatiha Sziddhum (ők ketten 18 évet kaptak), illetve a 15 évre ítélt társuk, Lila Ben Abdallah, tőrbe csalták a huszonnégy éves Dzsamila Szakh- rit: „sétára” hívták Lyon elhagyott keleti negyedébe. Ott azután mindhárman nekiestek, súlyosan megverték, majd leöntötték benzinnel és elevenen elégették. A szörnyű tettre azután derült fény, hogy a gyilkosság színhelyétől nem messze megtalálták a benzines kannát, amelyet a három prostituált egyike vásárolt. Letartóztatásukra ennek ellenére csak egy hónappal később, 1988. január 21-én került sor. Száz évig élni? Kevesebb kalória = hosszabb élet. legalábbis patkányoknál és egereknél. Ezt állapította meg egy hosszú kísérletsorozat után Dr. Roderick T. Bronson, a bostoni állatorvosi egyetem professzora. 1100 patkányon és egéren végzett megfigyelés során az derült ki, hogy azoknak az állatoknak az élettartama, amelyeknek a tápláléka a megszokottnál 40 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmazott, egy- harmaddal hosszabb volt a normálisan tápláltakénál. S ezen felül kevesebb daganatos és egyéb betegségben szenvedtek. Bronson kísérlete nyomán amerikai orvoskörökben az a gondolat vetődött fel, vajon nem iehet-e kalóriacsökkentéssel lassítani az embereknél az öregedéssel járó betegségek kifejlődését? Előbb természetesen meg kellene ismerni a dolog mechanizmusát. Dr. Bronson figyelmeztetett: korai lenne embereknél csökkenteni a kalóriamennyiséget, hiszen a kutatók még nem tudják, hogy milyen folyamatokat indít el ez az eljárás. A 41 éves norvég Monica Kristeiisen ki akarja ásni a hó alól azt a sátrat és a norvég nemzeti zászlót, amelyet honfitársa. Roald Amundsen 1911- ben, a Déli Sark meghódítása után ott hátrahagyott. A norvég kutató meggyőződése szerint Amundsen sátra 15 méteres hótakaró alatt fekszik. Azt tervezi, hogy a sátrat és a sarkkutató felszerelését Norvégiában állítja ki. Kristensen aszszony közölte, hogy az antarktiszi nyárban, tehát az európai tél idején indul útnak, egy igen érzékeny radarral felszerelve. Biztos benne, hogy megtalálja Amundsen sátrát. Szerinte az eddigi kutatások alapján biztosra vehető, hogy a sátor egy háromszor három kilométer kiterjedésű hómezőben áll. Öt évvel ezelőtt Kristensen asszony hiába próbálkozott azzal, hogy az Amundsen által megtett úton haladva sítalpon elérjen a Déli Sarkra. Kerek 80 esztendővel ezelőtt a norvég Amundsen „versenyt futott” az angol Robert F.Scott-tal a Déli Sark meghódításáért. Scott és négy társa hat héttel Amundsen után érkezett a Déli Sarkra. Visszaútjukon mind az öten megfagytak. Holttestüket nem sikerült megtalálni. Amundsen 1928- ban halt meg. Küldjön egy sztorit! A pályázatunkra érkező írásokat folyamatosan közöljük. Kérjük a beküldőket, hogy történetük mellett szenélvi adataikat is legyenek szívesek eljuttatni szerkesztőségünk címére (Új Nóg- rád, Salgótarján, Erzsébet tér 4. 3101.) Anyánk és a csipkelekvár A szécsényi régi újtelepen, a vásártér mellett laktunk. Népes családok laktak itt, négy,hat, kilenc gyermekesek. Mi hatan voltunk testvérek, két lány és négy fiú. Sok egyidős gyermek akadt, akik barátok és játszótársak is voltak egyben. Nyolc-tíz évesek lehettünk, amikor anyánk csipkelekvárt főzött 20 literes lábasban, és amikor elkészült, mintegy 5-6 liternyi lekvár lett belőle. Üvegekbe akarta rakni, ezért félretette, hogy kihűljön. Elment otthonról a nagymamákhoz és jó két órát töltött ott. Mi az udvaron játszottunk, vagy heten, nyolcán, önfeledten. En bementem a konyhába és a már kihűlt csipkelekvárt egy kanállal kóstolgattam. Nagyon ízlett, finom volt. Az öcséim és a haverok utánam jöttek, hogy megnézzenek, mit csinálok a konyhában? Hogy el ne áruljanak anyánknak, mindenkinek adtam egy-egy kanállal. Mivel ízlett nekik is, kértek még, és ez az adagolás folytatódott. Ad- dig-addig kóstolgattuk a csipkelekvárt, míg majdnem elfogyott. Eszbekaptam, és gyorsan elvettem a kanalakat a gyerekektől, és helyére tettem a lábast. Anyám hazajött és meg akarta kezdeni a lekvár üvegbe rakását, amikor észrevette a hiányt. Nagy veszekedés lett ebből. A haverok szétrebbentek, csak én és az öcséim maradtunk anyám előtt. Amikor bevallottul, hogy hogyan ettük meg a lekvárt, elnevette magát, és nem haragudott. Büntetésből azért el kellett mennünk újra csipkét szedni, mit anyánk újra kifőzött, de ezt már melegen belerakta az üvegekbe, hogy csínytevésünk meg ne ismétlődjön. Az eset után - mivel az egész újtelep megtudta - ha bárki találkozott velem, mindig megkérdezte: Jancsi, van-e még a csipkelekvárból? Horváth János Nagylóc Gyermekszáj Az eset tíz évvel ezelőtt történt. Norbert fiam nagycsoportos óvodás volt. Abban az időben adták a tévében dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című műsorát. Óvodából hazaérve bekapcsoltam a tévét, mert kezdődött a műsor, amit én mindig megnéztem. Fiam a szoba közepére ömlesztetté legó-készle- tét, és elmerülten játszott. Czeizel dr. éppen a terhességről, szülésről beszélt. Lopva néztem gyermekemre, vajon hogyan reagál a hallottakra és látottakra, de ő buzgón legózott, talán még dúdolgatott is. Amikor a műsornak vége lett, a fiam odasomfordált hozzám, belebújt az ölembe. Tudtam, hogy efféle közelítésekor valami „nagy” dolgot szokott kérdezni. így is történt. Óvatosan közelítette meg a témát. „Mondd. anyu. igaz, amit a tévében a doktor bácsi mondott? Te is aludtál, amikor én születtem?”? /Czeizel doktor a császármetszésselral született gyerekekről beszélt/ Erre én a következőket mondtam: „Igen kisfiam, én is aludtam.” Gyermekem kipenderült az ölemből, csípőre tette parányi kezét, toppantott a lábával, és haragosan szólt: „Látod, milyen buta vagy? Ha nem aludtál volna, most tudnád, hogy egészen másképp születik a kisbaba!” Szemlesütve ballagtam ki a szobából. Ma már tudom, hogy rosszul tettem, mert rögtön meg kelleti volna kérdeznem tőle: miért, szerinted hogyan? Vajon mit válaszolt volna? Wiltner Anna Salgótarján A rajztanár és az osztályzat Általános iskolás koromban volt egy kedves jópofa rajztanárom. Soha nem osztott jó jegyeket. Egyik nap odajött hozzám, s mivel nem tetszett neki a rajzom, össze-vissza „pingálta”, s végül egy képet festett ki belőle. Óra végén beszedte a rajzokat, s így szólt hozzám: Sajnos csak egy gyenge 3-ast tudtam adni a rajzára, mert nagyon csúnyán összemázolta. A padtársam, akivel az első padban ültünk, összenéztünk, és elkezdtünk nevetni, hisz saját magát osztályozta le a tanár. Mivel nem tetszett neki, hogy kinevettük, odajött a barátnőm- höz, a padja fölé hajolt, s megkérdezte tőle: Maga Ilona miért nevet any- nyira? Padtársam ekkor nem tudta visszfojtani a nevetést, a tanár arcát pedig elöntötte a düh. Még szerencse, hogy szünet következett. . . Márton Zoltánná Ságújfalu
