Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám

1991. november 18., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Rejtvény, (nemcsak) ínyenceknek Töltse ki, s megtöltheti a hasát! „Nem a világ fog segíteni rajtunk .. Interjú dr. Lovászy Csaba helyettes államtitkárral, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárával A napokban Pásztora látogatott Dr. Lovászy Csaba, a Föld­művelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A látogatás végén kértem meg, hogy válaszoljon néhány kérdésre. Ha szereti a hasát, használja a fejét! Ez a mottója a Hotel Karancs és az Új Nógrád kö­zös játékának, melyet tíz for­dulón keresztül kísérhetnek fi­gyelemmel az újság hasábjain, s melynek több kérdését már olvashatták. Az egyes fordu­lókban egy-egy kérdést te­szünk fel önöknek a Karancs Szállóra vonatkozóan, melyek megfejtése az igazi ínyencek­nek biztosan nem okoz majd gondot. A kérdések mellett minden alkalommal találnak egy fotó-részletet és egy szá­mot is. A feladat, hogy a tíz kérdésre helyesen válaszolja­nak, a tíz képrészletet egy egésszé állítsák össze és a számokat olyan sorrendben rakják egymás mellé, hogy az kiadja a szálloda megnyitásá­Hotel Karancs Balassagyarmat. A Fráter Er­zsébet Középiskolai Leánykol­légium vezetősége és diákön­kormányzata kétnapos ünnep­ségsorozaton emlékezik meg névadójuk névnapjáról. November 18-ikán, hétfőn 15 óra 30 perctől a társalgóban Nagy Márta kiállítását nyitja meg Czinke Ferenc festőmű­vész. Az ünnepségen közremű­nak pontos időpontját. Akinek mindez sikerül, és Fortuna is- tenaszony is kegyeibe fogadja, négy személyre szóló meghí­vót nyer a Hotel Karancs szil­veszteri vacsorestjére. De már az egyes részfordulók helyes megfejtői között is értékes nyereményeket sorsolunk ki, melyeket szintén a szálloda ajánlott fel. A helyes megfejtéseket no­vember 21-én, déli 12 óráig küldjék be az Új Nógrád szer­kesztőségébe (Salgótarján 3100, Erzsébet tér 4). A sze­rencsés nyertesek között 1000 forint értékű ajándékcsomagot sorsolunk ki. Ne feledje ki­vágni és összegyűjteni a kér­dés melett lévő fotó-részletet és a számot, hiszen a végső „elszámolásnál” ezzel is nyer­het! Figyelje továbbra is az Új Nógrádot, következő kérdé­sünket november 25-én olvas­hatják. A hetedik kérdés: Mennyi a Karancs Szálloda központi telefonszáma, ahol minden szolgáltatásról felvilágosítást tudnak adni? ködik Fogarasi Béla gitármű­vész. Kedden, az Erzsébet-napon a kollégium ebédlőjében 16 óra­kor kezdődik az emlékünnep­ség, melyen a megemlékező be­szédet Tempfli József, nagy­váradi római katolikus me­gyéspüspök mondja el, aki az ünnepségsorozat díszvendége lesz. — Milyen alkalomból láto­gatott el az egyik nógrádi vá­rosba, Pásztora? — A végrehajtási szakban lévő kárpótlási törvénnyel, va­lamint az új szövetkezeti tör­vénnyel és átmeneti törvénnyel kapcsolatban nagyon felértéke­lődik az ingatlannyilvántartás, s az ezzel összefüggő helyzetet újra át kell tekinteni? Az utóbbi időben alaposan megnőtt a nyilvántartás iránti igény. A jö­vőt illetően, elemi szükséges­sége van egy abszolút megbíz­ható, világszínvonalú nyilván­tartásnak ahhoz, hogy a tulaj­donváltozást nyomon tudjuk követni. Mindezek helyi, s me­gyei viszonyairól kaptam most tájékoztatást, ez idejövetelem fő oka. — Ön elég régen dolgozik az agrárvonalon ahhoz, hogy megítélhesse: valóban válság­ban van-e a magyar mező­gazdaság? — Egyetlen adatot mondok: idén, előre láthatóan, 1,7 milli­árd dollár lesz a mezőgazdaság tiszta árbevétele. Ez az összeg fedezi a magyar nemzetgazda­ság kölcsöneinek teljes hitel­kamatát. Erre az ágazatra mond­ják, hogy válságban van. Na­gyon boldog lennék, ha más ágazatok is hasonlót produkál­nának. Vannak bizonyos hangu­lati dolgok, s vannak gazdasági realitások. Jó lenne már a kettőt szinkronba hozni. Messze nem arról van szó, hogy nincsenek gazdaságok, termelők, amelyek válságban dolgoznak. Ez egy természetes dolog, hisz a piac- gazdaságra való áttérésnek elemi szükségszerűségei van­nak. Szakítani kell azzal a gene­rálszemlélettel, hogy mi terme­lők termelünk, aztán jönnek a kereskedők, akiknek az a fel­adatuk, hogy eladják a termést. Ha ilyen kényelmes álláspontra helyezkedünk, vállalni kell azt a rizikót is, hogy a kereskedő széttárja a karját, mondván: édes komám, nem tudom eladni a termékedet. Ilyenkor lehet egymásra mutogatni, de a vég­eredmény egyértelműen nega­tív. Tehát olyan termékeket kell előállítani, s oly színvonalon, amelyek értékesíthetők a világ­piacon. A piaci értékesítés alapvető feltétele azonban — és ezt na­gyon kell hangsúlyozni — olyan jól szervezett információs rendszer, amelyik az agrárgaz­daság főszereplőjét, a termelőt szolgálja és olyan helyzetbe hozza, hogy naprakész infor­mációval rendelkezzék a piaci viszonyokat illetően. Ezt szol­gálja a közeljövőben Parlament elé kerülő agrárpiaci rendtartási törvény. Csak egy korszerűen szervezett piac megteremtése biztosíthatja a termelő részére azt a biztonságot, amely nem­csak ágazati, hanem nemzeti érdek is. Tudom, egyszerű ezt elmon­dani, de nincs más alternatíva. — Az Európai Közösséghez való csatlakozásból hasznot húzhat-e a magyar mezőgaz­daság? — Ez egy felmérhetetlenül jelentős lépésnek számít, ha arra gondolunk, hogy a kelet­európai piac fizetőképessége összeomlott. Hangsúlyozom, hogy a fizetőképesség, s nem a piac omlott össze, hisz a piac egyik, leglényegesebb része, a felvevő oldal, továbbra is meg­van. Ne mondjuk azt, hogy ke­let-európábán nincs igény az agrártermékekre. De még mennyire, hogy van, csak gond van a fizetőképességgel. Be kell kapcsolódnunk olyan nyugat­európai segélyprogramokba, mint amilyen az Albániának nyújtott búzasegély, amelyet Magyarországról exportálnak. Ennek viszont megint csak ter­mészetes feltétele a minőség, s az olyan termék, amit ez a piac felvesz.-— Az emberi oldalt illetve szakmai felkészültséget, te­kintve, megfelelünk az elvárá­soknak? — Szilárd meggyőződésem, hogy igen. Egy pici szemlélet- váltásra azért szükség van. Arra kell gondolni, hogy nem a világ fog segíteni rajtunk, hanem ne­künk kell önmagunkon. Min­denkiben tudatosodnia kell an­nak, hogy neki is tennie kell va­lamit. — Tudomásom szerint, Ön nem tagja egyik pártnak sem.-— A pártonkívüliség ma, egy rendkívül érdekes helyzet. Én mindig azt mondtam, hogy egy egészséges államberendezke­désben a politika és a gazdaság különválik egymástól. Kétség­telen, hogy a kettő kölcsönha­tásban van egymással, de éppen a polgári demokratikus parla­menti demokráciának az egyik legfontosabb erénye, hogy egyértelműek a vonalak. Min­dig arról beszélünk, ki milyen pártállású, ki mivel szimpatizál s mivel nem, kihez áll közel és így tovább. Én azt szeretném, ha mindenkihez a saját szak­mája állna legközelebb, s ha emellett még politizál, akkor ahhoz a szakmájának ne legyen köze. Véleményem szerint egyet­len politikai nézet lehetséges napjainkban: egyrészt egy egészséges, józan optimizmus, másrészt pedig, kölcsönös tole­rancia egymás iránt. Ha ez megvalósul, akkor kétségtelen, hogy a nemzet sorsa előbbre lendül. Vallus Tibor Megújul a büfé • Salgótarján. A Saturnus N. és a Turisztikai Kft. november elsejétől vette bérbe a Zója—li­geti büfét, s az új tulajdonosok alapvetően megváltoztatják majd a jellegét. Zenés, klub­szerű szórakoztatóhelyet alakí­tanak ki, ahol hetenként két-há- rom alkalommal élő, vagy gépi zenére táncolhatnak a fiatalok. Teakonyha üzemeltetése, hideg­tálak, meleg szendvicsek, egytá­lételek forgalmazása szerepel az elképzelésekben. Sörfesztiválo­kat, gasztronómiai napokat is szándékoznak tartani. A vendé­gek szórakoztatására játékau­tomatákat és szimulátorokat he­lyeznek üzembe. A SKÜ ren­dezvényei természetesen ezután is helyet kapnak. A büfé korsze­rűsítése egy évet vesz igénybe. Testületi ülés • Pásztó. November 19-én kedden délután 14 órakor a Vá­rosházán nyilvános és rendkí­vüli ülést tart a város önkor­mányzati képviselőtestülete. A tanácskozás egyetlen napirend­jeként megvitatják az elmaradt feladatok és beruházások meg­valósításának lehetőségeit. Nagyratörő tervek • Szügy. Hatalmasat markolt az önkormányzat, hiszen az el­következendő két év program­jában szerepelteti a vezetékes vízrendszer, a szennyvíztisztí­tómű és a szennyvízcsa­torna—hálózat megépítését. A tervek már elkészültek, ám a kivitelezési költség tetemesnek Ígérkezik, s a 140—160 millió forint csakis a céltámogatások igénybevételével teremthető elő. Hőszolgáltatás tőkeinjekcióval • Salgótarján. A Nógrádhő és az ÖFWG (az Esso;Ausztria le­ányvállalata) tárgyalásokat folytatott a megyeszékhely hő- szolgáltató rendszerének kor­szerűsítéséről. Az osztrákok a hőtermelés gazdaságossá tételét tőkebefektetéssel segítenék. A.-'­— .. ||l||p|p§ §1111Í|p| i 0 A díszvendég: Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspiispök Ünnepség a leánykollégiumban Nézőpont Kik lövettek Salgótarjánban? Göncz Árpád szerint - nem tapasztalható a népben az öt­venhatos felelősök-parancski- adók és végrehajtók számon­kérésének igénye. Finom fo­galmazás, félhatározott, nincs benne állítás, csak vélemény, egyéni mindössze. Illik ahhoz, aki mondja. De nem szól arról sem, hogy a csöndben mi rejtőzik vég­eredményben (sok minden), hogy helyenként többszáz fegyver is hiányozhat? régi lel­tárakból, amelyek már nem ér­vényesek. Hogy a félelemmel kombinált véleménytelenség nem azonos a közönyösség csöndjével. Beszélnek mások „Jana- jev"-i listáról, amely egy bi­zonyos puccs idejére szólt(?) és a mi tájunkon született, de csak a „holtbiztos” alkalomra került volna elő. És vannak fe­nyegető telefonok is néha, hogy „majd magát rövidesen baleset éri”. Nincs kattanás, az ismeretlen tartja a vonalat. A vonal él(?) Mások arról írnak kénysze­redett iróniával, hogy két évvel a rendszerváltozás kezdete? után a történelem úgy vigyorog ránk, mint az újrafestett hin­taló. És mi visszavigyorogha­tunk. De erre a lóra már nem ülünk fel, mert már voltunk rajta, sőt a túloldalán is a föl­dön. Megint más valaki, például az az SZDSZ-es Bilecz Endre, aki országgyűlési képviselő­ként az elévülési törvény mó­dosítására igen-nel szavazott, azt mondja csendes indulattal egy beszélgetésben „nem léte­zik, hogy néhány fóbünöst ne lehetne legalább néven ne­vezni." Meg kell tenni legalább ennyit, mert enélkül marad a csöndes bizonytalanság az em­berekben, akik közben arra gondolnak feltehetően, hogy ha megúszták még egy „ ej­nye” nélkül is a rendszerválto­zást, talán még vissza is jön­nek. Hallgatni viszont most is arany. Mit mondana a tarjáni decemberi sortűz 131 áldozata, ha névszerinti szavazásra szó­lítható lenne? Talán ők sem a vérbosszút követelnék, a „kis pufajkások” súlyos büntetését, de a főbbek nevét legalább. És Marosán György? A Népszava ifjonti riporterének (egyáltalán, tudhatja, mit kell kérdezni?) „nem szeretem az embereket, nem érdeke! már semmi, tagadják le azt is, hogy nálam jártak” - de nem kéne elfelejteni ma! megkérdezni tőle, hogy mit képzel ezután arról a bizonyos mondatról, ami szerint ő volt az első, aki figyelmeztetett ötvenhatban rendcsinálóként „most már lö­vetni fogunk!" Még jelképesen sem volt elmarasztalásban része, sem neki. sem annak a háromnak, aki Salgótarjánban lövetett és akiről teljes nacionálét közöl egyik hetilapunkban Kubinyi Ferenc. Hát, legalább nézzünk szembe velük! Házi Sándor szabósegéd, vezérőrnagy (Budapest, 1911), aki rendcsinálásra! ötvenhat novemberében Salgótarjánba jött kormánybiztosként. Egyike azoknak, akik lövettek. Vállalati igazgatóként ment nyugdíjba. Megnevezetlenül élvezi nyugdíját. Ladvánszky Károly hentes és mészáros, rendőr altábornagy (Szeged, 1928), a megszálló szovjet gárda-alezredes Salu- pin magyar jobbkeze a véreng­zésben. Érdemeit elismerték! és csak 1989-ben ment nyug­díjba. SuCzin József vasesztergá­lyos, ezredes (Budapest, 1918) egyik vezetője a tarjáni tö­megmészárlásnak. Tőle magá­tól való sorok: „az egyik olda­lon az ottani karhatalmisták, a másikon pedig mi nyitottunk tüzet és adtunk nekik” (Dr. Berki Mihály: Hadsereg, veze­tés nélkül 1956 c. kötet) Az újrafestett hintaló vigyo­rog, miközben azt olvassa a legtöbb hazai lapban, hogy itt mindenki kollaborált régen és, hogy most meg bosszúért lihe­günk. A nevekig sem jutottunk el. T.Pataki László Cigány folklór bemutató Pálfalván Cigány nemzetiségű tanulók népi-kultúrális bemutatóját ren­dezték meg a Zagyvapálfalvai Körzeti Általános és Szakisko­lában a napokban. Az ötletet az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság adta, te­kintettel arra, hogy ebben az in­tézményben a legnagyobb a ci­gány tanulók száma a megye­székhelyen. A jól sikerült ren­dezvényen közel öt ven nebuló mutatta be műsorszámát. A zsűri döntése alapján első helyezést ért el Hlajban Róbert, énekszámaival, valamint díja­zásban részesült és a megyei kultúrális seregszemlére jutott a Romana drom, Oláh Tímea, Oláh Izabella, Wetter József és négytagú Zenekara. Egybehangzó vélemény volt, hogy a fellépő nebulók, akik önállóan, otthonukban készül­tek fel a versengésre, nívós mű­sorokat adtak, megerősítve azt a nézetet, miszerint a cigány kul­túra ápolása igenis fontos fel­adat napjainkban is. (szikora) „Párosán szép az élet!” (iyurkó Péter felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents