Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

1991. november 16., szombat SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 // Őszi munka a határban Az őszi munkáknak is a vége felé járnak a kazári termelőszövet­kezet földjein. Felvételünkön a község határában lévő terület mélyszántása közben, a gép karbantartása folyik. Olcsóbb lesz a fűtés? Benzinkútra vállalkoztak Zabaron Gúzsba kötve táncolni A hőszolgáltatás díjemelése miatt Salgótarján 2 millió 630 ezer forintos céltámogatást ka­pott a Pénzügyminisztériumtól, első részletben. Ezt az összeget a helyi önkormányzat döntése szerint szociális kompenzáci­óra; lakossági díjból árenged­mény nyújtására, vagy a költsé­geket csökkentő beruházási, fej­lesztési feladatokra lehet fordí­tani. A testület szociális, gazda­sági és városgazdálodási bizott­ságai együttes ülésen tárgyalták meg a lehetőségeket. Úgy ítél­ték meg, hogy a szociális kom­penzáció csak egyszeri megol­dást hozhat. Az így rendelke­zésre álló összeg olyan kevés, hogy nem tesz lehetővé számot­tevő mértékű támogatást, és ta­karékosságra sem ösztönöz. Hasonlóan értékelték az áren­gedményt is. A harmadik mód. a költsége­ket csökkentő beruházás hosz- szútávon lényeges változást in­dít el a fogyasztók körében. Ez azt jelenti, hogy valamennyi ra­diátorra költségmegosztó mű­szert szerelnek fel. A műszer költsége a szereléssel együtt várhatóan 600 forint. Ezt az egy hőközpontból ellátott lakások valamennyi radiátorára fel kell szerelni. A hőközpontokban el­helyezett mérőberendezési a hőszolgáltató saját költségére szereli fel. A bizottságok egy­hangúan a fűtésrendszer kor­szerűsítésére javasolják fel­használni a pénzt. Részletes vita után úgy döntöttek, kérik a tes­tületet, hogy a költségosztók felszerelését 50 százalék erejéig támogassa. Igény és rászorult­ság esetén esetleg ingyenes is lehet a felszerelés. A három bi­zottság úgy ítéli meg, hogy a céltámogatás ilyen módon való felhasználása nemcsak energi- amegtakarításra ösztönöz, de hosszútávon igazságosabb, fo­gyasztástól függő számlázást és fizetést tesz lehetővé. A hétfői testületi ülésre tehát ezt a javas­latot terjesztik be. Ha elfogad­ják. pályázatot írnak ki a költ­ségosztók felszerelésére. Vállalkozó önkormányzatok­ról mindeddig inkább csak az óhaj szintjén esett szó. Min­denki elismerte, elismeri szük­ségességüket, ám csak kevesen hajlandók arra, hogy valódi üz­leti tevékenységbe kezdjenek. A helyhatóságok többsége a normatív állami támogatások­ból, a különböző adókból és a mostanság fellendülőben lévő pályázati rendeszerből befolyó összegek felhasználási módjá­ról gondolkodik, mert vagy le­hetőségük vagy szándékuk nincs arra, hogy felkutassanak és felhasználjanak egyéb pénz­forrásokat. Igen, sokszor való­ban hiányzik a lehetőség is, ám a gúzsba kötvé táncoló appará­tusokkal szemben még a megye határain belül is felmutathatok példaként, sajnos egyelőre ritka kivételként dinamikus, a kö­rülményekhez képest, sőt azok ellenére fejlődő, kezdeményező önkormányzatok. Persze nem lenne szerencsés „bezzeg”- ekké tenni őket, hiszen ők is csak próbálkoznak, s azok a sa­játos konstellációk, melyek ösz­tönzően hatnak rájuk nem any- nyira az intézményi, jogszabá­lyi determináltság következmé­nyei, mint inkább gyakran eset­leges, legtöbb esetben szubjek­tív körülmények eredői. A taná­csi szisztémát felváltó új álla­migazgatási rendszer az önkor­mányzatok szabadságának biz­tosításával nemcsak a tevékeny­ségre ad lehetőséget, hanem a „központi költségvetésből gaz­dálkodom” gondolkodásmód továbbélésére is, ami éppen en­nek a forrásnak a szűkössége Amerikanizálódik a városi tévé? A fejetlen (mármint pol­gármester nélküli) salgótar­jáni képviselő-testület no­vember 18-án, 14 órakor tartja ülését a városházán. A résztvevők a tervek szerint hét napirendet tárgyalnak meg. többek között a városi televízió önkormányzati tu­lajdonba vételi lehetőségét, illetve kft.-ben való működ­tetését. A város vezetői amerikai céggel tárgyalnak, akik az előzetes informá­ciók szerint átvennék az STV üzemeltetését. miatt az eddginél is redukáltabb vegetálást jelent, vagyis mind­össze a legszükségesebb, tulaj­donképpen a szinten tartásra elegendő munkálatok elvégzé­sét. Van aki ezt. a könnyebb el­lenállást választja, s van, aki nem. Például a zabari önkor­mányzat. A zabari önkormányzat ugyanis vállakozik, mint azt már lapunkban is megírtuk, benzinkutat építtet. A polgár- mester tájékoztatása szerint ab­ból a pénzből, amit az idei költ­ségvetésből sikerült megspó­rolniuk, így bankkölcsön nélkül megúszhatják a finanszírozást. Pedig valószínűleg ők sincse­nek jobb helyzetben társaiknál, nekik is ugyanannyi a bevétel, az egy lakosra jutó fejkvóta, a személyi jövedelemadó, sőt a közös tanács felbomlása után a körjegyzőségbe is havi apanázst fizetnek.( Igaz, már csak január 1-ig, mert akkor válik önállóvá a hivatal.) A testület azonban úgy ta­lálta, a külső feltételek - a do- maházi út kiépítése, a cereden tervezett határátkelő - és a tele­pülés belső körülményei - az egyre több gépkocsi, a gépeket használó kisiparosok számának várható növekedése - úgy ala­kultak, hogy szükség lesz egy töltőállomásra a faluban, melyet nemcsak a helybéliek de az át­utazók is használhatnak. Olyan tőkének tekintik az épülő ben­zinkutat, amely hosszú távon termelhet profitot a zabariak- nak. Az előzetes számítások szerint a beruházás 8-10 év alatt megtérül és évente 200­300 ezer forint nyereséget hoz majd a konyhára. Mint minden vállakózásnak, ennek is megvan a maga kocká­zata. Az önkormányzat képvi- selő-testülete vállalta a rizikót, különben hozzá sem kezdtek volna a kivitelezéshez. De va­jon mit szólnak mindehhez a te­lepülés lakói, akiknek a pénzé­vel a hivatal gazdálkodik? Sze­rintük is jó befektetés lesz ez a benzinkút?- Bozó Nándor, üzletvezető: Ha azok a dolgok bejönnek, amit elképzelt az ön- kormányzat, akkor nem sajná­lom, hogy erre fordítják a pénzt. De ha nem növekszik a forga­lom, ráfizetés lesz az egész. Mindenesetre a saját zsebemből nem finanszíroztam volna ezt a beruházását, szerintem túl nagy a kockázat. Spagina István, kovács-se­gítő: Ez a benzinkút egy okos megoldás. Jó helyre épül. ha megcsinálják a domaházi utat Salgótarjánból Ózdra és Mis­kolcra is erre járnak majd az emberek, és a ceredi határátkelő hozza az átmenő forgalmat, ki tudjuk használni. Pataki István, erdőgazda­sági munkás: Nekem biztos jó lesz, én szalagfűrésszel dolgo­zom, legalább nem kell tarjánba vagy Pétervásárára mennem benzinért. Hogy másoknak jó lesz-e, az sok mindentől függ majd a jövőben kiderül. Még valóban sok a feltéte­lesmód és a kérdőjel, de talán nemcsak a zabariaknak válna hasznára, ha ezt a vállalkozást végül siker koronázná. — Ozsvárt — Salgótarján és környéke Testületi ülés • Mátraszele. November 19- én, kedden 16 óra 30 perckor tarta következő ülését a telepü­lés önkormányzatának képvi- selő-testülete. Napirenden sze­repel a jövő évi helyi adók kive­tésének lehetőségei, a falu gaz­daságfejlesztési programjának tervezete és az önkormányzat részvénytársasághoz való csat­lakozásának kérdése. Közös vagyon • Szilaspogony-Zabar-Ce- red. A három falu már meg­egyezett. abban, hogy az egyes települések illetékességi terüle­tén lévő egykor közös intézmé­nyek az adott önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Kivétel a zabari általános iskola, a ceredi faluház, az iskola és a költség­vetési üzem, melyek egyelőre közös fenntartásúak, sorsukéi majd a vagyonmegosztási vita után döntenek. Helyi adók • Kishartyán. A jövő eszten­dőben kivetendő helyi adók faj­táiról és mértékéről tárgyal no­vember 25-én a képviselő-tesü- leti ülésen a település önkor­mányzata. A résztvevők a pénzügyi számvizsgáló bizott­ság javslata alapján vitatják meg ezt a kérdést. Segély a szégyenlösöknek • Sóshartyán. Az önkormány­zat szociális bizottsága novem­ber 22-én azoknak a rászorul­taknak ítél meg segélyeket, akik valamilyen oknál fogva még nem fordultak kérelemmel a hi­vatalhoz. bár igényük jogos lenne. Ebbe az idősek mellett beletartoznak a három vagy több gyermeket nevelő családok is. Az e célra fordítható összeg 150-200 ezer forint. Mindig van friss virág A bárnai katolikus templom falán lévő emlékmű alatt a kegyelet virágai mindig emlékeztetnek az 1914-18-ban elesett katonákra. / s A NAEV-nál a túlélésre koncentrálnak Jön a tél, több a kiadás Sóshartyán. Általános tapasz­talat a különböző települések polgármesteri hivatalaiban, hogy a tél közeledtével egyre többen adnak be segélykérel­meket. A fűtés megnöveli a csa­ládok kiadásait s az alkalmi munkalehetőségek csökkenése miatt a bevétel is kevesebb. A sóshartyáni önkormányzat egészségügyi és szociális bi­zottsága legutóbbi ülésén a be­érkezett segélykérelmeket bí­rálta el. Döntésük értelmében a tele­pülés óvodájában 15 gyermek részesül étkezési térítésidíj—tá­mogatásban - melynek mértéke a szociális helyzettől függ - az iskolában pedig 26 tanuló in­gyen étkezik. Rendszeres neve­lési segélyt kapott 24 család, rendkívüli gyámügyi segélyt 10 kiskorú, szociális segélyben két fő részesül. A bizottsági ülésen meghí­vottként részt vett az orvos, az óvónő, a védőnő, az öregek napköziotthonának vezetője és két cigány nemzetiségű lakos is, akiknek javaslatait, véleményét figyelembe vették a az összegek odaítélésénél. Korábban olyan aggályok emeltek falakat az építőipar de­centralizálása, átalakulása elé, mely szerint, a vállalatból ki­váló, önállóan tevékenykedő gazdálkodó egységek az új gaz­dálkodási formában veszélyez­tetik a végcélt: a létesítmények határidőre és jó minőségben való teljesítését, mert előtérbe helyezik az általuk szerzett jó, és nyereséges munkák elvégzé­sét. Az előbbiek létjogosultsá­gát kérdőjelezi meg a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál bekövetkezett, mai gyakorlat. A változásokról, a további elképzelésekről beszél­gettem Pánczél Ferenccel, a vál­lalat igazgatójával. — Az eddig végrehajtott át­alakulás mennyiben veszélyez­teti a végcélt? — Az továbbra is változat­lan. A feladatot egy kézből va­lósítjuk meg, nem egy túlsúly­ban levő szervezettel, hanem a létrehozott 8 kft. összehangolt, ugyanakkor önálló és felelős te­vékenységével, oly módon, hogy érvényesítjük a vállalati központ érdekeit is. Az építői­parban beindult erős recessziós folyamat következtében nincs annyi megrendelésünk, hogy a vállalatnál honos technológiá­nak folyamatosan tudjunk mun­kál biztosítani. Ennek illusztrá­lására a következőket: míg a ko­rábbi években a 100 százalékos vállalati megbízás volt a jel­lemző,1 addig ez ma 40 százalé­kot tesz ki. — Kinek, miért előnyös az új felállás, a nem nagy múltra visszatekintő új gazdálkodási forma? — Minden kft., minden te­kintetben saját maga viseli rossz munkájának hátrányait, illetve élvezi eredményes tevékenysé­gének előnyeit. A korábbival el­lentétben csak azokat a költsé­geket viseli, amelyek nála je­lentkeznek. Ez azt jelenti, hogy a gyengén, vagy a rosszul gaz­dálkodók nem ránthatják ma­gukkal a jól tevékenykedőket. A vállalati központ érdekeit pe­dig többségi üzletrészünkkel biztosítjuk. Előnyt jelent a vál­tozás a tekintetben is, hogy a vezetői beosztásokat pályázat útján nyerték el a jelentkezők, akik korábban is vezetőként eb­ben a beosztásban dolgoztak. Ez a gyakorlat,valamint az az előírás, hogy 100 ezer forint ér­tékű saját üzletrésszel kellett 1 beszállniuk, számos új, előnyös tulajdonságot hozott ki belőlük. Különösen a piac megdolgozá­sában léptek nagyot előre. — Érdekelne, hogy a terme­léshez kapcsolódó pénzügyi számviteli stb. munkát miként oldották meg? — Ezt a feladatot a vállala­ton belül létrejött pénzügyi számviteli kft-vel végeztetik el, megfelelő anyagi ellenszolgál­tatásért. Jövőre viszont önállóan döntik majd el, hogy megma- radnak-e a vállalaton belüli kft.-nél, és üzleti alapon tár­gyalnak, vagy netán mással kötnek szerződést. Olyan meg­oldás is lehetséges, mely szerint megszerzik a szükséges szak­embereket, s létrehozzák az önálló számítógép parkjukat, pénzügyi, számviteli rendsze­rüket. — Folytassuk azzal, hogy a recesszió miatt milyen célokat tűzhettek maguk elé? — A piaci helyzet nem tette lehetővé, hogy célul tűzzék a minél nagyobb osztalék eléré­sét. Ezért a túlélést szolgáló eredmény teljesítésére koncent­ráltak. Áz eddigi eredmények azzal bíztatnak, hogy valóra váltják elképzeléseiket. — A nagyfokú önállósággal rendelkező, ugyanakkor a válla­lati központhoz is erősen kötődő új szervezeti formák megléte hogyan hatott a vállalati köz­pontra? — Hallatlanul megkarcsú- sodtunk.A korábbi létszám az egyhatodára, vagyis, 35 főre csökkent. Az osztályok össze­vonása után, a feladat nélkül maradt dolgozók egy részét az újjonan létrejött kft-k foglalkoz­tatják. Mások az előnyugdíja­zást választották. Többen vol­tak, akik viszont munkanélküli­ekké váltak. Ez utóbbiak egzisz­tenciális helyzetének átmeneti biztosítása céljából a szakszer­vezettel egyetértésben, meg­előzve az ezzel kapcsolatos tör­vényi rendelkezéseket, a kollek­tív szerződésben foglaltaknak megfelelően kifizettük a fel­mondási időre járó pénzt, s ezen kívül még végkielégítést is ad­tunk. Az előbbiek egyúttal azt is jelentik, hogy három, négy hó­napi bérnek megfelelő összeget juttattunk a munkanélküliek­nek. amely mögött egy fillér termelési érték sincs. Éz több milliós plusz kiadással járt, és hozzájárult ahhoz, hogy az idén jelentős veszteséggel zárjuk az évet. — Ilyen körülmények között miben látják a kivezető és eredményekkel biztató utat, te­kintettel arra, hogy a városban elterjedt: a vállalat netán ma­gánkézbe kerül. — A vállalati tanács leg­utóbbi ülésén három alternatívát fogadott el, s egyúttal megálla­pította a sorrendiséget is. Mün- kásgyűléseken tájékoztattuk a dolgozókat a testület döntésé­ről. Közöltük, hogy a vállalati központ irányításával tevé­kenykedik továbbra is a szerke­zetépítő üzent, az ipartelep, és a vállalati központ. Ä résztvevők a tájékoztatást tudomásul vet­ték. A vagyonügynökség állás- foglalása után kerül majd sor a privatizáció végrehajtására. Bármelyik forma mellett foglal állást az ÁVÜ. a jelenlegi kolle- tíva együtt marad.-vents/.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents