Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-16 / 269. szám
1991. november 16., szombat MEGYEI KORKÉP 3 Válságövezet nem alkalmas megyeszékhelynek! (Folytatás az I. oldalról) rülnek! Ezek a kérdések évtizedekre előre szólnak. Ebben a helyzetben ki kell mondanunk, hogy nem látunk megfelelő fogadókészséget éppen a mindent maghatározó fentebb említett ügyekben a megye szűk érdekcsoportjai részéről, amelyek rátelepszenek érdekeikkel egy olyan államigazgatási szervre, amit úgy neveznek, hogy megyei közgyűlés. Ezt más nógrádi városok is felismerték már. A változtatás kényszere tehát, túl a szűkebb pátria, Balassagyarmat érdekein, megyei érdekként kezelendő! Azt a rendszert kell végre megváltoztatni, amelyik gazdasági területekre átmentette magát, de nem szovjet típusú „minden hatalmat a gyarmatiaknak” jelleggel - éppen ellenkezően. A helyi érdekeknek, hagyományoknak, körülményeknek megfelelően az egész megyei államigazgatási apparátusnak úgy kell megoszlania, hogy például Szécsénynek jusson a mezőgazdaság, Rútságnak a környezetvédelem és így tovább, sorolható lenne a példa. Balassagyarmat tehát nem meghatározó, hanem potenciális közigazgatási központja tud lenni a megyének. Koordinációs feladatokkal. Mindez nem jelenti mégsem azt, hogy „a két város harca kiújul”. Eddig sem a városok, hanem érdekcsoportok és személyek álltak szemben érdekeik szerint egymással. Nemrégiben egyedülálló módon együtt ült a két város ön- kormányzata és közösen konstatálta, hogy a megyei döntés egy bizonyos ügyben mindkettőjüket egyformán sújtja. Dr.Bilecz Endre, a kérdés ismert szakembere, aki maga is húsz éve foglalkozik területfejlesztési és önkormányzati ügyekkel, megyei listás országgyűlési képviselő(SZDSZ), a megyei közgyűlésben Balassagyarmatot képviseli. O a megyei realitásról a következőket mondta: — Nógrád megye válságban van. A válság másként jelenik meg a megye különböző régióiban, Nyugat-Nógrádban, és megint más kezelést igényel példul a salgótarjáni nehézipari válságövezetben. A megye közgyűlésének a kormány részére készített helyzetelemzése azonban azt bizonyítja, hogy kizárólag a salgótarjáni csődövezetre koncentrált és arra igényelte a külön figyelmet, segítséget. így érthető, hogy sem nekem, sem a polgármesterek többségének nincs szilárd bizalmunk a megyei közgyűlésben. A tényekről szólva ki kell emelni, hogy Balassagyarmat továbbra is a megye közlekedésének gócpontja, a megyei lakosság kétharmada könnyebben eléri, mint Salgótarjánt, ahol hatalmas költséggel a várost kikerülő utat akarnak építeni teljesen feleslegesen. A demográfia adatok is beszédesek. Balassagyarmaton a negyven év alatti lakosok aránya 62 - ugyanez a mostani megyeszékhelyen 55 százalék. Az előrejelzések szerint Balassagyarmat gazdasági területen már a közvetlen jövőben is szolid mértékben fejlődik, ugyanez fordított Salgótarjánban, ahol a nehézipari válság csak romlik azáltal is, hogy főként állami tulajdonú üzemekről van szó, ahova a tőke nem nagyon igyekszik. Kimondható nyíltan, hogy az ország és vele a megye fizette meg az évtizedek alatt a salgótarjáni túlzott fejlesztést és azt is, hogy válságának lebontását már nem lesz hajlandó megfizetni. Javasoltuk, hogy a város különítse el vagyonát a megyétől, kérje a megyei város jogát, amit megkaphatna, alakítson ki saját vállalkozást, amit minden ötve- nezres vagy azon felüli magyar város már megtett. Ebben sok segítséget kaphatna mindenünnen. Ha nem ezt cselekszi - a polgárainak valódi érdeke ellen lép! Föl sem merül ugyanakkor, hogy Balassagyarmat minden megyei funkciót, intézményt átvenne! Decentralizált megyeszervezetet javaslunk tehát a kormánynak, parlamentnek. A tökéletesen felújított megyeházán, Balassagyarmaton, jól elhelyezhető az önkormányzati, a köztársasági megbízotti apparátus és egy-két dekoncentrált hivatal is. Javasoljuk, hogy a dekoncentráció során a megye városaiba is kerüljenek hivatalok. A mai gyakorlat ennek éppen az ellenkezőjét, a régi megyerendszert akarja konzerválni Ez nem csak a magánvéleményem, de az is! Ezzel a törekvéssel minden törvényes eszközzel szemben fogok állni. Nem kívánunk ugyanakkor a változtatással semmilyen sé- relmi politikát folytatni. Mindenki láthatja, hogy Salgótarján önmaga túlfejlesztésének nyűgében nem tudhat mozdulni. A megye városai ugyanakkor a tisztes koldús szerepét kapták. Ugyanazok a régiek vannak továbbra is döntéshelyzetben, akikről nem lehet elhinni, hogy a valódi változást akarnák. Nógrád megyében csak most kezdődik el a rendszerváltás. A politikai rendszerváltás sem fejeződött be, a gazdasági, társadalmi pedig csak most kezdődik. Mindez a mostani felállásban semmilyen garanciát nem adhat, de a székhelyváltozással a váltás itt fejeződik be először. Eddig nagyon szűk csoportoknak a személyes-politikai- gazdasági hatalomátmentése történt csak meg.Ezt a tények bizonyítják. A megyében eddig egy bolsevista kulturaellenes csoport csinált kulturális gyarmatosítást. Erre is sok példát hozhatunk. A megye városai igazi nagyságokat adtak az országnak, világnak, Salgótarján Pot- homikokat és sortüzet. Ezt mindenki így éli meg. Ezzel a kormány, a parlement és a közvélemény pontosan tisztában van. Ezért közös érdek, megyei, hogy a Salgótarjánban „összevert” hatalmat decentralizáljuk - Gyarmat tehát nem akar gyarmatosítást. De nem tűrheti el továbbra is a salgótarjáni ko- lonializálást, annak újabb változatait. A megyei intézmények természetesen továbbra is ott működnének, sőt a megye városai is visszakapnák korábbi lehetőségeiket. Balassagyarmatot a demokratikus változás egyik bástyájaként lehet tekinteni, amiként mindig az volt a korábbi vádak szerint is! — Balassagyarmatnak komoly esélyei vannak - mondta e helyen a polgármester -, arra, hogy a visegrádi hármak által meghatározott regionális, len- gyel-szlovák-magyar kapcsolatokban eredménnyel részt vegyen. Éppen ez a lehetőség vonzza is majd a tőkét erre a tájra. Ez egyben olyan gyarmati előny, amit megyei érdekből is ki lehet használni. A megyeszékhely átkerülé- sének kezdő költségeiről elmondták, hogy a feltételezett ötszázezer forintot tízzel el lehet osztani!: hogy Bilecz képviselő úr, mással ellentétben nem az újságokból értesült a tervről, miszerint évek óta ígéri - mindent megtesz érdekében és ezt ma is tartja. Hogy a demokratikus parlament kedvező döntése esetén nem a lakosságra hárul a költség, erre elkülönített fedezet létezik; hogy nem szükséges a népszavazás, amiként ezt az egészet nem a régi módszerekkel és nem a régiek fogják eldönteni, s hogy a parlament elé már megfelelő tanulmányokkal, együtt - a megyei szempontokra is kiterjedő adatolással kerül az ügy. Együtt lesz a város közigazgatási hagyományainak és ehhez tartozó szellemiségének leírása, Balassagyarmat társadalmi-politikai állapota, demográfia adatai, a foglalkoztatás problémája, a gazdasági szerkezet leírása éppúgy, mint a közismerten jelentős kulturális hagyományok ismertetése és a megyeszékhely-váltás közvetlen anyagi vonzata. Mindaz, ami Balassagyarmatot jelenti. A város határozata így minden módon kiegészül, a gyarmati szervezetek véleményével is. T.Pataki László Emlékünnep • Bokor. A teljes egészében tavaly felújított 201. éves evangélikus templom felszentelésének emlékünnepét tartja vasárnap délután háromnegyed háromkor a községi gyülekezet. Igét hirdet Kalácska Béla a Nógrád Megyei Evangélikus Egyházmegye esperese. Költözik a posta • Héhalom. Egy régi, rossz állapotban levő épületből karácsonyra jobb körülmények közé költözik a községi posta. A fa- luházban már kialakítottak egy helyiséget, amelyet a Budapest-Vidék Postaigazgatóság fog berendezni. Annak ellenére, hogy a felújítási költségeket a helyi önkormányzat fedezte, a testület nem fogja emelni a postahelyiség bérleti díját. Testületi ülés • Salgótarján. November 18-án, hétfőn 14 órától ülésezik a képviselő-testület. Napirenden szerepel többek között a '92-es költségvetés koncepciója, javaslat hangzik el a város új jelképeire, és tájékoztató a salgótarjáni televízió önkormányzati tulajdonba vételéről, illetve kft-ében való működtetéséről. Eseti segély • Becske. A legrászorultabb hetven éven felüli lakosokat részesíti az önkormányzat eseti segélyben a karácsonyi ünnepek alkalmából. A rendelkezésre álló összeg elosztásának módjáról, a személyenkénti segély nagyságáról a képviselő-testület dönt. Gondolatok a Mecénás Alapítványról Egy hajdani vasút centenáriumát ünnepelték Magyar-szlovák találkozó A nosztalgia-vonat az ipolysagi állomáson A Nógrád Megyei Közgyűlés által idén alapított Mecénás Alapítvány 1991. évi pályázatának eredményeit minapi lapszámunkban olvashatták az érintettek. Az alapítvány kuratóriuma november 7-én megtartott ülésén hozott döntése alapján ezúttal ötven pályázót, illetve pályázatot részesített támogatásban a kuratórium. A pályázatokkal kapcsolatban — és a jövő érdekében — érdemesnek látszik néhány ta- núlság megfogalmazása, a teljesség igénye nélkül. Mindenekelőtt azt kell megjegyeznünk, hogy amint azt a pályázatokban megfogalmazott igények ismételten jelezték, döbbenetes mértékű forráshiány van a kulturális szférában Nógrád megyében is. Ugyanakkor ezúttal is megerősítést nyert az a sokak által hangoztatott vélemény, hogy mérhetetlen cselekvési igény létezik, ami ugyan nem meglepő, de nagyon fontos jelzés a társadalom részéről a politikacsinálók számára. Olyan szerepek vannak helyi szinteken, amelyek a széthullottnak tetsző társadalom szervezettségét, vagy szervezettség iránti igényét jelzik. Úgy tetszik, a legelementári- sabb igény és hiány a művészeti területeken van (képzőművészet, zene). De óriási igény jelentkezik a helyi nyilvánosság kiépítésére, a helyi információ- áramoltatás megszervezésére, ami a többi között a régió sajtóstruktúrájának hiányosságaira is utal. Az eddig működött közösségi művelődési formák tovább éltetésére szintén nagy igény jelentkezett. A Mecénás Alapítványhoz összesen 171 pályázat érkezett, közülük ötven részesült díjazásba, azaz, mintegy 28 százalékuk. A pályázati igény összértéke 29 millió forint, ezzel szemben rendelkezésre áll négymillió. Ilyen mennyiségű pályázattal természetesen nem tudott volna megbirkózni a kuratórium, ezért az elbírálás szelekciós rendszerben történt. Minden pályázatot két személy pontozott és bírált, s a bizonyos pontszámokat elért pályázatokat vitatta meg a zsűri. Kivétel volt a képzőművészeti anyag, ahol országos hírű mesterekből álló szakértői bizottság alakította ki a rangsort. A díjazottak közül húsz pályamű megközelítően a kért vagy ahhoz közel álló összeget kapta, vagyis érzékelhető támogatásról van szó. Abszolút igazságosságra ezúttal sem lehetett törekedni, hiszen a 171 pályamű közül legalább százat díjazni lehetett volna, ám a rendelkezésre álló összeg ezt nem tette lehetővé. Tehát körülbelül félszáz pályázat maradt ki most a díjazásból, ezeket jövőre újra be lehet adni. Ami az alapelveket illeti, ezek közé tartozott, hogy politikai tartalmú, és ilyen szervezethez tartozó pályázatokat nem támogatott a kulturális alapítvány kuratóriuma. Továbbá, a kiírás szellemében a fenntartói feladatkörbe tartozó pályázatok támogatása sem jöhetett szóba (kisebb-nagyobb beruházás, eszközvásárlás stb). A művészeti, tudományos és más személyes produktumok terén a minőség volt a meghatározó, s a valamilyen fokú megvalósúlt- ság. Semminemű sajtótervet nem támogattak, a sajtóalapítás és fenntartás anyagi terhét ez az alapítvány nem veheti magára. A közművelődési közösségi programok közül azok kaptak támogatást, amelyek mögött valóságos társadalmi hátteret látott a kuratórium. A kiadványok esetében, ahol árbevétel várható, a támogatás egy részét visszatérítendő kölcsönként folyósítják. Még tovább lehetne részletezni a szempontokat. Ehelyett azt jegyezzük meg, hogy — úgy tetszik — a pályázat kiírását is tovább kell finomítani, nagyobb hangsúlyt adva annak, hogy minek a támogatására nem vállalkozhat a Mecénás Alapítvány, így a pályázatok színvonala is tovább emelkedhet. A mostani pályázatok több kategóriába sorolhatók. Az oktatás (művészeti komplex nevelés, önképzőkörök, iskolagalériák stb), a tudomány, honismeret (hagyományőrzés, hagyományteremtés stb), a művészet (képzőművészet, zene), a köz- művelődés (néptánc, színjátszás), az ifjúsági ügyek, továbbá a nagycsaládosok támogatása a kulturális fogyasztásban témakörében díjazták ezúttal a pályázatokat. A pályázati támogatásokat elnyerők a napokban kapnak értesítést és szerződést. Az eredményeket a lapunkban november 14-én történt közlésen kívül a „Nógrádi Levelek” című információs kiadvány is közli. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Nógrád Megyei Közgyűlés által létrehozott Mecénás Alapítvány, amely egybként szervesen illeszkedik azon alapítványi rendszerhez, amely a kultúrán kívül más szférákra is kiterjed, önmagában nem képes a csodákra. Nem is ezzel a céllal jött létre. Más kezdeményezésekkel, a társadalmi öntevékenység kívánatos növekedésével, a közös felelősség jegyében történő feladatvállalással azonban hozzásegíthet ahhoz, hogy a hosszúnak ígérkező átmeneti időszakban ne váljon végképp cselekvőképtelenné a helyi társadalom, amely egyébként — érezve kiszolgáltatottságát a kulturális szférában is — maga sem óhajt belenyugodni ebbe az áldozati szerepbe. A többi között, a jelen pályázati lehetőség által keltett elementáris érdeklődés is bizonyítja ezen megállapítás igazságát. Miután az alapítvány anyagi eszközei beépülnek megyénk szellemi, közművelődési törekvéseibe, jó lenne, ha mindazok, akik indíttatást éreznek a támogatásra. gyarapítanák az alapítvány tőkéjét. —mér Korábban Balassagyarmaton, a napokban Ipolyságon is megünnepelték a Balassagyar- mat-Ipolyság közti vasútvonal üzembehelyezésének százesztendősjubileumát. Ipolyságon cigányzene fogadta a vendégeket. Közben megérkezett Zólyomból a 433-023-as nosztalgia-vonat, mely az ünnepség résztvevőit újabb hangulatos utakra vitte. A díszvasút kalauza a speciális menetjegyeket lengyel, német és angol mintájú jegylyukasztóval kezelte, az utasok emlékként vihették magukkal a szív, tojásdad és kör alakú jelekkel ellátott „Historische Fahrt” feliratú térti jegyeket. Az állomás peronján nemzeti ruhába öltözött dudás és a fu- jarkát (havasi kürt) fúvó zenész szórakoztatta az egybegyűlteket, akik megtekintették a Balassagyarmatról áthozott vasúti kiállítást, amelyet ott is Vojtkó István balassagyarmati MÁV-dolgozó rendezett. Az ünnepség szónoka Szu- nyogh Zoltán állomásfőnök volt, aki 1954 óta dolgozik az ipolysági állomáson. Ismertette, hogy 1891-ben, augusztus 15-én történt a vasútvonal ünnepélyes átadása. Sajnos az ezzel kapcsolatos dokumentáció és minden más anyag megsemmisült; ezeket az Ipoly partján égették el vandál kezek. Balassagyarmat és Ipolyság újraölel- kezése ez év szeptember 9-én a városházán megtörtént, ahol dr. Németh György balassagyarmati polgármester vezetésével a helyi állomásfőnök és helyettese, Drégelypalánk, Ipolyvece és Hont polgármestere mellett a vasutasok képviselői és a vendégek hitet tettek a szlovák-magyar barátság megerősítése mellett. Az ipolysági vasutasok a centenárium emlékére „Historická Jazda Pamého Vlaku 9. no- vembra 1991” címmel fényképekkel illusztrált füzetet adtak ki. Az ipolysági ünnepségen ott láttuk többek között Klohucnik Stefan pozsonyi vasútügyi minisztérium forgalmi osztályának vezetőjét, Pivarcek urat, a zólyomi vasútigazgatóság, Zsolnáról a vasúti kutatóintézet vezetőjét, dr. Hanta István és Gyimesi országgyűlési képviselőket, Zsolnai Ernő ipolysági polgármestert. A MÁV budapesti igazgatóságát a vasúti főosztály részéről Bolhás Isnán műszaki igazgató-helyettes képviselte. A Közlekedési Minisztériumból Bessenyei Ferenc és Mózes László jelent meg, de többen jöttek el a fővárosból a MÁV képviseletében is. Balassagyarmat várost küldöttség élén dr. Németh György, Ka- suha László állomásfőnök, Kiss László főnökhelyettes képviselte. de eljöttek a környékbeli állomások főnökei is. A szűk körű megbeszélés fő témája a magyar területre eső mintegy hat kilométer hosszú, felszaggatott, majd lebontott vasúti pályatest visszahelyezése és a 2-es számú nemzetközi országút erre a szakaszra eső felüljárójának megépítése szerepelt. Szándéknyilatkozatok hangzottak el, s ebből megállapítható volt, hogy a pályatest megépítését mindenki szükségesnek tartja. A sürgősséget indokolja Parassapuszta megnövekedett jelentősége is. A balassagyarmati Civitas Fortissima Kör képviselője javasolta, hogy az új vasútvonal pénzügyi tervezéseibe a környező országokat is vonják be. A sürgősség kimondása az Országgyűlés részéről azért is fontos, nehogy az történjen, mint az Ipoly szabályozásakor a megváltozott területekkel, amelyek Balassagyarmaton és környékén ma sem kerültek tulajdonrendezésre. Csehszlovák részről csupán ígéret van arra, hogy az újabb terület kisajátítása 1992-ben megtörténik, addig viszont a nyert területet birtokba venni nem lehet. A MÁV igazgatóság képviselője bejelentette, hogy a tanulmánytervet 1992. I.hó 15-ig elkészítik, s ezzel az ipolysági polgármesteri hivatalt, a zsolnai vasúti kutatóintézetet értesítik, de a pozsonyi vasútügyi minisztérium illetékes főosztályát is megkeresik véleményezésre. Kamarás József
