Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

1991. november 16., szombat MEGYEI KORKÉP 3 Válságövezet nem alkalmas megyeszékhelynek! (Folytatás az I. oldalról) rülnek! Ezek a kérdések évtize­dekre előre szólnak. Ebben a helyzetben ki kell mondanunk, hogy nem látunk megfelelő fogadókészséget ép­pen a mindent maghatározó fen­tebb említett ügyekben a megye szűk érdekcsoportjai részéről, amelyek rátelepszenek érdeke­ikkel egy olyan államigazgatási szervre, amit úgy neveznek, hogy megyei közgyűlés. Ezt más nógrádi városok is felis­merték már. A változtatás kény­szere tehát, túl a szűkebb pátria, Balassagyarmat érdekein, me­gyei érdekként kezelendő! Azt a rendszert kell végre megváltoztatni, amelyik gazda­sági területekre átmentette ma­gát, de nem szovjet típusú „minden hatalmat a gyarmati­aknak” jelleggel - éppen ellen­kezően. A helyi érdekeknek, hagyományoknak, körülmé­nyeknek megfelelően az egész megyei államigazgatási appará­tusnak úgy kell megoszlania, hogy például Szécsénynek jus­son a mezőgazdaság, Rútságnak a környezetvédelem és így to­vább, sorolható lenne a példa. Balassagyarmat tehát nem meghatározó, hanem potenciá­lis közigazgatási központja tud lenni a megyének. Koordiná­ciós feladatokkal. Mindez nem jelenti mégsem azt, hogy „a két város harca kiújul”. Eddig sem a városok, hanem érdekcsopor­tok és személyek álltak szem­ben érdekeik szerint egymással. Nemrégiben egyedülálló mó­don együtt ült a két város ön- kormányzata és közösen konsta­tálta, hogy a megyei döntés egy bizonyos ügyben mindkettőjü­ket egyformán sújtja. Dr.Bilecz Endre, a kérdés ismert szakembere, aki maga is húsz éve foglalkozik területfej­lesztési és önkormányzati ügyekkel, megyei listás or­szággyűlési képviselő(SZDSZ), a megyei közgyűlésben Balas­sagyarmatot képviseli. O a me­gyei realitásról a következőket mondta: — Nógrád megye válságban van. A válság másként jelenik meg a megye különböző régiói­ban, Nyugat-Nógrádban, és megint más kezelést igényel példul a salgótarjáni nehézipari válságövezetben. A megye közgyűlésének a kormány ré­szére készített helyzetelemzése azonban azt bizonyítja, hogy kizárólag a salgótarjáni csőd­övezetre koncentrált és arra igényelte a külön figyelmet, se­gítséget. így érthető, hogy sem nekem, sem a polgármesterek többsé­gének nincs szilárd bizalmunk a megyei közgyűlésben. A tényekről szólva ki kell emelni, hogy Balassagyarmat továbbra is a megye közlekedé­sének gócpontja, a megyei la­kosság kétharmada könnyebben eléri, mint Salgótarjánt, ahol ha­talmas költséggel a várost kike­rülő utat akarnak építeni telje­sen feleslegesen. A demográfia adatok is be­szédesek. Balassagyarmaton a negyven év alatti lakosok ará­nya 62 - ugyanez a mostani megyeszékhelyen 55 százalék. Az előrejelzések szerint Balas­sagyarmat gazdasági területen már a közvetlen jövőben is szo­lid mértékben fejlődik, ugyanez fordított Salgótarjánban, ahol a nehézipari válság csak romlik azáltal is, hogy főként állami tu­lajdonú üzemekről van szó, ahova a tőke nem nagyon igyekszik. Kimondható nyíltan, hogy az ország és vele a megye fizette meg az évtizedek alatt a salgó­tarjáni túlzott fejlesztést és azt is, hogy válságának lebontását már nem lesz hajlandó megfi­zetni. Javasoltuk, hogy a város kü­lönítse el vagyonát a megyétől, kérje a megyei város jogát, amit megkaphatna, alakítson ki saját vállalkozást, amit minden ötve- nezres vagy azon felüli magyar város már megtett. Ebben sok segítséget kaphatna mindenün­nen. Ha nem ezt cselekszi - a polgárainak valódi érdeke ellen lép! Föl sem merül ugyanakkor, hogy Balassagyarmat minden megyei funkciót, intézményt átvenne! Decentralizált megye­szervezetet javaslunk tehát a kormánynak, parlamentnek. A tökéletesen felújított megyehá­zán, Balassagyarmaton, jól el­helyezhető az önkormányzati, a köztársasági megbízotti appará­tus és egy-két dekoncentrált hi­vatal is. Javasoljuk, hogy a de­koncentráció során a megye vá­rosaiba is kerüljenek hivatalok. A mai gyakorlat ennek éppen az ellenkezőjét, a régi megyerend­szert akarja konzerválni Ez nem csak a magánvéle­ményem, de az is! Ezzel a tö­rekvéssel minden törvényes eszközzel szemben fogok állni. Nem kívánunk ugyanakkor a változtatással semmilyen sé- relmi politikát folytatni. Min­denki láthatja, hogy Salgótarján önmaga túlfejlesztésének nyű­gében nem tudhat mozdulni. A megye városai ugyanakkor a tisztes koldús szerepét kapták. Ugyanazok a régiek vannak továbbra is döntéshelyzetben, akikről nem lehet elhinni, hogy a valódi változást akarnák. Nógrád megyében csak most kezdődik el a rendszerváltás. A politikai rendszerváltás sem fe­jeződött be, a gazdasági, társa­dalmi pedig csak most kezdő­dik. Mindez a mostani felállás­ban semmilyen garanciát nem adhat, de a székhelyváltozással a váltás itt fejeződik be először. Eddig nagyon szűk csopor­toknak a személyes-politikai- gazdasági hatalomátmentése történt csak meg.Ezt a tények bizonyítják. A megyében eddig egy bol­sevista kulturaellenes csoport csinált kulturális gyarmatosí­tást. Erre is sok példát hozha­tunk. A megye városai igazi nagyságokat adtak az ország­nak, világnak, Salgótarján Pot- homikokat és sortüzet. Ezt mindenki így éli meg. Ezzel a kormány, a parlement és a köz­vélemény pontosan tisztában van. Ezért közös érdek, megyei, hogy a Salgótarjánban „össze­vert” hatalmat decentralizáljuk - Gyarmat tehát nem akar gyarmatosítást. De nem tűrheti el továbbra is a salgótarjáni ko- lonializálást, annak újabb válto­zatait. A megyei intézmények ter­mészetesen továbbra is ott mű­ködnének, sőt a megye városai is visszakapnák korábbi lehető­ségeiket. Balassagyarmatot a demokratikus változás egyik bástyájaként lehet tekinteni, amiként mindig az volt a ko­rábbi vádak szerint is! — Balassagyarmatnak ko­moly esélyei vannak - mondta e helyen a polgármester -, arra, hogy a visegrádi hármak által meghatározott regionális, len- gyel-szlovák-magyar kapcsola­tokban eredménnyel részt ve­gyen. Éppen ez a lehetőség vonzza is majd a tőkét erre a tájra. Ez egyben olyan gyarmati előny, amit megyei érdekből is ki lehet használni. A megyeszékhely átkerülé- sének kezdő költségeiről el­mondták, hogy a feltételezett ötszázezer forintot tízzel el le­het osztani!: hogy Bilecz képvi­selő úr, mással ellentétben nem az újságokból értesült a tervről, miszerint évek óta ígéri - min­dent megtesz érdekében és ezt ma is tartja. Hogy a demokratikus parla­ment kedvező döntése esetén nem a lakosságra hárul a költ­ség, erre elkülönített fedezet lé­tezik; hogy nem szükséges a népszavazás, amiként ezt az egészet nem a régi módszerek­kel és nem a régiek fogják el­dönteni, s hogy a parlament elé már megfelelő tanulmányokkal, együtt - a megyei szempon­tokra is kiterjedő adatolással ke­rül az ügy. Együtt lesz a város közigaz­gatási hagyományainak és eh­hez tartozó szellemiségének leí­rása, Balassagyarmat társa­dalmi-politikai állapota, de­mográfia adatai, a foglalkozta­tás problémája, a gazdasági szerkezet leírása éppúgy, mint a közismerten jelentős kulturális hagyományok ismertetése és a megyeszékhely-váltás közvet­len anyagi vonzata. Mindaz, ami Balassagyarmatot jelenti. A város határozata így minden módon kiegészül, a gyarmati szervezetek véleményével is. T.Pataki László Emlékünnep • Bokor. A teljes egészében tavaly felújított 201. éves evan­gélikus templom felszentelésé­nek emlékünnepét tartja vasár­nap délután háromnegyed há­romkor a községi gyülekezet. Igét hirdet Kalácska Béla a Nógrád Megyei Evangélikus Egyházmegye esperese. Költözik a posta • Héhalom. Egy régi, rossz ál­lapotban levő épületből kará­csonyra jobb körülmények közé költözik a községi posta. A fa- luházban már kialakítottak egy helyiséget, amelyet a Buda­pest-Vidék Postaigazgatóság fog berendezni. Annak ellenére, hogy a felújítási költségeket a helyi önkormányzat fedezte, a testület nem fogja emelni a pos­tahelyiség bérleti díját. Testületi ülés • Salgótarján. November 18-án, hétfőn 14 órától ülésezik a képviselő-testület. Napiren­den szerepel többek között a '92-es költségvetés koncepciója, javaslat hangzik el a város új jelképeire, és tájékoztató a sal­gótarjáni televízió önkormány­zati tulajdonba vételéről, illetve kft-ében való működtetéséről. Eseti segély • Becske. A legrászorultabb hetven éven felüli lakosokat ré­szesíti az önkormányzat eseti segélyben a karácsonyi ünnepek alkalmából. A rendelkezésre álló összeg elosztásának módjá­ról, a személyenkénti segély nagyságáról a képviselő-testület dönt. Gondolatok a Mecénás Alapítványról Egy hajdani vasút centenáriumát ünnepelték Magyar-szlovák találkozó A nosztalgia-vonat az ipolysagi állomáson A Nógrád Megyei Közgyűlés által idén alapított Mecénás Alapítvány 1991. évi pályázatá­nak eredményeit minapi lap­számunkban olvashatták az érintettek. Az alapítvány kura­tóriuma november 7-én megtar­tott ülésén hozott döntése alap­ján ezúttal ötven pályázót, il­letve pályázatot részesített tá­mogatásban a kuratórium. A pályázatokkal kapcsolat­ban — és a jövő érdekében — érdemesnek látszik néhány ta- núlság megfogalmazása, a tel­jesség igénye nélkül. Minde­nekelőtt azt kell megjegyez­nünk, hogy amint azt a pályáza­tokban megfogalmazott igé­nyek ismételten jelezték, döb­benetes mértékű forráshiány van a kulturális szférában Nóg­rád megyében is. Ugyanakkor ezúttal is megerősítést nyert az a sokak által hangoztatott véle­mény, hogy mérhetetlen cse­lekvési igény létezik, ami ugyan nem meglepő, de nagyon fontos jelzés a társadalom részéről a politikacsinálók számára. Olyan szerepek vannak helyi szinte­ken, amelyek a széthullottnak tetsző társadalom szervezettsé­gét, vagy szervezettség iránti igényét jelzik. Úgy tetszik, a legelementári- sabb igény és hiány a művészeti területeken van (képzőművé­szet, zene). De óriási igény je­lentkezik a helyi nyilvánosság kiépítésére, a helyi információ- áramoltatás megszervezésére, ami a többi között a régió saj­tóstruktúrájának hiányosságaira is utal. Az eddig működött kö­zösségi művelődési formák to­vább éltetésére szintén nagy igény jelentkezett. A Mecénás Alapítvány­hoz összesen 171 pályázat érke­zett, közülük ötven részesült dí­jazásba, azaz, mintegy 28 száza­lékuk. A pályázati igény összér­téke 29 millió forint, ezzel szemben rendelkezésre áll négymillió. Ilyen mennyiségű pályázattal természetesen nem tudott volna megbirkózni a ku­ratórium, ezért az elbírálás sze­lekciós rendszerben történt. Minden pályázatot két személy pontozott és bírált, s a bizonyos pontszámokat elért pályázato­kat vitatta meg a zsűri. Kivétel volt a képzőművészeti anyag, ahol országos hírű mesterekből álló szakértői bizottság alakí­totta ki a rangsort. A díjazottak közül húsz pályamű megközelí­tően a kért vagy ahhoz közel álló összeget kapta, vagyis ér­zékelhető támogatásról van szó. Abszolút igazságosságra ezúttal sem lehetett törekedni, hiszen a 171 pályamű közül legalább százat díjazni lehetett volna, ám a rendelkezésre álló összeg ezt nem tette lehetővé. Tehát kö­rülbelül félszáz pályázat maradt ki most a díjazásból, ezeket jö­vőre újra be lehet adni. Ami az alapelveket illeti, ezek közé tartozott, hogy politi­kai tartalmú, és ilyen szervezet­hez tartozó pályázatokat nem támogatott a kulturális alapít­vány kuratóriuma. Továbbá, a kiírás szellemében a fenntartói feladatkörbe tartozó pályázatok támogatása sem jöhetett szóba (kisebb-nagyobb beruházás, eszközvásárlás stb). A művé­szeti, tudományos és más sze­mélyes produktumok terén a minőség volt a meghatározó, s a valamilyen fokú megvalósúlt- ság. Semminemű sajtótervet nem támogattak, a sajtóalapítás és fenntartás anyagi terhét ez az alapítvány nem veheti magára. A közművelődési közösségi programok közül azok kaptak támogatást, amelyek mögött va­lóságos társadalmi hátteret lá­tott a kuratórium. A kiadványok esetében, ahol árbevétel vár­ható, a támogatás egy részét visszatérítendő kölcsönként fo­lyósítják. Még tovább lehetne részletezni a szempontokat. Ehelyett azt jegyezzük meg, hogy — úgy tetszik — a pályá­zat kiírását is tovább kell fino­mítani, nagyobb hangsúlyt adva annak, hogy minek a támogatá­sára nem vállalkozhat a Mecé­nás Alapítvány, így a pályáza­tok színvonala is tovább emel­kedhet. A mostani pályázatok több kategóriába sorolhatók. Az ok­tatás (művészeti komplex neve­lés, önképzőkörök, iskolagalé­riák stb), a tudomány, honisme­ret (hagyományőrzés, hagyo­mányteremtés stb), a művészet (képzőművészet, zene), a köz- művelődés (néptánc, színját­szás), az ifjúsági ügyek, to­vábbá a nagycsaládosok támo­gatása a kulturális fogyasztás­ban témakörében díjazták ezút­tal a pályázatokat. A pályázati támogatásokat elnyerők a na­pokban kapnak értesítést és szerződést. Az eredményeket a lapunkban november 14-én tör­tént közlésen kívül a „Nógrádi Levelek” című információs ki­advány is közli. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Nógrád Megyei Közgyű­lés által létrehozott Mecénás Alapítvány, amely egybként szervesen illeszkedik azon ala­pítványi rendszerhez, amely a kultúrán kívül más szférákra is kiterjed, önmagában nem képes a csodákra. Nem is ezzel a céllal jött létre. Más kezdeményezé­sekkel, a társadalmi öntevé­kenység kívánatos növekedésé­vel, a közös felelősség jegyében történő feladatvállalással azon­ban hozzásegíthet ahhoz, hogy a hosszúnak ígérkező átmeneti időszakban ne váljon végképp cselekvőképtelenné a helyi tár­sadalom, amely egyébként — érezve kiszolgáltatottságát a kulturális szférában is — maga sem óhajt belenyugodni ebbe az áldozati szerepbe. A többi kö­zött, a jelen pályázati lehetőség által keltett elementáris érdek­lődés is bizonyítja ezen megál­lapítás igazságát. Miután az alapítvány anyagi eszközei beépülnek megyénk szellemi, közművelődési törek­véseibe, jó lenne, ha mindazok, akik indíttatást éreznek a támo­gatásra. gyarapítanák az alapít­vány tőkéjét. —mér Korábban Balassagyarmaton, a napokban Ipolyságon is meg­ünnepelték a Balassagyar- mat-Ipolyság közti vasútvonal üzembehelyezésének százesz­tendősjubileumát. Ipolyságon cigányzene fo­gadta a vendégeket. Közben megérkezett Zólyomból a 433-023-as nosztalgia-vonat, mely az ünnepség résztvevőit újabb hangulatos utakra vitte. A díszvasút kalauza a speciális menetjegyeket lengyel, német és angol mintájú jegylyukasztó­val kezelte, az utasok emlék­ként vihették magukkal a szív, tojásdad és kör alakú jelekkel ellátott „Historische Fahrt” fel­iratú térti jegyeket. Az állomás peronján nemzeti ruhába öltözött dudás és a fu- jarkát (havasi kürt) fúvó zenész szórakoztatta az egybegyűlte­ket, akik megtekintették a Ba­lassagyarmatról áthozott vasúti kiállítást, amelyet ott is Vojtkó István balassagyarmati MÁV-dolgozó rendezett. Az ünnepség szónoka Szu- nyogh Zoltán állomásfőnök volt, aki 1954 óta dolgozik az ipolysági állomáson. Ismertette, hogy 1891-ben, augusztus 15-én történt a vasútvonal ün­nepélyes átadása. Sajnos az ez­zel kapcsolatos dokumentáció és minden más anyag megsem­misült; ezeket az Ipoly partján égették el vandál kezek. Balas­sagyarmat és Ipolyság újraölel- kezése ez év szeptember 9-én a városházán megtörtént, ahol dr. Németh György balassagyar­mati polgármester vezetésével a helyi állomásfőnök és helyet­tese, Drégelypalánk, Ipolyvece és Hont polgármestere mellett a vasutasok képviselői és a ven­dégek hitet tettek a szlovák-ma­gyar barátság megerősítése mel­lett. Az ipolysági vasutasok a cen­tenárium emlékére „Historická Jazda Pamého Vlaku 9. no- vembra 1991” címmel fényké­pekkel illusztrált füzetet adtak ki. Az ipolysági ünnepségen ott láttuk többek között Klohucnik Stefan pozsonyi vasútügyi mi­nisztérium forgalmi osztályá­nak vezetőjét, Pivarcek urat, a zólyomi vasútigazgatóság, Zsolnáról a vasúti kutatóintézet vezetőjét, dr. Hanta István és Gyimesi országgyűlési képvise­lőket, Zsolnai Ernő ipolysági polgármestert. A MÁV buda­pesti igazgatóságát a vasúti fő­osztály részéről Bolhás Isnán műszaki igazgató-helyettes képviselte. A Közlekedési Mi­nisztériumból Bessenyei Ferenc és Mózes László jelent meg, de többen jöttek el a fővárosból a MÁV képviseletében is. Balas­sagyarmat várost küldöttség élén dr. Németh György, Ka- suha László állomásfőnök, Kiss László főnökhelyettes képvi­selte. de eljöttek a környékbeli állomások főnökei is. A szűk körű megbeszélés fő témája a magyar területre eső mintegy hat kilométer hosszú, felszaggatott, majd lebontott vasúti pályatest visszahelyezése és a 2-es számú nemzetközi or­szágút erre a szakaszra eső fel­üljárójának megépítése szere­pelt. Szándéknyilatkozatok hangzottak el, s ebből megálla­pítható volt, hogy a pályatest megépítését mindenki szüksé­gesnek tartja. A sürgősséget in­dokolja Parassapuszta megnö­vekedett jelentősége is. A balassagyarmati Civitas Fortissima Kör képviselője ja­vasolta, hogy az új vasútvonal pénzügyi tervezéseibe a kör­nyező országokat is vonják be. A sürgősség kimondása az Or­szággyűlés részéről azért is fon­tos, nehogy az történjen, mint az Ipoly szabályozásakor a megváltozott területekkel, ame­lyek Balassagyarmaton és kör­nyékén ma sem kerültek tulaj­donrendezésre. Csehszlovák részről csupán ígéret van arra, hogy az újabb terület kisajátí­tása 1992-ben megtörténik, ad­dig viszont a nyert területet bir­tokba venni nem lehet. A MÁV igazgatóság képvise­lője bejelentette, hogy a tanul­mánytervet 1992. I.hó 15-ig el­készítik, s ezzel az ipolysági polgármesteri hivatalt, a zsolnai vasúti kutatóintézetet értesítik, de a pozsonyi vasútügyi minisz­térium illetékes főosztályát is megkeresik véleményezésre. Kamarás József

Next

/
Thumbnails
Contents