Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

HELY ISMERET BEMUTATKOZIK A SALGÓTARJÁNI RENDŐRKAPITÁNYSÁG — 7. oldal II. ÉVF., 269. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1991. NOVEMBER 16., SZOMBAT SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA ( ÚJ HELYEN ^ a az Ingatlankezelő Vállalat telephelyén. Salgótarján, Bajcsy-Zs, út 40. Bejárat az új 21-es-rSl. ll&Krtr ée-WJtiátA Telefon: 16-547. Segítség a cukorbetegeknek Ingyenesen átállítják a D-CONT készülékeket A Nógrád Megyei Diabetes Egyesület vezetőségi ülésén úgy döntött, hogy minden cu­korbetegségben szenvedő em­bert érintő akciót szervez. Segí­tenek mindenkinek - függetle­nül attól, tagjai-e az egyesület­nek avagy sem. A cukorbetegek többsége ugyanis rendelkezik az azonnali vércukor meghatározásra al­kalmas D-CONT készülékkel. Ezekhez a készülékekhez ezi- dáig külföldről beszerzett úgy­nevezett Dextrostrix reagens csíkok voltak használatosak, amelyek — összefüggésben a gyógyszeráremelésekkel egyre drágábbak lesznek és be­szerzésük korlátozása is vár­ható. A közelmúltban viszont - el­fogadható áron - magyar gyártmányú reagensek jelentek meg a piacon, ám használatuk­hoz a D-CONT készülékeket át kell „kalibrálni”. A készülékek átállításának szervezett lebonyolításához nyújt segítséget a Nógrád Me­gyei Diabetes Egyesület. De­cember 4-ig Salgótarjánban, a Rákóczi út 13-ban a TESZ székházában szerdai fogadó­napjukon délután kettőtől fél ötig átveszik a készülékeket. Ezek után budapesti szakembe­rekkel átállítatják — mindenki számára ingyenesen — a készü­lékeket. Ezáltal már lehetővé válik a könnyebben beszerez­hető és olcsóbb magyar reagens csíkok használata is.-s-n­Pályázat • Balassagyarmat. Az önkor­mányzat kulturális tevékenysé­get folytató egyének és csopor­tok egyszeri, vissza nem térí­tendő anyagi támogatásra hirde­tett pályázatot, amelyeket a polgármesteri hivatal titkársá­gára lehet benyújtani. A kérel­mekről december 10-ig dönt a képviselő-testület szakmai bi­zottsága. Lottó nyerőszámok: 28, 39, 55, 68, 71 Több, mint kerékpár... • Bátonyterenye. Nagyon el­szaporodtak nálunk a a kerék­párlopások - írja szerkesztősé­günkhöz eljuttatott levelében Kiss Miklósné, aki a Honvéd út 29. szám alatt lakik. Pár napja a fia zöld színű biciklijét vitték el a kisterenyei autósbolt elől. Az eset a családot nem elsősorban az anyagi veszteség miatt súj­totta le, hanem mert ezzel a két éve elhunyt családfő emlékéhez fűződő, s így számukra felbe­csülhetetlenül értékes tárgytól fosztották meg. A károsultak azért még reménykednek. . . Válságövezet nem alkalmas megyeszékhelynek! Dr.Németh György és dr. Bilecz Endre nyilatkozata lapunknak Balassagyarmat város ön- kormányzatának legutóbbi képviselőtestületi ülésén egyetlen ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül elfogadták azt a határozatot, amely sze­rint Nógrád megye székhelyét Salgótarjánból Balassagyar­matra kell átteni. Az erről szóló dokumentum kivonatat csütörtöki lapszámunkban közöltük. Lapunk közvetlenül a megyei közgyűlés e heti ülése előtt, ahol ez a kérdés is szerepelt, kért nyilatkozatot dr. Németh Györgytől, Balassagyarmat polgármesterétől és dr.Bilecz Endre országgyűlési képviselő­től. Elsőként arra a kérdésre kaptunk választ a polgármester­től, hogy mit jelent a városnak a tervbe vett megyeszékhely-vál­toztatás? — Nem városi - ennél jóval összetettebb ügy, hogy elkerül­jön-e a megyeszékhely Salgó­tarjánból. Ez tehát nem „balas­sagyarmati kérdés”, még akkor sem, ha felvethető, hogy a vál­tozással a város kedvezőbb helyzetbe kerül. Mégis, hangsú­lyozni kell, hogy miközben a város vezetése bizonyos rizikót vállal a döntéssel-változással, egyben kötelessége is élni a le­hetőségekkel, azonban nem gondolhat csak magára. A me­gye más városainak érdekeit is figyelembe kell vennie. Közismert, hogyan történt 1950-ben a megyeszékhely át­helyezése Salgótarjánba. Azt a változást az emberek pusztán politikai-ideológiai lépésként élték meg és ezt több évtizeden át objektiven is megszenvedték. Úgy is, hogy a rendszer pro és kontra, itt és ott, bizonyítani akarta a döntés helyességét gazdasági, ipari, szellemi olda­lakról egyaránt. Ez megtörtént, A legutóbbi időkig a megye és Salgótarján ugyanazt jelentette. Ma ezzel szemben mit látunk? Balassa­gyarmat elszenvedve az évtize­des sérelmeket és ugyanezeket több generáción át hordozva is - most jogosan követeli vissza a városnak azt, amit politikai-ha­talmi erővel tőle elvettek. Mégsem pusztán szubjektív követelésről beszélünk, mert időközben gazdaságilag, szociá­lisan és minden más módon a korábbi kedvezményezett Sal­gótarján és térsége teljes csődbe került. Itt következik a város fe­lelőssége - mindent megtenni azért, hogy legalább konszoli­dált legyen, ez Salgótarjánról azért sem mondható el, mert tisztán alkotmányi kérdésként kezelte az MSZMP kongresszu­sának megtartását például, hol­ott senki nem láthatta előre, mi­lyen életveszélyes helyzetet je­lenthet a kongresszus helybeli megtartása. A súlyos válsághelyzetben lévő megyeszékhely most azzal a veszéllyel is „kecsegtet”, hogy újabb jogokat kezd majd éppen emiatt követelni magá­nak és ebben partnerei is lesz­nek. Az utóbbi negyedév bizo­nyítja, hogy a megye és vele Ba­lassagyarmat, lépéskényszerben van! Hónapok alatt dőlnek el sorskérdések. Az például, hogy milyen va­gyont kapnak majd az önkor­mányzatok és az is, hogy mi­lyen gazdálkodásba kénysze- (Foly tat ás a 3. oldalon) A disznó, az energia és a banki kamat Nógrádban is drágább a hús „Egyes” húsipari cégek, saját hatáskörükben megemelik a hús árát - adta hírül a napokban a sajtó, ám azt nem részletezték, hogy pontosan mely területeket is érinti ez az intézkedés. Sőt inkább azt lehetett olvasni, hogy a húsár emelés az egyes vállalatokra van bízva. Ezért éreztük szükségét annak utána­járni, hogy mi a helyzet Nógrád jelentősebb húsfeldolgozó gaz­dasági egységeinél. Frink Ferenc a Karancshús igazgatója a következő tájékoz­tatást adta: — November 11 —tői meg­emelkedett termékeink ára - mondta a vállalat vezetője. A hús nálunk tíz százalékkal lett drágább és az egyes készítmé­nyek is többe kerülnek - első­sorban azok, melyek keresettek, illetve, amelyek színhús fel- használásával készülnek. Ez esetekben viszont az áremelés átlagosan mindössze egy száza­lékos. Ezen persze azt kell ér­teni, hogy van ami olcsóbb lett és van ami több mint egy száza­lékkal drágult. — Nem is olyan régen volt az úgynevezett húsakció, amelynek során olcsóbban lehetett húst vásárolni. Most mi indokolja az áremelést? — A húsipar 1990 januárja óta nem emelt árat, miközben értelemszerűen nőttek a mi kia­dásaink is. Rendkívül drága lett a sertés felvásárlási ára. Míg a nyár folyamán 50 forint alatt volt, mostanra 67-68 forintra nőtt. A nagyüzemi sertések ára 60-64 forintról 70-76 forintra ugrott. Ehhez járult még az energia, az ipari termékek árá­nak növekedése, a banki kama­tok jelentős emelkedése. — A húsipar azt mondja, ma­gas a felvásárlási ár, a termelők pedig azt állítják, kiadásaikhoz képest alacsony. Kinek van igaza? Mi a megoldás? — A termelőknek a maguk szempontjából igazuk van, va­lóban nőttek az ő kiadásaik is. A megoldást az infláció visszaszo­rítása jelentené, mert nekünk fenn kell tartanunk a géppar­kunkat, meg kell vennünk az ipari termékeket, az energiát, s ha ezeknek nő az ára, nőnek a mi kiadásaink. Ezért kell fel­emelni a hús árát is. A Penomah balassagyarmati gyáregységének vezetője, Ko­vács Ernő a fentiekhez hasonló módon tájékoztatta a kérdésről lapunkat. Ok is emeltek árat november 11—étől, de csak a sertés tőkehús lett drágább - ugyancsak 10 százalékkal - a készítmények ára nem válto­zott. Az áremelés okai ugyan­azok. — A megnövekedett kiadáso­kat törvényszerűen a fogyasz­tókra kell hárítani? — kérdez­tük Kovács Ernőt. — A nyersanyagköltség a fogyasztói ár 90 százalékát teszi ki - válaszolta. Az egyéb költ­ségeket nagy nehézségek árán talán ki tudnánk gazdálkodni, a magasabb felvásárlási árat azonban kénytelenek vagyunk a fogyasztókra hárítani. Egysze­rűen nincs más lehetőségünk. — Ozsvárt — Tulajdonrész A tervek szerint hamarosan új lehetőséget kaphatnak a dol­gozók, hogy tulajdonrészt sze­rezzenek a vállalatuk vagyoná- ból.Ennek részleteiről tárgyalt az Érdekegyeztető Tanács. Ha a dolgozók többsége úgy dönt. és a tulajdonosok és a tagok hozzá­járulnak, a munkavállalók együttesen szerezhetik meg a részvények egy részét. Jól áll a FESS ruha Jánosakna. A nehéz piaci körülmények kozott is jól helytáll a FESS ruhagyár. Termékeik a nyugati piacokon még mindig ver­senyképesek. A német érdekeltségű Bogner cég részére készülő egyik terméket Oravecz Katalin mutatja be, s Hábel Tiborné meós ellenőrzi. -Gvurkó felv.­A fellendülésre még várni kell A magyar gazdaság 1991. évi folyamatait egyszerre jellemzik a válság mélyülésére és a kon­szolidációra, a gyorsuló alkal­mazkodásra való törekvések. Ezt állapítja meg a Konjunk­túra-, Piackutató és Informati­kai Intézet Rt. legutóbbi jelen­tése. A tanulmány rámutat: mi­közben súlyosbodik a recesszió, a növekvő költségvetési deficit ellenére is szilárdul a belső és külső pénzügyi egyensúly. A keleti piacok további erőteljes beszűkülése miatt jelentősen esik vissza a termelés, eközben- s részben éppen ezek hatására- látványosan növekszik a nyu­gati export. A belföldi felhasználás csök­ken, az import mégis erőtelje­sen nő. Az infláció gyorsul az elmúlt évhez viszonyítva, a megtakarítási hajlandóság azonban váratlan mértékben fo­kozódik. Az áruforgalmi mérleg romlik, viszont a folyó fizetési mérleg javul. A hazai beruházá­sok továbbra is erősen visszaes­nek, ám a külföldi tőkebeáram­lás számottevően bővül. Imponáló gyorsasággal épül­nek ki a piacgazdaság alapvető intézményei, de főként a pénz­ügyek vagy a tulajdonviszo­nyok területén. Ilyen a jegy- banktörvény, pénzintézeti tör­vény, koncessziós törvény. Az áru- és szolgáltatáspiacok, kü­lönösen a nagybani piacok - le­gyen szó akár a nyersanyagok­ról. akár a fogyasztási cikkek­ről, a mezőgazdasági termékek­ről vagy alapvető szolgáltatá­sokról -, viszont régi formájuk­ban inkább leépülőben vannak, s egyelőre nem lép helyükbe más. A kedvező folyamatok rendkívül törékenyek. Magyarország számokban A KSH szerint az első három negyedévben az ipari termelés 16,6 százalékkal csökkent. A nagyobb vállala­tok termelése a harmadik negyedévben 23,8 százalékkal, ezen belül szeptemberben 26,3 százalékkal esett vissza. E tendencia folytatódására utalnak a negyedik negyedévi rendelésállomány adatok is, amelyek a 300 főnél többet foglalkoztató vállalatok körében például 37,2 százalékkal maradnak el az egy évvel korábbitól. Mindez a kisvállal­kozások adataival együtt értendő. Ezt azért fontos lesszö­gezni, mert az utóbbi időben gyakran érte az a vád a hiva­talt, hogy az adatok összeállításánál, elemzésénél figyel­men kívül hagyja a kisvállalkozói kört. Az 50 főnél ki­sebb létszámmal működő gazdálkodók termelésének emelkedése - kis súlyánál fogva - csak mérsékelni tudja a nagyobb vállalatok termeléscsökkenését. A külföldi tőke befektetési hajlandósága az év első fel­ében nem csökkent. A létminimum alatt élőkről csak becslések vannak:számuk egymillió körül van. Az AS-M és az Uj Nógrád karácsonyi December 5-én 24 oldalas mellékletet jelentetünk meg, ahol hirdetési tarifánkból 50 árengedményt adunk! VLEGYEN JELEN ÖN IS!/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents