Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

1991. november 14., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 Akció a jég alatt Csabai Zoltán a lángossütő üzletben Kétcentis jégtakaró borítja a festői környezetű, kis hegyi ta­vat. Partján egy alacsony, szőke fiatalember - kisszámú, de lel­kes közönsége őszinte bámula­tára, tetőtől—talpig búvárfelsze­relésben - merüléshez készülő­dik. Mindenki borzong, de nem csupán a jeges víz, s az azt ép­pen feltörni induló elszánt fiú láttán: egy rendőrségi keresőak­ció közeledik itt a befejezésé­hez. A békés tavacska partkö­zeli részeit Csabai Zoltán szé- csényi könnyűbúvár kutatja át abban a reményben, hogy mégis ráakad az egy éve eltűnt mátra- almási asszony tetemére. A búvár két lépés után eltű­nik szem elől. Aztán már csak a parton rögzített kötél mozgásá­ból lehet sejteni, hol jár. Ne­gyedóra múlva vége az akció­nak, Csabai Zoltán és társa ele­get tettek megbízatásuknak, bár a tó fenekén csak elveszített horgászkellékeket találtak. Csabai Zolit nem sokkal ez­után Szécsény központjában egy lángossütő üzletben láttam, amint buzgón formálta a nyers tésztát. Mellette édesapja dol­gozott, forró olajba rakta a lán- gost, majd piros-ropogósra sütve szaporán tovább adta a várakozó vevőknek. — Tehát a búvárnak a lán- gossütés ad kenyeret... — Csak részben. Ugyanis a tanult szakmám fodrász, ezt mellékállásban csinálom - hangzik a pontosítás. Pár éve egészen más tervek foglalkoztatták, a megvalósítá­sukhoz először sziklamászást kellett tanulnia . . . — Belgiumba készültem egy pásztói csapattal magaslati munkára. Az utazásból azonban sajnos semmi nem lett, persze ez nem rajtunk múlott - mondja a fiatalember. A hegymászás nem is csábí­totta el a víztől, a búvárkodás maradt az igazi hobbija. Csabai Zoltán tagja annak a négyfős csapatnak, amely nemrégiben a szuhai tavat átkutatta. Életében először vett részt mentőakció­ban. Mihalik-Rigó Sikerült megtudnunk Bérbe vette a volt alkalmazott Nógrád. Korábban többször kerestük a Börzsöny Áfész el­nökét, hogy választ kapjunk Nógrád község lakóit érintő kérdésre: Mi az oka annak, hogy a viszonylag rendbetett szeszfőzde nem működik fo­lyamatosan, meddig kell a helybeli lakosoknak a borsosbe- rényi szeszfőzdében főzetni? — Informáltam a község polgármesteri hivatalát, hogy a szeszfőzde vezetését Romhányi József vállalta el, aki korábban alkalmazottként dolgozott ott. A vele kötött megállapodás sze­rint öt évre bérbe vette a főzdét, és vállalta, hogy a pénzügyőr­ség előírásainak megfelelően átalakíttatja. Az ehhez szüksé­ges anyagot az áfész biztosítja. A kivitelezést abérlő vállalta magára. A bérleti díjat a termelt hektolitert szeszfok után fizeti majd a bérlő - tájékoztatott Demus István elnök. Forog az óriáskerék Készül a Madách dokumentumok új kötete Dr. A. Varga Lászlóval, a Nógrád Megyei Levéltár igaz­gatójával ezúttal a Madách Imre dokumentumok gyűjtésével és közreadásával kapcsolatos kér­désekről beszélgetünk Salgótar­jánban. — Az érdeklődők előtt köz­ismert, hogy a levéltári Madách Imre dokumentumok kutatásá­val és publikálásával össze­függő tevékenység viszonylag hosszabb idő óta folyik me­gyénkben. Most újabb doku­mentumkötet megjelentetését tervezik. Mielőtt erről részlete­sebben beszélnénk, ejtsünk szót a közvetlen előzményekről. — A Madách dokumentu­mok gyűjtésének valójában hosszú múltja van, ennek a fo­lyamatnak a részletezése e ter­jedelmi keretek között nem le­hetséges, bár természetesen nem lenne tanúlság nélkül való. Ehelyett csak a közvetlen előz­ményre emlékeztessünk. A le­véltári Madách dokumentumok fölkutatásának és összeállításá­nak munkáját még dr. Schnei­der Miklós igazgató szorgal­mazta és kezdte el. Az első megyei levéltári do­kumentumkötet Összeállítása dr. Leblancné Kelemen Mária ne­véhez fűződik. „Madách Imre dokumentumok a Nógrád me­gyei Levéltárban” címmel 1984-ben látott napvilágot az ő összeállításában Salgótarjánban az első vaskos kötet a levéltár kiadványaként az „Adatok és források a Nógrád megyei Le­véltárból" sorozat tizenharma­dik köteteként. Már ennek Be­vezetőjében utalás történik arra, hogy — amint írják —: „Jelen anyaggyűjtésünk szigorú körül­határolása, a parttalan lehetősé­gek „megzabolázása” egyben a további kutatási lehetőségeket is felvillantja. Egy élő megyei levéltárban az iratanyag újabb rendezése, átrendezése addig nem ismert iratok előkerülését teszi, teheti lehetővé egy pilla­natnyilag lezártnak ítélt témá­ban is, pl. jelen esetben a Ma­dách Imrére vonatkozó doku­mentumokat illetően.” Az 1984-es kötet tehát mintegy a további kutatás kiindulópontja­ként is fölfogható. — Ha jól értem, a készülő második kötet anyaga azon do­kumentumokból áll majd, ame­lyeket az eltelt időben gyűjtöt­tek, szélesebb kutatási terv alap­ján, kiterjesztve ezt a munkát más közgyűjteményekre is. — Ezt a munkát is dr. Leb­lancné Kelemen Mária végezte, aki az előző, valamint a most készülő kötetet is összeállította. A levéltárunkon kívül a megye múzeumai, a balassagyarmati helytörténeti gyűjtemény, to­vábbá a győri Xantus János Múzeum (itt van dr. Szabó Jó­zsef Nógrádból elkerült Ma- dách-gyűjteménye). a Hadtör­téneti Inézet és Levéltár, az Or­szágos Levéltár, az MTA könyvtára és kézirattára (itt fő­leg a Madách család iratanyaga található), az Országos Széche­nyi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Békés, Csongrád, Tolna, Hajdu-Bihar megyei, va­lamint néhány szlovákiai levél­tár által őrzött dokumentumok­ból áll össze ez a kötet. Egyébként az első kötet 293, ez mostani, második 305 do­kumentumot tartalmaz majd. — Ki támogatja ezt a mun­kát? — Magát a kutatást és a kia­dás előkészítését a nyomdáig eddig 740 ezer forinttal támo­gatta a Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántar­tása és'kiadása kutatási főirány programtanácsa elnevezésű alap 1988-tól. ígéret van tőlük további összegre is, de ez egye­lőre nem biztos. A támogatás feltétele az volt, hogy 1992 de­cember 31-ig meg kell jelennie a kötetnek, amelynek rendszer- gazdája a Nógrád Megyei Le­véltár. — Kik vesznek részt a kötet létrehozásában? — Mint már említettem, a feltáró munkát és az összeállí­tást dr. Leblancné Kelemen Má­ria végzi, s én vagyok a'szer­kesztő. A német szövegek átírá­sát és fordítását Rákóczi Kata­lin, a latin szövegek fordítását Oborni Teréz, a német szöve­gek lektorálását Mollay Károly professzor, az egész kötet lekto­rálását dr. Kerényi Ferenc cím­zetes egyetemi docens végzi. Ezzel párhuzamosan készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban a József Attila kéziratkatalógus, ugyanilyen szerkezetben, a fel­táró munkának mintegy „mel­léktermékeként” jelenik ineg még idén a múzeum kiadásában a Madách kéziratkatalógus. A mi dokumentumkötetünk első­sorban nem a szépírót. hanem a közéleti embert, a politikust, a földbirtokost mutatja be. A szé­píró a kéziratkatalógusban jele­nik majd meg. A dokumentumok nyomán árnyaltabb kép alakulhat ki Ma­dách Imréről. —mér Salgótarján után Párizsban Claire Szilard tárlata a Magyar Intézetben Claire Szilard izraeli festő­művész kiállítása Nógrád me­gye kulturális életének kiemel­kedő eseménye volt a közel­múltban Salgótarjánban. A vi­lágszerte ismert művész előtte a Szombathelyi Képtárban mu­tatta be legújabb alkotásait, amelyek egy részét Magyaror­szágon készítette. A salgótar­jáni tárlat közönsége a többi kö­zött örömmel fedezhette föl azokat a műveket is a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyv­tárban, amelyek a Világörökség részét jelentő Hollókő-Ófalu- ban születtek, s az itteni embe­reket mutatták be. Claire Szilard újabb, nagy­szabású kiállítása a napokban nyílt meg Párizsban. A tárlat­nak, a Magyar Intézet adott ott­hont. A kiállított művek között franciaországi, magyarországi és izraeli ihletésű alkotások vár­ják az érdeklődőket. Ez a kitűnő válogatás egyúttal a művész tisztelgését is kifejezi e három ország közönsége előtt. Claire Szilard Izraelen kívül Párizsban és újabban Budapesten is mű­termet tart fenn, s e helyeken rendszeresen hosszab alkotói időt tölt el. A salgótarjáni kiállítás idején látott napvilágot, s most Párizs­ban is kapható Bayer Ilona-Kra- tochwill Mimi Claire Szilard című francia és magyar nyelvű monográfiája, illetve reprezen­tatív albuma Budapesten, amely a művész eddigi életútjának és életművének legteljesebb ösz- szefoglalása. A kötet előszavát Kabdebo Lóránt írta, a művész életéről, munkásságáról szóló tanulmányok szerzői közé tar­tozik Bayer Ilona. Keddar Dórit és Kratochwill Mimi. A színes és fekete-fehér felvételeket is­meretlen fényképészek és a művésznő, valamint Ács Irén, Ruska Judit és Norbert Segal készítették. A gazdag dokumen­tációs anyagot Kratochwill Mimi állította össze. Claire Szilard a képzőművé­szet több ágában is jelentős életművet hozott létre. Nem­csak festményei, akvarelljei, rajzai, hanem ólomkeretes, szí­nes üvegablakai és fémszobrai is elismertek. (bte) Kiállítás a galériában • Salgótarján. A Képcsarnok Rákóczi ut 13 szám alatti Cso- hány Kálmán Galériájában no­vember 14-én, csütörtökön dél­után 5 órakor nyílik Kováts Nagy Ira festőművész tárlata. Megnyitót mond Bódi Tóth Elemér költő. A kiállítás no­vember 23-ig várja látogatóit. POFOSZ-gyülés 9 Nagybátony. November 15-én, pénteken délelőtt 10 óra­kor tartják a POFOSZ megyei nagygyűlését Nagybátonyban a városgazdálkodási vállalat ta­nácstermében. A szervezők ez­úton is hívják minden bajtársu­kat a találkozóra. Önkéntes faluszépítés • Felső petény. A település la­kói a tervek szerinra kijelölt te­rületen felállítják a mindenki karácsonyfáját, a községi és a nemzeti zászlók tartóit. A park­ban négy nemesfát ültetnek el, a környezethez illő törpe tujákkal teszik még kellemesebbé lakó­helyüket. Azzal számolnak, hogy karácsony táján felavatják a hősi emlékművet. Díszmadár kiállítás 9 Bátonyterenye. A legsike­resebb tenyésztők mutatkoznak be a hét végén, november 16-án és 17-én az Ady Endre Műve­lődési Központban a megyei egyesület által megrendezendő díszmadár kiállításon. Az ér­deklődők mindkét napon 9-től 17 óráig tekinthetik meg. Tárlatmegnyitó • Salgótarján. A városi ön- kormányzat és a Nógrádi Törté­neti Múzeum rendezésében no­vember 16-án, szombaton 11 órakor a múzeumban megnyílik a 21. Salgótarjáni Tárlat. Meg­nyitót mond és a díjakat átadja dr. Oravecz Péter a Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal jegyzője. Közreműködik a Salgótarjáni Fúvósötös. Közmeghallgatás • Salgótarján. November 28-án, csütörtökön délután 14-től 17 óráig közmeghallga­tást rendeznek a városháza első emeleti nagytermében. Az ér­deklődők találkozhatnak az ön- kormányzat tisztségviselőivel, és meghallgathatják Detre Jenő értékelését az önkormányzat egyéves tevékenységéről. Magányosok tornya Salgótarján centrumában (ivurkó Péter képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents