Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

2 imnzEi HAZAI KÖRKÉP— KÜLFÖLD 1991. OKTÓBER 2., SZERDA Kérdőjelek Nyitva a kapu? ÍFEB) a korábbi párizsi vétó visszavonása után kézzelfoghatóbb közelségbe került a három kelet- és közép-európai ország társulási megállapodásának ügye az Európai Gazdasági Közösséggel. Elvileg akár már november végére kidolgozhatok a Magyarországgal, Cseh­szlovákiával és Lengyelországgal kötendő szerződések — derült ki végre a Tizenkettek hét eleji brüsszeli tanácskozása után. Elvileg? Vagyis még most sem bizonyos, hogy kitárul az a kapu, amely az oly sokszor emlegetett Európa-házba vezet? Az óvatosság indokoltnak látszik, mivel az eddigi kényes kérdések (agrár- és textilkivitel) mellett számos vitás ügybe akadhatunk még bele, a munkaerő vándorlásától a vámok lebontásának ütemezéséig. Lebecsülhető gondok ezek? A vasárnapi nagy párizsi paraszttüntetés is megmutatja, hogy a nyugati kormányok nem felejthetik el, hol húzódik belpolitikai tehervállalási lehetőségeik határa. A magyarok, lengyelek és cseh-szlovákok hármas társulása, gazdasági és politikai stabilitásuk segítése fontos cél, ám visszatérő kérdés, mikor milyen engedményekre hajlandó ezért Brüsszel. S ne felejtsük azt sem, az EK-szerződés előnyöket hoz, de fel kell készülnünk áldozatokra, súlyos gazdasági kihatásokra is. Az Európa-ház kapuján meglehet, rózsa virít — ám tüskéivel együtt... Szegő Gábor Elnapolták a vagyonelszámoltatást (Folytatás az 1. oldalról) Megkezdték az elmúlt rend­szerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatá­sáról szóló, 1990-ben elfogadott törvény módosítását célzó tör­vényjavaslat általános vitáját. Az éles hangú hozzászólások után Jánosi György, a szocialista frakció nevében azt kérte, hogy a benyújtott módosító javaslatokra tekintettel a T. Ház napolja el az általános vitát a benyújtott törvé­nyjavaslatról. Ennek a kérésnek az elnöklő Szűrös Mátyás javas­latára a képviselők eleget is tet­tek. A törvényhozás elfogadta azt a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a Hungalu Rt. állami köl­csöntartozását átválthassa rész­vénnyé. Az Országgyűlés este egyhan­gú szavazással elfogadta az idei költségvetés és az államháztartá­si törvény módosítására vonatko­zó javaslatot, amelynek értelmé­ben októberben kiegészítő támo­gatást kapnak az energiaár-eme­lés részleges kompenzálására az alacsony nyugdíjban, nyugdíj- szerű rendszeres szociális ellátás­ban és a családi pótlékban része­sülők. A befektetési alapokról szóló törvényjavaslat folytatódó általá­nos vitájában már egyetlen kép­viselő sem jelezte hozzászólási szándékát. Az elnöklő Dombach Alajos ezért a vitát lezárta. A tervezetet szavazással részletes vitára bocsátották. Az Országgyűlés jövő hétfőn folytatja plenáris munkáját. (MTI) Katonák ultimátuma Belgrád. (MTI) A jugoszláv hadsereg súlyos szankciókkal fenyegette meg Horvátországot, amennyiben a horvát fegyveres alakulatok nem fejezik be a szö­vetségi hadsereg laktanyái és egységei elleni támadásaikat. A katonai vezetés figyelmezteti a horvát elnököt, hogy a hadsereget ért minden támadásra létfontos­ságú horvát érdekeltségek meg­semmisítésével válaszol a hadse­reg. Francia— csehszlovák szerződés Párizs. (MTI) Francia— csehszlovák egyetértési és barát­sági szerződést írt alá kedden Párizsban a két ország elnöke, Francois Mitterrand és Václav Havel. Francia részről Csehszlo­vákiának is támogatást ígérnek ahhoz, hogy társulási szerződést köthessen az Európai Közösség­gel, majd megfelelő időben annak teljes jogú tagjává válhas­son. Szovjet hadsereg Moszkva. (MTI) A szovjet hadsereg létszámát 1994 végéig 2—2,5 millió fővel, azaz több, mint a felére csökkentik —jelen­tette be kedden Pavel Gracsov tá­bornok, a szovjet védelmi mi­niszter első helyettese. „A kisebbségi megsértése nem lehet belügy” Antall József beszédet mondott az ENSZ-ben Századunk tanulsága, hogy a bolsevik és a náci diktatúrákkal szembeni tehetetlenséget nemze­dékek szenvedték meg — hang­súlyozta Antall József az ENSZ közgyűlésén. A magyar minisz­terelnök kedden mondott beszé­det a világszervezetben, s nagy nyomatékkai szólt arról, hogy Magyarország mind Jugoszláviá­ban, mind másutt nemzetközi eszközökkel is kiáll majd a ma­gyar kisebbségek védelmében. Antall József beszélt arról, hogy 1956-ban a szabad világ és az ENSZ — a hidegháborús szembenállás miatt — az erköl­csi-politikai támogatáson túl nem tudott tevőleges segítséget adni a magyar forradalomnak. Egyúttal köszönetét mondott azoknak, akik 1956 őszétől évekig dolgoz­tak, hogy a világ elé tárják e forradalom igazát. A kormányfő rámutatott: nincs olyan reálpolitika, amely felmen­tene egy nemzedéket attól, hogy bizonyos alapvető politikai és erkölcsi normákat megtartson — mert, ha a totális rendszerrel szemben nem lépnek fel időben — százak helyett milliók pusztul­nak el, ez a XX. század tanulsága. A vezető hatalmak felelősség- érzete újszerű megnyilvánulásá­nak nevezte és üdvözölte ezután Antall József az amerikai elnök közelmúltban tett javaslatát a fegyverzetcsökkentésre. A mi­niszterelnök a szovjet választ is biztatónak tartotta. A kormányfő méltatta a bevált európai struktúrák, a NATO, az Európai Közösség, az Európa Tanács jelentőségét, majd rámu­tatott: a szabad Európa megte­remtésének ígéretes folyamatát alapjában veszélyeztetik az olyan konfliktusok, mint a jugoszláviai, ahol a kommunista-nacionalista diktatúra erői, amelyek még ném szenvedtek teljes vereséget, szembekerültek a demokrácia híveivel, ahol a nemzeti és ki­sebbségi autonómiára irányuló jogos igényeket elfojtják. Antall József leszögezte, elengedhetet­len, hogy a tagköztársaságok mellett az albán és a magyar, valamint más érintett etnikai közösségeket is bevonják a konf­liktus rendezésébe, vegyék figye­lembe jogos követeléseiket. A magyar miniszterelnök leszögez­te: Magyarország határozott állá­spontja az, hogy a kisebbségi jogok megsértése nem képezheti egy ország belügyét. A magyar népesség egyharmada hét évtize­de országunk határain kívül él, Magyarország nem fog tétovázni, hogy a kisebbségi jogok megsér­tése esetén nemzetközi fórumo­kat is igénybe vegyen — mondta Antall József. A miniszterelnök végezetül támogatta azt a javaslatot, hogy helyezzék hatályon kívül az ENSZ 1975-ben hozott, a cioniz­must elítélő határozatát. A szeretet nem görögtűz! (Folytatás az I. oldalról) Mint később kiderült ő az Országos Nyugdíjas Szövetség választmányi tagja és így tájé­koztatást kaphattam tőle az idő­seket legjobban foglalkoztató kérdésekről: — Mit jelent önöknek ez a nap? — Nagyon örülünk annak, hogy végre nemzetközileg is megemlékeznek rólunk. Bár ez nem oldja meg a problémáinkat. — Mit ért ezalatt? — Legégetőbb most az ener­giaárak megfizetése. Hiszen a nyugdíjból nem lehet kifizetni ezeket a horibilis összegeket. S még egy, hogy ne csak a családtól kapjunk szeretetet, hanem a tár­sadalomtól is, mert a szavak szé­pek, de akkor igazi, ha tettek is követik. Szeli A külföldiek munka- vállalásának szigorítása Néhány héten belül új jogi sza­bályozás szerint vállalhatnak mun­kát a külföldiek Magyarországon. Egy munkaügyi, illetve belügymi­niszteri rendelet, valamint egy kormányrendelet módosítása szerez érvényt a szigorításnak. A munkavállalási engedélyt a külföldit alkalmazó munkáltatónak kell majd beszereznie, a fővárosi, vagy az adott megyei munkaügyi központtól. így ellenőrizhető lesz többek között az is, hogy mennyire valós, s nem fiktív munkahelyen kíván elhelyezkedni a külföldi. A munkaügyi központok az adott szakmában tapasztalható munka­nélküliség, a jelentkező szakképe­sítése és más szempontok alapján mérlegelik az engedély kiadását. A munkavállalási engedély megadását követően az illető or­szágban munkavállalási vízumért folyamodhat a külföldi a magyar képviselethez. Csak e dokumentum birtokában vállalhatja el a munkát Magyarországon. A harmadik rendelkezés, a kor­mányrendelet módosítása a végre­hajtás megfelelő ellenőrzéséhez, a szankcionáláshoz adja meg a felté­teleket. Akik engedély nélkül alkal­maznak például külföldi munkavál­lalót, a havi munkabér kétszeresét kell majd befizetniük a foglalkoz­tatási alapba. Baleset a belvárosban Salgótarján belterületén, a 21- es főúton, a Balassi Bálint könyv­tár előtti útszakaszon október 1- én, 13 óra 55 perckor T. T. G. helybeli lakos a tulajdonát képe­ző személygépkocsijával Zagy­vapálfalva felé haladva elütötte a neki balról érkező, az úttesten áthaladó gyalogost, dr. B. R.-né salgótarjáni lakost, akit súlyos sérülésekkel szállítottak a kór­házba. Gyógynövények belföldre és exportra (Folytatás az 1. oldalról) Ezekben a napokban a majo­ránnát, a bazsalikomot, a kakukk­füvet, a csipkebogyót szárítjuk, illetve dolgozzák fel. Egyébként hozzávetőlegesen negyvenötén keresik kenyerüket az üzemben, időszakonként felvesznek továb­bi tizenöt-húsz embert. — Igyekszünk igazodni a vásárlók igényéhez — mondta Varga István. — Korábban csak nagy kiszerelésben forgalmaztuk termékeinket, újabban viszont már tasakoljuk is az egyfajta, szaknyelven: monoteát. Amelye­ket aztán drogériákban, patikák­ban árusítanak. (kolaj) Csökkent az infláció növekedési üteme Az egyesülő Európában nincsenek ellentétek a nemzeti identitások között Beszélgetés Habsburg Ottóval Szabad repülniük Manama. (MTI) Az iraki kormány — többszöri huzavona után — végérvényesen engedé­lyezte ENSZ-helikopterek igény- bevételét az iraki rakétatámasz­pontok ellenőrzéséhez —- jelen­tette a Reuter brit hírügynökség. EK-tárgyalás Bulgáriával Brüsszel. (MTI) A közös piaci államok külügyminiszterei ked­den elhatározták, hogy tárgyalni kezdenek Bulgáriával az Európai Közösséghez való társulásáról, Romániával kapcsolatban vi­szont egyelőre elvetették ennek gondolatát — jelentette az AFP Brüsszelből. Újabb garancia Washington. (MTI) George Bush amerikai elnök keddi dön­tése következtében a Szovjetunió keddtől fogva, azonnal elérhe­tően, újabb 585 millió dolláros amerikai hitelgaranciával rendel­kezik élelmiszervásárlásra — jelentette a Reuter és az AP-DJ. A legfrissebb árfelmérési sta­tisztikák szerint tovább csökken az infláció növekedésének üte­me. Augusztusban a KSH mind­össze 0,2 százalékos áremelke­dést regisztrált, ami lényegében stagnálást jelez. A KSH adatai szerint az idén januárban még 7,5 százalékkal nőtt az infláció az előző hónap­hoz képest, februárban 4,4, már­ciusban 3,5, áprilisban 2,4, má­jusban 2,2, júniusban 2,1, július­ban pedig 0,9 százalékkal emel­kedtek az árak. Az augusztusi minimális árszintnövekedésben meghatározó szerepe volt a A Legfelsőbb Bíróságon ked­den az ügyvédek védőbeszédei­vel folytatódott a törökbálinti zendülő katonák hétfőn megkez­dett fellebbezési tárgyalása. A vádlottak védői különböző szempontok és jogi érvek alapján egybehangzóan állították: a fel­derített történeti tényállás alapján nem állapítható meg zendülés. Álláspontjuk szerint a vádlottak szezonális zöldség-gyümölcsfé­lék árcsökkenésének, illetve a nyár végi ruházati vásárnak. Figyelemre méltó, hogy a fű­tés, a háztartási energia ára az elmúlt év augusztusához képest majdnem 100 százalékkal meg­drágult. Az iparcikkeknél 41,9, a szolgáltatásoknál 45,4, a ruházati termékeknél pedig 31,9 százalé­kos az áremelkedés, míg az élel­miszereknél „csak” 17,2 százalé­kos. Ez pedig az átlagos 34,2 szá­zalékos áremelkedésnél jóval alacsonyabb mértéket jelez. (MTI) magatartásának helyes jogi megítélése: parancsmegtagadás, azaz csoportosan elkövetett pa­rancs iránti engedetlenség. Érve­léseik alapján indítványozták a Legfelsőbb Bíróságnak a jogi minősítés megváltoztatását, s erre tekintettel a vádlottak bünte­téseinek enyhítését. A Legfelsőbb Bíróság október 7-én, 10 órakor ítélethirdetéssel folytatja a tárgyalást. (MTI) — Érzi-e Ön, hogy valami­lyen aszimmetria tapasztalha­tó, amennyiben Európa nyugati felén a nemzetállamnak, a nemzeti szuverenitás gyakorla­tának a jelentősége csökkenő­ben van, míg Közép-Európá- ban, Kelet-Európábán, termé­szetesen érthető okokból, a nemzet, a szuverenitás, a nem­zetiség, a klasszikus nemzetál­lam egyre erősebb hangsúlyt kapnak? — Biztos, hogy létezik ez az aszimmetria. Érthető okokból, ahogy Ön is mondotta, jogosan, mert elvégre ezeket az országokat a Szovjetunió gyarmatként kezel­te. Ennek következtében egy egészen természetes reakció léte­zik, de ez a reakció nem hiszem, hogy nagyon hosszú távú lesz. Az európai integráció Magyarország számára gazdasági és politikai szükségszerűség. Az egyes em­berek meg fogják érteni azt, hogy az Európai Közösség nélkül egyszerűen nem tudnak létezni. A közösségbe való belépés előfelté­teleit el kell, hogy fogadják. Magyarországon minden politi­kai tényező részéről megvan az akarat, hogy csatlakozzon a közösséghez. A közösség részé­ről, legalábbis a közösség de­mokratikus erői részéről, teljes a készség, hogy ezeket az országo­kat minél előbb befogadja. — Hogyan látja Ön az Euró­pai Közösség felé tartó Ma­gyarország első szabadon vá­lasztott parlamentjének egy­éves mérlegét, és a kormány egyéves mérlegét? — Nagyon nehéz egyéves mérleget csinálni, mert alapvető változásokról van szó. Az előző rendszer rengeteg bajt okozott, romokat hagyott hátra. A kibon­takozáshoz legalább három-négy év kell. — Bizonyára tapasztalja, hogy komoly szociális feszültsé­gek vannak Magyarországon, ugyanakkor hiányoznak azok az intézményrendszerek, ame­lyekkel ezeket a szociális kérdé­seket kezelnék. Nem félő-e, hogy ebben a helyzetben szélső­ségek nyilvánulnak meg? — Mindenhol mindig van szélsőséges veszély. Ezt látjuk Németországban is, ott is vannak szélsőségek. Én nem tartom a szélsőségeket itt, Magyarorszá­gon egyelőre veszélynek. Ellen­ben, amiben igaza van, az az, hogy itt lassanként a társadalmi szervezeteknek is lépni kell. Én attól tartok, hogy ezt egyes poli­tikusaink még nem látják. Tény, hogy a szakszervezeti kérdésben káosz van. Ezt nagyobb bajnak tartom, mint a pártok ellentéte­leit. — Egy szubjektív jellegű kérdést tennék fel: Önt törté­nelmi örökség, illetve kapcsolat fűzi Ausztriához. Nem titok, sőt, gondolom büszke is rá. Ön német állampolgár és magyar állampolgár és az Európai Parlamentnek a képviselője. Hogyan érzi Ön az identitását? — Nincsenek ellentétek ezek között. Magyarország érdeke Ausztria érdeke, egy időben Németország érdeke. Hála Isten­nek, most Európa egyesül. Euró­pában az érdekek közösek lesz­nek, de minden megtartja nemze­ti saját jellegét. És így több azonosságot is meg lehet élni. „Parancs iránti engedetlenség történt"

Next

/
Thumbnails
Contents