Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

1991. október 5., szombat MAGAZIN 9 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ ## Őszi munkák a kertben Kötött kötött hátán Az egyik legfontosabb őszi munka az elvirágzott egynyári növények eltakarítása, az ágyá­sok talajának átforgatása ásással vagy rotációs kapával. Az őszi talajmüvelés célja, hogy a trá­gyaanyagokat kellően a talajba forgassuk, segítsük a víz jobb behatolását. Ilyenkor kell a fa­gyérzékeny növényeket, növé­nyi részeket földdel, falevéllel, papírral, vagy nádfonattal ta­karni. A tápanyag utánpótlás­hoz legjobb a szervestrágya, de mivel elég drága és nehéz hoz­zájutni, kiválóan alkalmazható a komposzt is. Komposztot mi magunk is készíthetünk a ház körüli szer­ves hulladékokból, lekaszált fű­ből, fahamuból, esetleg csatorna iszapból.A komposzt beérésé- nek ideje a komposztdomb nagyságától és a felhasznált anyagoktól függően köbméte­renként egy—két év. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az egy köbméter komposzt anyaga átlag egy év alatt gyűlik össze, úgy a komposzt három év alatt van kész. A komposztdombot a kert egy félreeső árnyékos ré­szében célszerű elhelyezni. A komposztdomb helyét meg kell tisztítani a gyomoktól, illetve füvektől, körülbelül 2-3 méter hosszban és 1-2 méter széles­ségben. A komposztdombot körbe kell venni legalább 20 centiméter mély árokkal a fölös­leges viz elvezetésére. Az árok­ból kikerülő földet célszerű úgy elhelyezni, hogy az ágyás a szé­lei, vagyis az árok felé lejtsen. Ez azért szükséges, mert a feles­leges víz levegőtlen környezetet teremt és így rothadást idéz elő. A komposzt érése tulajdon­képpen két lépcsőben megy végbe. A rétegezve felrakott komposzt először rövid idő alatt 60 Celsiusfokig melegszik. Ilyenkor az anaerob (oxigén­szegény) környezet a jellemző. A 60 fok hőmérséklet környé­kén elpusztul a bakrétiumflóra, és fokozatosan hülni kezd. Ilyenkor egy átszellőztetéssel aerob (oxigéndus) környezetet teremtve az oxigén kedvelő baktériumok elszaporodásával újra kismértékű hőmérséklet emelkedés mérhető.Ezután fo­kozatosan hül le az ágyás 25 Celsiusfok hőmérsékletre. El kell kerülni a komposzt­domb kiszáradását, vagy túlhe- vülését, ezért rendszeresen lo­csolni kell. (120-150 liter/ négyzetméter), ha az eső ezt meg nem teszi helyettünk. Az öntözést végezhetjük mütrá- gyaoldattal is: 100 liter vízben 2 kiló összetett műtrágyát fe­loldva. A műtrágyaadagolást a baktériumok munkáját segí­tendő kell végezni. A második év már az érés il­letve túlérés időszaka. Ilyenkor már nem kell öntözni, de na­gyon fontos a megfelelő leve­gőztetés mindkét évben. A ki­sebb komposztdombokat átfor­gatással a nagyobbakat szellőz­tető lyukakkal kell levegőztetni. Matuz Gábor kertészüzemmérnök Receptek szőlővel Szőlős sült. Hozzávalók (4 személyre): fél kg sertéshús, 3 fej hagyma, 25 dkg gomba, 4 evőkanál olaj, só, bors, 1 evő­kanál liszt, másfél dl fehér bor* 3 dl tejszín, 1 húsleves kocká­ból húslé, 20 dkg szőlő. A hagymát apró kockákra vágjuk, a sertéshúst felszeletel­jük és a gombát is. A húst forró ojajban két részletben megsüt­jük. A hagymát is hozzátesszük, és együtt sütjük. Majd a gombát is hozzáadjuk, és szintén lassú tűzön megsütjük. Megfűszerez­zük. A lisztet rászórjuk, és to­vább sütjük. A bort, tejszínt és húslét hozzáöntjük. 5 percig pá- roljuk.Végül félbevágott,kima­gozott szőlőszemeket keverünk hozzá. Marhasült szőlővel. Hozzáva­lók (4 személyre): 80 dkg mar­hafelsál, 10 dkg hagyma, 1 ge­rezd fokhagyma, 5 dl vörösbor, 1 babérlevél, kakukkfű, 2 evő­kanál olaj, négy és fél dl víz, 3 evőkanálnyi gyöngyhagyma, 2 dkg vaj (vagy margarin), 20 dkg szőlő. Az apróra vágott vöröshagy­mát, az összenyomott fok­hagymát, a bort és a fűszereket egy tálba tesszük. A húst ebben egy éjszakán át pácoljuk, majd a pácléből kivéve forró olajban mindkét oldalán megsütjük. A páclét leszűrve hozzáöntjük, va­lamint felöntjük vízzel. Fedő alatt másfél órát pároljuk. A gyöngyhagymát zsiradékban megpároljuk, és a a kimagozott szőlővel együtt a húshoz adjuk Mit lehet ezek után kívánni egyebet,mint jó étvágyat! Keresztrejtvény Gyerekszáj Pistike egy ideig tűnődve szemléli a benzinkútnál zajló eseményeket, majd a következő kérdéssel fordul az apjához: — Vízsz. 17., 24., függ. 1.? Vízszintes: 1. 1904—ben még olimpiai sportág volt. 4. Nemez. 8. Futás után szaporán lélegzik. 12. Az ittrium és a szi­lícium vegyjele. 13. Toldalék­kal ellátott (szó). 14. Nervus. 15. Példaadó község! 20. ... Shaul; több magyar költő héber nyelvű fordítója. 22. Cicero ide­jéből való.l 23. A kurcsatóvium vegyjele. 24. A gyerek kérdésé­nek második része (zárt betűk: Z,K). 26. Kábítószer. 27. Os­tornyélnek is használható. 28. Egykori magyar főnemesi csa­lád. 29. Csattanós befejezés! 3o. Csípő. 31. Genf része! 32. A szén és a nitrogén vegyjele. 33. Halk zörej. 35. Előadó, röv. 40. Fél láda! 41. Tegező viszony­ban levő, tájszóval. 42. Zivatar kezdete! 43. Élez egynemű be­tűi. 44. Mókus. 46. Tonnasúly, röv. 47. Szertehajigál. 50. Vö­rös, angolul. 51. Rövid ut­cácska. 52, A német eredetű Zella név becézője (Gizellát is becézik így). 53. Az irídium vegyjele. 54. Közép—Ázsia legnagyobb kiterjedésű meden­céje. 56. Kabátban van! 57. A végén feldúl! 58. A bőriparban használatos tartály. 61. A ká­poszta száraz termése, névelő­vel. 63. ... Kazan; amerikai filmrendező. 64. Shakespeare légi szelleme. 66. Import olaj! 67. Fizetést csökkent. 68 ......... v ariegata; a tigrisáloé (növény) rendszertani neve. Függőleges: 1. A gyerek kérdésének befejező része (zárt betűk: N.S). 2. A korintoszit akantuszlevél díszíti. 3. Kávé­pormárka. 4. Koronája van, ki­rálysága nincs! 5. Járom. 6. Bo­rászati eszköz. 7. Többnyire vá­rosban közlekedik. 8. Folyó Kanada északnyugati részén. 9. Ez évi. 10. Sérülés nyoma. 11. Valaha. 13. E városban élt szá­műzetésben Dante. 16. Csóna­kot vízre enged. 18. Messze van a vége. 21. Foghús. 25. Néma kopó! 27. Az ég istene a fönícia­iaknál. 30. Lábbeli nélkül. 34. Lerótt páros betűi. 36. Kezd magához térni. 37. Valamely tudomány, mozgalom kezde­ményezője. 38. Parlamenti el­lenzéki csoport a múlt század­ban. 39. Kifejezésmód, idegen eredetű szóval. 44.. .. Clapton; gitáros. 45. Szaval, népiesen. 48 ........ mays; kukorica. 49. Ró mai 501—es. 51. E rejtvény­ben már említett rendező! 53. Háromtagú együttes. 55. Férfi­név. 59. Princípium. 60. Bejgli­töltelék. 62. Szélhárfa. 65. Az erbium vegyjele. Schmidt János Beküldendő: vízszintes 17, 14. függőleges 1. sor Beküldési határidő: október 11. Multheti fejtörőnk helyes megfejtése: „Egészen csak az szabad, aki maga felett egészen uralkodik!” Könyvjutalmat nyertek: Szigethy Edit Veszprém, Szabadság—tér 15., Birkás Petra Salgótarján, Pécskő u. 12., Balogh Ferencné Csécse, Hősök tere 4/a. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! A kötött, kötszövött, laza puha anyagok korát éljük. Nemcsak azért kedveljük a ter­mészetes anyagokból készült ruházatot, mert az most a divat, hanem azért is, mert viseletűk rendkívül kényelmes, praktikus. Mintha a harminc negyven évvel ezelőtti divatlapból léptek volna elő a pulóver-kardigán összeállítások, az őszi, téli divat első számú divatkellékei. Igaz, a kardigán már valamivel na­gyobb bőséggel készül, s olykor váltömés is „korszerűsíti”, de azért nagyon hasonlít régi elő­deihez. Ä puha gyapjú, vagy kevert szálú pulcsikhoz hason­lóan lágy esésű alj illik. Nagy bőségű, tiszta gyapjú szövet, vagy testre simuló, bordás kö­tött szoknya. Ez utóbbit csak nagy önkritikával rendelkező hölgyek viseljék. A test minden domborulatát híven követő kelme ugyanis nem rejti el a hi­bákat sem! A pulóver-kardigán vékony szálú, a szoknya többnyire vas­tagabb szálú fonalból készí­tendő. A felsőrész minden eset­ben gépi kötésű, az alj szép ké­zikötéssel is. Kardigánt nemcsak a nők vi­selnek ezen a télen. Férfiaknak is azt ajánlják a vastag kézikö­tött, bebújós pulóverek helyett. Előnyéül pedig azt hozzák fel, hogy a kellemesen meleg kardi­gán jól elfér a zakó alatt, már­pedig az idei télre hűvös napo­kat Ígérnek a meteorológusok. Kötött, kötött hátán. De alatta még selyem blúz, ingblúz, ing is megfér. Annak ajánlják, aki szívesebben visel a testén kötött helyett más - puplin, selyem, vászon - anyagot. A pulóver alá felvett blúznak viszont legyen nagy gallérja, és színben har­monizáljon a kötött holmi szí­nével. A mintás pulóvernek pe­dig az egyik, nem a leghangsú­lyosabb, színét ismételje meg a blúz. Folttisztítás vegyszermentesen Növényeink őszi ápolása Szobanövényeinket, melyek nyáron a szabadban voltak, vi­gyük most vissza a lakásba, téli helyükre. Vágjuk le az elher­vadt leveleket, hajtásokat, és le­véltetű ellen szórjuk le permet- tel.Ezzel elejét vehetjük a fertő­zéseknek. A balkonon nyaraló növé­nyeket helyezzük el egy hűvös, de világos helyen. Jól öntözzük meg. Vagy virágcserépben vagy pedig műanyag zacskóban tárol­juk, a zacskón vágjunk ki lyu­kakat, hogy a növény levegőhöz jusson, és csak ritkán öntözzük. A nyári virágágyakat és bok­rokat kellő módon nyessük meg. A földet kissé lazítsuk fel, majd fedjük be gondosan az ágyásokat nedves falombbal. A magas hatásfokú folttisztí­tók használata erős szennyezett­ségnél sokszor az egyetlen lehe­tőség a folt eltávolítására. Könnyebb esetekben azonban természetes, a környezetre ár­talmatlan anyagokkal is jó ha­tást érhetünk el. Ehhez adunk néhány tanácsot. — Ä legfontosabb, hogy a be­szennyezett ruhát a lehető leg­hamarabb vessük le. Minél fris­sebb a folt, annál könnyebb el­távolítani. — Fehér és természetes színű anyagokból a foltot 2 dkg sóból és fél liter tisztaszeszből készített .folyadékkal távolíthat­juk el. Tiszta ecet is csodákat művelhet. — A koromfoltot dörzsöljük le száraz, fehér kenyérrel. — Gyümölcsfoltok eltűnnek a ruhából, ha tejbe beáztatjuk, s tiszta vízzel átöblítjük. —Eltűnik a zsírfolt, ha be­szórjuk kukoricaliszttel, burgo­nyaliszttel vagy babahintőpor­ral. — Könnyű égési foltokat dörzsöljük át hagymalével. — A tintafoltokat azonnal öblítsük ki citromlében. — Tejfoltoknál általában segít a bő langyos vízben való kinyomkodás. — Ha rúzs, vagy make-up piszkította be blúzunkat, a foltot egy kevés glicerinnel (a gyógy­szertárban kapható) lazítsuk fel, majd szalmiák szesszel dörzsöl­jük át. — Tojásfoltoknál általában elegendő, ha hagyjuk megszá­radni, és azután alaposan kike­féljük. A pszichológus válaszol Régről hozott indulatok Mindennapos emberi kapcso­latainkban gyakran érezhetünk olyasmit, hogy beszélgetőpart­nerünk egy-egy mondata, véle­ménye, némelyik érzelmi reagá­lása, döntése több, erősebb in­dulatot hordoz, mint amekkorát mi kiválthattunk benne. Pél­dául: munkatársunk egy szerény kérésünkre dühösen kifakad: „Mit képzelsz, majd még talán túlórázok is helyetted?” - pedig ez igazán indokolatlan részéről, hiszen csak a délben érkező postát kellett volna átvennie. Hamarosan kiderül, hogy „Ne haragudj, azért voltam mérges, mert a kolléganőnk már három­szor egymásután megkért erre, ő meg azt sem tette meg, hogy beadja a könyvet az iktatóba”. Ez esetben nyilvánvaló, hogy a másik kolléganő önző viselke­dése kiváltotta düh miatt vált „allergiássá” a szívességkérésre munkatársunk. Más esetekben jóval nehe­zebben követhető az út a túlzott indulat gyökeréig. Újdonsült ismerősünk szemmel láthatóan félénken viselkedik velünk szemben, míg másokkal ez nem látható rajta. Hosszas beszélge­tés után kiderül, hogy arcunk (nevünk, modorunk stb.) hason­lít egy személyhez (főnökéhez, tanárához stb.) akitől ő valaha félt. Maga a hasonlóság meg sem fogalmazódott benne tuda­tosan (csak amikor kutatni pró­bálta félelme eredetét), de a múltbeli érzés mégis feleleve­nedett most, a jelenben. Legy- gyakrabban az igazán jelentős p2Aszemélyekhe£szülőkhöapst- vérekhez, gyermekekhez, há- zastárshoz)fűződő érzelmeink árnyéka jelenik meg új kapcso­latainkban. Például jobban megbízunk az idős férfiak taná­csaiban, ha nagyapánkat szeret­tük, és bölcsnek tartottuk. Gya­nakodva fogadjuk partnemőnk hűségnyilatkozatát, ha elvált feleségünkben csalódnunk kel­lett. Előítéleteink lesznek álta­lában a fiatalokkal szemben, ha problémáink vannak a gyereke­inkkel — és így tovább. A pszichoterápiában (lelki kezelésben) kiemelt jelentősé­gük van ezeknek a régről hozott indulatoknak. Freud, a „legmé­lyebb” pszichoterápia, a pszi­choanalízis megteremtője fe­dezte fel ezt a jelenséget, és in­dulatáttételnek nevezte el. Lé­nyege az, hogy a kezelt páci­ensben erős (olykor negatív, olykor pozitív) indulatok tá­madnak kezelőjével, a terapeu­tával szemben. Ezeket a sajátos pszichoterápiás helyzet, a sajá­tos közeli lelki kapcsolat hívja ugyan életre, mégis ebből a helyzetből vagy viszonyból erednek, furcsán „kilógnak” abból. A beszélgetés során fel­merült régi emlékek, gyermek­kori élmények és gondolatok (az úgynevezett „szabad asszo­ciációk”) elemzése alapján megtudható, hogy a pácienst kihez fűzték valaha efféle ér­zelmek. A terápiás beszélgetés egyúttal segít „helyre tenni” ezeket a régi elintézetlen érzé­seket. Rajta keresztül be lehet fejezni az egykor félbemaradt folyamatot: most kiadható az akkor elfojtott harag, megma­gyarázható és feloldható a régi félelem, kihúzható a gyermek­kori szégyen és önvádlás' mé­regfoga: lehet elbúcsúzni, felej­teni, megbocsátani és újra sze­retni. Enélkül a „tudatosító” megbeszélés nélkül, illetve az érzelmi-indulati lereagálás lehe­tősége nélkül örökre a lélek mé­lyén szúnnyadnának az elfojtott indulatok. Számtalan lelki bajt indítanának el bennünk, miköz­ben ők maguk észrevétlen ma­radnak. Ezért is fontos az aprólékos önismeret, az élményeinkkel való foglalkozás. Ha figyelünk saját magunkra, idejében tetten érhetjük a különféle társas hely­zetekben megjelenő, oda nem illő érzelmeinket. Egyúttal job­ban megérthetjük embertársa­ink — néha túlzottnak tűnő — reakcióit is. Dr.Ignácz Piroska

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents