Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
KOMMUNISTAELLENZOK 5. oldal o II. ÉVF., 255. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1991. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK SALGÓTARJÁN. BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Lap, amely a megye minden lakójához szól — Uj Nógréd Csak öt százaléknak van munka Közeledik a kegyelet ünnepe Mintegy 293 ezer munkanélkülit tartottak nyilván szeptember végén — erősítette meg a korábban közzétett előzetes adatokat az Országos Munkaügyi Központ. A bejelentett álláshelyek száma ugyanakkor alig haladta még a 15 ezret. így a munkanélküliek mintegy 5 százaléka jutna álláshoz, ha területileg is megegyezne a munkahelykereslet és -kínálat. A felkínált állásokra 89 százalékában fizikai dolgozót, ezen belül nagyrészt szak- és betanított munkást keresnek. A munkanélküliek 43 százaléka középfokú, 4 százaléka felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik, 53 százalékuk szakképzetlen. A szakképzetlenek közül mintegy 8 százalék érettségizett, 11 százalék még a' 8 általánost sem végezte el. A szeptember végi munkanélküliség országosan 6.1 százalékos rátának felel meg, az állás nélküliek számát az országos munkaerő-állományhoz hasonlítva. Ennél az átlagnál sokkal kedvezőtlenebb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezeken a területeken a munkanélküliség 12.6.11.7.10.1.9.6.9.1 százalékos, Budapesten 1,8 százalékos a ráta. A pályakezdő munkanélküliek középfokú, 5 százalékuk pedig felsőfokú szakképesítést szerzett, s csak 6 százalék a 8 általánost végzett. A pályakezdők segélyére csak a közép- és felsőfokú végzettségűek jogosultak. A segélyezettek száma szeptember végén 214 ezer volt. Az általános havi bruttó segély mintegy 7100 forint. Lánc, lánc, adósságlánc A társadalombiztosítás megunta a kártyázgatást és előjött a farbával Deko-szervezet Zabar. Kedden este alakuló ülést tartott Zabar községben a Demokrata Koalíció helyi szervezete. Az ülésen részt vevő tizenhat alapító tag eldöntötte, hogy létrehozza a községben a helyi pártszervezetet és a jövőben a pártpolitizálás keretében nyújt támogatást a helyi önkormányzat munkájához. Segíti a település kulturális és hagyományőrző tevékenységének szélesítését. Bekapcsolódik a szociális gondok felderítésébe és lehetőségei függvényében gyakorlati segítséget nyújt a nehéz sorsú családok részére. Telefonkészülék hallássérülteknek Az országban élő mintegy 300 ezer nagyothalló gondjain segíthetnek azok a kifejezetten hallássérültek részére készített telefonkészülékek, melyeket szerdán mutatott be a francia LEM Communication cég. A hazai forgalmazást a Postai és Távközlési Felügyelet soron kívül engedélyezi, s ezt követően a berendezéseket a Comex Kft. tervezi árusítani. A DI-TEL Távközlési, Szolgáltató és Kereskedelmi Fővállalkozási Kft. pedig egy olyan alapítvány létesítésének módját vizsgálja, amely a rászorulók részére megkönnyítheti a készülék megvásárlását. — Mi is részesei vagyunk a tar- tozósdi néven közismert társasjátéknak — mondta Botka Miklós, a Nógrád Megyei Tervező- és Építőipari Vállalat igazgatója. — A képlet adott: én tartozom neked, te tartozol nekem, mi tartozunk nekik, ők tartoznak nekünk. Aztán, ha valaki végképp nem tud fizetni, akkor működésbe lép a dominóelv, s az adós magával rántja adóstársait. Nos, az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság megunta a számára előnytelen kártyázgatást, s adut húzott. A közvélemény elé tárta adósainak terjedelmes listáját. Hátha az azon szereplők elszégyellik magukat, s törlesztik a tartozásukat. A tb okkal jött elő a farbával, hiszen kintlevőségének bruttó összege a lajstrom készítésekor, július 31- én, 41,7 millió forintra rúgott, s azóta ez az összeg csak növekedett. Az „A” kategóriába azokat a vállalatokat, költségvetési szerveket, szövetkezeteket sorolták, amelyek adóssága meghaladja az 1 millió forintot és legalább háromhavi járulékkal tartoznak. A „B" kategóriában azok az egyéni és társas vállalkozások szerepelnek, amelyek hátraléka eléri a 100 ezer forintot és minimum hat hónapi járulék fizetésével maradtak el. Megyénkből is jó néhány gazdálkodószervezet neve ott olvasható a listán, többek között a NOTTÉV-é. Tartozása mintegy 8,7 millió forint, s ez nyolchavi hátralékkal egyenlő. A cég azonban, nógrádi adóstársaihoz hasonlóan, korántsem úri huncutságból nem fizet a társadalombiztosításnak. — Mi 70 millió forinttal vagyunk „sárosak”, s nekünk 20 millióval jönnek — magyarázta az igazgató. — Ugyanakkor 65 millió forintunk fekszik a félbehagyott munkákban, ám pénz hiányában képtelenek vagyunk teljesíteni az ennek kétszeresét kitevő rendelésállományunkat. Kilátástalan helyzetünkben felszámolást kértünk magunk ellen. Nem akarjuk kihúzni magunkat a tb-hátralék törlesztése alól, s jelzálogként felajánlottuk az irodaházunkat. (Folytatás a 2. oldalon) Virágdömping a piacon című képriportunk a 3. oldalon, Hegedű helyett lapát Szégyen cigánynak lenni? A megyénkben tartózkodó hatfős (a Bajor Ifjúsági Kört képviselő) delegáció kezdeményezésére tanácskozást hívott össze a megyei közgyűlés hivatala, melyre meghívták a megyében lévő kisebbségi szervezetek képviselőit. A megyei önkormányzat részéről Molnár Béla, etnikai ügyekkel foglalkozó munkatárs, és Mátis András, nemzetiségi, etnikai kisebbségi és vallásügyi tanácsos vett részt a rendezvényen. A bajor csoport vezetője, Peter Hildebrant kérdésével kezdődött a (végül mindenre kiterjedő) beszélgetés: — Milyenek a cigány fiatalok lehetőségei? Berki Judit, a kisterenyei nevelőotthon tanára elmondta, gyermekeik 80 százaléka cigányszármazású. Úgy látják, bizonyos fokig még ma is szégyen, ha valaki cigány. Az intézetben hagyományőrzéssel is foglalkoznak, cigánytalálkozókon vesznek részt. Am arra is rámutatott, ha a gyerekek kikerülnek a védett helyről, nem tudnak megbirkózni a külső világgal! Hranek Ferenc (Phralipe) úgy vélte, fontos a hagyományőrzés, de fontosabb most az érdekképviselet — annak kiharcolása, ami jár. Mert éhes gyerekek nem fognak táncolni! A kormányzat által a kisebbségnek adott normatív támogatást hozzáférhetetlen- nek minősítette. Ehhez csatlakozott Balázs Alfréd (Sós- hartyán), mondván, a fejkvóta az óvodákban 5, az iskolákban 15 ezer forintot jelentene, ha legalább egyórás cigány nyelvoktatást folytatnának. Csakhogy nincsenek erre pedagógusok! További mondanivalóját így összegezte: — Amíg a cigánycsaládok asztalára nem kerül étel, ne az idegen menekülteknek adjunk élelmet és szállást! Balogh Imre (Bátonyterenye) kijelentette: a cigányok lehetőségeit behatárolja, hogy 75 százalékukban aluliskolázottak. Éppen ezért a cigányság nem tud mit kezdeni a demokráciával. A cigányok kezéből az elmúlt 45 évben kivették a hegedűt, és lapátot tettek bele — mondta. A cigányok a nyolc osztályt sem végezhetik el tisztességesen, a gyerekek felét megbuktatják magyar nyelvből. Bekerülnek a „gyogyós iskolába”, ahonnan már biztosan nem jutnak egyetemre. Az összefogásról Hranek Ferenc így szólt: — Nem beszélhetünk szervezettségről, amíg a 80 cigányszervezet egymás ellen harcol! Ma nem tudjuk, ki képviseli az etnikumot? Azt sem tudjuk, egyáltalán áll-e a vezetők mögött tagság? Szó esett a készülő kisebbségi törvényről, amely „talán a cigányság számára is meghozhatja a demokráciát”, majd a csere- kapcsolatokról. Erről Peter Hildebrant így vélekedett: — Természetesen a találkozásokkal nem lehet megoldani a cigányság valamennyi problémáját, de ez csak a kezdet. D. I. Makra Imre főhadnagy és Csabai Zoltán a merüléshez készülődnék. — Gyurkó felv. — Antall József Barcson A megmenekülés stratégiája Egész nap tanult a liba Kárpótlás — postán gyorsabb Az elmúlt hét végéig 140 ezren nyújtották be igényüket kárpótlásért, összesen mintegy 400 ezer vagyontárgy után. Az Országgyűlés december 16-áig meghosszabbította az igénybejelentés határidejét. A sorban állás elkerülésére az a legjobb módszer, ha a jogosultak postán adják fel igénybejelentésüket. Jövőre csak forintért A jövő év március 31 -én érvényüket vesztik a konvertibilis valutáért történő belföldi árusításhoz korábban kiadott deviza- hatósági engedélyek. Azaz 1992. április l-jétől a valutás üzletek csak forintért árusíthatnak. Könnyűbúvárok keresték az eltűnt asszonyt November 19-én egy éve lesz, hogy eltűnt a mátraalmási Gem- biczki Gusztáváé. Azóta több akciót szerveztek a keresésére, azonban az idős asszony mindmáig nem került elő. Hosszú ideig öltözetének egyetlen darabját sem találták meg, azonban mintegy másfél hónapja a településhez közeli erdőben előkerült egy lábbeli, később pedig a párja, amelyekről a hozzátartozók azt állították, Gembiczkiné viselte azokat eltűnésekor. Az ezzel kapcsolatos szakértői vizsgálat a csizmákon állati rág- csálás nyomait mutatta ki. Bűn- cselekményre utaló jelet az eddigi eljárás során nem talált a rendőrség, ezért Gembiczkiné ügyében az államigazgatás szabályai szerint járnak el. Tegnap a Szuhához tartozó Gombás-tavat kutatták át a szé- csényi könnyűbúvárok. Erre az akcióra azért került most sor, mert a tó partjától pár száz méterre lelték meg az említett lábbeliket, s ki kellett zárni annak lehetőségét, hogy Gembiczki Gusztávné esetleg a tó irányába indult azon a késő délutánon, látva a kivilágított üdülőtelepet. A búvárok másfél órán át vizsgálták a tavat, de sem a tetemet, sem ruhadarabokat nem találtak. (Mihalik—Gyurkó) A leghatározottabban tiltakozunk a határsértések és az akná- sítás ellen, amiért a felelősség a jugoszláv felet terheli — hangoztatta Antall József miniszterelnök Jugoszlávia budapesti nagykövetének és katonai attaséjának jelenlétében, miután megtekintette (FEB) Megvan még az Orion? — kérdezte a minap valaki az áruház tévépultja előtt, amikor végigtekintett a japán, német, koreai készülékek kínálatán. — Magunkon kell segítenünk, ha túl akarjuk élni ezeket a nehéz időket — jelentette ki Németh Csaba, az Orion vezérigazgatója a jugoszláv gép vasárnapi berepülése során Barcs városára hullott gránátok robbanásának helyszínét, és tájékozódott az eset körülményeiről. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar fél eddig (Folytatás a 2. oldalon) azon a sajtótájékoztatón, amelyen a gyár „önmegmentő” terveiről beszélt. Az év elején kritikus gazdasági helyzetbe került a hazai híradás- technikai ipar egykori „zászlóshajója”: nem sikerült megállapodni ázsiai partnereikkel, pia- (Folytatás a 2. oldalon)
