Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

1991. október 3., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Törtek, tapodtak, morzsoltak Kislányként tanult szőni A gulyásszocializmust el kell felejteni! Háború egy udvarház körül így néz ki a ház fotó:Gyurkó Kis Jánosné, Bözsi néni be­szédes kedvében van. De miért ne lenne, amikor régi dolgokról beszélgetünk szép lakásában. — Szurdok- püspökiben nagy hagyomá­nya van a szö­vésnek, fonás­nak. Nagy­anyámtól, éde­sanyámtól les­tem el. hogyan is csinálja egy ré­gimódi háziasz- szony - mondja.- Hogyan csinálták régen? — Vetettünk kendermagot. Amikor virágos lett kinyűttük, amikor megérett a magja, kicsé­peltük, s a Zagyvában áz­tattuk két hétig, majd a tarlón szárítottuk. Ezután megtörtük, tapodtuk, utána tiloltuk, még­hozzá mezítláb. Nem maradha­tott ki a morzsolás sem. Létrára kapaszkodtunk, mert a kender­nek olyan finomnak kellett lenni, mint amikor a hajat meg­fésülik. Aztán jött a fonás. Min­den este jártunk a fonóházba, ott adtak zsíros kenyeret, almát, Mindössze százkilencven ágyat számlál a pásztói kórház, amely ezzel elérte a megye leg­kisebb kórháza megtisztelő „címet”, ugyanakkor ebben a kórházban sok mindent meg­próbáltak, hogy talpon marad­janak. Ami a gyógyszereket illeti, igen szigorú takarékosságot ve­zettek be. Minden;egyes .tablet­tának, injekciónak adminisztrá­ciós nyoma van, azaz nem ke­rülhet zsebbe, vagy köténybe. Nem lehet hazavinni, odaadni a szomszédasszonynak, vagy ro­konnak. Szigorú a kimutatás, amikor osztják a gyógyszereket. A nő­vérek pontosan tudják, hogy melyikből kinek mennyit ad­nak, darabszámra. Ez nem a be­teg rovására megy, mert min­denki megkapja a neki orvos ál­Eredménytelen első forduló Időközi helyhatósági vá­lasztást tartottak Pásztón, a 7.sz. választókörzetben. A korábbi önkormányzati kép­viselő, Szabó István, a pol­gármesteri hivatal vagyon­gazdálkodási és vállalkozási csoportjának lett vezetője, így mandátumát visszaadta. A körzet választásra jogo­sult 971 állampolgára közül 112-en adták le voksukat, a pártok által állított 4 jelölt egyikére. Mivel a választók mindössze 11,5 százaléka je­lent meg a szavazáson, a dön­téshez szükséges 40 száza­lékkal szemben; újabb válasz­tási fordulót kell tartani, amelyre 1991. október 13-án kerül sor. Esküvő és discó A kozárdi művelődési ház rendbetételére az önkormányzat 20 ezer forintot költött. A mun­kálatokat egy helybeli kisiparos végezte el. Az épületet többfé­leképpen kívánják hasznosítani. Amennyiben igénylik, akkor esküvői rendezvények kapnak benne helyet. Újabban egy vál­lalkozó discóval várja a fiatalo­kat. dinnyét, mikor mi volt. A szombat a mázolás napja volt. — Mi az a mázolás? — Az volt a nagytakarítás. Akkoriban nem felmostunk, ha­nem kimázoltuk a szobát. Min­den egyes szombaton sárga festékkel körül­húztuk a szoba szélét. De a kö­zepét - Isten bo­csássa meg, hogy ezt mon­dom, de így igaz - tehéntrá­gyával kevert homokkal dör­göltük föl. — Miként ta­nult meg szőni? — Kislány koromban, ha csak tehettem, betelepedtem a szátvába. aztán amit tudtam csináltam. így fo­lyamatosan megtanultam a szö­vés minden csínját - bínját. Még a mai napig is megvan a meny­asszonyi csipkés lepedőm. Itt van a piroscsipkés lepedőm is. Büszke is vagyok ezekre, hi­szen a két kezem munkáját di­csérik. tál rendelt adagot. Az ebéddel a betegek elége­dettek, viszont van egy olyan lehetőség is, hogy valóban ki­használják a hatszáz adagos konyhát. A kórháziak azon törik a fejüket, hogy beszállnak „bér­főzésbe”, mert ez még belefér a keretbe. A gyógyvízre alapozták a húsz ágyas reumaosztályt, de kellene még további hatmillió forint a továbblépéshez. Biza­kodnak a kórházban abban is, hogy csak-csak csurran valami a központi alapból, ámi lehe­tővé teszi, a hidroterápia beve­zetését. Ami pedig örömhír, hogy rö­videsen kapnak egy olyan mű­szert, amely a gyomorvizsgála­tokhoz kell. Ez összesen há­rommillió forintba kerül. — A privatizációt már ta­valy, két kft létrehozásával el­indítottuk. Az idén tovább lép­tünk, hiszen eddig újabb hat kft -1 alapítottunk. Eredményes működésüket a gazdaság veze­tése a termeléshez szükséges készletek, gépek átadásával, va­lamint bizonyos összeggel segí­tette. Az épületek használatáért viszont bérleti díjat kell fizet­niük. Az egész gazdaság műkö­dését szolgáló hitelállomány­ból, és az utána fizetendő kama­tokból viszont nem terheli őket semmi - summázza a privatizá­ciós folyamat lényegét beszél­getésünk kezdetén Tóth László, a Mátraaljai Állami Gazdaság megbízott igazgatója . — A most folyó privatizá­ciót, amely az alaptevékenysé­get és a hozzákapcsolódó terüle­teket, létesítményeket foglalja magában, az önprivatizálás ke­retében kívánjuk megoldani — kér szót Borsik Ferenc, közgaz­dasági igazgató - helyettes. - A szükséges feltételek közül ket­tőnek teljes mértékben megfele­lünk, a harmadiknak pedig majdnem kifogástalanul. — Milyen új formát válasz­tanak? — A dolgozók azt javasol­ták, hogy a két ágazat - növény­Pásztón a Muzsla fogalom. Jelenti a szőlőhegyet, a pihe­nést, a kikapcsolódást, a hétvégi házakat. A pásztóiak szeretik is. Külön érdekesség a gyönyörű park közepén egy udvarház, melyet az iratok szerint egy Benkő Győző nevű úr épített a második világháború előtt. Eb­ben lakott feleségével együtt boldogan, majd szörnyű tragé­dia történt velük. A házaspár meghalt, s a mai napig nem dőlt el, hogy öngyilkosok lettek - e, avagy az akkori vérzivataros időkben meggyilkolták őket. . . Ma már nem annyira Ben- kőék halála, hanem a házzal kapcsolatos vita a beszédtéma a környéken. A tulajdoni lapon az első bejegyzés azt igazolja, hogy a ház a magyar államé lett, kezelője pedig az MSZMP Köz­ponti Bizottságának gazdasági csoportja lett. A nagy fordulat 1981-ben következett be. Az akkori Pásztói Nagyközségi Ta­nács egyszerű könyvjóváírással átruházta az ingatlant az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát tulajdonába. Az ügy a vagyonügynökséghez került, ahol úgy döntöttek, hogy a ház - jogi ügylet alapján - az EGERVIN—é! Ugyanakkor a telek a pásztói önkormányzaté, s ezen a ponton ütköznek az ér­dekek. A polgármesteri hivatal szeretné megkapni a kezelői jo­got, még olyan áron is, hogy visszatérítik az egrieknek a pénzt, amit azok a házra költöt­tek az évek során. Várhelyi András alpolgár­mester véleménye: — Nekünk fontos a ház. Nemcsak azért, mert a Mátra al­jában gyönyörű környezetben található, hanem azért is, mert Nagyon elhanyagolt állapot­ban van a településen található kápolna, amely a feljegyzések szerint a XVIII.században bú­csújáróhely volt.A Forgács Jó­zsef gróf uradalma alá eső tel­ken, egy jómódú, ájtatos ecsegi lakos, Varga Pál adományából épült 1824-ben. Történetét De- áky János Ignác örökítette meg. A boldogságos Szűzanya tiszte­termesztés, állattenyésztés - önálló gazdasági egységként működjön tovább. A vállalati tanács ugyanakkor az önálló ál­lami vállalatként való működés mellett foglalt állást. Az utóbbit nem támogatta a Földművelé­sügyi Minisztérium, s végül a zártkörű részvénytársaság mel­lett döntöttünk. Borsik Ferenc- Történtek - e döntésük előtt konzultációk?- Azt megelőzően, a dolgo­zókkal folytatott véleménycse­rék középpontjába a következők álltak: működőképesek le­szünk-e, miként tudjuk gazdál­kodásunk hatékonyságát, egész az önkormányzatnak tervei vannak ezzel az épülettel.-— Mégpedig? — Egy vagyonos nyugat­német orvos keresett meg ben­nünket, aki a házat megvásá­rolná, méghozzá nem kevés pénzért. Azt tervezi, hogy utó­gondozó kórházat létesítene a Muzslán. Nekünk mindenkép­pen hasznos lenne ez, hiszen ki­alakítaná a kórházat, megépí­tené az odavezető utat. Mikor lesz nekünk még ilyen lehető­ségünk? Ötmillió ötszázezer fo­rintot ér a telek és a ház. Ha so­káig gondolkodunk, ugrik az üzlet, mert a német nem fog időtlen időkig várni. .. Van véleménye az SZDSZ pásztói szervezetének is. Novák László mondja: Mi úgy vélekedünk, hogy egyszerűen meg kell semmisí­teni az 1981-es könyvjóváírást. Mi köze van az EGERVIN-nek a muzslai házhoz? Akkor gu­lyásszocializmus volt, ezt el kell felejteni. Dr. Sike József jogtanácsos másként látja a helyzetet: — A ház kétségkívül a bor­letére szentelték fel,s a kör­nyékbeliek gyakran, keresték fel, főként csodatévő erejéért. Kis gyógyforrásától - amely a szőlőföldből eredt sok beteg meggyógyult. Grassalkovics grófné is idejárt szembetegségét gyógyítani. A kápolna felújítására a kö­vetkező évben kerül sör. A szükséges pénzt a hívők köz­munkánkat javítani? — Mivel érveltek javaslatuk mellett, mivel bizonyították an­nak létjogosultságát? ■— Javítani tudjuk hitelké- ' pességünket, szabadabbá válik gazdálkodásunk, nem kötik meg kezünket a bejelentési, en­gedélyezési előírások. Ameny- nyiben jövőre nem emelik adó­Tóth László kötelezettségeinket, akkor e te­rületen is előnyhöz jutunk. — Folytassuk azzal, hogy kik lesznek a tagjai a megalakuló részvénytársaságnak? — Á gazdaság, vagyis az ál­lam, a hitelezők, és a dolgozók. Jelenlegi elképzeléseink szerint kombinát tulajdona. Jogilag szabályos a üt évvel ezelőtti szerződés, a kezelői jog a válla­laté, a tulajdonos a magyar ál­lam. Az érvényben lévő hatá­lyos jogszabályok szerint az EGERVIN-t megilleti a jog az épület eladására. Mi júniusban adásvételi szerződést kötöttünk a budapesti Hand-M kft.-vel^, amelyik a muzslai üdülőkörzet­ben örvosi-rehabilitációs szana­tóriumot kíván létrehozni német érdekeltséggel. Felajánlottuk a pásztói önkormányzatnak, hogy a vételár összegéből a telek öt­ven százalékát bármelyik perc­ben átutaljuk. — Sikerült egyezségre jutni? — Nem fogadták el a javas­latot Pásztón. így újfent a va­gyonátadó bizottsághoz fordul­tunk. A pásztóiaknak is az az érdekük, hogy lépjünk valamit, mert az épület úgy is Pásztón marad: azt nem lehet áttelepí­teni Egerbe, s ezt a vevőt nem szabad elszalasztani. Tessék meggondolni. Öt és fél millióért megveszi a házat, aztán másik tízet beruház, és még adót is fi­zet ... —csatai— adakozásából teremtik elő. A helyi önkormányzat már eddig 50 ezer forintot adott a sorrake- rülő munkálatok elvégzésére. A képviselő testület elképzelésé­ben szerepel, hogy a kápolna rendbetételével egyidejűleg ki kellene tisztítani a forrást is. Amennyiben erre sor kerül, ak­kor a búcsújáró hely vissza­kapja korábbi rangját. a törzstőke tíz százaléka lehet a dolgozói részvény aránya. — Ezek szerint nem foglal­koznak külső tőke bevonásával? — Eddig francia, német és szovjet befektetők érdeklődtek. — Az átalakulások csaknem mindenütt létszámleépítéssel kezdődnek. Önöknél ez hogy lesz? — Az irányítást a tulajdono­sokat megtestesítő igazgatói ta­nács veszi majd át a megszűnő vállalati tanácstól. Mivel még a folyamat elején tartunk, a lét­számcsökkentésre utaló kér­désre konkrétan nem tudok vá­laszolni. A részvénytársasági forma majd a gyakorlatban kényszeríti ki az erre irányuló intézkedéseket. — Köztudott, hogy minden­fajta átalakulás konfliktusokkal, feszültségekkel jár. Nagysága, mértéke és mélysége sokszor at­tól függ, mennyire ismerik a fo­lyamatot, és a várható követel­ményeket a dolgozók. — A végleges és az egysé­ges álláspont kialakítása érde­kében termelési tanácskozáso­kon egyeztetjük álláspontjain­kat. Az új részvénytársaság évi 300 millió termelési érték eléré­sével és nyereséggel számol. Venesz Károly Változó óraszám Vanyarc. Az általános is­kola alsó és felső tagozatá­ban változó óraszámban tanítják a szlovák nyelvet: Az első osz­tályba járók heti három, a má­sodikba, harmadikba és negye­dikbe pedig heti négy órában. A felső tagozatosoknál az ötödi­kesek minden nap egy órát töl­tenek el a szlovák nyelv elsajátí­tásával, a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályba járók pedig heti négy órát. Kétéves képzés Pásztó. A Váci Kötöttá­rugyár pásztói gyárában az idei tanévben bevezették a két­éves varrónőképzést. A gyár szakemberei két osztály fiatalja­inak gyakorlati oktatására ké­szültek fel. Jelenleg húsz fő ta­nulja a szakma fortélyait. Raktáron a búza Ecseg. A helyi termelő- szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a jelenlegi alacsony áron nem hajlandó el­kótyavetyélni az idei búzater­mést, de megtehetik, mert saját raktárukban tárolják azt. Csak akkor értékesítik a terményt, ha kedvező ajánlatot kapnak. Az idei termésből 350 vagon az ét­kezési búza, 50 pedig a takar­mánybúza. Az utóbbiból 20-25 vagonra valót a gazdaság állat- tenyésztési ágazata hasznosít majd. Keveset fizetnek Kálló. A helyi termelőszö­vetkezettel üzleti kapcso­latban álló cukorgyár egyolda­lúan módosította a korábban megkötött cukorrépa átvételi szerződést. A korábban ígért el­vállalt felvásárlási árnál 13 szá­zalékkal fizetnek majd keve­sebbet. Még tovább csökkenhet a gyártól kapott pénz, ha a répa cukorfoka meghaladja a 19,1 százalékot. Amennyiben a ter­melőszövetkezet nem a kívánt napon és időre szállítja be a nyers répát, akkor a felvásárlási ár 80 százalékát kapja. Videót nyertek Pásztó. A Vöröskereszt he­lyi szervezete sokat törődik a nyugdíjas klub tagjaival. A közelmúltban a szervezet or­szágos vezetősége írt ki pályá­zatot az öregkori szociális gon­dok megoldásának témaköré­ben. A pásztóiak pályáztak, s negyvenezer forintot nyertek. A pénzen a Vöröskereszt video­magnót vásárolt az öregek klub­jának. Nyelvet tanulnak Kálló. Az általános iskola körzeti oktatási intéz­ményként működik. Itt tanulnak az erdőtarcsai iskoláskorú gye­rekek is. Összesen 110-en is­merkednek idegen nyelvvel a napi oktatás közben.A felső ta­gozatosok közül harmincán németet, negyvenen franciát ta­nulnak. Ugyancsak negyvenen az orosz nyelv alapjaival ismer­kednek. Az ifjúsági tago­zat - amelybe a tizennégy-ti- zenhat éves túlkorosok tartoz­nak - nem kapcsolódhat a nyel­voktatásba. Nagymamámtól, édesa­nyámtól tanultam szőni :s— Kórházi pillanatok-cs­Az önprivatizáció keretében privatizálnak az állami gazdaságban Részvénytársaság alakítása mellett kardoskodnak az érintettek Pásztón Felújítás előtt az ecsegi búcsújáróhely Pásztó és környéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents