Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
1991. október 24., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 Küldjön egy sztorit! Sztori pályázatunk érdeklődést keltett, s - mint olvasóink tapasztalhatják - folyamatosan közöljük a beküldött írásokat. Van, aki több alkalommal is jelentkezett. A továbbiakban is várjuk az Önök érdekes történeteit. Ördögi tett Fogyasztók kontra NÓGRÁDHŐ: csökkenthetök-e a lakossági terhek? Mindenkinek érdeke a megegyezés A távhőszolgáltatás díjairól szóló legújabb rendelet a kiszabható legnagyobb összeget határozza meg. Ha egy adott hőszolgáltató vállalat tehát ennél alacsonyabb díjat alkalmaz, ez a saját nyereséghányadát csökkenti. A vállalat szempontjából így érthető, hogy „kitöltse” a rendelet által biztosított keretet. A lakók érdeke, hogy a díj számolásánál felhasznált vállalati költségek minden tekintetben elfogadhatók legyenek számukra is. A NÓGRÁDHŐ Vállalatot két évvel ezelőtt hozták létre. Nem biztos, de lehet, hogy az alapítással összefüggő egyszeri kiadások is megjelennek abban az összegben, ami alapján az idei fűtési díjakat megállapították. Célszerű lenne tehát, ha akár az önkormányzat, akár a lakók érdekvédelmi szerveinek képviselői felülvizsgálnák a hőszolgáltató költségeinek alakulását. Szüleim részes földet béreltek Lászlóvölgy-pusztán. A növényápolási munkálatokat édesanyám végezte. Ilyenkor naponta oda-vissza gyalog tette meg a Karancskeszi és László- völgy közötti távolságot és gyakran csak késő este ért haza. Egyik alkalommal is már erősen szürkült, és édesanyám még nem jött meg. Tizenöt éves lehettem, de vettem annyi bátorságot, hogy anyám elébe menjek. Már félúton voltam, a Szőlőkaljának nevezett részen megálltam: jobbnak láttam, ott megvárni édesanyámat. Az út jobb oldalán, a part tetején van egy feszület. Én annak a tövében leültem, és vártam. Néhány perc múlva, láttam közeledni egy szürke alakot. Arra gondoltam, hogy anyukám, de nem ő volt. Egy asszony, hátán valami batyufélével, megállt a kereszt előtt, letérdelt, majd hangosan imádkozva kérte az Istent, hogy szerencsésen hazaérhessen, és esküdözött, soha többé nem marad el ilyen sokáig. Én gyerekfejjel, nem tudva, mit teszek, a kereszt mögül megszólaltam.- Rendben van, most az egyszer még hazamehetsz! Az asszony ijedtében orra bukott, és a batyu a fejére borult. Kiugrottam a kereszt mögül, hogy segítsek fölkelni a néninek. O meg, ahogy fejét kissé félre fordítva meglátott, valósággal őrjöngött:-Ő az! Ő az! Áz ördög! — ordítozta. Minden erejét összeszedve felugrott, és általam soha nem hallott artikulátlan hangon ordítozva, elfutott. Én is nagyon megijedtem. Szintén futni kezdtem, de az ellenkező irányba, hazáig. Egy rosszul sikerült ugrásnál, „csak” a vállkulcsom törött el. Kökénvesi Béla Karancskeszi A költségek ellenőrzése csak az egyik eszköze a lakossági terhek esetleges csökkentésének. Az elszámolási mód megfelelő megválasztása, ha az együtt jár a fogyasztói szokások változtatásával, szintén a terhek csökkenését hozhatja magával. Miért jó a lakótömbönkénti fogyasztásmérés? Mert ekkor a díj a fogyasztással arányos. Ha kevesebb energiát használnak, kisebb a térítendő összeg, tehát takarékosságra ösztönöz. Igaz-e, hogy ebben a nehéz helyzetben is kifizetődő áttérni a méréses rendszerre?-Ha a mérés szerint kevesebbet fizetne a lakó, akkor igen.-Ha a mérés szerint többet fizetne, mint az átalány, az azt jelenti, az átlagnál többet fogyaszt a ház. Miért? Leggyakrabban, mert az épületek állaga, szigetelése gyatra. Hosszú távon azonban akkor is a méréses módszer a hasznosabb, igazságosabb.) Ebben az esetben a lakókra plusz kiadásokként a mérés szerinti többletköltségek, és a hőszigetelő stb. munkák anyagi vonzatúi is nehezednek. Műszaki megoldást vagy segélyt? Ezzel címmel írt levelet szerkesztőségünkbe Fráter Lóránd salgótarjáni olvasónk, amelyben az Új Nógrádban október 4-én a megyei hőszolgáltató vállalat igazgatójával megjelent interjúnkra reagált. Levelét lapunk Postánkból rovatában közöltünk „Néha enni is jó lenne” címmel. Olvasónk nehezményezte az általunk adott címet, mert szerinte ez nem támasztotta alá véleményét, miszerint segély helyett inkább műszaki berendezéseit korszerűsítse a hőszolgáltató, hiszen ezzel tudja legjobban szolgálni fogyasztói érdekeit... A dolgot az teszi bonyolultabbá, hogy nem tudni melyik ház mit fogyaszt (mivel a múltból nem állnak rendelkezésünkre adatok).-Ha mérésre térne át mindenki, és már most aszerint is fizet, ekkor az a lakó, aki többet fogyaszt, mint az átalány, viseli a terhet.-Tegyük fel, a lakó nem méret, hanem átalányt fizet. Mivel nem tudjuk, hogy a ház mit fogyaszt. ha kisebb a valódi fogyasztás, a vállalat nyer, ha nagyobb, a lakó. Ekkor közös a rizikó. Hosszú távon a mérés szerinti elszámolás a célszerűbb, tehát ösztönözni kell az embereket, térjenek át erre a módszerre. Mit tehetünk? Egy javaslat. Ahol vállalják a mérés szerinti elszárnolást, ott annak megfelelően fizessenek, de egy adott ideig (például ebben a fűtési idényben), semmiféleképpen sem többet, mint az átalány. így a lakó láthatja, mennyit fogyaszt, és ha túl sokat, meg kell tennie az ellenlépéseket -szigetelés, takarékosság-, mert a kedvezmény csak korlátozott Közös egészségvédelmi napot rendez október 30;án Salgótarjánban a Gyógyír Életreform és a cukorbetegeket tömörítő Diabetes egyesület. Teszik ezt annak reményében, hogy a ma már népbetegségként számon tartott betegségről a "cukorbajról" minél többen és többet megtudjunk. Felismerjük annak tüneti megjelenési formáit és a lehetőségek szerint még időben kivédhessük a bajt. Enyhébb esetekben a természetgyógyászok, súlyosabb probléma esetén az orvosok segítségével. A közös rendezvény meghívott vendége a téma jeles szaideig tart. Az esetleges többlet- fogyasztás költségeit vagy az önkormányzat, vagy a hőszolgáltató fizetné. A lakossági terhek könnyítése lenne az is, hogy 12 hónapra elosztva fizetnék a díjat az emberek. De ha már most az egy évre elosztott részt fizetné, a fogyasztó - mért később törleszt -, kevesebb pénzt adna. mint amennyibe az elhasznált energia került. De ki hitelez addig? A hőszolgáltató miért lenne érdekelt ebben? Vannak olyan beruházások, amelyek megtérüléséről számokban nem lehet beszélni. Például a Mc’Donalds-nek kifizetődő a szigorúan minőségi szolgáltatás. Ha rossz az alapanyag, kidobják. Kiszámíthatóé az így keletkezett veszteséget? Igen. De kiszámolhatom-e mennyi a nyereségem, mert visszatérnek a vevők? Ahhoz, hogy a mérésre való áttérés mindenütt megvalósulhasson, a hőszolgáltatónak mihamarabb be kell szerelnie az épületek hőközpontjaiba a mérőműszereket. Ha már a vállalat megfelelően felkészült a mérés szerinti elszámolásra, akkor a fogyasztókon a sor. Áldozniuk kell a fogyasztás csökkentésére: hőszigetelésre, egyéni mérőeszközök beszerelésére. Valójában mindenkinek az érdeke a megegyezés. A felvetett problémákkal kapcsolatosan egyébként ma, október 24-én a Lakásszövetkezetek Nógrád Megyei Képviseletének tagjai tárgyalnak a NÓGRÁDHŐ szakembereivel. f.á. kértője dr.Sasvári Erzsébet főorvos lesz. Várható előadását már most nagy érdeklődés és figyelem előzi meg. Az előadás után a Gyógyír és a Diabetes egyesület kóstolóval egybekötött ételbemutatót tart, olyan választék felvonultatatá- sával, amely elsősorban a cukorbetegségben szenvedők változatosabb táplálkozásához kíván segítséget és tanácsot adni. Az egészségvédelmi nap szervezői szeretnék, ha ez a közös rendezvény még szorosabb együttműködést alakítana ki a két egyesület között a betegek illetve a tagság érdekében. —szgys— Szűrös Mátyás Szécsényben • Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke —a Magyar Szocialista Párt helyi szervezete meghívására — október 25-én pénteken Szécsénybe látogat. 17 órától a Kubinyi Ferenc Múzeumban „A köztársaság két éve” címmel tart előadást, és lakossági fórum keretében válaszol az érdeklődők kérdéseire. Kedvezmény időseknek • Egyházasgerge. A szociális helyzetük miatt leginkább rászorulók ötven százalékos engedménnyel szerezhetik be a tűzifát — hulladékfát — ezekben a napokban a helyi fűrésztelepen, amit egy vállalkozó üzemeltet. A hatvan éven felülied is olcsóbban vásárolhatnak itt, a kedvezmény mértékét esetükben az egy főre jutó jövedelem határozza meg. t Tanfolyamok a centrumban • Szécsény. Kezdő és leendő kisvállalkozóknak, titkárnőknek, valamint a balassagyarmati ipari iskolával közösen ács, állványozó, szobafestő, kőműves, asztalos szakmákban kíván tanfolyamokat indítani a városi ifjúsági művelődési centrum. A képzések után - néhány szakmában - a résztvevők szakmunkásvizsgát tehetnek. Új háztartási kirendeltség • Mátraterenye-Homokterenyej Háztartási gépszerelő ki- rendeltség költözik a régi tanácsi "épületbe, a pékség mellé. Elképzeléseikben rádió-, televízió- és -hűtőszekrényjavítás szerepel. Novemberre tervezik a nyitást, ami a környékbelieknek is segítséget jelent, hiszen az olcsóbb kiszállási díj révén, kevesebbet kell fizetniük a szolgáltatásokért. Elkészültek a tervek • Nemti. Nagy vihart kavart a községben a bátonyterenyei ön- kormányzat elképzelése, miszerint szeméttelepet létesít Gyula II. rakodón. Áz viszont már tény, hogy elkészültek a szeméttelep tervei, 1992-93-ra tervezik a 25 milliós létesítmény megvalósítását. Kiállítás készül a losonci 23. gyalogezredről A megyei múzeumoknak aligha túlértékelhető szerepük van a helyes történelemszemlélet kialakításában, a történelmi események hiteles feldolgozásában, a nagyközönség számára hozzáférhetővé tételében. Napjainkban szükség van arra is, hogy a korábbi, az akkor érvényes politika által meghatározott egyoldalúságok eltűnjenek, árnyaltabbá és pontosabbá váljon a múlt, amire épülhet a jövő. A megyei mú- zeológusok már korábban megkezdték azt a szívós és következetes munkát, amely éppen ezt a célt szolgálhatta, az adott kereteken belül. A többi között, számos résztanulmány, dokumentum-közlés, önálló történeti munka, nem utolsó sorban időszaki múzeumi történeti kiállítás jelzi e törekvés folyamatosságát. A következő esztendő egyik — e témakörbe vágó — hiánypótló és szenzációsnak Ígérkező tárlata lehet az az évfordulóhoz kapcsolható kiállítás, amely „A losonci 23. gyalogezred a Donnál 1942-1943” címet viseli. Jövőre lesz éppen fél évszázada azoknak az eseményeknek, amelyek a Don-kanyarban zajlottak lé, s nemzeti tragédiáink közé tartoznak. Ezekre emlékeztet majd a tervezett történelmi kiállítás, amely eredeti dokumentumok alapján hiteles képet kíván nyújtani mindarról. ami például- ai losonci 23. gyalogezreddel is történt, 'szoros összefüggésben a 2. magyar hadsereg pusztulásával a Don-kanyarban 1942/43-ban. Magáról a „doni seregről” már helyileg is több dokumentum látott napvilágot. Érdeklődést keltett 1990-ben Horváth István—Szabó Péter „Salgótarjániak a Don-kanyarban, 1942-1943” című tanulmánya és dokumentumközlése. A vágyak és lehetőségek nem mindig találkoznak Meleg fészekké varázsolt óvoda Roncsderbi Taron Egészségvédelmi nap A betegség megelőzésének az érdekében Szerény körülmények és mégis mekkora fejlődés! Ez az eltelt évek eredménye Szendehelyen. az óvodában! Az apróságok valóban jól érzik magukat ebben a sok gondossággal, sok ötlettel meleg fészekké varázsolt környezetben. Az idei ősztől - augusztus elejétől valójában - Bach Erzsébet irányítja ezt a három csoportot magában foglaló osztott óvodát. Általában 70-75 gyerek tölti itt a hétköznapokat. Az egyik legutóbbi bővítésre 1988-ban került sor, az új csoport tárgyi és személyi feltételeit azóta kialakították. Hat képesített óvónő mellett képesítés nélküliekre is szükség van az óvodában, hiszen az óvónénik közül saját gyermekükkel gyesen is vannak otthon néhányan. A mini csoportnál Jámbor Vilmosáét és Áltsach Jakabnét találjuk. A kis csoport nevelője Bach Erzsébet, délután pedig Bodonyi Jánosné és Endrész Antalné dajka vigyáz a kicsikre. A középső csoportra Schmuck Lászlóné vigyáz, a délutános gondozónő pedig Gazsó Lászlóné. A dajka a középső csoportban Tóthné Nádasdy Erzsébet. A nagycsoporttal Szama Pé- temé óvónő foglalkozik, a dajkája pedig Nagy Antalné ezeknek a gyerekeknek. A kosztot Nőtincsről hozzák, de a reggeli, tízórai itt készül. Szegner Má- tyásné nagy szakértelemmel foglalkozik az étrend kialakításával. Igazán ízletes az ennivaló, nem kell bíztatni a kicsiket. hogy fogyasszák csak . . . Bach Erzsébet úgy érzi, nagyon sokat köszönhet Jámbor Vikmosnénak, aki szeretettel, türelemmel adta át vezetési tapasztalatait, óvónői ismereteit. Óvodájuk zenei érdeklődésre is alapozza a munkáját, a gyerekekkel sokat játszanak, ének, zenei mondókákat gyakorolnak, foglalkoznak az irodalommal, versekkel. Nemzetiségi község az övék, ezért már az óvodában kétnyelvű az oktatás: játékos körülmények között szerettetik meg a kicsikkel a német nyelvet. Az óvoda valójában évek óta felújításra vár, az állaga bizony nem a legjobb: a falak sokfelé nedvesek, beáznak. Az óvónőknek köszönhető, hogy mégis barátságos, szép környezetbe jönnek ide a kicsinyek. A falakon lévő dekoráció javarészt a közösségük munkáját dicséri. Gomb-képek, rátétes kézimunkák, Hupikék Törpikék festménye látható a falakon . . . Két homokozó az udvaron, két mérleghinta, három lengőhinta, gyűrű és mászókák, fából vonatnak képzelt alkotás, és a szülők ügyességét más is dicséri még. Gyümölcsfákra vágynak, virágos környezetre, díszcserjékre. Kis padokra, lovacskákra ... A csúszda is régi vágyálom, de a vágyak és az anyagi lehetőségek sajnos nincsenek szinkronban. Saját zsebből veszik meg nem egyszer az óvodát díszítő filcképek anyagát is. Mindenesetre a csöppségek nem érzik meg, mennyi törődés, szeretet van a szép környezetben: ők csak szívesen jönnek ide, gyorsan elsajátítják a rendet, megismerik saját jelüket, segédkeznek a terítésben. Ez csak a második otthonuk, de olyan jól érzik benne magukat, mint a valódi családi környezetben. Moldován Ibolya Tévedés ne essék! Nem verseny utáni pillanatokat kaptunk lencsevégre. Csupán a már - már szokásos útszéli töredezett járgányok közül pillantottunk meg kettőt, néhány méteren belül...
