Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

1991. október 22., kedd MAGAZIN 9 im Modern Madonna Marina Dadaseva férjével és nyolc gyermekével egy Moszkva környéki tágas lakás­ban lakik. Elsőszülött fiuk, Emin 18 éves és történésznek készül. Emin után egy kislány, Jana következik, majd Sztászik, Vagyim, Rada, Vászka, Valen- tyin. Őt pedig egy bűbájos kis­lány, Marinocska követi. Külö­nösen azzal bűvöli el a környe­zetét, hogy egyformán kedveli a vizet és a szárazföldet, a kániku­lát és a hideget. Korán megta­nult járni, beszélni ez a megle­pően értelmes csöppség. Télen a nap nagy részét medencében, vagy fürdőkádban tölti, nyáron pedig a tengerben. — Nemcsak gyerekeim ők, hanem nagyszerű tanítóim is — mondja Marina. Aki látja őket, azonnal megérti, hogy számára a gyerek „isteni ajándék”. Lee­mel a polcról egy könyvet, amelynek címe „Szülés a ten­gerben”. A .szülés, mint lelki megnyilatkozás. Szerzője Chris Griscom — San Franciscoból. Hat gyermek anyja, ő volt az első nő a világon, aki elhatá­rozta, hogy vízben fog szülni. Ahogy belelapozok á könyvbe, néhány oldalnyi olvasás után azonnal megértem, miért vállalt Marina és Igor ennyi gyereket. „ .. .Létezésének első pilla­natától a női test arra rendelte­tett, hogy majdan életet ad­jon . . . Szülésre vágyni annyit jelent, mint egy kicsit újjászü­letni. A nő - kozmikus anya, életet és szeretetet ajándékozó isteni teremtmény” - olvasható a könyvben. Marina egy Moszkva környéki előadáson ismerkedett meg a szerzőjével, aki a lelki sérültek problémáiról tartott előadást. Itt figyelt fel Marinára és kislányára az egyik szovjet ifjúsági lap tudósítója. Az egyik hűvös reggelen észre­vett a hóban egy fürdőruhás fia­tal nőt, aki egy meztelen cse­csemőt tartott a kezében. Aztán majdnem sokkot kapott attól, hogy az egy év körüli pucér gyermeket fejjel lefelé, lábánál fogva belemártják a jeges vízbe. „Madonna-gyermekével” — ezt a címet adta későbbi cikké­nek az újságíró. Marinára pedig az tett óriási hatást, hogy talál­kozhatott az amerikai előadó­nővel, aki az ember tudati lehe­tőségeinek kutatására tette fel az életét. A találkozás után Ma­rina lelkileg erősebbnek érezte magát, és rájött, hogy helyesen döntött, amikor egyszer gyöke­resen megváltoztatta az életét. Ez pedig a következőképpen történt: Egy alkalommal Marina részt vett férjével a televízió „Ezt ti tudjátok” című adásában. A kamera előtt egy nagy üvegak­váriumban úszó csecsemők mu­tatták be csodálatos képességü­ket. A riporter felhívta a fi­gyelmet a mi házaspárunkra. Marina közel a negyvenhez, férje az ötvenhez. Elmondják, hogy már a nyolcadik gyerme­küket szülik” Csarkovszkij módszere alapján - vízben, ten­gerben. Marina Dadaseva, aki foglalkozását tekintve orosz nyelv- és irodalomtanár, az egyik legaktívabb követője lett „Marinának igen „könnyű keze van Igor Csarkovszkijnak. Ma már ő is tart foglalkozásokat a le­endő szülőknek, hogy az ott­honi körülmények között, vagy a természetben hozzák világra gyermeküket. O maga is levezet szülést és foglalkozik a fiatal családok egészséges életmódra nevelésével. „Marinának igen „könnyű keze van” — mondja Igor Csar­kovszkij, a Kaliforniai egyetem tiszteletbeli doktora. Ma már az orvosok is elismerik tudását, hozzáértését. Több mint húsz évén át ugyanis határozottan til­takoztak a vízben szülés ellen, tiltották a módszert. Aztán meg­történt az első olyan szülés, amelyen végre orvos is részt vett. Tomszkban történt, ráadá­sul nem is egy, hanem három szülőotthonban. Nem véletlen, hogy éppen ebben a városban építettek a kórházakban szülő­medencéket. Marina általában Moszkvában, az egyik gyer­mekklinikán foglalkozik a kis apróságokkal, csodálatos ered­ménnyel. Igor Csajkovszkij módszere alapján az úgyneve­zett „bébijóga” tanfolyam anyagát gyakorolja. A rendsze­res úszás és a tomagyakorlatok után sorra gyógyulnak meg a kis asztmás, hurutos, vagy más betegségben szenvedő csöppsé­gek. Marina sok jótanácsa közül csupán egyet említek: „A szü­lőknek minél többet kell együtt lenniük a gyermekekkel, és sze- retetben kell felnevelni őket. A gyerekeket szüntelenül simo­gatni, dicsérni kell. Akkor lesz jó ember belőlük”. Életmódjukról így nyilatko­zik Marina: Csökkentettük igé­nyeinket, a pénzt általában táp­lálkozásra költjük. Vegetáriá­nus levesek, kása, főzelékek, zöldség és sok gyümölcs. Húst keveset fogyasztunk, agressziót okoz. A lelki táplálék - a zene, festészet, könyvek - mellett imádjuk a jó levegőt. A termé­szet energiája nélkül nehezen birkóznánk meg a mindennapok gondjaival . . . Sophia Loren önvallomása (FEB) „Nápolyi vagyok. Ná­lunk egy 23 éves nő férj és gyermekek nélkül már vénki­sasszonynak számít. 30 éves koromra pedig tiszteletreméltó nőszemélyek leszünk. Bár én réges rég kikerültem ebből a szűk világból, már fiatal ko­romban is csak egy cél lebegett a szemem előtt: méltósággal megöregedni, hogy ne kelljen még negyvenes éveimben is a szex-trónusért harcolnom.” Az egykori szex-szimbólum Sophia Loren éppúgy vállalja egykori, mint mai 57 éves ön­magát. Azzal a természetesség­gel, ahogy egyik filmjében már 25 esztendős korában egy anyát alakított, akinek 14 éves kislá­nyát katonák erőszakolták meg. A „Mamma Lucia” című film­ben, amelyet a Keresztapa szer­zője, Mario Puzo írt, egy nápo­lyi nő életét éli az esküvőtől egészen a késő öregségig. „A színészetnek megvannak a saját törvényei. Itt nem számít a hiúság. Egy igazi szerep ked­véért mindenre képes vagyok”, — mondja Loren a belgrádi Avala-Studióban. Az ABC-tár- saság filmjének forgatása köz­ben szerepének megfelelően megöregedett, megőszült, arca sápadt és beesett lett. „A partne­remnek meg kellett halnia. Megkövültnek kellett hatnom, egy egyszerű, öreg nőnek, aki úgy veszi az életet és a halál té­nyét, ahogy jön. A forgató- könyvben nem szerepelt, hogy sírok is. De magával sodort a szituáció. Hogy ezzel hitelte­lenné vált volna a figura? Nem hiszem. Inkább új színt kapott. A nő életében először veszti el önuralmát.” „Régebben azt gondoltam, hogy az élet értéke magában az életben rejlik — mondta Sophia Loren. — Ma már tudom, hogy még sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy letudjam magamról rázni a földhözragadtság porát és megtanuljam mit is jelent a szó: Élet.” Szenzációs felfedezés az alkimista házában Megtalálták Caravaggio egyetlen falfestményét (FEB)„Ebben a házban pedig nincs Caravaggio által festett falfestmény!” — állította évek óta Nicolo Boncompagni-Lu- dovisi herceg, egy kis római pa­lota s benne a „Casino-Ludo- visi” tulajdonosa. Amikor azonban az emeleten lévő pará­nyi kápolnában megszabadítot­ták a mennyezeten lévő freskót az évszázadok alatt rárakódott piszokrétegtől, bizonyossá vált a sejtés: a Jupitert, Plútót, Nep- tunt egy tengeri szörny és a Cerberus társaságában ábrázoló mű a nagy mester, Caravaggio keze munkája.. Hogy miért tiltakozott a her­ceg és elődei, köztük XIII. és XV. Gergely pápa a feltevés el­len? Nem tudni. Pedig egy gyűj­teményes munkában már 1672-ben megemlíti^, hogy eb­ben a házban Caravaggio-mű ta­lálható. S bár kételyeik voltak, de 1955-ben egy német, \ 1969-ben egy olasz művészet­történész is szorgalmazta a kép helyreállítását, hogy - bizonyos­ságot szerezhessenek. Az elő­kelő család azonban vonakodott a kápolna restaurálásától. Végül is az olasz állam vál­lalta a felmerülő költségeket, bárkié is legyen a falikép, meg kellett menteni, hiszen nedve­ség került a mennyezet falába és már újjnyi darabokban potyo­gott le a festék. Sok szakértő egészen a resta­urálás befejezéséig kétségbe vonta, hogy a piszok alól Cara­vaggio mű fog előbukkanni. Nem tartották ugyanis valószí­nűnek, hogy Caravaggio, akit Giotto és Paul Cézanne között a művészttörténet harmadik nagy mérföldköveként tartanak szá­mon, s aki új, realista, fotogra- fikus művészetével egy egész korszakot forradalmasított, misztérikus képet festett volna. Most azonban bizonyossá vált, hogy a falfestmény Miche­langelo Merísi (*l57^-Í6Í'Öj1-^- akit Caravaggioként ismerünk — saját kezű munkája — állítja Grazia Bemardini, a Palazzo Barberini Restaurációs Központ igazgatónője. Caravaggio tehetségét ugyanis a Francesco Maria del Monte fedezte fel, akinek a fes­tészet mellett volt egy másik szenvedélye is. A kardinális megszállott alkimista volt. Amikor 1596-ban megvásárolta a kaszinót, berendezett magá­nak az egyik teremben még egy kis laboratóriumot is. Örök rej­tély marad, hogy a Bölcsek Kö­vét akarta-e megtalálni, aranyat vagy ezüstöt akart kémcsövei­ben előállítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a házban található fal­festmény figurái az alkimisták „eszközeire” utalnak. A technika múltja — a múlt technikája Valóban Irinyi volt a gyufa feltatálója? A címbeli kérdésnek már a föltevése is oktalan kétkedésnek tűnik, a köztudatban olyannyira Irinyi János nevéhez kapcsoló­dik a gyufa feltalálása. A tudo­mánytörténet azonban cáfol, il­letve pontosít: a tűzcsiholás ef­féle módjának tulajdonképp nincs feltalálója. Eleink sok év­századon át jutottak el a lángok fellobbantatásának ősi szerszá­maitól a régi mártós és dörzs- gyufához. Ez is, az is káliumkloráttal készült. Közös nagy hátrányuk volt, hogy robbanva gyulladtak, s ezért nem is igen terjedtek el. A folytatás, a biztonságos foszforos gyufa feltalálásának dicsősége azonban elvitathatla- nul Irinyi Jánosé. A Bihar me­gyei születésű, s Debrecenben tanult férfiú alig 25 éves volt, amikor kikerült keze alól az első újszerű gyújtószerszám. A felfedezésének történetét a haj­dani Vasárnapi Újság munka­társának ő maga mesélte el. Professzora egy alkalommal kísérletet mutatott be: üvegmo­zsárban ként dörzsölt, porított, hogy lángra kapjon a mozsár tartalma. A kísérlet azonban nem sikerült. Irinyiben felötlött, hogy ali- hanem elkerülte volna tanára a fiaskót, ha az edénybe kén he­lyett foszfort tesz. A gondolat nyomán kevéssel utóbb már „összehozta” a vékony fapálci­kát és a gyúlékony anyagot. Otthon készítette el az első tíz szálat: a foszfort forró víz­ben oldotta, barna port és eny- vet kevert hozzá, s ebbe már­totta a gyufafejeket, amelyek nem fröccsentek, nem robban­tak, hanem zajtalanul gyullad­tak és lassan égtek. Eljárását nem szabadalmaz­tatta, erre szolgáló hivatala még nem is volt az országnak, az osztrák szabadalmi hatóságok­hoz pedig nem akart fordulni. 1839-ben Pesten gyufagyárat alapított, de - védettség híján - öt év alatt tönkre tette a külföldi konkurencia. P.J. Eltévedt magzatok A méhen kívüli terhesség még ma is nagy veszélyt jelent az anyák életére. Sokszor csak a gyors orvosi beavatkozás menti meg az életüket, ha erre lehető­ség van. Ha nem, akkor igazi tragédiák történnek. Az -ilyen terhességek megál­lapítása nem könnyű, sokszor az orvos sem ismeri fel idejé­ben. A megtermékenyített pete­sejt az ilyen esetekben nem a méhben indul fejlődésnek (ahogy a ríevé is mutatja), ha­nem a petefészekben, vagy pe­tevezetőben, esetleg a szabad hasüregben. A terhesség külső jelei ugyanazok, mint a normá­lis terhességnek, csak a harma­dik hónap táján jelentkeznek panaszok, amikor a hely már kicsi a növekvő magzatnak. Ez hasüregi vérzéshez, hirtelen áju­láshoz vezethet. Ilyenkor kell a gyors orvosi segítség. Most szerencsére úgy tűnik, hogy sikerült egy olyan fehérjét találni, ami már nagyon korai terhességeknél is képes kimu­tatni ezt a rendellenességet. Az angol kutatók által csak egysze­rűen PEP-nek nevezett fehérjét a méh nyálkahártyája termeli. A méhen kívüli terheseknél a „PEP”-szint alacsonyabb, mint a normális terhességet viselő asszonyoknál. Természetesen a műtéti beavatkozásra így is szükség van, de nem mindegy, hogy ennek ideje tervezhető-e és az anya elkerülheti-e a vész­helyzeteket. A méhen kívüli terhességek száma napjainkban növekszik. A régebbi statisztikák szerint 300 terhesség közül csak egy volt méhen kívüli. A mai adatok szerint akár 3-5 százalékot is el­érhet az arányuk, azaz több mint tízszeres a növekedés. A kuta­tók szerint ez a fogamzást elő­segítő szerek alkalmazásának, és a mesterséges megterméke­nyítések számának növekedé­sével magyarázható. B.K. Légszennyezést kedvelő tetvek A gépkocsik kipufogó gázai emberre, állatra és növényre egyaránt káros hatással vannak. Ismerünk viszont olyan szerve­zeteket is, melyek fittyet hány­nak a légszennyező anyagokra, s jól érzik magukat a szennye­zett környezetben. A gyümölcs­fákat, zöldségeket és bizonyos gyomfajokat egyaránt károsító répa levéltetű forgalmas utak mentén a legszennyezettebb környezetben a szokásosnál is jobban szaporodik. T udomány-technika A kifogyhatatlanul áradó üzemanyag Mialatt a Forma-1 zajos vilá­gát hétről-hétre milliók kísérik figyelemmel, és lehetnek annak tanúi, hogy a világelső autógyá­rak hogyan dolgoznak a robba­nómotorok tökéletesítésén, a vi­lág több tucatnyi laboratóriu­mában a kutatók „titokban” már a napenergiával működő autók fejlesztésével foglalkoznak, ám ők is nagyszabású versenyeken mérik össze tudásukat. A napautók eddig két világ- versenyén - melyet mindkétszer Ausztráliában rendeztek a kon­tinenst észak-déli irányban át­szelő, több mint 3000 kilométer hosszú Darwin-Adelaide autó­pályán - a svájci Biel-Bienne-i Műszaki Főiskola csapata bizo­nyult a legeredményesebbnek, 1987-ben harmadik, 1990-ben pedig első helyezést szerezve. Most a harmadik nagy ver­senyre készülnek, ahol a legna­gyobb ellenfél a Honda gyár csapata lesz, amely milliókat költ évente saját autója fejlesz­tésére, valamint a General Mo­tors, amely mögött három nagy amerikai egyetem kutatógárdája áll. A svájci napautó, amelynek karosszériája szénszállal erősí­tett kevlarból készült, s tetejét szinte teljesen napelemek borít­ják, a vezetőt próbára tevő, oly­kor 50 C-fokos hőségben a kon­tinensnyi utat több mint 70 ki­lométeres óránkénti sebesség­gel tette meg. Biel-Biennei főiskolán, amely a hetvenes évek energia- válsága óta foglalkozik elekt­romos meghajtású - napelemes, illetve akkumulátoros - autók fejlesztésével, a világbajnok au­tót három korábban kifejlesztett változat tapasztalatai alapján építették meg. Már Donald kacsát is sújtja a recesszió (MTI Panoráma) — Az Egye­sült Államokban végbemenő gazdasági recesszióban Donald Kacsa is elhullatott néhányat a tollai közül. A szeptember 30-ával végétért 1991-es üzleti évben a Walt Disney Corpora­tion nyeresége ugyanis kerek egy ötödével elmaradt az előző évi 824 millió dolláros rekord­nyereségnek. Nehéz gazdasági körülmények közt az emberek a pénztárcájukon ülnek, s így a floridai éa kaliforniai szórakoz­tató kombinátok látogatóinak száma az 1990-es 14 millióhoz képest csökkent. Ettől elte­kintve azonban a Walt Disney Corporation biztosra veszi, hogy az üzletmenet a további­akban sikeres lesz. Jövő április 12-én például Párizs közelében megnyílik az Eurodisney, amelytől a vállal­kozás elnöke, Michael Eisner azt reméli, hogy bombasiker lesz és az első évben 11 millió látogatót vonz majd. Egy va­lami azonban már ma is bizo­nyos: ez az eddigi legköltsége­sebb vállakózása a Walt Dis­neynek - négymilliárd dollárra becsülik az Eurodisney felépíté­sének költségeit. Az építkezés még nem ért véget - a tervek szerint 2017-ig eltart. Akkor majd 1.943 hek­tárnyi területet mondhat magá­énak, Párizs területének egy­ötödét, s ezen a területen 30 szórakoztató egység, egy kong­resszusi központ, egy hangver­senyterem, két golfpálya, Dis­ney filmstúdiók, szállodák — összesen 18.200 szobával — és kempinghelyek százai várják majd a látogatókat. Az Eurodis­ney elérhető lesz az európai közlekedési hálózathoz kap­csolt autópályán és a TGV fran­cia gyorsvasúton. A Disney-konszem, amely csaknem évi hat milliárd dollár üzleti forgalmat bonyolít le, a következő évezredre tervez. Az amerikai szórakoztató közpon­tok számának jelentős növelése mellett a fejlesztés súlypontja Európa, ahol csupán a Eurodis­ney 12.000 embert foglalkoztat. Remélik, hogy az Európába utazók nagy része ott is azt fogja keresni, amit az Atlanti óceán túlsó partján már meg­kedvelt, csakúgy, mint a japá­nok, akik már megismerkedhet­tek a tokiói Disney-parkkal. Franciaországban a kiválasz­tott terep a Párizstól 32 kilomé­terre keletre fekvő Mame-la-Vallée környéke. Pél­daképül az amerikai Orlando városa szolgál, amely a szó szo­ros értelmében „együtt nőtt fel Disney-vel”. Miki Égér és Do­nald Kacsa megalkotói 33.000 embert foglalkoztatnak szóra­koztató üzemeikben, s ezzel az első helyre kerültek, mint a tér­ség legnagyobb munkaadói, megelőzve Martin Marietta ha­dianyag- és rakétagyárait is. Igaz, Orlando környéke lakosa­inak megoszlik a véleménye: míg egyrészt hálásak a munka- alkalmakért, addig másrészt ki­fogásolják a közúti forgalom és a bűnözés megnövekedését, nem különben a környezeti ká­rokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents