Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22 / 248. szám
1991. október 22., kedd SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Kötöttünk koszorút, gyöngyösbokrétát... Apa és fia a termésről, a gazdálkodásról Savanyú az idei szőlő Bódi Istvánék keményen dolgoznak a megélhetésért Csorba Józsefné már az unokái stafírungját varrja Ságújfalu. Amióta a fiuk és a három lányuk felcseperedett, önálló életet kezdett, a Csorba házaspár számára még hosszabbak a téli esték. Kettejük közül a feleség az, aki igazán a kedvére való foglalatossággal tölti az alkonyat utáni órákat: előveszi a hímzőfonalakat, s fáradhatatlanul öltöget. Keze alatt a térítőnek kiszabott fehér textilián „kivirítanak” a piros, rózsaszín, szegfűk, rózsák. Sietség nélkül dolgozik, már az unokáknak varr. Titokban tartani persze nem tudja előttük, mi széppel gyarapítja a stafí- rungjukat. de sebaj, legalább ők is részt vesznek a színek kiválasztásában, s a nagymama örömmel teljesíti kívánságaikat. Máskor aranysárga szalmaszálak zizegnek a fürge ujjak között: készül a gyöngyös bokréta, amit régen, aratáskor a lányok kötöttek az arató párjuknak, aki legtöbbször a kiszemeltjük volt. — így meséli a hatvanöt esztendős Csorba Józsefné, miközben sorra előszedi féltett kincseit, a maga „gyártotta” karácsonyfa függőket s egy zsákra való hímzett garnitúrát. — Benczúrfalváról jöttem ide férjhez. Családunkban szépen tudott kézimunkázni az édesanyám, nagymamám és a néném is. S bár fiatal lányként korán elszegődtem családokhoz, a mezőgazdasági idénymunkák is lekötöttek, de mi azért rokoni körben gyakran összejöttünk. Elbeszélgettünk, közben járt a kezünk: kötöttünk koszorút, csináltunk főkötőt, ezzel szórakoztunk — mondja az asszony, s elővarázsol” egy díszes-fodros farkas főkötőt, melyet a fiatal menyecskék hordtak. Féltett mozdulatokkal bontogatja, hajtogatja szét majd össze gyűjteményének legszebb darabjait, s azt is elárulja: — Megvennék ám ezeket itt a faluban, de sajnálom odaadni. Férje bányász volt, s mivel lebetegedett, a karancssági tsz-ben keresett és kapott munkát. Ahol éppen kellett, ott segített be. De nem veszteget szót ezekre az évekre. Csorbánénak tanítványai is vannak: a faluszépítőket ő tanítja a bokréta kötésre. így járnak jól, mert a gyerekek keresik, ő pedig megosztja velük a sok szépet. -MihalikBódi István szécsényfelfalui portáján szüretre készülődnek. A nagy hasú hordók kikénezve, kimosva katonás rendben sorakoznak a hatalmas lugas alatt. — Csak legyen is mit beletenni — jegyzi meg Bódi Lászó a házigazda egyik fia, ízlelgetve a sárguló szemeket. —- Ez csak a látszát.Itt is, lent a kertben is az egészet megtámadta a peronoszpóra, a sok eső még rohasztotta is a termést. Jó ha meglesz a 3 hektónyi borunk az idén — mondja Bódi István, aki bányásznyugdíjasként állattal,földdel próbálkozik, hogy ha nem is piacra.de saját felhasználásra meglegyen a családnak. —- De milyen bányásznyugdíj ez? A 71-es év szerencsétlen generációja egy tagjaként 30 év 72 nap föld alatti munka után idénre már elértem a 7500 forint nyugdíjat. Ezért aztán a "jól megérdemelt nyugdíjasévek élvezése" helyett dolgozni kell reggeltől estig. Tavaly még adtunk le sertéseket is. Megdrágult a táp, bizonytalan lett az átvételi ár. Idén már csak magunknak hízik mindkettő az ólban. Van vagy hatvan nyúlunk, ha nem üt beléjük valamilyen nyavaja, az is hoz valamit a konyhára. László bár már kifelé tart a legénykorból még egyedül él: néhány házzal lejjebb a szülői portától, saját lakásában. Nem A megyei Közművelődési Központ szervezésében november 8-án és 9-én ifjúsági népfőiskola-szervezők és-veze- tők továbbképzése lesz Hollókőn. Vannak megyei jó tapasztalatok is, de az is igaz, hogy a fiatalok keveset tudnak a népfőiskolái mozgalomról, jelentőségéről és közösségformáló erejéről. Ezért is fontos, hogy a 18-30 éves korosztály megismerkedjen a népfőiskolái gondolattal. Ez a cél vezérelte a hollókői kétnapos program szervezőit is.. A továbbképzésre olyan fiatalokat hívnak meg, akik maguk is képesek falujukban népfőiskolát szervezni, számukra előadásaikkal a téma ismerői nyújrég fejezték be a külső vakolást, s kellene a pénz a belső munkákra, de úgy tűnik, hogy megtorpannak az építők: — Már másodszor küldtek az idén kényszerszabadságra az acélgyárból, s nem valami rózsásak a kilátások. Lehet, hogy januárban a munkakönyvét is a kezembe adják. Ilyen bizonytalanságban — jó mondja az apám — minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy éljünk, megéljünk valahogyan. Bár még mostanra sem tudja megmondani, hogy miért gürizett 30 évig a föld alatt, benne tanak majd hasznos tanácsaikkal segítséget. Továbbképzésüket anyagilag is támogatja a Magyar Népfőiskolái Társaság. Várható, hogy a nógrádi községek ifjúsági küldöttein kívül ott lesznek majd a határon túl élő magyar fiatalok képviselői Ipolyságról, Nagykürtösről, Fülekről, Losoncról és Rimaszombatról is. Ízelítőül a programból: bevezetés a magyar népfőiskola történetébe, a Magyar Népfőiskolái Társaság célja és programja, a protestáns népfőiskolái mozgalom törekvései Magyarországon, a népfőiskolái munka Németországban és kapcsolatuk az itthoni hasonló szervezetekkel. —szgys— van az életösztön, dolgozik amig csak bir. Segítünk neki ahogy tudunk, visz magával bennünket is. A Gyula testvéremnek van biztosnak tűnő ál- lása.de ha tud ő is részt vesz a munkában. Talán a földdel is meg kellene próbálkozni. Adna is a téesz, az endrefalvi Aranykalász. Csak éppen az elgyomosodottat, az elkorcsosodottat kínálja. A jobbikat, ahol most is 700 mázsa árpa termett, azt a kiválasztottak kapják. Ezért aztán számunkra így is, úgy is savanyú az idei szőlő... Szabó Gy. Sándor Tanítót keresnek Nógrádmegyer. Sok család kapott különböző mértékű támogatást a közelmúltban az ön- kormányzattól a tanévkezdéshez, illetve az iskolai napközis térítési díjak fizetéséhez. Vélhetően a segítségnyújtásnak is köszönhető, hogy idén szeptemberben az előző évekhez viszonyítva növekedett a napközis ellátást igénylő tanulók száma, így állt elő az a ma már kivételes helyzet, hogy míg a legtöbb alsófokú intézményben telített a tantestület, a megyeri iskolában bővítésre szorul. A munkanélküli pedagógusok bizonyára örömmel fogadják a hírt: az intézmény pályázati úton kívánja betölteni a hiányzó állást. A napokban közzé tett felhívásukkal kapcsolatos további tudnivalókért az igazgatóhoz forduljanak. Palackos csendélet Az ismerős tájékon lépten-nyomon megakad a tekintet a messziről feltűnő feliratokon: palackozott italok, kocsma, kisvendéglő, mini market, aminek egyik sarkában szintén ott szerénykednek a különböző szeszesitalos üvegek. Hogy minek ide magyarázat? Valóban, beszédes a kép, elárulja, jól alkalmazzák már az ügyeskedők a régi szabályt: élelmiszerrel, itallal érdemes kezdeni, mert ezen egykönnyen nem lehet veszíteni. E tekintetben egymással vetekszik már falu, város, puszta. Igen, ez utóbbi sem marad adós a konkurenciával, példa erre Zsunypuszta, amely átmenő forgalmára építve, a-vendéglátásra rendezkedik be. Egymást érik itt már a szomjas vándorokra váró búfe- lejtők, boltocskák, s nincs messze az idő, amikor kitehetik a településjelző mellé a „ palackkal megtelt” táblát. .. (m.j.) Népfőiskola-szervezők továbbképzése Egy tiszta hang(oló) Csak dísznek van az ostora Szécsény, Kossuth út 31. Triola. Hangszer, zenemű és képzőművészet. Régi üzlethelyiség újszerűre megálmodva. Koncepcióval. Újrakezdési kölcsönnel, még időben, amikor volt. Cégtulaj: Miskédi Miklós, a megye valóban egyetlen zongo- rahangolója. Kis üzletében egy Petrof áll középen, néhány éve még hatvanezer volt az ára, jelenleg kétszáz körüli s csak itt, nála, mert export-import jogokat is szerzett. Hogy lesz valaki cégtulajdonos és főként zongorahangoló? Ősszécsényi, törzsökös, zenebarát. Nem láttam még hangolni, de zongorahangolást már megfigyeltem. Azt mondja: egy hangszerrel hat órát dolgozik. Sokdioptriás szemüveg, biztosan egészen közel hajol a Rösle- rekhez, Petrofokhoz munka közben. Az ember közelhajol ahhoz, amit szeret. így van a gyerekekkel is vagy a zongorákkal, hegedűvel, arra egyenesen ráhajtja a fejét. Ilyen ez a munka.Hogyan kezdődött? — Gyerekkorban. Mint minden, ami alapvető. Most elmondhatom, hogy közel-távol még hangszerbolt sincs ezen kívül csak Egerben, Budapesten. Szécsényben tanultam zenét magánúton Szloboda Sanyi bácsinál. Kezdetben tangóharmonikát, menetközben a hangolásra is tanított Sanyi bácsi. O egyébként főiskolát végzett, s Ferencz Jóska udvari zenekarában játszott. Tőle tanultam a zongorát is. Tizenhatéves korában. 1966- ban alakítottak Szécsényben egy kis zenekart, gitárt kapott bár soha nem gitározott, aszerint fogta a hangokat sikerrel, ahogy a zongoránál, harmonikánál tanulta. És persze segített a zenei elmélet is, egyszerűen kiszámította - mi hol van a gitáron. Hetvenben a szécsényi Omniában zenélt barátjával. Dolgozott a karancssági tanácson pénzügyesként előtte, a zenélés azonban elcsábítta. — Az éjszakai élet mégsem- ment nekem igazán. Pedig akkor már volt egy Matador orgonám! Egy évig bírtam. Onnantól csak alkalmanként játszottam. Hetvennyolc körül váltottam ki másodállásban a zongorahangoló ipart. Jó kuncsaftköre van, főként a megyében működő öt zeneiskola kéri fel rendszeres munkára. De abból meggazdagodni, sőt még megélni sem nagyon lehet. Gyártáselőkészítő volt a szécsényi BRG-ben. csoportot vezetett. Valahogy érzékelte, hogy nincs nagy jövője az üzemnek. Akkoriban már elbocsátások voltak. Közvetlen környezetéből két munkásnőnek kellett volna rövidesen elmenni. Akkor azt mondta: küldjék el őt. Neki volt koncepciója. A zene. A hangolás, javítás, a kereskedés, az újrakezdés alma. Megkapta a kölcsönt. Ám a zongorahangolás magán „vonalon” egyre ritkább. Inkább hallgatják a fals hangokat. De a video is odatett a Petrofoknak. Az iskolai hangszereket egy-más- fél évenként hangolják. Miskédi úr mégis elégedett. Megél a ze- neszeretetből, sőt másokat is segít. Helybeli, környéki képző-és iparművészek képeit, tárgyait veszi meg, állítja ki üzletében. A triola meg talán több hangcsoport együtthangoztatása. A legszebb mégis az — mondja, amikor tisztán zengenek a húrok. Elérni a harmóniát — csak abszolút hallással lehet. Az pedig keveseknek van. A kisgéci Paczek Józsi bácsi is részt vett a napokban a szécsényi szüreti felvonuláson. Ült a díszes hintó bakján ünnepi sötétben, lábán kiglancolt fekete lakkcsizmájában, kalapja mellett árvalányhajjal.s a feszesen tartott kantár két végén két szép ló húzta a hintót, vitte a gazdát. Évek óta örömmel végzi ezt a Paczek József akár parádéskocsis is lehetne... megtisztelő feladatot a kisgéci kocsis. Nemcsak Szécsényben, hanem Lócban és Ludányban is. A szüretiknek már vége, bár a szécsényi téesz benczúrfalvi telephelyén még mindig ott a feldíszített hintó. De Paczek József most éppen takarmányt hord az állatoknak. De Reményt a három és fél éves derest meg Jutkát a nem éppen kislánykorban levő tizenkét éves kancát éppen olyan szakértelemmel vezeti mintha ünnepségen lenne. S mindkettő fényesre csutakolt, mintha most is felvonulnának. Talán ennek az az oka, hogy Paczek József 12 éves kora óta ül a bakon. A lovát hűséges segítőtársának tartja a kenyérkeresetben, s ennek megfelelően bánik mindkettővel. A nemzeti színű szalaggal cifrázott szíjostort pedig fegyelmezés helyett, inkább csak dísznek használja. — Hogy mikénthívják kocsisnak, fogatosnak vagy éppen fuvarosnak? Nem érdekli. A munkáját, bármi legyen az becsülettel elvégzi. Erre figyelmeztetette őt öregapja életre szóló hozományként. Új orvos • Ságújfalu. Kinevezték az új körzeti orvost. A három pályázó közül az érdekelt községek — Szalmatercs, Karancsság és Ságújfalu — képviselői egyhangúlag dr. Angyal Kelemen Istvánt választották új orvosuknak, aki Erdélyből érkezett és öt éve Salgótarjánban dolgozik. Az új körzeti orvos október közepén kezdte meg rendeléséa három község területén. Folyik a vita • Megalakulásakor nemcsak a szécsényi, hanem a környező községek tanácsai is jelentős költségekkel járultak hozzá a szécsényi költségvetési üzem létrejöttéhez. A cég megszűnt, de még azóta nem sikerült megállapodásra jutni a város és az érdekelt önkormányzatoknak a vagyoni illetve anyagi kérdésekben. A problémát jelenleg a vagyonügynökség vizsgálja. Külkapcsolat • Jó külhoni kapcsolatokkal rendelkezik a sági faluszépítő egyesület. Angol és dán falufejlesztő népfőiskolások jártak már eddig a községben, egy-egy család vendégeként. Most svéd fiatalok érkezését jelezték, akik Ságújfalun kívül Bujákba is ellátogatnak, várhatóan december elején. A negyven fős svéd nép- főiskolás-csoport a község fiataljainak életével ismerkedik majd meg. Kevés az igény • Endrefalva. A helyi volt pártházban hetenként, meghatározott napokon háztartási gépeket javít egy kft. A munkának kettős célja van: az épület hasznosítása és a szolgáltatások körének bővítése. Mindemellett azonban — legalábbis a jelek erre mutatnak — nem lesz hosszú életű ez a vállalkozás, ugyanis a vártnál kevesebb az igény a javításokra. Hasonló okok miatt mondott búcsút nemrégiben a községnek a szécsényi cipész is, aki a mozi pénztárhelyiségét bérelte. Telefon várományosok • Rimóc. A telefonigényeket mérték fel nemrégiben a településen. Eszerint eddig százötven család szeretne telefonhoz jutni, de további jelentkezéseket is elfogadnak. A tervek szerint tizenöt-húszezer forintba kerül majd egy-egy igénylőnek a hálózatra való rákapcsolás, a megvalósítás pedig várhatóan a jövő héten lesz. Pályázati pénzből • Varsány. Hét földút van még a községben, de idén már ezek egyikének megépítésére sem jut fedezet. Ebben az évben pályázaton nyert pénzből sikerült rendbe hozatni a tönkrement útburkolatokat, valamint a Szécsényi úti járdát. Az előbbire száz, az utóbbira pedig négyszázkilencvenezer forintot költöttek. Szécsény és környéke
