Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-19 / 246. szám
Diploma MBA=Master of Business Administration, azaz magyarul: menedzserdiploma. A nyugati üzletemberek szemében ez kulcs a sikerhez, ám idehaza még kiscipőben jár a menedzserképzés, nem is szólva a nógrádi tapasztalatokról. Talán, ha tízen jártak-járnak ilyen iskolákba. A képzést egyébként az USA- ban találták ki, egyrészt arra, hogy a cégek tehetséges munkatársaiból menedzsereket képezzenek, másrészt, hogy a meglevő menedzserekből még jobbakat faragjanak. Az általában egy-két éves kurzus főbb A menedzsernek egyetlen feladata van: érje el a tőle elvárt eredményeket megadott időn belül, a rendelkezésére álló erőforrások hatékony felhasználása révén... Egy régi kínai filozófus szerint az irányítás művészete, rávenni az embereket, hogy tegyék azt, amit várnak tőlük, és abban a hitben ringatni őket, hogy saját elképzeléseiket valósítják meg. Én egyszerűbben közelítem meg ezt a kérdést: az irányítás képesség mások energiáinak mozgósítására tantárgyai: pénzügyek, hazai és nemzetközi piacismeret, termékfejlesztés és eladási stratégia, vállalatszervezés és személyzeti politika, hogy csak a fontosabbakat említsük. A bejutni — majd ezután átjutni —- vágyókat kemény vizsgákon szűrik meg, a nyelvtudás többnyire előfeltétel. A képzési csatorna végén kikerülő, nehéz döntési helyzetekben is helytálló, nyelveket beszélő, számítógépeket és embereket egyaránt kezelni képes, jól fésült, nyakkendős „végterméket” minden cégnél szívesen fogadják, sőt többnyire a vállalatok, cégek maguk iskolázzák be alkalmazottaikat. olyan cél érdekében, amely lehet, hogy egybevág az ő legsajátabb érdekeikkel, de lehet, hogy nem... A menedzseri munka döntő része: hozzásegíteni az embereket, hogy belássák a jól és hatékonyan végzett munka értelmét, és hogy igyekezzenek képességük legjavát nyújtani munkájukban. Egyszóval, az irányítás mások érdekeltté tétele abban, hogy kövessék a vezetőt. (Donald H. Weiss: A sikeres menedzser) — Ön hogy hírja még, hiszen tanulás közben menedzselnie kell a síküveggyári válságprogramot is... — Valóban minden percem foglalt, főként szabadságnapjaim alatt tudok készülni a foglalkozásokra. Távoktatásos módszerrel tanulunk, havonta 2—3 alkalommal kell Pestre járnunk konzultációra. Tucatnyi tantárggyal foglalkozunk, s mindegyik egy-egy záródolgozattal ér véget. Igen magasak a követelmények, a diplomát például az Angol Akadémiai Tanács zsűrije előtt kell megvédeni.-— S ha ez sikerül? — Akkor ezt Nyugat-Európa bármely országában elfogadják. Egyébként elképzelésem, hogyha befejezem, jövőre egy magasabb szintű, angliai iskolán továbbfejlesztem ismereteimet. Ugyanis, úgy gondolomj^togy egy vezetőnek állandóan bővítenie kell ismereteit, tudását, friss információkkal kell rendelkeznie, s elengedhetetlenek személyes ismeretségei, információi. Tóth Sándor: Angliában fejlesztem tovább ismereteimet — Ne haragudjon, de hát kapásból tudok sorolni jó néhány vezetőt, akik nemhogy angolul tudnának, vagy menedzsertanfolyamra járnának, de még felsőfokú végzettségük ■ sincs, aztán mégis elvezetik valahogy azt a céget. Hát, akkor minek törjék magukat, nem? — Ma még az úgynevezett tapasztalati, gyakorlati vezetés a jellemző a megyében is. Ez jó- szerint csak irányítást jelent, amivel a tervutasításos gazdasági rendszerben még meg lehetett élni, de egy alakuló piacgazdaságban nem lehetséges már zsebből dirigálni, ötletszerűen, csapongó. A menedzsment egy komplex, átfogó tevékenység egy-egy ötlet vagy teljes stratégia kivitelezésére, éppúgy beletartozik a tervezés, a megvalósítás és az ellenőrzés, mint a szervezés, az irányítás és a személyekkel való törődés. Menedzsernek senki sem születik, ezt keményen tanulni kell, mindhalálig. — Jó, jó, csakhogy egy fejlett piacgazdaság módszereit hogyan lehet használni nálunk? — Lehet, merthogy ott is valamikor létre kellett hozni ezt a piacgazdaságot, meg aztán a velük való kapcsolat szükségessé teszi meglévő intézményeik, működésük megismerését. Hát hogyan tárgyalhatnék Belgiumban, Japánban vagy Angliában, ha halvány fogalmam sincs az illető ország gazdasági, pénzügyi, jogi viszonyairól?! Egyébként, a dolgozataimat is úgy írtam, hogy a síküveggyári problémákat vettem górcső alá. Például kidolgoztam a biztonsági üveg marketingmenedzsmentjét, a síküveghúzás technológiai információinak gyakorlati megvalósítását. Most pedig a részvénytársaság új szervezeti struktúrájának a kialakítása van napirenden, ennek során is a tanulmányaimra alapozok. Szóval, igenis lehet hasznosítani az ott tanultakat. — Mibe kerül egy-egy tanév? — Évente százhúszezer forintba, a tandíjat a gyár állja, a többi az én költségem. De úgy gondolom, ha az ott szerzett elméleti ismereteket a gyár működésében hasznosítani tudom, s ez milliókban lesz mérhető. MENEDZSERSULI Ma már nem lehet zsebből dirigálni! — mondja az Open Business School salgótarjáni hallgatója Átlagosan bruttó kétmillió Mennyi van a borítékban? Illetlenség mások borítékjában kutakodni, de hát mégiscsak érdemes utánanézni, milyen összefüggésben áll a jövedelem a felkészültséggel? Nos, kezdjük a menedzseri fizetések vizsgálatát Nyugaton, ott ugyanis kevésbé szemérmesek. Egy kimutatás szerint, angol fontban számolva (100 angol font = 12 905 Ft). Németországban 79 ezer, Franciaországban 68 ezer, Nagy- Britanniában 54 ezer, Svájcban 84 ezer font az éves összjövedelmük a legalsó régióban tevékenykedőknek, a menőknek ennek csaknem duplája. És idehaza? Nógrádban? Magyarországon a menedzserjövedelmekre egyelőre nem állnak rendelkezésre átfogó kimutatások. Becslések szerint a gyengébben keresők évi bruttó másfél millió forintot, míg a legjobban fizetettek akár négymilliót is kapnak. Átlagosnak tekinthető az évi bruttó kétmillió forint. Tóth Sándor 33 éves, gépészmérnök, a Salgótarjáni Síküveggyár Rt. vezérigazgatója. E munka mellett második esztendeje jár az Open Business School angol nyelvű menedzserképző tanfolyamára. Nyolcvanon kezdték az ország különböző részeiből, mostanra felére morzsolódott a társaság. A siker titka Ki fizet a végén? SUMÁKÉK TRÜKKJEI Ki itt pályázol, ne hagyj fel minden reménnyel Milyen ötleteket adhat a vállalkozónak a megyei önkormányzati hivatal? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Mihályné Balázs Melindát, a hivatal vállalkozásokkal és vagyonkezelésekkel foglalkozó főmunkatársát, pénzügyi szakközgazdászt. A vállalkozók többsége a tisztes haszon, megélhetés reményében vállalkozik. Vannak azonban, akik a gyors meggazdagodás reményében, vagy a korábban bűnös úton megszerzett pénz befektetése ..tisztáramosása” végett. Mondhatnánk, a búza közé is kerül ocsú. Sajnos, az utóbbi időben az ocsú szaporodik. A minap olvashattuk: — Építőipari tevékenységre alakult kft. biogiliszták eladásából több millió forintra tett szert oly módon, hogy embereket tévedésbe ejtett... — ...Kft. társtulajdonosa a kft. pénzét társai elől átmentette egy másik, most már társak nélküli kft.-jébe. — Börtönbe került K. Péter, aki fedezetlen csekkekkel vásárolt nem létező kft.-je nevében. — Dr. „Bubó” magánrendelőt nyitott orvosi diploma nélkül. Ezen, már szinte szokványosnak mondható eseteken kívül újabb változatok is napvilágot láttak. Fejlődnek a vállalkozók, „álvállalkozók”. — A Balogh család családi bt-t alakított. Alkalmazottként felvették a fiuk feleségét, havi 50 ezer Ft nettó fizetéssel, majd pár hónap múlva gyesre engedték, a bt-t megszüntették, a tevékenység gazdaságtalan voltára hivatkozva. A fiatalasszony azóta is kapja a gyedet, mely nem csekély, ha a korábbi magas fizetésre gondolunk. — A falu tsz-elnöke és főága- zatvezetője a szövetkezet nevében nagyobb összegű hitelt vett fel, melyért árut vettek. Az áremeléseket követően az árut visszavásároltatták, a hasznon megosztoztak úgy, hogy a tsz-nek 5 százalékot juttattak. — A „SUMÁK” Kft. vezetője feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki a kft. telepéről közel 2 millió Ft értékű festéket és építőanyagot lopott. A tettes megkerült, a biztosító nem fizetett. Az elkövető csupán 15 db téglát és 4 doboz festéket tulajdonított el. A lopási kár 5 ezer Ft. A felsorolt példák csak szemelvények arról a széles palettáról, mellyel nap mint nap találkozunk. A „Bíróság” Rt. mindegyik esetben „jutalmat” osztott ki. Több vállalkozás vezetőjétől úgy értesültem, hogy a jutalmat inkább a „Szerencsejáték” Rt-től vették volna át. Jómagam csak ennyit mondhatok: Köszöntőm a vállalkozókat, de maradok az alvállalkozók üldözője. Juhász István A „Bűnüldöző” Rt. tagja — Az a tapasztalat, hogy többségében nem megfelelően használják ki a vállalkozások élénkítésére adott lehetőségeket — mondja. — így többek között a hitel- és adókedvezményeket, a beruházást segítő juttatásokat, pályázatokat. — Mire gondol? — Az induló, új vállalkozások ötéves nyereségadó- és beruházási adókedvezményére, a beruházási áfa teljes visszaigényelhetőségére, — arra a támogatásra, amely kormányhatározat szerint az iparszegény, kedvezőtlen adottságú településeket illeti, eszerint megyénkben hetvenkettőt. — Vagy például takarékossági, ésszerűségi szempontokat tekintve az állami vállalatok szabad kapacitására: üresen maradt épületekre, üzemcsarnokokra, gépekre. Ezek felhasználhatók. Nem kell építeni, megfelelő átalakítással, felújítással hasznosíthatók. A vállalkozás működtetéséhez célszerű tehát megkeresni néhány vállalat üres üzemét, telephelyét. Főleg azért, mert az állami cégek nagy részének átalakítása most van folyamatban és olyan tevékenység, amely nagyüzemi szinten gazdaságtalan, lehet, hogy a kisüzemnek piacot jelent. Jó példa erre a KERKÓ Kft. Magyamándorban, amely a volt balassagyarmati KŐPORC telephelyén üzemel, ugyanazt a tevékenységet folytatja, mint azt elődje, csak kisebb létszámmal és jövedelmezőbb gazdálkodással. — Hivatkozott a pénzügyi forrásokra: pályázatokra... — Igen, a különféle kedvezményes hiteleken túl, a pályázatokat emelem ki. Az egyik ilyen: a megyei munkaügyi tanács által kezelt munkahelyteremtő pályázat, amely az év végéig folyamatosan nyújtható be. A legutóbbi értékelés szerint, a megyei munkaügyi tanács úgy határozott, hogy a beérkezett 35 pályázat közül 13 kap támogatást, közel 20 millió forint összeggel. A vállalkozók pályázati elképzeléseik szerint több mint kétszáz munkahely teremtésére kerül sor. A szakértő bizottság javaslatára a visszaadott pályamunkák egy része átdolgozás, kiegészítés, pontosítás után újra benyújthatók. A pályázatoknál a fejlesztési költség 35%-a finanszírozható. — Milyen a másik pályázati rendszer? — Erre országos szinten csak a kiemelkedően magas munkanélküli-rátával rendelkező területekről lehet benyújtani a 91/64. számú Magyar Közlönyben előírtak szerint. Ebben a pályázati rendszerben létszámonként 500 ezer forint kapható, a fejlesztési költség 20 százalékáig. Sajnálom, hogy ez iránt minimális az érdeklődés a megyéből, pedig kedvező a finanszírozási forma. Ezúton is felhívom a vállalkozók figyelmét, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos útmutatók, formanyomtatványok, itt a hivatalban igényelhetők. (u) Hétköznapi fusizmus Hol vannak már azok a régi szép idők. amikor az üzemben szinte mesterfokon űztük a fusizást. Rettegtünk, hogy a művezető meglátja a készülő levélnyomót. üveghalat, félméteres üvegszipkát, politikusok szobrait. szalonnasütőt..., s mindazt, amit a keresletnek megfelelően előállítottunk. Hol vannak már azok az idők, amikor gmk-t alakítottunk, és a „dirit” is bevettük, hogy főmunkaidőben előkészíthessük az anyagot, a gépeket arra, hogy a 4 órás gmk-műszakban többet termeljünk, mint a főmunkaidőben 3 nap alatt. Hol vannak azok az idők, amikor gyártottunk radiátort Dél-Afrikának, levesestálat Etiópiának. Hol vannak már azok a vállalati vezetők, akik esküdöztek, hogy mindennek így kell lenni? Hol tartunk most? Nyakunkon a privatizáció. Privatizálnánk a dél-afrikai piacra termelő radiátorgyárat és az etióp piacra termelő levesestálü- zemet, de ki az, aki megveszi? Mi maradt meg a jóból? A fusi! Ennek nálunk hagyományai vannak. Privatizáció ide, privatizáció oda, továbbra is „fusizunk”. Gyártunk például mindkét végén fejjel ellátott szöget, balatoni angolnára emlékeztető üveghalat. Hogy miért jók ezek? A kétfejű szög például azért, mert nem lehet belelépni, az üveghal pedig oxigén nélkül sem büdösödik. Joggal kérdezhetnénk, hol vannak a szobrok, hol vannak a levélnyomók? Ja, kérem, hol vannak azok az öntőformák, hol vannak a levelek és hol a kereslet? A fusi követi a piacot. Változik, fejlődik, átalakul, bővül. A jó fusizókból vállalkozók lesznek. Ha minden igaz, reménykedhetünk, hogy olyanok, mint a régi jó „szakik”, az elismert fusizók.
