Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám
KÖZÉPKORI ÁSATÁSOK SZÉCSÉNYBEN — 5. oldal II. ÉVF., 206. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 1991. SZEPTEMBER 3., KEDD SALGÓTARJÁN. BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA % amely Önről, barátairól, ismerőseiről szól. unnzzn Fizesse elő! yy Vagyonkezelési iroda alakult Salgótarján. Az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak számbavételére, hasznosítására vonatkozó törvény mielőbbi végrehajtása tette indokolttá a gazdasági osztály feladatai áttekintését, s a vagyonkezeléssel foglalkozó eddigi szervezet megerősítését, tiszta profilúvá tételét. Ezért 199I. augusztus 15-i hatállyal — jórészt a korábban is ezzel foglalkozó munkatársak átcsoportosításával — önálló vagyonkezelési iroda alakult a polgármesteri hivatalon belül, mely közvetlenül a jegyzőnek alárendelten végzi feladatait. Vezetőjének egyéves időtartamra Kovácsné Tóth Editet, a műszaki osztály főmunkatársát nevezte ki a polgármester. Ezzel egyidejűleg a gazdasági osztálytól az igazgatási osztályhoz került át minden olyan hatósági ügy (vállalkozási igazolványok kiadása, ellenőrzés, földügyek stb.), melynek szakszerűbb, hatékonyabb intézkedése ott jobban biztosítható. Ezek az intézkedések az ügyfélfogadást csak annyiban érintik, hogy a jövőben a vállalkozási igazolványok kiadásával a földszinti ügyfélszolgálati irodában is foglalkoznak. Újabb amatőr alkotással „gazdagodott” Salgótarján. Bizonyára egy lelkes politizáló cinikus feliratot festett a szovjet katonák emlékművének talapzatára. Sajnálatos, hogy nem a demokratikus fórumokon, nyíltan, személyét felfedve, a vitát is vállalva hozta nyilvánosságra véleményét. — Kép: RT — A népjóléti miniszter Salgótarjánban „Az egészségügyre nem lehet kiírni: tatarozás miatt zárva” Buddhisták a Veres-tanyán Nem téríteni, meditálni jöttek Svájci tanulmányút A kormány szervezésében, az országos önkormányzati érdek- védelmi szervek képviselőiből, és a minisztérium illetékeseiből egy húsz tagú csoport szeptember 2-án Svájcba, Zürichbe utazik, ahol az információs hét nevet viselő továbbképzésen vesz részt. Megyénkből Becze Lajos tari polgármester a Magyar Faluszövetség elnökeként kapott helyet a delegációban. Az utazás költségeit a magyar állam, az ott-tartóz- kodással kapcsolatos kiadásokat a svájci vendéglátók vállalják. A szakemberek a demokratikus vezetés gyakorlatával ismerkednek meg, ugyanakkor előkészítik az utánuk következők fogadását. Nem egyesül a két kisgazdapárt A Nemzeti Kisgazdapárt elnöksége úgy döntött, hogy nem folytatja a tárgyalásokat a Független Kisgazdapárttal, és „az egyesülés nem időszerű”. Az FKgP elnöksége a nemzetiek minimális követeléseit sem tudta realizáltatni az országos vezetéssel. Az elnökség döntése értelmében a szeptember 7-i szegedi „egyesülési nagygyűlésen” a nemzeti kisgazdák nem vesznek részt. Tanszersegély Mlagyarnándor. Az önkormányzat képviselő-testülete ötszáz forintos támogatást szavazott meg a helyi általános iskola valamennyi diákja számára. A tanszersegély összesen 125 tanulót érint. Fontos döntések Cserhátsurány. A képviselő- testület a legutóbbi ülésén többek között rendeletet fogadott el a köztisztaságról, a környezet- és természetvédelemről. Jóváhagyta, hogy a településről, és a szomszédos Herencsényről ezentúl egy helybeli vállalkozó szállítsa el a szemetet, mivel szolgáltatása olcsóbb a feladatot eddig ellátó magyamándori költségvetési üzeménél. Védett területté nyilvánította a község gyógypedagógiai iskolájának, továbbá az általános iskolának a parkját, a Bodó-völgyi fenyvest, a szovjet, az evangélikus és a köztemetőt, s ezeken a területeken a jövőben kizárólag az önkormányzat beleegyezésével lehet bármilyen munkát végezni. Az egészségügyi fórumon hangzott el ez a mondat, dr. Surján László miniszter beszédéből. Orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók és a tárca vezetője között folyt a gyors „labdaadogatás”. Kemény másfél órán át tartott a kissé fülledt teremben a kérdések feltevése és megválaszolása. Kifelé jövet nekem is sikerült Surján Lászlónak néhány kérdést feltennem. Bár rövid volt az idő, de készségesen válaszolt. —Ón szerint miért van szükség ezekre a fórumokra? — Nagyon fontosak, mert az egészségügyi reform bevezetéséhez nélkülözhetetlenek azok az Fia a pekingi városházán ülök, akkor sem néztem volna értetle- nebbül, mint a hétfői testületi ülésen Salgótarjánban. Megnyugtatásomra szolgált, hogy mintha a képviselők is egy más nyelvű országban érezték volna magukat... Tolmácsi Ferenc polgármester közölte: 7 képviselő (valameny- nyien SZDSZ-esek) ad hoc bizottság felállítását kérte, az Agrofiles ügylet kivizsgálására. Zsély András, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke szintén ad hoc bizottságot javasolt az egyik alpolgármester, Detre Jenő levelének ügyében, melyben Detre a polgármesterrel való hatásköri összeütközéséről ír. Ezzel kezdődött a káosz. Többnyire azt sem tudtuk, éppen melyik bizottságról kell szavazni. Előbb az Agrofilest elvetették, a Detre-félét elfogadták. Majd a gazdasági bizottság elnöke ismertette a képviselőkkel inpressziók, amelyeket ilyen találkozások során kapok és talán én is tudok olyan dolgokat mondani, amelyek kollégáim számára is fontosak lehetnek. — A tarjáni fórum miként sikerült? — Úgy érzem jól. FJiszen folyamatos volt az érdeklődés és csak a végén jelent meg némi kis zaj, ami a fáradtságot jelezte. — A családsegítő központok munkáját ön mennyire tartja fontosnak? — Elengedhetetlennek tartom. Ebben a helyzetben, amelyben a magyar családok vannak, mind szociális, mind pedig mentálhiaz Agrofillel kötött dupla megállapodás tényét, és ezzel zárta: — Engedtessék meg, hogy ne minősítsem. Nos, a képviselők sem tették ezt. A tudósítóban felvetődött, tudják-e egyáltalán, miről van szó?! Már-már úgy tűnt, túlléptünk az ügyön, amikor jött a drámai fordulat. Dr. Szabó Sándor állt fel: és a 8-as körzet képviselőjeként lemondásra szólította fel a polgármestert! Ezt a Fidesz-frakció azonnal támogatta. Megfagyott a levegő, majd Eötvös Mihály folytatta a sort, közölve, neki is megtört a bizalma, mert a polgármester — már nem először — félrevezeti a testületet. Javasolta, Tolmácsi kérjen bizalmi szavazást maga ellen. A jegyző, dr. Oravecz Péter ekkor úgy vélte, „nem a tárgynál van a testület”. Szünet. (Folytatás a 2. oldalon) giénés szempontból, létfontosságú intézmények. —Sok problémát okoz az egyre nagyobb teret hódító narkófo- gyasztás. Mi erről a véleménye, mint a kábítószer-ellenes kampánybizottság elnökének? — Valóban ez egyre komolyabb kérdés, egyre nagyobb szükség van rehabilitációs központok létrehozására. Összefogás kell, és nemcsak kizárólag orvosi. Ugyanis miután gyógyultan távozik valaki az intézetből egy közösségnek magába kell fogadnia, hiszen csak az emberek között találja meg helyét újra az életben. (Folytatás a 2. oldalon) Kettős gyilkosság Miskolcon Vasárnap a délutáni órákban Miiskolc belvárosában a Hősök terén járőröző Gulyás Károly rendőr zászlós és Skoda András rendőr őrmester egy gyanúsan viselkedő párra figyelt fel, akik feltehetően ittasan hatalmas csomagot cipeltek. Rutinszerűen igazoltatták a nőt és a férfit: a férfi ruháján vémyomokat véltek fellelni, a csomagban pedog nagyobb mennyiségű ruhanemű volt. Gyanúsnak tűntek, ezért előállították őket a városi rendőr- kapitányságra. Ott az előállítottak elmondták, hogy gyilkosságot követtek el. A rendőrök menjenek a miskolci Pozsonyi utca 28. szám alá, ahol megtalálják a halottakat. A rendőrök azonnal kiszálltak a félreeső területen levő, villany nélküli, putriszerű lakásba, ahol borzalmas kép tárult a szemük elé. Vérbe fagyva, több késszúrással a testén holtan találtak K. Jánosné 23 éves foglalkozás nélküli és F. Károly 35 éves, szintén foglalkozás nélküli miskolci lakosokat. A lakásban mindenfelé vémyomok és dulakodás nyomai voltak felfedezhetők. (Folytatás a 2. oldalon) „Valahányszor találkozom egy emberrel, legyen bár idegen, mindig ugyanaz az érzésem: most épp az emberi család egy másik tagjával találkozom.” Tenzin Gyamco, a XIV. dalai láma írta ezeket a sorokat, melyeket tavalyi magyarországi látogatása alkalmával sokan olvashattak az Emberséggel a világbékéért című kötetében. Az öt éve létező, hivatalosan két éve egyházzá vált Karma Ratna Ling Dargye nevet viselő Magyarországi Karma— Kagyüpa Buddhista Közösség adta ki. Ez a maroknyi — harmincnegyven fős — ám több száz érdeklődőt vonzó tibeti buddhista iskola első meditációs központját Nógrádban, Tar, illetve Sámson- háza közelében található Verestanyán alakítja ki. Pár napja tábla jelzi az ominózus helyet, ahol családi ház áll melléképületekkel. Itt találkoztunk a budapesti Szénási Istvánnal, a közösség egyik tagjával, akitől megtudtuk: állami támogatásból, adományokból alakítják át a helyiségeket, s bár a munkálatok még javában folynak, a meditációk — elmélkedések — már megkezdődtek. Főleg hét végeken telik meg a tanya. A buddhizmusnak, mint a többi világvallásnak az emberiség spirituális — lelki gyakorlatokon keresztüli -— segítése, a követők jobb emberré formálása a célja. A buddhisták azt vallják: akkor lehetnek boldogok, ha másoknak és maguknak is jót tesznek. Ők a megvilágosodás útjára léptek, s ebben a belső folyamatban a legnagyobb előd, Buddha mutatja az irányt. Elmélkedéseik, elvonulásaik — melyek alatt egyáltalán nem, vagy csak részlegesen érintkeznek a külvilággal — megismerést, a teljes szellemi kibontakozást szolgálják. Szénási István ismerőse révén került kapcsolatba ezzel a vallással. — Megfogott az az érdekes állapot, amiben élt az illető, rokonszenves volt a sajátos világszemlélete. így kezdődött. A központban október hetedikén—nyolcadikán tartják meg az első nagyobb hagyományos, úgynevezett Nyungne meditációt. Ennek ideje alatt Csenrézi, vagyis a végtelen együttérzés buddhájának meditációja szerint huszonnégy órára szóló fogadalmakat tesznek. Közöttük szerepelnek a következők: nem ölni, nem lopni, nem élni szexuális életet, nem ülni kiemelt helyre. (Folytatás a 3. oldalon) Becsületesség felsó fokon Azt, hogy—, ha elvétve is de—akadnak becsületes megtalálók, bizonyítja egy tegnapi eset. Szerkesztőségünkben Lengyel László remegő hangon mesélte a következőket: A piacon voltam, vásároltam. Ahogy pakoltam a kocsiba, automatikusan a tetejére tettem az autóstáskámat, benne 26 ezer forinttal, és a bélyegzőnkkel. Az aluljárónál a szél belekapott a táskába, lesodorta a kocsiról, de én erről nem tudtam. Csak otthon, amikor az üzletnél leálltam, vettem észre. Feleségemmel azonnal a rendőrségre mentünk, hogy bejelentsük a történteket. Addigra már ott volt egy nyugdíjas úr, aki látta, hogy leesett a táska, szétrepült a sok pénz. Ó—segítséggel—összeszedte, és bevitte a rendőrségre. Ott már indulni akartak az üzletünkbe, hiszen a bélyegző alapján a címünk nyilvánvaló volt. Megláttam a táskámat, és amikor az ügyeletes elmondta, hogy minden megvan, egyszerűen nem hittem el... A ritka becsületességet tanúsító nyugdíjast Murányi Józsefnek hívják, és Salgótarjánban, a Rákóczi út 4. sz. alatt lakik. Dénes Gyuláné, Katona József út 4. alatt lakó tanárnő segített neki összeszedni a táska tartalmát, a 26 ezer forintot. Történt mindez 1991. szeptember 2-án a délelőtti órákban. Drámai fordulat a városházán „A polgármester mondjon le!”
