Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám

KÖZÉPKORI ÁSATÁSOK SZÉCSÉNYBEN — 5. oldal II. ÉVF., 206. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 1991. SZEPTEMBER 3., KEDD SALGÓTARJÁN. BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA % amely Önről, barátairól, ismerőseiről szól. unnzzn Fizesse elő! yy Vagyonkezelési iroda alakult Salgótarján. Az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak számbavételére, hasznosítására vonatkozó törvény mielőbbi végre­hajtása tette indokolttá a gazdasági osztály feladatai áttekintését, s a va­gyonkezeléssel foglalkozó eddigi szervezet megerősítését, tiszta pro­filúvá tételét. Ezért 199I. augusztus 15-i ha­tállyal — jórészt a korábban is ezzel foglalkozó munkatársak átcsopor­tosításával — önálló vagyonkezelé­si iroda alakult a polgármesteri hivatalon belül, mely közvetlenül a jegyzőnek alárendelten végzi fela­datait. Vezetőjének egyéves időtar­tamra Kovácsné Tóth Editet, a műszaki osztály főmunkatársát nevezte ki a polgármester. Ezzel egyidejűleg a gazdasági osztálytól az igazgatási osztályhoz került át minden olyan hatósági ügy (vállal­kozási igazolványok kiadása, el­lenőrzés, földügyek stb.), melynek szakszerűbb, hatékonyabb intézke­dése ott jobban biztosítható. Ezek az intézkedések az ügyfélfogadást csak annyiban érintik, hogy a jövő­ben a vállalkozási igazolványok kiadásával a földszinti ügyfélszol­gálati irodában is foglalkoznak. Újabb amatőr alkotással „gazdagodott” Salgótarján. Bizonyára egy lelkes politizáló cinikus feliratot festett a szovjet katonák emlékművének talapzatára. Sajnálatos, hogy nem a demokratikus fórumokon, nyíltan, személyét felfedve, a vitát is vállalva hozta nyilvánosságra véleményét. — Kép: RT — A népjóléti miniszter Salgótarjánban „Az egészségügyre nem lehet kiírni: tatarozás miatt zárva” Buddhisták a Veres-tanyán Nem téríteni, meditálni jöttek Svájci tanulmányút A kormány szervezésében, az országos önkormányzati érdek- védelmi szervek képviselőiből, és a minisztérium illetékeseiből egy húsz tagú csoport szeptember 2-án Svájcba, Zürichbe utazik, ahol az információs hét nevet viselő továbbképzésen vesz részt. Megyénkből Becze Lajos tari polgármester a Magyar Faluszö­vetség elnökeként kapott helyet a delegációban. Az utazás költsé­geit a magyar állam, az ott-tartóz- kodással kapcsolatos kiadásokat a svájci vendéglátók vállalják. A szakemberek a demokratikus ve­zetés gyakorlatával ismerkednek meg, ugyanakkor előkészítik az utánuk következők fogadását. Nem egyesül a két kisgazdapárt A Nemzeti Kisgazdapárt el­nöksége úgy döntött, hogy nem folytatja a tárgyalásokat a Füg­getlen Kisgazdapárttal, és „az egyesülés nem időszerű”. Az FKgP elnöksége a nemzetiek minimális követeléseit sem tud­ta realizáltatni az országos veze­téssel. Az elnökség döntése értel­mében a szeptember 7-i szegedi „egyesülési nagygyűlésen” a nemzeti kisgazdák nem vesznek részt. Tanszersegély Mlagyarnándor. Az önkor­mányzat képviselő-testülete öt­száz forintos támogatást szava­zott meg a helyi általános iskola valamennyi diákja számára. A tanszersegély összesen 125 tanu­lót érint. Fontos döntések Cserhátsurány. A képviselő- testület a legutóbbi ülésén többek között rendeletet fogadott el a köztisztaságról, a környezet- és természetvédelemről. Jóváhagy­ta, hogy a településről, és a szomszédos Herencsényről ezen­túl egy helybeli vállalkozó szál­lítsa el a szemetet, mivel szolgál­tatása olcsóbb a feladatot eddig ellátó magyamándori költségve­tési üzeménél. Védett területté nyilvánította a község gyógype­dagógiai iskolájának, továbbá az általános iskolának a parkját, a Bodó-völgyi fenyvest, a szovjet, az evangélikus és a köztemetőt, s ezeken a területeken a jövőben kizárólag az önkormányzat be­leegyezésével lehet bármilyen munkát végezni. Az egészségügyi fórumon hangzott el ez a mondat, dr. Surján László miniszter beszédé­ből. Orvosok, ápolók, egészségü­gyi dolgozók és a tárca vezetője között folyt a gyors „labdaadoga­tás”. Kemény másfél órán át tartott a kissé fülledt teremben a kérdések feltevése és megvála­szolása. Kifelé jövet nekem is sikerült Surján Lászlónak néhány kérdést feltennem. Bár rövid volt az idő, de készségesen válaszolt. —Ón szerint miért van szükség ezekre a fórumokra? — Nagyon fontosak, mert az egészségügyi reform bevezetésé­hez nélkülözhetetlenek azok az Fia a pekingi városházán ülök, akkor sem néztem volna értetle- nebbül, mint a hétfői testületi ülésen Salgótarjánban. Meg­nyugtatásomra szolgált, hogy mintha a képviselők is egy más nyelvű országban érezték volna magukat... Tolmácsi Ferenc polgármester közölte: 7 képviselő (valameny- nyien SZDSZ-esek) ad hoc bi­zottság felállítását kérte, az Agrofiles ügylet kivizsgálására. Zsély András, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke szintén ad hoc bizottságot javasolt az egyik alpolgármester, Detre Jenő leve­lének ügyében, melyben Detre a polgármesterrel való hatásköri összeütközéséről ír. Ezzel kezdő­dött a káosz. Többnyire azt sem tudtuk, éppen melyik bizottságról kell szavazni. Előbb az Agrofilest elvetették, a Detre-félét elfogad­ták. Majd a gazdasági bizottság elnöke ismertette a képviselőkkel inpressziók, amelyeket ilyen ta­lálkozások során kapok és talán én is tudok olyan dolgokat mondani, amelyek kollégáim számára is fontosak lehetnek. — A tarjáni fórum miként sikerült? — Úgy érzem jól. FJiszen folyamatos volt az érdeklődés és csak a végén jelent meg némi kis zaj, ami a fáradtságot jelezte. — A családsegítő központok munkáját ön mennyire tartja fontosnak? — Elengedhetetlennek tartom. Ebben a helyzetben, amelyben a magyar családok vannak, mind szociális, mind pedig mentálhi­az Agrofillel kötött dupla megál­lapodás tényét, és ezzel zárta: — Engedtessék meg, hogy ne minősítsem. Nos, a képviselők sem tették ezt. A tudósítóban felvetődött, tudják-e egyáltalán, miről van szó?! Már-már úgy tűnt, túllép­tünk az ügyön, amikor jött a drámai fordulat. Dr. Szabó Sán­dor állt fel: és a 8-as körzet képviselőjeként lemondásra szó­lította fel a polgármestert! Ezt a Fidesz-frakció azonnal támogat­ta. Megfagyott a levegő, majd Eötvös Mihály folytatta a sort, közölve, neki is megtört a bizal­ma, mert a polgármester — már nem először — félrevezeti a testületet. Javasolta, Tolmácsi kérjen bizalmi szavazást maga ellen. A jegyző, dr. Oravecz Péter ekkor úgy vélte, „nem a tárgynál van a testület”. Szünet. (Folytatás a 2. oldalon) giénés szempontból, létfontossá­gú intézmények. —Sok problémát okoz az egyre nagyobb teret hódító narkófo- gyasztás. Mi erről a véleménye, mint a kábítószer-ellenes kam­pánybizottság elnökének? — Valóban ez egyre komo­lyabb kérdés, egyre nagyobb szükség van rehabilitációs köz­pontok létrehozására. Összefogás kell, és nemcsak kizárólag orvo­si. Ugyanis miután gyógyultan távozik valaki az intézetből egy közösségnek magába kell fogad­nia, hiszen csak az emberek között találja meg helyét újra az életben. (Folytatás a 2. oldalon) Kettős gyilkosság Miskolcon Vasárnap a délutáni órákban Miiskolc belvárosában a Hősök terén járőröző Gulyás Károly ren­dőr zászlós és Skoda András rendőr őrmester egy gyanúsan viselkedő párra figyelt fel, akik feltehetően ittasan hatalmas cso­magot cipeltek. Rutinszerűen igazoltatták a nőt és a férfit: a férfi ruháján vémyomokat véltek fellelni, a csomagban pedog na­gyobb mennyiségű ruhanemű volt. Gyanúsnak tűntek, ezért előállították őket a városi rendőr- kapitányságra. Ott az előállítot­tak elmondták, hogy gyilkossá­got követtek el. A rendőrök menjenek a miskolci Pozsonyi utca 28. szám alá, ahol megtalál­ják a halottakat. A rendőrök azonnal kiszálltak a félreeső területen levő, villany nélküli, putriszerű lakásba, ahol borzalmas kép tárult a szemük elé. Vérbe fagyva, több késszú­rással a testén holtan találtak K. Jánosné 23 éves foglalkozás nélküli és F. Károly 35 éves, szintén foglalkozás nélküli mis­kolci lakosokat. A lakásban mindenfelé vémyomok és dula­kodás nyomai voltak felfedezhe­tők. (Folytatás a 2. oldalon) „Valahányszor találkozom egy emberrel, legyen bár idegen, mindig ugyanaz az érzésem: most épp az emberi család egy másik tagjával találkozom.” Tenzin Gyamco, a XIV. dalai láma írta ezeket a sorokat, melyeket tava­lyi magyarországi látogatása al­kalmával sokan olvashattak az Emberséggel a világbékéért című kötetében. Az öt éve létező, hivatalosan két éve egyházzá vált Karma Ratna Ling Dargye nevet viselő Magyarországi Karma— Kagyüpa Buddhista Közösség adta ki. Ez a maroknyi — harminc­negyven fős — ám több száz érdeklődőt vonzó tibeti buddhista iskola első meditációs központját Nógrádban, Tar, illetve Sámson- háza közelében található Veres­tanyán alakítja ki. Pár napja tábla jelzi az ominó­zus helyet, ahol családi ház áll melléképületekkel. Itt találkoz­tunk a budapesti Szénási István­nal, a közösség egyik tagjával, akitől megtudtuk: állami támoga­tásból, adományokból alakítják át a helyiségeket, s bár a munká­latok még javában folynak, a meditációk — elmélkedések — már megkezdődtek. Főleg hét végeken telik meg a tanya. A buddhizmusnak, mint a többi világvallásnak az emberiség spi­rituális — lelki gyakorlatokon keresztüli -— segítése, a követők jobb emberré formálása a célja. A buddhisták azt vallják: akkor lehetnek boldogok, ha másoknak és maguknak is jót tesznek. Ők a megvilágosodás útjára léptek, s ebben a belső folyamatban a legnagyobb előd, Buddha mutatja az irányt. Elmélkedéseik, elvonu­lásaik — melyek alatt egyáltalán nem, vagy csak részlegesen érint­keznek a külvilággal — megis­merést, a teljes szellemi kibonta­kozást szolgálják. Szénási István ismerőse révén került kapcsolatba ezzel a vallás­sal. — Megfogott az az érdekes állapot, amiben élt az illető, rokonszenves volt a sajátos vi­lágszemlélete. így kezdődött. A központban október hetedi­kén—nyolcadikán tartják meg az első nagyobb hagyományos, úgynevezett Nyungne meditá­ciót. Ennek ideje alatt Csenrézi, vagyis a végtelen együttérzés buddhájának meditációja szerint huszonnégy órára szóló fogadal­makat tesznek. Közöttük szere­pelnek a következők: nem ölni, nem lopni, nem élni szexuális életet, nem ülni kiemelt helyre. (Folytatás a 3. oldalon) Becsületesség felsó fokon Azt, hogy—, ha elvétve is de—akadnak becsületes megtalálók, bizonyítja egy tegnapi eset. Szerkesztőségünkben Lengyel László remegő hangon mesélte a következőket: A piacon voltam, vásá­roltam. Ahogy pakoltam a kocsiba, automatikusan a tetejére tettem az autóstáskámat, benne 26 ezer forinttal, és a bélyegzőnk­kel. Az aluljárónál a szél belekapott a táskába, lesodorta a kocsiról, de én erről nem tudtam. Csak otthon, amikor az üzletnél leálltam, vettem észre. Feleségemmel azonnal a rendőrségre mentünk, hogy bejelentsük a történteket. Addigra már ott volt egy nyugdíjas úr, aki látta, hogy leesett a táska, szétrepült a sok pénz. Ó—segítséggel—összeszedte, és bevitte a rendőrségre. Ott már indulni akartak az üzletünkbe, hiszen a bélyegző alapján a címünk nyilvánvaló volt. Megláttam a táskámat, és amikor az ügyeletes elmondta, hogy minden megvan, egyszerűen nem hittem el... A ritka becsületességet tanúsító nyugdíjast Murányi Józsefnek hívják, és Salgótarjánban, a Rákóczi út 4. sz. alatt lakik. Dénes Gyuláné, Katona József út 4. alatt lakó tanárnő segített neki összeszedni a táska tartalmát, a 26 ezer forintot. Történt mindez 1991. szeptember 2-án a délelőtti órákban. Drámai fordulat a városházán „A polgármester mondjon le!”

Next

/
Thumbnails
Contents