Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

^KENYERET ÉS MUNKÁT ADTAK — 5. oldal II. ÉVF., 213. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 1991. SZEPTEMBER 11., SZERDA SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA LAPOZGATÓ Egy lap. amely a megye minden olvasójához szóll Legyen előfizetőnk! Az ember marad felül... „Itt vitathatatlanul az ember marad felül...” — olvasható Salgó­tarjánban, a Palócz Imre téri garzonház bejáratánál. E fennkölt gondolatnak manapság a visszája érvényesül: ugyanis rendre a lakók maradnak alul a túlméretezett ház gazdáival vívott csatákban. Vasárnap, késő este hirtelen megszűnt a vízszolgáltatás az I. sz. ház legfelső emeletein. Mivel az IKV megszűnt, a lakók a városgaz­dálkodási vállalathoz telefonáltak. Ott közölték, hogy az a helyiség, ahol a javítást végre lehet hajtani, a hőszolgáltatóhoz tartozik. Újabb telefon. A hőszolgáltató hárít: nem ők az illetékesek. Kedden délelőtt érdeklődtünk, történt-e az ügyben valami. Megnyugtató, hogy a városgazdálkodásnál már keresik a szerződést, melyből a lakók megtudhatják, kihez tartozik a ház helyisége. Elterjedt a hír: reggel munkásruhás emberek voltak a helyszínen, de el is mentek. Hogy mi lesz a hibával? Ki tudja? Lehet, hogy már valahol vésik a táblát és azért át kell venniük a közösségi tulajdon eme utolsó, bújtatott bástyáját? Megyénk a válságrégiók sorába lépett (FEB) Befejeződött az átszervezés a Kör­nyezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Miniszté­riumban, s ebből az alkalomból dr. Szaló Péter területfejlesztési helyettes államtitkár ismertette a tárca elkép­zeléseit a sajtó képvise­lőivel. Mint elmondta, a legfontosabb feladat a regionális intézmény­rendszer kialakítá­sa, mert csak a helyi gondokat pontosan ismerő szerveztek képesek felszámolni az ipari és a mező- gazdasági körzetek között felmerülő el­lentéteket és egyen­lőtlenségeket. Nógrád megye „belépett” a hazai válságrégiók sorába Borsod és Szabolcs mellé. A terület fel­zárkóztatására vál­lalkozási alapú fej- leszetési koncepciót dolgoz ki a tárca a helyi önkormány­zattal. A hangsúly ebben a munkában a világörökség részét jelentő műemlékek hasznosítására he­lyeződik. Kevés gabona Budapest. A statisztikai hiva­tal jelentése szerint 1991-ben 7 millió 863 ezer tonna kalászos gabonát takarítottak be. Ez a mennyiség 43 ezer tonnával ke­vesebb az előző évinél, s 204 ezer tonnával marad el az 1986— 1990-es évek átlagától. A betaka­rított termésnek valamivel több mint a háromnegyede búza. BNV előtt Budapest. Az idén ősszel, szeptember 20-án 94. alkalom­mal nyitja meg kapuit a Buda­pesti Nemzetközi Vásár. Az eddigi jelentkezések alap­ján Magyarországgal együtt 35 ország 1583 cége mutatja be ajánlatát, több mint 64 ezer négyzetméteren. A kiállítók döntő többsége — több mint 1500 — magyar vállalat. Költözködtek Salgótarján. A Magyar Elle­nállók és Antifasiszták Szövetsé­gének Nógrád Megyei és Salgó­tarján Városi Elnöksége a volt SZMT-székházból új helyre, a Társadalmi Egyesülések Szövet­sége Nógrád Megyei Irodájának Salgótarján, Rákóczi út 13. szám alatti épületébe költözött. A szövetség megyei és városi el­nöksége minden hétfőn 10-től 11 óráig tart fogadónapot a tagokat érintő problémák megoldása érdekében. Privatizációs bevételek Budapest. Az idén augusztus 30-ig privatizációból 9,379 mil­liárd forint bevétele származott az államnak. Erre az évre az Állami Vagyonügynökség 40— 50 milliárd forintos állami bevé­telt prognosztizált, ám ennél jóval kisebb összegre lehet csak számítani. A befolyó pénzek sorsa sem eldöntött még teljes egészében. Trombózis ellen Budapest. Egyedülálló lehető­ségeket kínál a szív- és érrend­szeri betegségek gyógyításában az az új vegyület, amelyet másfél évtizedes kutatómunkával fej­lesztettek ki a Gyógyszerkutató Intézet munkatársai. Az új vegyületre felfigyeltek a világ jelentős gyógyszergyártó cégei, s a minap az egyik legna­gyobb amerikai multinacionális gyógyszegyártó cég megvásárol­ta a találmány licencjogát. A mátraalmási rejtély nyomában Csizmák a bokrosban Szenzációs leletre bukkantak a Mátraalmás szomszédságában lévő, Hagymásnak nevezett erdőrészen hétfőn délelőtt féltizenkettő tájban: a bokrokkal sűrűn benőtt terepen egy sza­kadozott csizmára lettek figyelmesek a környéken dolgozó helybeliek. A felfedező Gem- biczki Sándornak szinte azonnal gyanús lett, hogy a talált tárgy feltűnően hasonlít kereszt­anyjának — a 293 nappal korábban, 1990. november 19-ért, rejtélyes körülmények között eltűnt Gembiczki Gusztávné — lábbelijéhez! Amikor a csizmát az eltűnt asszony leánya, majd férje is felismerte, még aznap értesítet­ték a rendőrséget, akik azonnal a helyszínre siettek. Ez a fél pár csizma volt az első nyom, ami bármilyen támpontot nyújthat az eltűnt asszony maradványainak felderítésével kapcsolatban! Abban ugyanis már szinte min­denki biztos, hogy Gembiczkiné nem élte túl azt a bizonyos napot, amikor az esős, viharos időben az erdő felé indult. Kedden nagy erőkkel folytató­dott a kutatás. A megyei rendőr­főkapitányság, a salgótarjáni rendőrkapitányság, a bátonytere- nyei rendőrőrs, valamint mátraal­mási, szuhai erdészeti dolgozók és vállalkozó szellemű helybé­liek egyaránt kutattak további nyomok után — egyébként már nem először. És légvonalban kétszáz méterre az első megtalált csizma helyétől a párját is me­glelték — mást azonban nem sikerült felfedezniük. Sem az asszony kendője, sem a ruházatá­nak egyetlen foszlánya nem került elő. (Folytatás a 2. oldalon) A helyszínen folyik a csizma azonosítása.. Barátságos boa Szembe babám, ha szeretsz — mondhatná Palla András a buda­pesti székhelyű BIÓ—COOP Tudományos Ismeretterjesztő Egye­sület vezetője a kezében látható és a szivárvány minden színében pompázó boa-consryctornak. A napokban még látható a cég azon kiállítása, amelyet Romhányban, a sporttelep faházában rendeztek meg. Noha ott kígyókat, krokodilokat és egyéb veszélyes hüllőket most nem láthatnak a nézők, legközelebb Rétságon, a művelődési házban ezekből is bemutatnak több példányt. Képünkön az egyesület vezetője szemezget lakóházuk fürdőszobájának kádjá­ban a boával. A kép láttán többen azt mondják, hogy a fürdőkád maradjon csak szerény testünk tisztítására, ekkora kígyóval pedig csak az barátkozzon, akinek tényleg helyén van a szíve. Törvény a tavalyi tb-költségvetésről Az Országgyűlés kedden elfo­gadta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt. Mivel az általános vita alatt senki nem adott be módosító indít­ványt, mód nyílt arra, hogy meg­tartsák a részletes vitát is. Ezt kö­vetően az Országgyűlés törvé­nyerőre emelte a beterjesztett jogszabálytervezetet. (MTI) Kárrendezés, vagyonátadás... Tanulnak a polgármesterek és a jegyzők Salgótarján. A megyeszék­hely, Bátonyt.-renye, Szécsény és vonzáskörzeteik polgármesterei és jegyzői, valamint az úgyneve­zett dekoncentrált szervek veze­tői vettek részt azon az egészna­pos értekezleten, amelyet kedden a városháza nagytanácstermében tartottak. Dr. Várkonyi József, a Köztár­sasági Megbízott Nógrád Megyei Területi Hivatalának vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta dr. Skultéty Sándor állam­titkár üdvözletét. Ezt követően dr. Medgyesi Péter, a Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője adott tájékoztatást a kárpótlási törvényről és a végre­hajtásával kapcsolatos ismere­tekről. Mivel a témáról a közel- (Folytatás a 2. oldalon) / Évnyitó a számvitelin Salgótarján. Tegnap délelőtt Jakab Erzsébet harmadéves főis­kolai hallgató Dsida Jenő versé­vel köszöntötte a Himnusz el­hangzása után a Pénzügyi és Számviteli Főiskola 1991—92-es tanévnyitó ünnepségének részt­vevőit. Lukácsy Dezső igazgató- helyettes üdvözlő szavai után dr. Lonsták László intézetvezető főiskolai tanár szólt az új oktatási év feladatairól, a megújulásról és az emelt követelményekről. A parlament szabályozza a felsőok­tatás feladatait és ezzel párhuza­mosan időszerűvé vált az oktatói, nevelői munka érdekében a tan­tervek és tantárgyak továbbfej­lesztése is. A főiskola anyagi bázisának biztosításához szükség van pályázatokhoz, illetve alapít­ványokhoz csatlakozni. Mint a főiskola vezetője elmondta, egy­re inkább nő az igény a busines típusú szakemberképzés iránt, és ehhez ki kell választani az adott körülményeknek legmegfelelőbb oktatási programokat. Dr. Lonsták László köszöntő szavai után Korom Erik harmadé­ves főiskolai hallgató köszöntötte az elsőéveseket és búcsúzott el a végzettektől. Lukácsi Dezső igazgatóhelyettes előtt tettek esküt a salgótarjáni főiskola új hallgatói, majd 130-an átvették diplomájukat. Napirenden a kisvállalkozások A hazai kisvállalkozások még nincsenek felké­szülve arra, hogy növekvő piaci súlyuknak megfe­lelő szerepet vállaljanak a magyar gazdaság fellen­dítésében. Pillanatnyilag még sem a belföldi, sem az exportverseny követelményeinek nem tudnak megfelelni. Hiányzik a kisvállalkozásokat tudato­san segítő helyi és kormányzati politika is — mondta Román Zoltán, a Magyar Kisvállalati Társaság elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy kétnapos konferencia kezdődött kedden az Agro Hotelben. A tanácskozáson magyar és holland szakértők számolnak be tapasztalataikról. Román Zoltán szerint a magyar kisvállalkozások rengeteget pro­fitálhatnak a Hollandiában kialakult gyakorlatból. Hollandiában a helyi és a kormányzati politika sokkal inkább foglalkozik a kisvállalkozások támo­gatásával, mint hazánkban, ám a kisvállalkozások gazdasági súlya Magyarországon is egyre növek­szik. Hol „laknak” a kormányhivatalok? A kormány legutóbbi ülésén egy felmérés meg­kezdéséről döntöttek a miniszerek, melynek keretében számba veszik a kormányhivatalok el­helyezésére szolgáló épületeket, felmérik ezen ingatlanok értékét. A minisztériumok el­helyezésének a mainál racionálisabb módját keresik. Elképzelhető olyan megoldás, mellyel e hivatalok jobb körül­mények közé kerülné­nek, s az általuk most „lakott” értékes épüle­teket idegenforgalmi és más „pénzkereső” cé­lok szolgálatába lehetne állítani. Egy koncepció szerint mindez még az államkasszát is bevétel­hez juttatná. A vizsgálat várhatóan októberre fe­jeződik be, s eredménye a kormány elé kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents