Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-10 / 212. szám
1991. szeptember 10., kedd SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Korszerűsödött a munkafolyamat Csendben és bizonytalanságban Fogadónapok Szécsény. Var’gá'Tibor "polgár- mester minden hétfői napon délelőtt 9 órától délután 4 óráig lart fogadónapot. Juhász Péter országgyűlési képviselő fogadónapja: minden hónap első péntek 9 és 16 óra között. Dr. Percze Ágnes jegyző minden hét péntekén 9 — 16 óra között várja a polgárokat. ■ Korszerűsítés a malomban Két dolog az, ami azonnal feltűnik az embernek a szécsé- nyi malomban Látogatásakor. Az egyik a rend, a tisztaság, a parkosítás, a másik, hogy milyen kevés embert lát. Nagy Károllyal, a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szécsényi malomüzemének vezetőjével munkájukról, mindennapjaikról beszélgettünk. — Tavaly augusztus 20—án adták át az új, modern és korszerű üzemet, melyben minden munkafolyamat gépesített. Egy-egy műszakban csupán négy molnár dolgozik. Naponta három műszakban 72 tonna búzát tudunk megőrölni. A malomhoz tartozik egy teljesen automatikus, kis egységű csomagolóüzem, ahol emberi kéz érintése nélkül a liszt egy-két kilogrammos tasakolását végzik. Az elmúlt hetekben feltöltöt- ték az üzem silóit, raktárait, ahol 560 vagon gabonát tárolnak. A malom éves kapacitása 1500 vagon, így a búza felvásárlása nem zárult le. — Milyen az idei termés minősége? — A júliusi, augusztusi esőzés nagyon sokat rontott rajta. Különböző paramétereket figyelembe véve — így a sikér minősége, mennyisége, a hektolitersúly, a liszt vízfelvevő képessége és más mutatók alapján — osztályozzuk a búzát. Az A—1—es a legjobb. Az idén ilyen terméssel nem találkoztunk. Az A—2—est az Alföldről. Mezőtúrról és Kunmadarasról vásároltunk mintegy 400 vagonnal. A környező termelő- szövetkezetektől átvett szemtermés 8—1—es és 8—2—es minőségű. — Ahogy szavaiváI kivettem önök nem csupán őrölnek, gazdálkodnak is. — Pontosan így van. Nem elég a búzát megőrölni, a lisztet el is kell adni. A piac törvényei itt is meghatározók. Csak jó minőségű árút lehet eladni. Ahhoz, hogy ilyen lisztet őröljünk, viszonylag elfogadható minőségű búzára van szükség. A szállítási költség növekedése ellenére ezért voltunk kénytelenek javító búzát vásárolni az Alföldről. — Egyértelmű, hogy a liszt minőségét elsősorban a búza tartalma határozza meg. Gondolom, hogy a szakembereknek is van benne szerepe . . . — Nagyon sok. A gépek beállítása, a különböző technológiai folyamatok vezérlése a szakemberektől függ. A jó búzát is el lehet rontani, s a gyengéből is lehet elfogadható lisztet őrölni. — Hol és hogyan történik az értékesítés? — Ma már a piacot fel kell kutatni. Hogy ott tartósan megmaradjunk, arra egy biztosíték van: a minőség. A megyei lisztszükséglet 60 százalékát állítjuk elő. A felvásárlók közé sütőüzemek, magánvállalkozó, pékek tartoznak. A megyét, kiszerelt 1—2 kilogrammos tasakos liszttel mi látjuk el. S/..F. Ófalu nehezen lélegzik Sokadszorra is lenyűgöző az élmény: látni a világörökségre méltónak talált hollókői Ófalut, egy letűnt világ értékeket őrző, kicsinyített másál. A koraősz idilli képet fest erről a tájról: azúrkék égbolt, vakítóan fehér falú házsorok, muskátlis ablakok. S itt vannak, akik erre (is) kíváncsiak: a szűk utcácskákon túristák sétálnak. A megkapó színek azonban csak a felületes szemlélődőt tévesztik meg. A visszajáró érzékeli: az élet apró jelein átüt az élettelenség csendessége. A hétköznapokon is ünnepi arcot mutatni igyekvő Ófalu nehezen lélegzik. Beteg talán? Egészségesnek tűnik, de az érverése lassul. Tehát mégis ... De miért hallgat, amikor segítségért kellene kiabálnia? Talán mert szemérmes, vagy abban bízik, hogy rajta a világ őrző szeme, mely bizonyára elég éleslátó, hogy észrevegye: a falurész házikói üzletsorokká alakultak, alakulnak át. Italmérés, gofrisütő váltja egymást, a kapualjakban giccsárusok vernek tanyát. Hollókőn az üzlet zsivaja erősödik, ami önmagában nem lenne baj, ha kivétel nélkül igazi népművészeti tárgyakkal kereskednének. Másrészt a vendéglátást is lehet sőt kell színvonalasan csinálni, ezt segíti elő a konkurencia. Mégis zavaró ez a sajátos nyüzsgés, mert elnyomja a múzeumok, a szövő-, az alkotóház, az eredetiség tiszta hangját. A vendégkönyvek beírásai őa- szinte, emiatt aggódó vallomásokat örökítenek meg. Kételyeket tükröznek: a hagyomány őrzőinek csapatát kik fogják erősíteni? Kétségtelen, akadnak erre is vállalkozók a „falakon” innen és azon túl is: a község vezetése fáradozik, hogy a testesebb feladatokat megoldja, csakhogy túl kicsi a pénztárcája egy örökség éltetéséhez. Talál partnereket, de még így is maroknyi a csapat. Külön-külön is többen akarnak tenni ezért az ügyért, de nem lehet sikerélményük, ha nem, vagy hiába keresik egymást. A magasról jött Ígéretek pedig — úgy tűnik — megrekedtek. —Mihalik— Farm a határban Ötvenezer árválkodó tégla Csend és a bizonytalanság telepedett a szécsényi téglagyárra: „kalapács alá" kerül az üzem, amelynek termeléséhez pár évvel ezelőtt még nagy reményeket fűztek. A korszerűsítés, amely 1986-ban fejeződött be 140 millió forintba került. Ezt az összeget a kamatokkal együtt tíz év alatt kell visszafizetni. Akkor még úgy gondolták, hogy a korszerűsítési költség tíz év alatt megtérül és a gyár nyereségesen termel majd. Ma 1991. szeptemberében ellenben egészen másként fest a helyzet. Ä gyár csendes.A téglarakások között a helyettes vezető, Radvánszki Zoltán targoncázik. Ahogy mondja, egyedül ő tartózkodik a gyárban, de a telepvezető távollétében nem nyilatkozhat. Másnap sikerül szót váltanom Miskolczi Istvánnal az Észak-Magyarországi Tégla és Cserépipari Vállalat szécsényi téglagyárának üzemvezetőjével. — Sajnos ide jutottunk — mondja.— A gyárat amely évekkel ezelőtt biztos megélhetést jelentett az itt dolgozóknak, be kell zárni. — Miért állt le a termelés? — A válasz egyszerű. Nincs vásárlóerő. Amint látja, nem kell a tégla senkinek. — Mikor, és kinek a döntése volt, hogy az üzemben megszüntetik a termelést? — A vállalat vezetése döntött igy. A nyár elején még biLladáshi varnak a tégláin zakodtunk. Júliusban úgy határoztak, hogy a vállalat valamennyi telepén átmenetileg szüneteltetik a munkát. Ekkor az embereket elküldték kényszerszabadságra. Augusztusban közölték velünk, hogy a szécsényi gyárban megszüntetik a termelést. — Mi lett a dolgozókkal? — Nagy részük, szám szerint 35-en munkanélküliek lettek. Öten maradtunk. A mi feladatunk a meglévő téglák értékesítse, állagmegóvás és az érték megőrzése. — Mindezt meddig? — Nem tudjuk. Még ötvenezer darab nagyméretű tégla van a telepen. Én huszonkét éve vezetem ezt a gyárat, de hogy mi lesz velem nem tudom. — Utólag nagyon könnyű bölcsnek lenni, megkérdezem: megalapozott volt a korszerűsítés? — Akkor senki sem tudhatta, hogy mi lesz 1991-ben. Nem számítottunk arra, hogy az építkezések üteme ennyire lecsökken. A korszerűsítés, vagy a felszámo- •gyek lás között kellett döntenünk. Az elavult, korszerűtlen technológiával sokáig nem lehetett volna a gyárat fenntartani. — Smost mi lesz a sorsa? — Úgy tudom, hogy eladják. — Ón szerint szükségszerű volt a gyár bezárása? — Nem én döntöttem így. Egy biztos a fennálló adóság még 70-80 millió forint. A vállalat vezetői azt mondták, hogy veszteséges üzemet nem lehet fenntartani. — Mi lesz a 340 millió forint értékű üzem sorsa, ha nem tudják eladni? — Ez az a kérdés, amire most még nem tudom a választ... Szenográdi Ferenc A sajátos profilú vállalkozások egyike az a tartósító farm, amely Szupuka Művek néven nemrégiben nyílt meg Egyhá- zasgerge határában. Szupuka Gyula és társai a litkei téeszből megvásárolt területen, egy kis völgyben, a Karancs Épkar Kft. kivitelezésében létesítették az üzemet. A csarnokokat részben importból illetve a pécsi gépgyártól vásárolt gépekkel szerelték fel. Az első hetekben a helyi téesztől, kistermelőktől uborkát, meggyet vásároltak fel, a sort almapaprika, szilva, később pedig a cékla folytatja. Az üzemelés a folyamatos, az áru nagy része nyugati exportra kerül. Törődnek az utánpótlással Az idei Palóc szőttes népművészeti találkozón Hollókőn szép eredményt, nagy sikert aratott a mi- hálygergei Ipoly néptáncegyüttes. A fellépés előtti gondok ellenére összetartásból, egymáson való segíteni akarásból is kitűnőre vizsgáztak. Az Ipoly nevet viselő csoport a megye egyik legnagyobb létszámú hagyományőrző együttese. Vélhetően ez azért is lehet igaz, mert az együttes vezetői nagy gondot fordítanak az utánpótlásra. Örvendetes, hogy a litkei és a mihálygergei kisdiákok — akik közül majd az együttes leendői új tagjai is kikerülnek — egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a néptánc és a néphagyományok őrzése iránt. Szükség is van erre, mert ha kevesen is, de évente mindig akad olyan páros, aki szegre akasztja a csizmát és a topánkát. De nem csak az általános iskolások között folyik a tehetségek kiválasztása. Az együttes vezetői az óvodába is gyakran ellátogatnak és keresik a táncoslábú fiúkat és leányokat a jövő nagy reménységeit. Ha kedd, akkor ... Szécsény. Az önkormányzat a mai ülésén meghallgatja Jamrik Istvánnak az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság szécsényi erdészetének tevékenységéről szóló beszámolóját. Horváth Ferenc a BRG és*az ELSA Kft., Kiss Sándor a Newtec-Hunpack Kft. munkájáról ad áttekintést. Rez- nicsek László a Palóc Népművészeti és HISZ elnöke tájékoztatja a testületet a szövetkezet munkájáról. Dr. Percze Ágnes jegyző előterjesztésében a képviselők előkészítik a helyi adók törvényét. A nyilvános ülés 13 órakor kezdődik a váró sháza nagytermében. Maszek húsbolt Mihálygerge. A helyi ön- kormányzat vállalkozásba adta a falu húsboltját. Ezzel együtt növelték a nyitvatartási időt, szélesítették a kínálatot: hetente három alkalommal kereshetik fel a vevők, akik a húsféléken kívül hentesárút és egyebeket is vásárolhatnak. Kedvezmények Ságújfalu. A tanévkezdéshez jelentős Segítséget nyújtott a községi önkormányzat: minden diák ingyen kapott tankönyveket. A napközis és az óvodai térítési díjakhoz is adnak kedvezményeket: az egy napra eső költségekből diákok esetében húsz, óvodásoknál tíz forintot vállalnak át. Útépítés Rimóc. Az önkormányzat az idén 3 millió forintot az utak felújítására, karbantartására fordított. Szilárd burkolatú úttest épül a Kiskert, Bem Apó, és Petőfi utcákban. Több helyen, igy a Kis utón a Varsányi úton és a Mező Imre utcában felújítják a kátyús, megkopott útburkolatot. Az újjonan kialakított telkeknél, a Lóci úton és a Nagykert utcában is sármentesi- tik az úttestet. Új tetőt kapnak Szécsény. A II.Rákóczi Ferenc Általános Iskolában az önkormányzat magastető kialakításával megszünteti az évek óta tartó beázást. A kivitelező a Borsod Megyei Építőipari Vállalat erősen „csúszik” az átadási idővel. A tizenötmillió forint értékű munkát augusztus vége helyett október elején fejezik be. Áz egy hónapos késésért fél millió forint kötbért kell fizetni a kivitelezőnek. A tetőépítés ideje alatt az épületben a tanítás zavartalanul folyik. Nincs pénz Mihálygerge. A község új fogorvosi rendelőjének működéséhez a kétszázezer forint értékű felszerelés hiányzik, a beszerzéshez pedig a pénz. Az önkormányzat ennek ellenére nem mond le arról, hogy még az idei esztendőben megnyissa a rendelőt, mely a környékbeli települések lakosságát is ellátja majd. Szécsény és környéke
