Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

HAZAI KÖRKÉP — KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ 2 ízninzny Jugoszlávia: Keresik a megoldást Antall József Tokióban Hága. (MTI) A szombati hivatalos megnyitó után csütörtökre hívta össze a Jugoszlávia-békekonferencia első ülését lord Carrington, a tanácskozás egyhangúlag megválasztott elnöke. A szombati felszólalásokból három jugoszláv alapmegközelítés volt érzé­kelhető. Az első, a legszenvedélye­sebb. Slobodan Milosevic szerb elnök szavaiban fejeződött ki, továbbá Alija Izetbegovic bosznia-hercegovinai és Momir Bulatovic Crna Gora-i elnök is támogatta, valamint bizonyos mérték­ben Ante Markovié szövetségi kor­mányfő is, és ez lényegében a szövet­ségi állam megőrzésére irányult. Mi­losevic a horvátokat vádolta a szerbek elűzésével, állami terrorizmussal, ami ellen szerinte csak védekeznek az ottani szerbek. Ezzel szemben Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismeré­sét sürgeti, megbélyegzi a nagyszerb sovinizmust, a szerb törekvéseket, a Szlovákiai magyarok Pozsony. (MTI) A csehszlovák szövetségi kormány kisebbség­politikai alapelveinek megvitatás előtt álló tervezete nem szól a kollektív kisebbségi jogokról — hívja fel a figyelmet a Szabad Újság című, Pozsonyban megje­lenő lap szombati számában Janics Kálmán, a Szlovákiában működő Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom (MKDM) tiszteletbeli elnöke. A veterán politikus úgy véleke­dik, hogy a kollektív jogok meg­fogalmazásának elmaradása ese­tén Csehszlovákiában „ismét jogfosztás fenyegeti a kisebbsé­get". Janics szerint alkotmányos szinten kell rögzíteni azokat a jo­gokat, amelyek a kisebbséget — mint csoportot — megilletik. A szovjetek szereljenek le Washington. (MTI) — A Szovjetuniónak nyilvánvalóan csökkentenie kell haderejét, hi­szen az messze nagyobb, mint amit védelme indokolna—jelen­tette ki szombaton Richard Che­ney. Az amerikai védelmi mi­niszter egyúttal elutasította, hogy az ország haderejét még tovább mérsékeljék, illetve, hogy a hadikiadások terhére segítsék a Szovjetuniót. Honecker Kínába készül? Bonn. A Bild am Sonntag szerint a Szovjetunióba kimene­kített Erich Honecker és felesége Kínába készül áttelepedni. A vasárnapi német lap ilyen követ­keztetést vont le Honecker ügy­védjének, Friedrich Wolffnak a szavaiból. — Kína még mindig nyitva áll előtte. Ez (a kiutazás Kínába) lenne ugyan az utolsó megoldás, ám minden résztvevő számára elkerülhetővé tenné a tekintélyvesztést - közölte az ügyvéd a lappal. Wolff kijelentet­te, hogy a moszkvai hatóságok nem akadályozhatják meg Ho­necker távozását. Honecker elv­ben szabadon mozoghat a Szov­jetunióban, s ha a keletnémet állam volt vezetője úgy döntene, hogy elhagyja az országot, „nehezen lehetne őt feltartóztat­ni” —- vélekedett az ügyvéd. A most felbukkant „kínai megoldás” mellett változatlanul tartják magukat azok a hírek, hogy Honeckerék Chilében élő lányukhoz, Sonjához költözné­nek át. szövetségi hadsereg agresszióját, és a függetlenség megvalósítása után tartja lehetségesnek a tárgyalást Jugoszlávia területproblémáinak megoldásáról. Macedónia egyfajta köztes álláspont­ként szuverén államok konföderáció­ját tartja lehetségesnek Az értekezlet résztvevői elfogadtak egy elég általánosságban megfogal­mazott közös elvi nyilatkozatot, amelyben bejelentik a döntőbírásko­dási bizottság létrehozását, leszöge­zik, hogy a megoldásnak minden Ju­goszláviában élő személy érdekeit fi­gyelembe kell vennie, támogatják az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlet elveit, elfogadják továb­bá, hogy nem ismernek el semmiféle olyan határváltozást, amelyet nem békés eszközökkel és nem megegye­zés alapján érnek el (ily módon nem zárva ki a határváltozás elvi lehetősé­gét), s végül lényegesnek nevezik a konferencia sikeréhez a tűzszünet azonnali és teljes betartását. Gerhard Reddemann az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke vasárnap Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének meghívá­sára delegáció élén hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett. A vendégeket magyarországi tartózkodásuk során Elvben nem zárkózunk el a ro­mán—magyar tárgyalásoktól, de csak a jól előkészített megbeszélések elől nem — mondta a Tokióban tartózko­dó Antall József miniszterelnök az MTI tudósítójának. Antall József közölte, hogy Ion Iliescu levele Japánba való elutazása előtt még nem jutott el hozzá és csak a hírügynökségek beszámolója alap­ján ismeri annak tartalmát. — Tanul­mányozni fogjuk az üzenetét, amely májusban küldött levelünkre érkezett most szeptemberben — jegyezte meg a miniszterelnök. A román elnök megbeszéléseket, rendszeres külügyminiszteri találko­zókat javasolt „az európai normákról” téve említést levelében. Iliescu megér­tését hangoztatta az iránt az érdeklő­dés iránt, amelyet a magyar vezetés az országhatárokon kívül élő magyarság iránt tanúsít, ám — mint olvasható — Az ország 90-ben és az idén is körülbelül 4 milliárd dollárt kénytelen hiteltörlesztésre és ka­matbefizetésre fordítani, amiből a kamatfizetés kereken másfél milliárd dollárt tesz ki. Ha az adósságállomány növekedésének megállapítását tervezzük (márpe­dig ezt szeretné elérni a kor­mány), akkor ehhez épp annyi „plusz” jövedelem — részben export-, részben idegenforgalmi bevételi többlet — szükséges, amennyi elegendő a kamatfize­tésre, illetve az adósságállomány csökkentésére. Ez óriási erőfeszí­tés, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az ország által megter­melt jövedelem (GDP) több mint 4 százalékáról! S ehhez külföldi segélyekre (vissza nem fizetendő átutalásokra) nem számíthatunk. Kedvező hitellehetőségeket viszont egyre-másra felkínál — elsősorban az EGK, az IMF, a Világbank, vagy a Japán Exim- bank — a piacinál alacsonyabb kamatokkal, hosszabb visszafize­tési időkkel. Ezeknek összege azonban korlátozott, hiszen nemcsak a hitelnyújtók, hanem Fórum a munka- nélküliség konfliktus- kezeléséről A munkanélküliség konfliktus- kezeléséről tartott nyilvános fó­rumot szombaton a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács. Mint Búza Aranka , a TÉT irodaveze­tője az MTI munkatársának el­mondta: azért vállalták el a ta­nácskozás megrendezését, mert úgy gondolják, hogy a munkanél­küliség lesz az elkövetkezendő évek legfontosabb társadalmi problémája. A TÉT tisztában van azzal, hogy nem fogja — mivel nem is feladata — megoldani a gondokat, de mindenképpen szükségesnek tartja az érdeklődés felkeltését és az illetékesek egy asztal mellé ültetését. fogadja többek között Horváth Balázs tárca nélküli miniszter, Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár. A küldöttség találkozik az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának, valamint a Külügyi Bi­zottságának képviselőivel. nem hiszi, hogy ez bármiképpen iga­zolhatja kormányszervek beavatkozá­sát más országok állampolgárai és le­gitim hatóságai közötti kapcsolatokba, vagy pedig igazolhatja a gyámkodást politikai, vagy kulturális tevékenysé­gük fölött. Antall József erre a kitételre reagál­va jegyezte meg. hogy Magyarország teljesíti a helsinki záróokmányban, a párizsi chartában, vagy az ENSZ alap­okmányában vállalt kötelezettségeket, beleértve a kisebbségek jogaira és helyzetére vonatkozókat is, és mások­tól is ugyanezt várja el. A kisebbségek érdekeinek védelme és ezek betartásá­nak elősegítése olyan jogot és kötele­zettséget jelent, amely a legkevésbé sem minősíthető beavatkozásnak — fejtette ki véleményét Antall József Ion Iliescu sajtóban megjelent üzene­téről. Magyarország fizetési „kapacitá­sa” is határt szab a további eladósodásnak. Ezek a pénzek enyhítik ugyan a következő évek finanszírozási gondjait, de nem jelentenek többletforrást. Az új hitelek felvételekor első­sorban a nemzetközi pénzügyi intézmények nyújtotta lehetősé­gekre és a kötvénykibocsátásokra támaszkodhatunk az NSZK, Ja­pán és Ausztria hitelpiacain. Kötvénykibocsátáskor — ellen­tétben az egy-egy nagy banktól felveendő hitelekkel — sok kis befektetőt kell meggyőzni arról, hogy biztonságban van a pénze. Ezért az országnak olyan meg­győző pénzügypolitikát kell foly­tatnia, hogy senkiben föl sem merüljön a fizetőképesség meg­gyöngülésének gondolata. Nem­zetközi megítélésünk esetleges romlása beláthatatlan következ­ményekkel járna. A jelenlegi helyzetet súlyosbít­ja a kelet-európai piac összeom­lása, az a tény, hogy a kereske­delmi forgalom ebben a reláció­ban hozzávetőlegesen egyharma- dára zsugorodott. Számos nagy­(Foly tatás az 1. oldalról) amit egy éven belül szeretnének 50 százalékra emelni — mondta Szudzuki Oszamu, aki ez alka­lommal is jelezte, gondjaik van­nak a magyar alvállalkozók munkájának minőségével. Fon­tosnak tartják a japán vállalatnál azt, hogy korszerűsítéseket hajt­sanak végre a magyar alvállalko­zóknál, ám ehhez — hírek szerint — hiteltámogatást kémének. Végül is Szudzuki 80 százalék­ban elégedett a Magyarországon folyó munkával, ami szerinte jó arány, és közölte, hogy a jövő év augusztus 20-ára készen lesz a Magyarországon gyártott gép­kocsi. Antall József és a magyar küldöttség tagjai ezután Kono Joheivel, a Japán—Magyar Bará­ti Társaság elnökével és a szerve­zet tagjaival találkoztak. Antall József köszönetét mondott a tár­saság vezetőinek azért a mun­káért, amelyet a két nép közötti rokonszenv elmélyítése érdeké­ben végeznek. Ennek jelentősé­gét emelte ki a miniszterelnök később, a magyar kolónia tagjai­val való találkozón is. Úgy vélekedett, hogy Japánnal a legszélesebb körű — politikai, kulturális, tudományos területre is kiterjedő — kapcsolatokat kell kialakítanunk, mert csak így válhat tartóssá az együttműkö­dés, erősödhet meg irántunk a japánok bizalma. — Az európai integráció iránt elkötelezett Magyarország több irányú kap­csolatokra akar szert tenni, így építeni kíván a gazdasági világ­hatalomra, Japánra is. A hitel- kapcsolatunkra utalva jegyezte meg: létérdekünk a Japánnal fenntartott kapcsolat. Szombat délelőtt a miniszterel­nök a tokiói múzeum kincseivel ismerkedett, a magyar szakértők viszont az utolsó kísérletet tették arra, hogy formába öntsék a tervezett beruházásvédelmi meg­állapodást. Ez nem sikerült. — Olyan lényeges eltérések vannak a két fél megközelítése között, amely lehetetlenné teszi a megállapodást -— kommentálta a fejleményt Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumának államtit­kára. Mint mondta, Japán ragasz­kodott ahhoz, hogy a majdani közös piaci magyar szabadkeres­kedelmi megállapodásból szer­zett előnyöket neki is biztosítsuk, mi viszont ezt nem vállalhattuk. A megállapodás elmaradása azonban cseppet sem fogja befo­vállalat hirtelen kiesett a szovjet piacról, kapacitásainak csak egy töredékét tudja kihasználni, ugyanakkor a korábban a Szov­jetunióból származó importáruk egy részét is nyugatról kell be­szerezni. A piacváltás nemcsak drasztikus visszaesést, ugrássze­rűen növekvő munkanélkülisé­get, és némely vállalat számára valóságos katasztrófát jelent, hanem az ország fizetési mérle­gének zuhanásszerű romlását is magával hozza. Más szóval: további eladósodást, a költségve­tés súlyos deficitjét idézi elő. Ezeket az elkerülhetetlen vál­tozásokat a nemzetközi pénzügyi szervezetek tudomásul vették, számolnak velük, a Magyaror­szággal kötendő szerződésekben is. A következő két évet — esetleg éveket — tehát ismét a fizetési mérleghiány és a költség- vetési deficit ledolgozása jelle­mezi majd. Újabb szűk esztendők elé nézünk. A tanulságok? Eddig szigorúan a tényszerűségre törekedtem, mellőztem a személyes értéke­lést. Itt azonban jeleznem kell: lyásolni a japán befektetőket, akik eddig sem olyan országokba ruháztak be, amelyekkel ilyen megállapodások volt. Az Egye­sült Államok és Nyugat-Európa a japán befektetők fő célpontja, nem pedig az a három ország, amellyel Japánnak beruházásvé­delmi megállapodása van, vagyis nem Kína, Egyiptom vagy Srí Lanka — hangsúlyozta az állam­titkár. — Antall József miniszterel­nök arra kérte Kaifu Tosiki kor­mányfőt, hogy Tokió folytassa a magyar gazdaság támogatását állami forrásokból, és ösztönözze arra a magánbankokat is, hogy biztosítsák gazdaságunk műkö­déséhez a szükséges külső forrá­sokat. — Stratégiailag fontos partnernek tekintjük Japánt, s a magyarországi rendszerváltás nyomán minőségileg új szakasz nyílt kapcsolatainkban. Ennek és a kialakult bizalmi viszonynak az alapján szélesítjük politikai együttműködésünket mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind nemzetközi téren — hangsúlyoz­ta a miniszterelnök. A másfél órás kormányfői tárgyaláson Antall József részle­tesen felsorolta azokat a pénzügyi területeket, ahol számítunk Japán együttműködésre. Kaifu minisz­terelnök válaszában kifejtette, hogy lehetőséget lát a pénzügyi kapcsolatok folytatására, új hite­lekre, mert az ország mindig pontosan tett eleget fizetési köte­lezettségeinek. A szakértők fela­data lesz a részletek kidolgozása — mondta Kaifu miniszterelnök. A számunkra kiemelten fontos japán kapcsolat egyik vetülete az, hogy — mint Antall József mondta — nagy szükségünk van a jelenlegi átmeneti időben a japán pénzpiac bizalmára és forrásaira. Hangsúlyozta, hogy „továbbra is elvi kérdésnek te­kintjük a felvett hitelek és azok kamatainak időben történő tör­lesztését”. Fontosnak tartanánk, hogy a japán kormány megfelelő ké­szenléti hitelkeretet biztosítana, és ezzel alátámasztaná a forint konvertibilitására irányuló törek­véseinket — mondta a miniszter- elnök. Kaifu kormányfő tavaly januári budapesti látogatásakor tett ígéretet egy 500 millió dol­láros hitelkeret létrehozására, ennek az összegnek a kétharma­dát vettük már igénybe. A hitel­keret megújításáról még ottlétük­kor tárgyalnak a magyar pénz­ügyi vezetők. tudom, ijesztően hangzik, hogy a megtermelt jövedelmünk szá­mottevő része — exporttöbblet formájában — ezentúl is külföld­re vándorol. Tudomásul kell vennünk, hogy csökkenő gazda­sági teljesítményeinkből adó­dóan, szerény lehetőségeknél is még kevesebbel kell beérnünk éppen egy olyan időszakban, amikor a világhoz való fölzárkó­zás korszerűbb technológiát, többletpénzt igényelne. Csodák azonban a pénz világában nincse­nek, fizetési kötelezettsége­inknek eleget kell tennünk! Nincs más utunk. A helyzet azonban mégsem reménytelen. Az elmúlt évben 250 millió dollárnyi készpénztő­ke érkezett be az országba és ez az összeg egyre növekszik. Ez a gazdaság korszerűsítésének, a vállalatok technológiai megújítá­sának ma talán a legfontosabb forrása. A beáramló friss pénz elviselhetővé,emberi léptékűvé teheti az adósságszolgálattal járó nem csekély terheket, reálissá azt a törekvést, hogy a fejlett ipari országokba irányuló magyar export dinamikus növekedése tartós tendenciájú legyen. Az átállás, a piacváltás gyötrel­mei között hajlamosak vagyunk magunkba fordulni és nem észre­venni, hogy történt körülöttünk valami: megindult a fejlett gazda­ságokhoz való integrálódás szá­munkra létfontosságú folyamata. Az MTI-nek elmondták, hogy négy konkrét környezetvédelmi terv megvalósíthatósági előtanul­mányát hozta magával a küldött­ség. Ha ezek megnyerik a japá­nok tetszését, akkor különleges japán elbírálásban részesülünk. Az áruforgalom felfutását segíte­né elő a 200 millió dolláros exporthitel-garancia megújítása, és az, ha Japán fokozná a hagyo­mányos árukból (élelmiszerek­ből, gyógyszerekből) a behozata­lát — mondta a miniszterelnök, aki végezetül a Magyarországon folyó japán fejlesztésekről szólt. Mint mondta, Magyarország több japán befektetést igényelne, mert a fejlesztések eddigi szintje nincs összhangban Japán gazdasági súlyával, sem pedig az irántunk megnyilvánuló figyelem fokával. Szólt mindkét vezető a beruhá­zásvédelmi megállapodásról, amelyet ezúttal nem sikerült tető alá hozni. — Változatlanul érde­keltek vagyunk az egyezmény megkötésében — mondta Antall József, Kaifu pedig a vitás kérdé­sek lezárását tartotta fontosnak. Ez ügyben elvi nézetkülönbségek merültek fel a szakértői tárgyalá­sokon. Kaifu válaszában nem tért ki Antall Józsefhez hasonlóan ennyi részletkérdésre, de — mint mondta — megadja a megfelelő utasítást a szakértőknek azok részletes megvitatására. Három lényeges pénzügyi dologban már most elkötelezte magát a japán miniszterelnök — közölték a tárgyalásokon részt vevő küldött­ségek tagjai. E szerint Kaifu kormányfő nem tekinti a koráb­ban Magyarországnak megadott 500 millió dolláros hitelt sem időben, sem összegben korláto­zottnak, azt hajlandók kiterjesz­teni. ha finanszírozásra váró ter­veket terjesztünk elő. Japán új, két évre szóló kereskedelmi és beruházásokat biztosító hitelke­retet nyit a Magyarországgal üzletelő japán cégek számára, 400 millió dolláros összegben. Kedvezően vélekedett a környe­zetvédelmi tervek finanszírozá­sáról és a magyar élelmiszerek Szovjetuniónak történő szállítá­sáról is. A találkozón a magyar minisz­terelnök megerősítette a császári párnak és a trónörökösnek ma­gyarországi látogatásra szóló meghívását, és viszontlátogatás- ra hívta meg Kaifu Tosiki minisz­terelnököt is. A nukleáris háború ellen Magyar kezdeményezésre tudósok és mérnökök is követik az orvosok nukleáris háború elleni nemzetközi összefogását. A technika és a tudo­mány által meghatározott útvonalak csak akkor járhatóak, ha etikus embe­rek gondoskodnak azok használatáról. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a tudomány jó irányú fejlődéséért fele­lősséget érzők összefogjanak — hang­súlyozta Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter a szervezés és előkészítés jegyében kezdődött ta­nácskozáson szombaton, Balatonfüre- den, a Paksi Atomerőmű rehabilitációs központjában, amelyre hét országból érkeztek szakértők. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, déd- nagyapa VÁNDORNYIK JÓZSEF 75 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 10- én, kedden délután három órakor lesz a kozárdi temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Gerhard Reddemann Budapesten Antall-vélemény az lliescu-levélről Antall László: Nincsenek csodák a pénz világában (avagy: mit tegyünk, hogy talpon maradjunk?)

Next

/
Thumbnails
Contents