Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-06 / 209. szám
1991. szeptember 6., péntek BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE 5 Mézédes birodalom Paris Marianna a méz minőségét ellenőrzi a laboratóriumban. Fotó: Rigó Tibor Herencsény. Magyar Sándort a kicsinyke település apraja és nagyja egyaránt ismeri. Okkal, hiszen ő a vezetője a háromtucatnyi embernek kenyeret adó Agrodrog Gmk-nak, s a község tiszteletdíjas polgármestere. Előbbi minőségében kerestem fel mézédes birodalmában. A mézédes jelző szó szerint értendő, mert az üzem fő profilja a mézfeldolgozás. Kiegészítő tevékenységként gyógynövények nyugati exportjával is foglalkoznak, nagy tételben. Például szárított fekete ribizli- ből tizenöt, a boróka terméséből és .szamócalevélből egyaránt ötven, bodzavirágból egy, ribiz- lilevélből két tonna az idei megrendelés. — Vállalkozásomat szintén gyógynövények forgalmazásával kezdtem ezelőtt két évvel — ■ > mondta a tulajdonos, aki 30 millió forintra becsüli feldolgozó telepének értékét. — Valaki felajánlotta, nem akarnék-e mézzel is foglalkozni, mire igennnel feleltem. A múlt esztendő októbere és ez év áprilisa között ezerötszáz tonna mézet dolgoztunk fel, majd szállítottunk Németországba, Japánba, Angliába, Olaszországba és Franciaországba, egymilliárd forint értékben. A kérdésre, hogy milyen az idei méztermés, vendéglátónk arca elkomorult. Szakemberek szerint száz évre visszamenően nem volt ilyen alacsony a hozam: komoly fagyok voltak akácvirágzáskor, majd a későbbiekben sem kedvezett az időjárás a méznek valóknak. A szorgos méhecskék a reméltnél jóval kevesebb mézet hordtak a kaptárba, s így nincs elegendő exportálható nyalánkság. Az árak pedig megduplázódtak tavalyhoz képest. — Az idén négyezer tonna mézet szándékoztam nyugati piacon értékesíteni, de kénytelen vagyok a felével beérni — közölte Magyar Sándor, aztán hozzáfűzte: — Holott kapacitásunk hétezer tonna. Ez évi termelését tekintve is enyém az ország második legnagyobb mézfeldolgozó üzeme. Szétnéztünk a telepen. Mézzel teli- hordók mellett vitt el 1 utunk: belföldre műanyag, külföldre fémhordókban szállítják a kedvelt csemegét. A hordókon darazsak százai ültek, s csipegették az édességet. A feldolgozó csarnokban is tömegével röpdöstek a fullánkos jószágok, de ezúttal nem kellett félnem tőlük, mert jóllakottan egyáltalán nem bizonyoltak harciasnak. Kísérőnktől megtudtuk: közel tízfajta vegyesmézet, valamint akácmézet állítanak elő. Utóbbi a legfinomabb, a legkeresettebb és a legdrágább. A jövőben lépesmézet is készítenek majd, kuwaiti cég rá a vevő. A feldolgozás hosszadalmas műveletéről nekünk, laikusoknak elegendő annyit tudnunk: jókora edényekben több fokozatban tisztítják a nyers mézet, víztartalmát 19 százalék alá csökkentik, hatalmas zárt tartályban összekeverik a mézféleségeket, vagyis homogenizálják, egységesítik és állandósítják az összetételt, s pihentetés után hordókba töltik az emberek legtöbbjének kedvencét. Miként minden árunál, így a méznél is meghatározó jelentőségű a minőség, amelyet laboratóriumban ellenőriznek. Visszafelé az épülő fedett tárolószín mellett haladtunk el. Kísérőnk fontosnak tartotta megjegyezni: ...... .......... — Folyamatosan fejlesztem az üzemet. Saját részemre csak annyit veszek el a nyereségből, amennyi családom cseppet sem fényűző megélhetéséhez szükséges. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy dolgozóim a munkájuk alapján tisztességesen keressenek, s jól érezzék itt magukat. Az átellenben lévő ma még mocsaras területen teniszpályát szándékozom építtetni, hogy ki-ki szabadidejében kedvére sportolhasson. Kolaj László Serénykedő arany eső Parkhelyzet Kár tagadni, hogy manapság — annyi minden, más mellett — divat szidni a parkok állapotát. Félvállról odavetett szitko- zódásaink, lemondó legyintéseink és "bezzeg Nyugaton" kijelentéseink többnyire a háttér ismerete nélkül születnek. Az alábbiakban bemutatjuk, mi is a helyzet valójában — Balassagyarmaton. Nagy úr a nincs Az Ipoly-parti városban a szépen csengő Aranyeső névre keresztelt kertészeti és parképítő kft. gondozza, szépíti és felügyeli a parkokat. Hegedűs Józsefné ügyvezető / szerényen ilyen titulussal mutatkozik be, mondván, nem a tisztség számít, hanem az elvégzett munka /,húsz munkatársával serénykedik a város zöldövezetei körül. Kérdésemre, miszerint hány parkot tudna nyugodt szívvel ajánlani a városban, bánatos tekintettel újságolja, hogy bizony csak néhányat: az összesnek mintegy tíz százalékát. Rögtön hozzáfűzi, tisztában van azzal, hogy ez nem nagy dicsőség, hiszen például már a szomszédos Csehszlovákiában is sokkal nagyobb ez a szám, azonban tetszik, nem tetszik, ez a száraz és fájdalmas valóság. A polgármesteri hivatal kérte, hogy a kft. állítsa össze anyagi tervezetét a parkok ápolására. Hegedűsné összeállítása 5,4 millió forintot tartalmazott a "várható kiadások" rovatban, az önkormányzat azonban csupán 2,8 milliót tudott elkülöníteni erre a célra. No, nem azért, mert a honatyákat nem érdekli a városi parkok sorsa, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy momentán ebben az esztendőben ennyi pénzt tudnak áldozni erre szegényes költségvetésükből. A nincs pedig, mint tudjuk, nagy úr. Gyakori vandalizmus Azok az akciók, amelyeket még nem is olyan régen társadalmi munkának neveztünk, most jelentős segítséget jelentenének az Aranyeső Kft.nek — említem meg a főnöknőnek. Elmondja, hogy ez valóban igaz, de sajnos, náluk csak elméletben. A városban lakó emberek ugyan is elfoglaltságuk miatt még a saját környékükön lévő parkokat sem tudják rend- betenni. így aztán Hegedűsné az iskolákhoz fordul rendszeresen segítségért, akik segítő jobbot nyújtanak. A szűk költségvetés mellett a vandálok akciói is állandó gondot jelentenek Gyarmaton. A rendőrség nemrégiben fogott el egy héttagú bandát, akik több játszótéren szétverték az ülőalkalmatosságokat, csak úgy, szórakozásból. És ez nem egyedülálló jelenség az Ipoly partján. A Palóc ligetben egy esztendő alatt harminc darab szemétgyűjtőből huszonkilencet elloptak ismeretlen tettesek. A virágvázákat és a padokat sem kímélik ezek a minden jóérzést nélkülöző személyek, akiknek "teljesítményük" éves szinten közel félmillió forintba kerül az Aranyeső Kft-nek, s a városnak. A börtönőr esete A város legszebb és legápol- tabb parkja vitathatatlanul a Csillagkönyvtár mellett lévő zöldövezet. Nem véletlenül Gyarmat üde színfoltja ez a terület, hiszen az intézmény dolgozói maguk is ápolják környezetüket. Ez a példa azonban nem ragadós. Nemrégiben az egyik lakótelep játszóterének felújításában segítettek szabadidejükben a börtönőrök, akiket a házak ablakaiból tucatnyi szemlélődő "gusztált". Egyikük még a cigaretta csikkjét is ledobta a negyedik emeletről, majd kajánul nevetett a park ápolóin. Csoda, hogy az egyik dühös börtönőr majdnem felment az illetőhöz? ... Az Aranyeső Kft. tisztában van azzal, hogy a "Kecskeliget", a sportcsarnok és a Mikszáth Kálmán utca melletti területek a legelhanyagoltabbak, ezért, lehetőségeihez mérten, ezt "díszítik fel" az elkövetkező hetekben. Szilágyi Norbert Az áldozatok emlékére Patak. Az I. és a II. világháború helyi áldozatainak a helyi önkormányzat állított emlékművet, amelyet Tálasi Lajos, pataki műköves mester társadalmi munkában készített. Az emlékmű avatáson dr. Bilecz Endre országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. A Forconon csak a privatizáció segíthet? Érsekvadkert. Kritikus ponton a munkanélküliség Balassagyarmaton és környékén — írtam egy héttel ezelőtt ugyanezen az oldalon —,s a helyzet további súlyosbodását prognosztizálta a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ városi ki- rendeltségének vezetője, mondván: kétszázötven dolgozóját ereszti szélnek a Forcon Szerszámipari Vállalat érsekvadkerti gyára. Utánajártam a mellbevágó értesülésnek. — A hír igaz, ám az információ téves — válaszolta érdeklődésemre Valcz László igazgató. — Tudniillik nem kétszázötven, hanem hetvenöt embert bocsátottunk el. Tehát nem szélnek eresztettük őket, miként a cikkben szerepelt, hiszen eleget teszünk a munkajogi előírásoknak. Átlagbérrel fizetjük számukra az őket megillető felmondási időt, s a munkaviszonyban eltöltött évektől függően végkielégítést kapnak. Sajnos, nem volt más választásunk, muszáj volt meghoznunk a kényszerintézkedést. — Éspedig miért? — Megrendeléshiány okoz gondot, s az idén a tavalyi termelésnek csak a kétharmadát tudjuk produkálni. Vagyis 80-90 millió forint lehet az árbevételünk. Ez viszont kevés, a költségeinket sem fedezi, ebből következően veszteséges a gyárunk. Ahhoz, hogy megszüntessük a ráfizetést, a piacgazdasághoz kell igazítanunk a szervezetünket, a létszámunkat. Ha ez sem vezet célhoz, akkor a termékszerkezetünkön szükséges változtatnunk. — Milyen területeket érintett a létszámleépítés, s a jövőben mennyi embernek ad kenyeret a gyáruk? — Az elbocsátottak alkalmazottak, illetve improduktív fizikaiak. A gyárnak százhet- venkilenc dolgozója marad. — Említette, a profilváltás is szóba jöhet. Konkrétan mire gondolt? — Kimunkált tervekről még nem számolhatok be. Szerintem a gyártmányösszetétel megváltoztatása végbemehet licenc vásárlásával. Különben a termelési struktúra módosítása érdekében már tettünk lépéseket: a lakatos részleg kooperációban autóemelőket gyárt egy német vállalkozónak, más területeken papírkarton dobozokat és vá- kumszívott műanyag csomagoló eszközöket készítünk. — Mit tartana megnyugtató megoldásnak gondjaik orvoslása érdekében? — Számunkra is a privatizáció lehet a fejlődés kulcsa. A vállalat vezetése támogatja a külföldi tőkebefektetést, s reméljük, az ezirányú törekvések sikerre vezetnek. /kolaj/ Az esztergomi érsek látogatása Mohora. Dr Surján László népjóléti miniszter látogatása után dr. Paskai László bíboros, magyar érsekprímás lesz a lakóközösség vendége. Az esztergomi érsek a szeptember 8-án, vasárnap, a falu búcsúnapján rendezendő Rózsafüzé- res Társulatok Találkozójára látogat a községbe, ugyanakkor áldását adja a helybéli katolikus egyházközösség összefogását jelképező új templomtoronyra is. Áz önkormányzat és a plébánia nem csupán az ország különböző vidékeiről, hanem Szlovákiából, Erdélyből, továbbá Ausztriából és Németországból is vár vendégeket. A lakosság társadalmi munkával alakította ki az autóbusz-parkolókat, illetve a zarándokok letelepedési helyeit. Heti találós kérdésünk Vajon melyik település határát jelzi eme tábla? A válasz nem könnyű, de akik megfejtik, azok között a község nevével díszített rajzlapokat sorsolunk ki... Balassagyarmat és környéke Segítség otthonteremtéshez Nógrádgárdony, Csitár. A képviselő-testület a legutóbbi ülésén elfogadta a fiatalok lakástámogatásáról szóló rendeletét. Eszerint az ifjú házasok maximum 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak otthonteremtésükhöz, s ezen értékhatáron belül ingyen telekhez is hozzájuthatnak. Jegyző nélkül Érsekvadkert. Koltányi Károly, a község jegyzője augusztus 31-én távozott a polgármesteri hivatalból, s székhelyét Szobra tette át. A vadkerti ön- kormányzat pályázatot írt ki a megüresedett jegyzői posztra, s amíg a képviselő-testület nem fogadja el az új személyt, addig Majer Józsefné, a hivatal általános igazgatói osztályának vezetője látja el a jegyzői teendőket. Átadás előtt Őrhalom, irigylésre méltó helyzetben vannak az általános iskola tanulói, hiszen hamarosan ideális körülmények között sportolhatnak. A tavaly átadott tornateremhez az öltözőt, a tuso- lót, a vécét, a szertárt, a raktárt, a tanári szobát már megépítették, s az iskolához vezető átjáró is hamarosan elkészül. Az épületkomplexum átadása e hónap végére várható. Iskolai konyha Herencsény. Elkészült a helyi óvoda új konyhája, amelynek munkálatai 1,3 millió forintot emésztettek fel, de ezen az önkormányzat több százezer forintot spórolt meg, mivel helybéli mesterekkel és társadalmi munkával végeztetett el sok szerelést. Átalakítások Ipolyvece. A fűtési szezon megkezdéséig orvosi rendelővé alakítják át a pedagógus szolgálati lakást, melyben az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett történhet a gyógyítás. A jelenlegi orvosi rendelőt a vele szomszédos polgármesteri hivatal veszi birtokba, s így az apparátus tagjai is jobb körülmények között végezhetik a munkájukat. Határ-bazár Hont. A község szabad területei nagyon kapósak ezekben a hetekben. Legutóbb éppen a Csitári források elágazójánál, a 2-es út melletti területet vették meg a budapesti Fuxin Kft. képviselői. Mint megtudtuk, a jövő hét végén már megnyitja kapuit az a határbazár elnevezésű piac, ahol a tulajdonosok szerint minden kapható lesz. Most még a terület körbekerítése és kialakítása folyik.
