Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

2 UHU HAZAI KÖRKÉP — KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Kérdőjelek Mikor van vége egy háborúnak? (FEB) Németország felkérte az Egyesült Államokat és öt másik nyugati hatalmat, hogy vizsgálják felül a második világháború óta német területen állomásozó csapatok helyzetét. A Bonn és Washington közti tárgyalások első fordulója csütörtökön már meg is kezdődött a német fővárosban. Mikor vein igazából vége egy háborúnak? —- ötlik fel önkéntesen a kérdgs. Európában 1945 májusában hallgattak el a fegyverek, de a német földön állomásozó amerikai, brit, belga, francia, kanadai, holland — sőt az ország keleti felében mindmáig ott lévő szovjet (még ha kevésbé voltak is előtérben, mint Kelet-Európábán) csapatok bizony még ma is az utolsó világégést idézik. Ha így vesszük nálunk is csak most, az idei szovjet kivonulással került pont a háborús história végére, mint ahogy a Fülöp-szigeteki dzsungelekből előkerülő, kitartóan bujkáló japán harcosok számára sem a hirosimai atombomba utáni kapituláció hozta el a békét. A fegyvernyugvás önmagában tehát nem elég? Úgy tűnik nem, még hosszú évekig, évtizedekig tarthat egy háború „utóélete”. Remélhe­tőleg kontinensünkön immár ez a szakasz is végéhez ér. Szegő Gábor Győztek a reformerek Moszkva. (MTI) Mihail Gor­bacsov és a reformerek teljes győzelmével ért véget csütörtö­kön a szovjet népképviselők kongresszusának négynapos rendkívüli ülése. A küldöttek több fontos dokumentumot fo­gadtak el, amelyek gyakorlatilag felszámolják a régi szövetségi rendszert és megteremtették az átmeneti időszak hatalmi intéz­ményeit. A kongresszus külön nyilatkozatban kötelezte el magát az emberi jogok tiszteletben tar­tása mellett. A kongresszus nagy többség­gel fogadta el a Mihail Gorbacsov és a tíz köztársaság vezetője által még hétfőn váratlanul benyújtott nyilatkozat módosított változa­tát. Ebben azt sürgetik, hogy gyorsítsák fel az új szövetségi szerződés előkészítését, majd írják alá azt. Új elem ebben, hogy immár szuverén államok szövet­ségéről van szó, s kimaradt a szovjet jelző. A nyilatkozat sze­rint minden köztársaság maga választhatja meg, milyen formá­ban csatlakozik az új unióhoz. Egyben kötelezik az államfőt és a Legfelsőbb Tanácsot, hogy biztosítsák a polgári társadalom­ba vezető békés út feltételeit. Figyelemre méltó, hogy a kongresszus nem tárgyalta a balti államok függetlenségének ügyét, holott eredetileg ez a kérdés is szerepelt a napirenden. Alek- szandr Jakovlev, a szovjet elnök egykori főtanácsadója, aki még mindig szoros kapcsolatban áll Mihail Gorbacsovval, jelezte azonban: az államfő hamarosan elnöki rendeletben ismeri el a három balti ország függetlensé­gét. Személycserék Moszkva. (MTI) Mihail Gorba­csov csütörtökön rendeleti úton menesztette hivatalából Borisz Gromov altábornagyot, az eddigi szovjet belügyminiszter-helyettest. Utódjául a szovjet elnök Viktor Jerin altábornagyot nevezte ki. Mihail Gorbacsov elbocsátotta hivatalából Jokubasz Petrovasz al­tábornagyot. a KGB elnökhelyette­sét is. Az új belügyminiszter, az eredetileg civil Viktor Barannyikov v nt altábomagyi rangot kapott. Támadás készül Iszlámábád. (MTI) Az afgán ellenzék legjelentősebb támogatói — az Egyesült Államok, Pakisztán és Szaúd-Arábia — beleegyeztek abba, hogy a kabuli kormány meg­döntésére törő erők a közeljövőben nagy katonai offenzívát indítsanak Haderő-csökken­tési tárgyalások Bécs. Az európai biztonság alap­pillére a szovjetunióbeli változások után is a leszerelés marad — ezt hangoztatták a küldöttségvezetők a földrész huszonkét állama bécsi ha­derő-csökkentési tárgyalásainak csütörtöki plenáris ülésén, amely a hathetes nyári szünet után az első ilyen találkozó volt. A felszólalók elsősorban azt fejtegették, hogy az új szovjet fejlemények milyen ha­tással lehetnek a Huszonkettek tavaly novemberben aláírt, de sok ország által még nem ratifikált fegyverzetkorlátozási szerződésé­re. Háborús bűnösök felmentése New York. (MTI) A litván főü­gyészség megkezdte a szovjet bíró­ságok által korábban elítélt litvánok felmentését: az intézkedés kiterjed olyan háborús bűnösökre is. akik a II. világháború után tömeggyilkos­ságokat vallottak be — jelentette a The New York Times csütörtöki számában. Szélsőséges erők Bukarest. (MTI) A totalitarizmus talaján álló szélsőbal- és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte a parlamenttől a kormányzó Nemzeti Megmentési Front és há­rom támogatója. A négy párt köz­leményében most a Román Kom­munista Párt, a Szocialista Munka­párt és „minden más, ideológiájá­ban, vagy tevékenységében kom­munista, vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességé­nek kivizsgálását" indítványozza. Egy csütörtöki parlamenti közjáték­ból az mindenesetre világosan kiderült, hogy a front nem sorolja a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata (MTI) A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott azokkal a politikai nyilatkozatokkal, értékelésekkel, amelyek a köztársasági elnök intézményével, a közszolgálati médiumokkal, az Alkotmánybíróság­hoz érkező egyes kezdeményezésekkel összefüg­gésben „alkotmányos válság” kialakulásának lehe­tőségéről beszélnek a Magyar Köztársaságban. A kormány mindezekkel kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: 1. A Magyar Köztársaság alaptörvénye, az alkot­mány határozza meg az Országgyűlés, a köztársa­sági elnök, a kormány, az Alkotmánybíróság és a modem parlamenti demokrácia más alapintézmény­einek hatáskörét, fő feladatait. Ennek megfelelően az alkotmány 29. paragrafusa (1) bekezdése ki­mondja, hogy ,',Magyarország államfőjé’ a' köztár­sasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. 2. A törvény idézett szövege kifejezi a kormány- koalíciót alkotó pártoknak az 1989. évi alkotmány­módosítási tárgyalások során rögzített álláspontját, amely szerint — eltérően egyes, ma ellenzékben levő pártoktól — már ekkor egy pártok felett álló, a nemzet egységét reprezentáló és kellő tekintéllyel rendelkező köztársasági elnöki intézmény mellett foglaltak állást. 3. A parlamenti választásokat követően az ide­iglenes köztársasági elnöki funkció betöltésekor, illetőleg a köztársaság elnökének megválasztásakor a kormánypárti többség a szavazataiban is megnyil­vánuló kezdeményező és támogató magatartást tanúsított. 4. A parlamentáris demokrácia gyakorlati működ­tetése során a törvények egyes rendelkezései jogér­telmezési, esetenként hatásköri ütközésekben is megnyilvánuló problémákat vetettek, illetve vethet­nek fel. A Magyar Köztársaság kormányának — alkotmányos felelősségéből következő — nyilván­való kötelessége ezen problémák feloldásának kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. 5. Az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően törvényalkotási kérdésekben az Országgyűlés, míg alkotmányértelmezési kérdésekben az Alkotmány- bíróság rendelkezik megfelelő hatáskörrel. A kor­mány álláspontja szerint nem tekinthető „alkotmá­nyos válságnak” az az állapot, amikor az alkot­mányban meghatározott szervek, így a Magyar Köz­társaság elnöke, az Országgyűlés, illetve az Alkot­mánybíróság feladatkörének megfelelően eljár. A legkevésbé sem tekinti alkotmányos válságnak azt, amikor az Alkotmánybíróság a számára törvényileg rendelt hatáskörében eljárva határozatot hoz, amelyek mindenkire kötelezőek. 6. Ezért teljességgel megalapozatlanok, sőt fele­lőtlenek mindazok a megnyilvánulások, amelyek .bármilyen politikai indíttatásból az „alkotmányos válság” lehetőségének kifejezésével — - akár szán­dékosan, akár akaratlanul — megingatják a közvé­lemény hitét a parlamentáris demokrácia működő intézményrendszerében, vagy indokolatlanul te­remtenek aggodalmakat, sugallnak rossz politikai hangulatot az állampolgárok körében. Ugyanakkor le kell vonni a Szovjetunióban lezajlott sikertelen puccskísérlet valamennyi tanulságát, természetesen összhangban a magyarországi viszonyokkal. Sem­miképpen sem szabad az ezzel összefüggő tudati­érzelmi elemeket bármilyen vonatkozásban is összekeverni köz- és alkotmányjogi kérdésekkel. 7. Összefoglalva: A kormány az alkotmány rendelkezései szerint jár el mindazokban az esetek­ben, amikor kezdeményezi az Alkotmánybíróság jogértelmezését annak megállapítására, hogy meghatározott döntések megfelelnek-e az alkot­mány rendelkezéseinek, illetőleg elkerülhetők le­gyenek az egyes hatáskörök átfedésére visszaveze­thető problémák. A kormány, illetőleg egyes miniszterek ez irányú kezdeményezésénél semmi­lyen összefüggésben nem vetődött fel az alkotmány rendelkezéseivel ellentétes álláspont. A kormány szilárd meggyőződése, hogy valamennyi szerveze­tet és személyt, így a Magyar Köztársaság elnökét és az egyes minisztereket is ezek a meggondolások vezették, amikor jogaikkal élve indítványt tettek az Alkotmánybírósághoz. A tiszta szándék és az alkot­mányos rend szerinti eljárás pedig eleve kizárja az „alkotmányos válságnak” még a lehetőségét is. Gyilkosság a megyeszékhelyen (Folytatás az 1. oldalról) már ittasan érkezett haza a munkából, s a férj és feleség egy kis semmiségen összeszólalko­zott. A családi veszekedések, viszályok, perpatvarok egyéb­ként gyakoriak voltak a család­ban. S évek óta felgyülemlett mindkettőjükben az indulat. A férj kedvelte az alkoholt, s D. Fe- rencné is — bár kisebb mérték­ben —, a feszültségek oldására az italhoz menekült. Mindezek elle­nére a szép kertes ház történései­ről legfeljebb csak a szomszédok tudhattak. A tragédia délutánján az apró­ságon elkezdett veszekedés to­vább mérgesedett. Az apa újra' elment az italboltba, majd 21 óra körül visszatért. Bement a szobá­jába. Az anya és leánya a másik szobában tévéztek. Mindketten hallhatták D. Ferenc szitkozódá- sát, de nem reagáltak. Közben hazaérkezett a nagyfiú, aki rög­tön félrevonult a szobájába. Ő is hallotta a szidalmakat, de nem avatkozott be. A szitkozódó férfit szinte zavarta a szokatlan csend, ezért dührohamában berontott a két nőhöz és bántalmazni akarta feleségét. Ekkor szólalt meg a fiú: apu hagyjátok abba a cir­kuszt, szeretnék aludni, holnap iskolába kell mennem! D. Ferenc dühe a fia ellen irányult. Átrohant a gyerekhez és elkezdte ütlegelni, aki végső kétségbeesésébe a keze ügyében eső nuncsakuval köze; pes erővel megütötte az apját. D. Ferencné próbálta a fiát menteni. Kért, rimánkodott, könyörgött, s csak azt látta, hogy a férfi a fiát fojtogatja... Elmondása szerint évek óta rejtegetett kést a párnája alatt, védekezésül, vagy inkább elrettentésképpen férje ütlegei ellen. De, mint a nyomozóknak elmondta, csak védekezni akart. Egyébként tíz éve történt, hogy az asszony az első pofonra visszaü­tött. Pillanatok alatt átvillant az agyán a párna alatti kés. Odaro­hant, kivette s a még mindig a gyerekét szorongató apa hátába szúrta. Többször is. D. Ferenc holtan esett össze. Mint azt a szakértői vélemény is megerősí­tette az egyik késszúrás halálos volt. Az asszony a szomszédok­hoz rohant segítségért, a két gyereket azonnal mentőkért küld­te. De a gyorsan kiérkező orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. D. Ferencné őszintén megbán­ta tettét és részletesen feltáró, beismerő vallomást tett. Erős felindulásban elkövetett emberö­lés bűntettének alapos gyanúja miatt szabadlábon hagyása mel­lett folytat ellene büntetőeljárást a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya. JJ Külső nyomásra Belgrád (MTI) Horvátország több körzetében csütörtökön is folytatódtak a harcok, de na­gyobb fegyveres összecsapásról nem érkezett hír. Továbbra is lÖYtk egymás állásait a nyugat­szlavóniai Pakracon, Vinkovci- nál katonai közlés szerint megtá­madták a laktanyát, s ezt a kato­nák ellencsapással viszonozták. A Zágráb—Belgrád útvonal to­vábbra sem használható a harcok veszélye és szórványos lövöldö­zések miatt, viszont megnyitották a forgalom előtt a zágrábi repü­lőteret, amelyet az ugandai fegy­vercsempész repülőgép miatt kialakult incidens után zártak le a múlt,szombaton. A felek köl­csönösen egyniást vádolják a tűzszünet megsértésével, a, had­sereg közleményben sorolja fel azokat az eseteket, amelyek során horvát erők támadást intéztek különböző katonai objektumok ellen. Agrárkamara az ügyfelek rendelkezésére áll (Folytatás az 1. oldalról) — Egy hónapon belül felállí­tunk egy kárpótlási é,s privatizá­ciós irodát, amely elsősorban az igényjogosultak számára tanács­adással, a kárpótlási lapok kitöl­tésével, illetve ezek eljuttatásával foglalkozik. S, ha a tulajdonvi­szonyok eldöntése vitás lenne, akkor irodánk az illetékes földhi­vatalokkal is felveszi a kapcsola­tot. A második feladat annak segítése, hogy a kárpótlási jegy­gyei rendelkező ügyfelek miként fektessék be, vagy hogyan gaz­dálkodjanak pénzükkel, valamint a megkapott földdel. Szakembe­rek részére pedig tanfolyamot indítunk, mert a kárpótlásban nemcsak most, de a jövőben is nagy lesz a bizonytalanság. A harmadik feladatunk szaktanács- adás a vállalkozóknak, mivel az intézményekkel való kapcsola­taink révén sok információhoz hozzájutunk. — S erre van anyagi lehető­ségük? — Nagyon komoly gondjaink vannak e területen. Csak a tagdí­jakból tartjuk fenn a kamarát, de ettől függetlenül az indulástól szeretnénk végigkísérni a gazdál­kodók és a vállalkozók munkáját. Szeli A NODISZ bíróságra adta az alapítványt (Folytatás az 1. oldalról) — Nem várjuk, hogy helyet­tünk végezzenek el dolgokat a számvevőszék szakemberei, de néhány vitás kérdés bizonyára lezárul. Annál inkább, mert most is van egy ilyen, s ez a mi gondunk: a NODISZ (mely kura­tóriumi tag) bíróságra adott minket. Négy és fél millió forin­tot követel tőlünk. A szervezet titkára Juhász Gábor elmondása szerint ez az úgymond tartozás egyéves fi­nanszírozási költség. Úgyanis az alapítvány vagyonát képező ko­rábbi DEMISZ-ingatlanokat a tulajdonváltás után egy évig a NODISZ működtette. — Többször kértem, hogy számoljunk el, erre azonban nem került sor. Az igényünket tovább­ra is fenntartjuk, s mivel tudomá­sunk szerint az ingatlanokat bérlő társaság felszámolás alatt áll, bírósági úton kívánunk ennek érvényt szerezni. — A kuratórium nem ismeri el a követelést -— tájékoztatott Szabó József — hozzátéve, hogy a társaságot nem számolják fel. A közelmúltban egyik tagjának kiválása okozott ugyan zavaro­kat, de az üzemeltetés folyama­tos, s a fizetési kötelezettséget is teljesítik: a bérleti díj esedékes összegét a napokban utalták át. Az ügyet — amennyiben addig békés úton nem rendeződik — decemberben tárgyalja a megyei bíróság. —mihalik— Határozottabb politizálást sürget az MDF tagsága (Folytatás az 1. oldalról) hajtsa végre. Ugyanakkor szüksé­gesnek ítélik, hogy az eddigieknél határozottabban törekedjék az ide vonatkozó magas szintű jog­szabályok megalkotására. Ennek keretében támogatják az MDF által kezdeményezett azon törvény elfogadását, amely nyo­mán a kommunista diktatúra idején elkövetett súlyos bűncse­lekmények— elsősorban a salgó­tarjáni 1956. december 8-diki sortűznél gyilkosságot elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása, az elévülés felfüggesztésével, bírói ítélettel történjen meg. A résztvevők egyértelműen támogatják Speidl Zoltán és Pál József országgyűlési képviselők­nek az MSZMP Salgótarjánba tervezett kongresszusát ellenző álláspontját. A megyegyűlés egyhangúlag támogatja a Politi­kai Foglyok Országos Szövetsé­gének, annak Nógrád megyei szervezetének a kongresszus ide­jére tervezett néma demonstrá­cióját, melyet méltóságteljesen és minden provokációt kerülve kell megrendezni. Ebben való részvé­telre felhívja a megyében működő valamennyi pártot. Tiltakozik a megyegyűlés, hogy Salgótarján város önkormányzata — MDF-es képviselőinek felszólítása ellené­re — helyt ad az MSZMP-kong- resszusnak. A kormány július 20-dikai salgótarjáni munkalátogatása során a válságkezelésre kineve­zett bizottság munkáját támogat­ja, elismeri és figyelemmel kíséri. Ugyanakkor tudomásul veszi, hogy sok gazdasági intézkedést helyileg kell meghozni, mellyel enyhíthető a jelenlegi nehéz hely­zet Nógrádban s hogy a települé­si önkormányzatok nagyobb kez­deményezésére is szükség van. Vonják felelősségre azokat, akik a közösség tulajdonát jogel­lenesen saját hasznukra fordítot­ták! Ennek keretében indokolt személycserék végrehajtása is. E tekintetben a megyében a rend­szerváltozás maradéktalanul nem történt meg. Sürgeti az ifjúsággal foglalko­zó törvényi szabályozás mielőbbi megalkotását. Az MDF Országos Elnökségé­nek figyelmét felhívja, fordítson nagyobb gondot a vidéki szerve­zeteinek működési feltételeire. Balassagyarmat, 1991. szep­tember 4. Az MDF nógrádi megvegyülése

Next

/
Thumbnails
Contents