Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-06 / 209. szám
2 UHU HAZAI KÖRKÉP — KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Kérdőjelek Mikor van vége egy háborúnak? (FEB) Németország felkérte az Egyesült Államokat és öt másik nyugati hatalmat, hogy vizsgálják felül a második világháború óta német területen állomásozó csapatok helyzetét. A Bonn és Washington közti tárgyalások első fordulója csütörtökön már meg is kezdődött a német fővárosban. Mikor vein igazából vége egy háborúnak? —- ötlik fel önkéntesen a kérdgs. Európában 1945 májusában hallgattak el a fegyverek, de a német földön állomásozó amerikai, brit, belga, francia, kanadai, holland — sőt az ország keleti felében mindmáig ott lévő szovjet (még ha kevésbé voltak is előtérben, mint Kelet-Európábán) csapatok bizony még ma is az utolsó világégést idézik. Ha így vesszük nálunk is csak most, az idei szovjet kivonulással került pont a háborús história végére, mint ahogy a Fülöp-szigeteki dzsungelekből előkerülő, kitartóan bujkáló japán harcosok számára sem a hirosimai atombomba utáni kapituláció hozta el a békét. A fegyvernyugvás önmagában tehát nem elég? Úgy tűnik nem, még hosszú évekig, évtizedekig tarthat egy háború „utóélete”. Remélhetőleg kontinensünkön immár ez a szakasz is végéhez ér. Szegő Gábor Győztek a reformerek Moszkva. (MTI) Mihail Gorbacsov és a reformerek teljes győzelmével ért véget csütörtökön a szovjet népképviselők kongresszusának négynapos rendkívüli ülése. A küldöttek több fontos dokumentumot fogadtak el, amelyek gyakorlatilag felszámolják a régi szövetségi rendszert és megteremtették az átmeneti időszak hatalmi intézményeit. A kongresszus külön nyilatkozatban kötelezte el magát az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A kongresszus nagy többséggel fogadta el a Mihail Gorbacsov és a tíz köztársaság vezetője által még hétfőn váratlanul benyújtott nyilatkozat módosított változatát. Ebben azt sürgetik, hogy gyorsítsák fel az új szövetségi szerződés előkészítését, majd írják alá azt. Új elem ebben, hogy immár szuverén államok szövetségéről van szó, s kimaradt a szovjet jelző. A nyilatkozat szerint minden köztársaság maga választhatja meg, milyen formában csatlakozik az új unióhoz. Egyben kötelezik az államfőt és a Legfelsőbb Tanácsot, hogy biztosítsák a polgári társadalomba vezető békés út feltételeit. Figyelemre méltó, hogy a kongresszus nem tárgyalta a balti államok függetlenségének ügyét, holott eredetileg ez a kérdés is szerepelt a napirenden. Alek- szandr Jakovlev, a szovjet elnök egykori főtanácsadója, aki még mindig szoros kapcsolatban áll Mihail Gorbacsovval, jelezte azonban: az államfő hamarosan elnöki rendeletben ismeri el a három balti ország függetlenségét. Személycserék Moszkva. (MTI) Mihail Gorbacsov csütörtökön rendeleti úton menesztette hivatalából Borisz Gromov altábornagyot, az eddigi szovjet belügyminiszter-helyettest. Utódjául a szovjet elnök Viktor Jerin altábornagyot nevezte ki. Mihail Gorbacsov elbocsátotta hivatalából Jokubasz Petrovasz altábornagyot. a KGB elnökhelyettesét is. Az új belügyminiszter, az eredetileg civil Viktor Barannyikov v nt altábomagyi rangot kapott. Támadás készül Iszlámábád. (MTI) Az afgán ellenzék legjelentősebb támogatói — az Egyesült Államok, Pakisztán és Szaúd-Arábia — beleegyeztek abba, hogy a kabuli kormány megdöntésére törő erők a közeljövőben nagy katonai offenzívát indítsanak Haderő-csökkentési tárgyalások Bécs. Az európai biztonság alappillére a szovjetunióbeli változások után is a leszerelés marad — ezt hangoztatták a küldöttségvezetők a földrész huszonkét állama bécsi haderő-csökkentési tárgyalásainak csütörtöki plenáris ülésén, amely a hathetes nyári szünet után az első ilyen találkozó volt. A felszólalók elsősorban azt fejtegették, hogy az új szovjet fejlemények milyen hatással lehetnek a Huszonkettek tavaly novemberben aláírt, de sok ország által még nem ratifikált fegyverzetkorlátozási szerződésére. Háborús bűnösök felmentése New York. (MTI) A litván főügyészség megkezdte a szovjet bíróságok által korábban elítélt litvánok felmentését: az intézkedés kiterjed olyan háborús bűnösökre is. akik a II. világháború után tömeggyilkosságokat vallottak be — jelentette a The New York Times csütörtöki számában. Szélsőséges erők Bukarest. (MTI) A totalitarizmus talaján álló szélsőbal- és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte a parlamenttől a kormányzó Nemzeti Megmentési Front és három támogatója. A négy párt közleményében most a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és „minden más, ideológiájában, vagy tevékenységében kommunista, vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozza. Egy csütörtöki parlamenti közjátékból az mindenesetre világosan kiderült, hogy a front nem sorolja a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata (MTI) A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott azokkal a politikai nyilatkozatokkal, értékelésekkel, amelyek a köztársasági elnök intézményével, a közszolgálati médiumokkal, az Alkotmánybírósághoz érkező egyes kezdeményezésekkel összefüggésben „alkotmányos válság” kialakulásának lehetőségéről beszélnek a Magyar Köztársaságban. A kormány mindezekkel kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: 1. A Magyar Köztársaság alaptörvénye, az alkotmány határozza meg az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány, az Alkotmánybíróság és a modem parlamenti demokrácia más alapintézményeinek hatáskörét, fő feladatait. Ennek megfelelően az alkotmány 29. paragrafusa (1) bekezdése kimondja, hogy ,',Magyarország államfőjé’ a' köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. 2. A törvény idézett szövege kifejezi a kormány- koalíciót alkotó pártoknak az 1989. évi alkotmánymódosítási tárgyalások során rögzített álláspontját, amely szerint — eltérően egyes, ma ellenzékben levő pártoktól — már ekkor egy pártok felett álló, a nemzet egységét reprezentáló és kellő tekintéllyel rendelkező köztársasági elnöki intézmény mellett foglaltak állást. 3. A parlamenti választásokat követően az ideiglenes köztársasági elnöki funkció betöltésekor, illetőleg a köztársaság elnökének megválasztásakor a kormánypárti többség a szavazataiban is megnyilvánuló kezdeményező és támogató magatartást tanúsított. 4. A parlamentáris demokrácia gyakorlati működtetése során a törvények egyes rendelkezései jogértelmezési, esetenként hatásköri ütközésekben is megnyilvánuló problémákat vetettek, illetve vethetnek fel. A Magyar Köztársaság kormányának — alkotmányos felelősségéből következő — nyilvánvaló kötelessége ezen problémák feloldásának kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. 5. Az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően törvényalkotási kérdésekben az Országgyűlés, míg alkotmányértelmezési kérdésekben az Alkotmány- bíróság rendelkezik megfelelő hatáskörrel. A kormány álláspontja szerint nem tekinthető „alkotmányos válságnak” az az állapot, amikor az alkotmányban meghatározott szervek, így a Magyar Köztársaság elnöke, az Országgyűlés, illetve az Alkotmánybíróság feladatkörének megfelelően eljár. A legkevésbé sem tekinti alkotmányos válságnak azt, amikor az Alkotmánybíróság a számára törvényileg rendelt hatáskörében eljárva határozatot hoz, amelyek mindenkire kötelezőek. 6. Ezért teljességgel megalapozatlanok, sőt felelőtlenek mindazok a megnyilvánulások, amelyek .bármilyen politikai indíttatásból az „alkotmányos válság” lehetőségének kifejezésével — - akár szándékosan, akár akaratlanul — megingatják a közvélemény hitét a parlamentáris demokrácia működő intézményrendszerében, vagy indokolatlanul teremtenek aggodalmakat, sugallnak rossz politikai hangulatot az állampolgárok körében. Ugyanakkor le kell vonni a Szovjetunióban lezajlott sikertelen puccskísérlet valamennyi tanulságát, természetesen összhangban a magyarországi viszonyokkal. Semmiképpen sem szabad az ezzel összefüggő tudatiérzelmi elemeket bármilyen vonatkozásban is összekeverni köz- és alkotmányjogi kérdésekkel. 7. Összefoglalva: A kormány az alkotmány rendelkezései szerint jár el mindazokban az esetekben, amikor kezdeményezi az Alkotmánybíróság jogértelmezését annak megállapítására, hogy meghatározott döntések megfelelnek-e az alkotmány rendelkezéseinek, illetőleg elkerülhetők legyenek az egyes hatáskörök átfedésére visszavezethető problémák. A kormány, illetőleg egyes miniszterek ez irányú kezdeményezésénél semmilyen összefüggésben nem vetődött fel az alkotmány rendelkezéseivel ellentétes álláspont. A kormány szilárd meggyőződése, hogy valamennyi szervezetet és személyt, így a Magyar Köztársaság elnökét és az egyes minisztereket is ezek a meggondolások vezették, amikor jogaikkal élve indítványt tettek az Alkotmánybírósághoz. A tiszta szándék és az alkotmányos rend szerinti eljárás pedig eleve kizárja az „alkotmányos válságnak” még a lehetőségét is. Gyilkosság a megyeszékhelyen (Folytatás az 1. oldalról) már ittasan érkezett haza a munkából, s a férj és feleség egy kis semmiségen összeszólalkozott. A családi veszekedések, viszályok, perpatvarok egyébként gyakoriak voltak a családban. S évek óta felgyülemlett mindkettőjükben az indulat. A férj kedvelte az alkoholt, s D. Fe- rencné is — bár kisebb mértékben —, a feszültségek oldására az italhoz menekült. Mindezek ellenére a szép kertes ház történéseiről legfeljebb csak a szomszédok tudhattak. A tragédia délutánján az apróságon elkezdett veszekedés tovább mérgesedett. Az apa újra' elment az italboltba, majd 21 óra körül visszatért. Bement a szobájába. Az anya és leánya a másik szobában tévéztek. Mindketten hallhatták D. Ferenc szitkozódá- sát, de nem reagáltak. Közben hazaérkezett a nagyfiú, aki rögtön félrevonult a szobájába. Ő is hallotta a szidalmakat, de nem avatkozott be. A szitkozódó férfit szinte zavarta a szokatlan csend, ezért dührohamában berontott a két nőhöz és bántalmazni akarta feleségét. Ekkor szólalt meg a fiú: apu hagyjátok abba a cirkuszt, szeretnék aludni, holnap iskolába kell mennem! D. Ferenc dühe a fia ellen irányult. Átrohant a gyerekhez és elkezdte ütlegelni, aki végső kétségbeesésébe a keze ügyében eső nuncsakuval köze; pes erővel megütötte az apját. D. Ferencné próbálta a fiát menteni. Kért, rimánkodott, könyörgött, s csak azt látta, hogy a férfi a fiát fojtogatja... Elmondása szerint évek óta rejtegetett kést a párnája alatt, védekezésül, vagy inkább elrettentésképpen férje ütlegei ellen. De, mint a nyomozóknak elmondta, csak védekezni akart. Egyébként tíz éve történt, hogy az asszony az első pofonra visszaütött. Pillanatok alatt átvillant az agyán a párna alatti kés. Odarohant, kivette s a még mindig a gyerekét szorongató apa hátába szúrta. Többször is. D. Ferenc holtan esett össze. Mint azt a szakértői vélemény is megerősítette az egyik késszúrás halálos volt. Az asszony a szomszédokhoz rohant segítségért, a két gyereket azonnal mentőkért küldte. De a gyorsan kiérkező orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. D. Ferencné őszintén megbánta tettét és részletesen feltáró, beismerő vallomást tett. Erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt szabadlábon hagyása mellett folytat ellene büntetőeljárást a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya. JJ Külső nyomásra Belgrád (MTI) Horvátország több körzetében csütörtökön is folytatódtak a harcok, de nagyobb fegyveres összecsapásról nem érkezett hír. Továbbra is lÖYtk egymás állásait a nyugatszlavóniai Pakracon, Vinkovci- nál katonai közlés szerint megtámadták a laktanyát, s ezt a katonák ellencsapással viszonozták. A Zágráb—Belgrád útvonal továbbra sem használható a harcok veszélye és szórványos lövöldözések miatt, viszont megnyitották a forgalom előtt a zágrábi repülőteret, amelyet az ugandai fegyvercsempész repülőgép miatt kialakult incidens után zártak le a múlt,szombaton. A felek kölcsönösen egyniást vádolják a tűzszünet megsértésével, a, hadsereg közleményben sorolja fel azokat az eseteket, amelyek során horvát erők támadást intéztek különböző katonai objektumok ellen. Agrárkamara az ügyfelek rendelkezésére áll (Folytatás az 1. oldalról) — Egy hónapon belül felállítunk egy kárpótlási é,s privatizációs irodát, amely elsősorban az igényjogosultak számára tanácsadással, a kárpótlási lapok kitöltésével, illetve ezek eljuttatásával foglalkozik. S, ha a tulajdonviszonyok eldöntése vitás lenne, akkor irodánk az illetékes földhivatalokkal is felveszi a kapcsolatot. A második feladat annak segítése, hogy a kárpótlási jegygyei rendelkező ügyfelek miként fektessék be, vagy hogyan gazdálkodjanak pénzükkel, valamint a megkapott földdel. Szakemberek részére pedig tanfolyamot indítunk, mert a kárpótlásban nemcsak most, de a jövőben is nagy lesz a bizonytalanság. A harmadik feladatunk szaktanács- adás a vállalkozóknak, mivel az intézményekkel való kapcsolataink révén sok információhoz hozzájutunk. — S erre van anyagi lehetőségük? — Nagyon komoly gondjaink vannak e területen. Csak a tagdíjakból tartjuk fenn a kamarát, de ettől függetlenül az indulástól szeretnénk végigkísérni a gazdálkodók és a vállalkozók munkáját. Szeli A NODISZ bíróságra adta az alapítványt (Folytatás az 1. oldalról) — Nem várjuk, hogy helyettünk végezzenek el dolgokat a számvevőszék szakemberei, de néhány vitás kérdés bizonyára lezárul. Annál inkább, mert most is van egy ilyen, s ez a mi gondunk: a NODISZ (mely kuratóriumi tag) bíróságra adott minket. Négy és fél millió forintot követel tőlünk. A szervezet titkára Juhász Gábor elmondása szerint ez az úgymond tartozás egyéves finanszírozási költség. Úgyanis az alapítvány vagyonát képező korábbi DEMISZ-ingatlanokat a tulajdonváltás után egy évig a NODISZ működtette. — Többször kértem, hogy számoljunk el, erre azonban nem került sor. Az igényünket továbbra is fenntartjuk, s mivel tudomásunk szerint az ingatlanokat bérlő társaság felszámolás alatt áll, bírósági úton kívánunk ennek érvényt szerezni. — A kuratórium nem ismeri el a követelést -— tájékoztatott Szabó József — hozzátéve, hogy a társaságot nem számolják fel. A közelmúltban egyik tagjának kiválása okozott ugyan zavarokat, de az üzemeltetés folyamatos, s a fizetési kötelezettséget is teljesítik: a bérleti díj esedékes összegét a napokban utalták át. Az ügyet — amennyiben addig békés úton nem rendeződik — decemberben tárgyalja a megyei bíróság. —mihalik— Határozottabb politizálást sürget az MDF tagsága (Folytatás az 1. oldalról) hajtsa végre. Ugyanakkor szükségesnek ítélik, hogy az eddigieknél határozottabban törekedjék az ide vonatkozó magas szintű jogszabályok megalkotására. Ennek keretében támogatják az MDF által kezdeményezett azon törvény elfogadását, amely nyomán a kommunista diktatúra idején elkövetett súlyos bűncselekmények— elsősorban a salgótarjáni 1956. december 8-diki sortűznél gyilkosságot elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása, az elévülés felfüggesztésével, bírói ítélettel történjen meg. A résztvevők egyértelműen támogatják Speidl Zoltán és Pál József országgyűlési képviselőknek az MSZMP Salgótarjánba tervezett kongresszusát ellenző álláspontját. A megyegyűlés egyhangúlag támogatja a Politikai Foglyok Országos Szövetségének, annak Nógrád megyei szervezetének a kongresszus idejére tervezett néma demonstrációját, melyet méltóságteljesen és minden provokációt kerülve kell megrendezni. Ebben való részvételre felhívja a megyében működő valamennyi pártot. Tiltakozik a megyegyűlés, hogy Salgótarján város önkormányzata — MDF-es képviselőinek felszólítása ellenére — helyt ad az MSZMP-kong- resszusnak. A kormány július 20-dikai salgótarjáni munkalátogatása során a válságkezelésre kinevezett bizottság munkáját támogatja, elismeri és figyelemmel kíséri. Ugyanakkor tudomásul veszi, hogy sok gazdasági intézkedést helyileg kell meghozni, mellyel enyhíthető a jelenlegi nehéz helyzet Nógrádban s hogy a települési önkormányzatok nagyobb kezdeményezésére is szükség van. Vonják felelősségre azokat, akik a közösség tulajdonát jogellenesen saját hasznukra fordították! Ennek keretében indokolt személycserék végrehajtása is. E tekintetben a megyében a rendszerváltozás maradéktalanul nem történt meg. Sürgeti az ifjúsággal foglalkozó törvényi szabályozás mielőbbi megalkotását. Az MDF Országos Elnökségének figyelmét felhívja, fordítson nagyobb gondot a vidéki szervezeteinek működési feltételeire. Balassagyarmat, 1991. szeptember 4. Az MDF nógrádi megvegyülése