Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

1991. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP imnEU 3 Miért pont a rendőrök? A Magyar Közlönyben is megjelent 1991/34-es törvény szabályozza a szerencsejátékok­kal, nyerőautomatákkal üzemelő létesítmények működését. Az új törvény előírja, hogy például nyerőautomatával csak játékka­szinók dolgozhatnak, illetve olyan, kifejezetten erre a célra szakosodott vállalkozási formá­ban dolgozók, akik 100 százalék­ban magyar tulajdonosi joggal rendelkeznek. A nemrégiben megalakult Szerencsejáték -Fel­ügyelet szabályozza többek kö­zött a gépek számát, a pénz kiü­rítésének módját, a legalacso- nyabb-legmagasabb tételeket, illetve a maximálisan elérhető nyereményösszeget. A nyerőautomaták így a nem megfelelő helyeken tilalmi listá­ra kerültek, és a rendőrségre hárult az a feladat, hogy pecsétel­je le azokat, azaz vonja ki a forgalomból. Erre került sor a napokban Rétságon, ahol vendég­látóhelyekről nyolc nyerőauto­matát „gyűjtöttek be”. Ez termé­szetesen úgy értendő, hogy a helyszínen hagyták, de hivatalos pecséttel lezárták, így játékra alkalmatlanná tették azokat. Talán mondani sem kell, a rendőrök ténykedését nem tekin­tették éppen a legbarátibb gesz­tusnak az üzemeltetők. Ez részint érthető is. ám arról sem szabad azonban elfeledkezni, hogy ez nem a rendőrök önkényes akció­ja. Ha már alakult egy szervezet Magyarországon, amely — töb­bek között - meghatározott összeget, de minimum 100 ezer forintot kér egy-egy nyerőauto­mata működési engedélyéért, hogyan háríthatja a rendőrségre a letiltás cseppet sem kellemes feladatát? Talán az új szervezet ezt nem meri, vagy nem akarja vállalni? Az intézkedő rendőrök mond­ják, hogy így aztán egyre inkább nő az ellenszenv irántuk, ők pédig hiába magyarázkodnak, hogy „csak” végrehajtók. Érdekes viszont az, hogy egy törvény — a látszat szerint — megyénként változhat? Ugyanis Heves megyében, pontosabban Pétervásárán egy presszóban működik egy olyan nyerőauto­mata, amelyet Rétságon a Bör­zsöny vendéglőben leplombál­tak. Ha valaki bedob egy fém húszast, kap egy kis golyót, amelyből kivesz egy összetekert papírlapot, amelyen egy ország neve és zászlaja található. Ha ugyanilyen zászlót talál a játékos a gépen, nyer egy órát. Vagy digitális tucatórát, vagy márkás kronométert. Szerencséje válo­gatja. De megteheti. A presszó üzemeltetője esküt tett, hogy őt senki sem kérte fel a gép eltávo­lítására, így az működhet. Heves megyében. De nem Nógrádban. Hát nem érdekes? —sólymos— Vöröskeresztes vállalkozások Balassagyarmat. Október el­sején indul a Vöröskereszt városi vezetőségének szociális informá­ciós szolgálata. Milyen céllal és kik vehetik ezt igénybe? — kérdeztük Fábri Lászlónétól, a szervezet titkárától. —- Munkánk során sokszor ta­pasztaltuk, milyen tájékozatla­nok az emberek, idősek és fiata­lok egyaránt. Rendkívül nehezen igazodnak el munkajogi, egész­ségügyi és még jó néhány egyéb kérdésben, ugyanakkor nem tud­ják, kihez, hova forduljanak ingyenes tanácsért. Ezért hozzuk létre díjmentes szolgáltatásunkat. Okmányok beszerzésével, le­velek szerkesztésével és továbbí­tásával, jogi tanácsadással kíván­nak foglalkozni többek közt. — Szeretnénk továbbá, ha a hozzánk forduló személyek egészségügyi problémáik megol­dásához is kapnának segítséget. Célunk továbbá a fiatalok elhe­lyezkedési és' ' más " gondjainak enyhítése. Mindezek érdekében orvos és jogász közreműködését kérte a szolgálat. Másik jelentős vöröskeresztes vállalkozás: október elsején a városi önkormányzat támogatá­sával megkezdi működését a napközis tábor helyén a népkony­ha, ahol naponta negyven sze­mély részére főznek meleg ebé­det. Mindenki elégedetlen „A cigányok mindig cigányok maradnak” A sóshartyáni cigányság nyomorúságos állapotáról kaptunk helyzetjelentést. Ami mindebből tényszerűen megállapítható: a falu lakosságának valamivel több, mint fele cigányszármazású, ennek ellenére, nem képviseltetik magukat a vezetésben. Ám túl egyszerű lenne ebből származtatni az információ szerinti végkö­vetkeztetést: a sóshartyáni önkormányzat cigányellenes... Kinevetnek bennünket A cigánysoron Balázs Simonék lakásában megrendítő kép fogad. Világtalan kisfiú fekszik pizsa­mában az ágyban, nyitott sze­mekkel, szótlanul néz a semmibe. Édesanyja 35 éves, a nyolcesz­tendős Simon a legkisebb gyere­kük. A kisgyerek teljesen egész­séges volt, óvodába járt. Előbb a látása romlott meg, majd megva­kult és már beszélni sem tudott'. Tizenkét éves nővérét pszicholó­gushoz hordják a szülők. A két gyerek után 2200 forintos neve­lési segélyt kaptak, amit év elején az önkormányzat megszüntetett. — A sógornőmtől is elvették a segélyt, pedig egy éve halt meg az ura, egyedül neveli a gyereke­ket! Mi tízezer forintos OTP-t fizetünk, de amikor mondom ezt a polgármesternek, tudja, mit válaszol? „Minek szedtétek fel ezt a sok kölcsönt?” Hamarosan már egy tucat asszony ül körülöttem, és percek alatt kiderül, a „cigányellenes” probléma — egészen prózá­ján — a pénz körül forog. — Kinevetnek bennünket! — folytatja Csömör Tibomé. — Három gyerekünk van, mun- kanélkülin vagyunk mind a ketten, de semmi nem jár nekünk! 7500 forint jön össze kettőn­knek, meg a családi pótlék. Kértem beiskolázási segélyt, azt se kaptam. A rendszeres nevelési segélyre januárban adtam be kérvényt, azóta sincs elintézve. — Az én férjem dolgozik, mégse jövünk ki... — Tessék már gondolkozni, 8 ezer még egy embernek is kevés! Kenyér alig jut az asztalra! — Megfellebbeztük mindnyá­jan a segélyeket, de még választ se kaptunk 30 napon belül! Hiába mégy! — 17 éves a beteg lányom, és ágyba vizel — mondja Bangó Lászlóné. — Pesten is kezelte­tem, meg Tarjánban is. Kijöttek hozzánk egyszer a megyéről és a GYIVI-bőí, megállapították, hogy harmadik éve járna a neve­lési segély, de visszamenőleg, már nem kaptam meg. Utána kétszer emelték a 700 forintot, de mikor 1100 lett, nemsokára meg is szüntették... Mi volt az indok? Megoldott a létfenntartás... — Nekem azt mondta a polgár- mester; mért szültetek beteg gyereket?! — vág közbe Danyi Elemérné. — Pedig sokan kapják a segélyt, akik nem lennének jogosultak rá! A cigányok el vannak nyomva! Beleírhatja nyugodtan; a cigányok mindig cigányok maradnak! — Ha az ember azon van, hogy tisztán járjon a gyerek, azt mondják, jól megy neki, nincs rászorulva! Bada Zoltánná is háromgyere­kes, 18 éves lánya vak. O ugyan kap segélyt, de az meg kevés... 1100 forint. Az önkormányzatról sommá­sak a vélemények: — A polgár- mesterrel nem lehet beszélni! Kigúnyolja a cigányokat! Nem hallgatja meg a szegényeket! Le kell váltani az egész képviselő- testületet. — De felmegyek azért valame­lyik nap! — határozza el az egyik . asszony, akit a társa gyorsan lehűt: — Hiába mégy, most jöttem. Mindig ugyanazt mondják, nincs keret. Nincs könnyű dolga Sirkó Józsefnek a polgármesteri szék­ben. És a válasz sem egyszerű a kérdésre: — Van-e cigánykérdés Sóshar- tyánban? — Csinálnak belőle... Annyi­ban mindenképpen van, hogy az ügyfélforgalmunk 80 százalékát ők teszik ki. Nekik van több gyerekük, több a kölcsönük, és jobbára ők a munkanélküliek. Van a faluban két cigányszerve­zet is. Én azt mondom, bárme­lyiknek partnere vagyok, ha haj­landó együttműködni az önkor­mányzattal. De külön utakon ne járjanak! Csak baj lehet Könnyebb válaszolni, ha ve­szünk egy konkrét példát. 42 fő igényelt kamatadó-támogatást, ebből talán négyen-öten vannak, akik nem cigányok. A támogatás kerete évente 198 ezer forint. Ki lehet számolni, ha a támogatást úgy osztanánk, hogy mindenki­nek jusson, és mindenki elégedett legyen, 700 ezer forint kellene! De lefordítható ez bármelyik segély faj tára. Azok az önkor­mányzatok, ahol kevesebb az igénylő, talán még tartalékolhat­nak is. Ahol már annyian kérnek, mint nálunk, csak baj lehet. Bárhogy is osztjuk szét, minden­ki elégedetlen lesz! Egyszóval, nem az a gond, hogy nem adunk segélyt, hanem az, hogy nem adunk bőven. Ilyen formában ez már lehet cigánykérdés. Mindössze két főnél szüntette meg az önkormányzat a nevelési segélyt. De a polgármester segé­lyezésről alkotott véleménye lo­gikus: — A választási hadjáratban propagandafogás volt a segély­osztás. Akinek adunk, ránk sza­vaz! De a tanácsrendszerben nem normatíva alapján kapták a pénzt. Ha elfogyott a keret, adott a megye, háromszor is, ha kellett. Most pedig be kell látni, hogy nem lehet normatíva alapján megoldani a segélyezést! Dudellai Ildikó NOGRAD SZÉPÉ, 1991. FONTOS TUDNIVALÓ! Akik részt akarnak venni a Nógrád megyei szépségver­senyen, azoknak a kitöltött jelentkezési lap mellé mellékelni kell az ezerforintos nevezési díj befizetését igazoló postai csekket, s ezenkívül részletes önéletrajzot, mely tartalmaz­za a nevező hölgy foglalkozását, hobbiját, érdeklődési körét és esetleges nyelvtudását. Ezeket együtt juttassa el szer­kesztőségünk címére (Új Nógrád szerkesztősége Salgótar­ján, Palócz Imre tér 4. 3101.), szeptember 30-ig. Hölgyeim, ne tétlenkedjenek! A verseny fődíja: ötvenezer forint, és sok más értékes nyeremény! A verseny rendezői: ÚJ NÓGRÁD SZERKESZTŐSÉG AXEL-SPRINGER Magyarország Kft. Nógrád Megyei Iroda JÓZSEF ATTILA Művelődési Központ A RENDEZVÉNY FŐSZPONZORA: ELEKTRONIKAI ÉS VASIPARI GYÁRTÓ, FORGALMAZÓ KFT. Bátonyterenye Bolyokí út 3. TOVÁBB] SZPONZOROK Boskó Hilda Centrum ‘Virág (N Sorter's1 °1 u rtűfcitáuts Salgótarján Sa'góbánya PESTI DIVAT Salgótarján 2 o ÖO 'ctl # i99i SZÉPE JELENTKEZÉSI LAP —-—— ¥ NÉV lakcím ■ »■'■HMI ....Miliőin miiyiéllll ü rá iw' 11 mu.......... ••»n ^ 4 ' -C Z%' ' W&fr 'íjv ' f ' voJ* V 4' ­A parkolás ingyenes Pásztó. Úgy döntött az önkor­mányzat, hogy a városközponti, az ABC melletti parkoló ezután ingyenes legyen. Az érdekeket egyeztetni kell, ez közös érdek. A lengyel piacnak új helyet keres­nek a Cserhát-lakótelepen, a parkoló, pedig csak parkoló lesz. A városatyák úgy gondolták, a parkolási díjból nem lehet meg­gazdagodni. A parkoló negyedé­venként kilencvenkétezer forint bevételt hozott, de ugyanannyi volt a kiadás is. Családokért és idősekért Karancsság. Az önkormány­zati képviselő-testület nemrégi­ben döntött arról, hogy a családok kiadásainak csökkentése érdeké­ben minden iskolás és óvodás napközis térítési díját átvállalja. Ugyanakkor az idősek szociális ellátását is javítani kívánják, ezért a napokban felmérést vé­geztek a rászorultság mértékének megállapításához. Kiránduló iskolások Salgótarján. A hét végén a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 300 diákja az évek óta visszaté­rő hagyomány szellemében ki­rándult a Kercseg-laposra. A gya­logtúra végállomásán a 8/a. osz­tály diákjai fogadták a gyereke­ket. A nyolcadikosok előkészítet­ték a terepet a sportversenyekre és a különféle játékos, tréfás ve­télkedőkre. Sok apró ajándék között a versenyek fődíja egy gördeszka volt. Termelnek a külfejtések Az augusztusi előkészítő munkálatok után ismét a koráb­bi ütemben dolgozik a Nógrádi Szénbányák besenyőbérci és székvölgypusztai külfejtése, amelyek e havi együttes termelé­se meghaladja a 40 ezer tonnát. A vállalat vezetése a negyedik negyedévben 100 ezer tonna szenet vár a két külszíni bányá­tól. Átmeneti szállás Salgótarján. Hétfőn, azaz szeptember 30-án birtokukba vehetik este hat órától a Mali- novszkij utcai átmeneti szállást a hajléktalanok. A régi Zója böl­csőde egy részét alakították át a részükre. Felülvizsgálják Etes. A település önkormány­zatának szociálpolitikai és egész­ségügyi bizottsága következő ülésén felülvizsgálja azoknak a segélyezetteknek a körét, akik méltányossági alapon kaptak közgyógyellátási igazolványt, ugyanis utánuk az önkormány­zatnak jelentős összeget kell fizetnie a társadalombiztosítási intézetnek. A felülvizsgálat 32 főt érint, s a jövőben méltányos- sági alapon csak rendkívül indo­kolt esetben adnak ki közgyógy­ellátási igazolványokat. Szőlőszüret Pásztón Beérett a Pásztói Béke Termelőszövetkezet hasznosi területén az irsaiolivér. mely borszőlőként értékesíthető. A százhektáros területen jó közepes termést takaríthatnak be. A borszőlőt Kanyó Gyula mérlegeli, mielőtt az elindul a szövetkezet borpincéjébe további feldolgozásra. A hasznosi vár tövében ízletes inuskotályos lesz majdan a fürtökből kifacsart mustból. Markó Pál pincemester megfelelőnek találja a 16,5 mustfokos nedűt. — Gvurkó Péter képriportja —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents