Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

1991. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP imnnnu 3 Energiamegtakarítási lehetőségek Abból kell megélni, ami van SALGÓTARJÁN. A jövő az ifjúság, a magyar társa­dalom és gazdaság, balkáni állapotából való kitörési pontot a „kiművelt ember­fők” jelentik! Szép és igaz ez a sokszor hangoztatott megállapítás. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ma sem jut több pénz okta­tásra, mint az előző években, évtizedekben, sőt az intéz­mények még a működésük­höz szükséges anyagi eszkö­zökkel sem rendelkeznek. A kissé megalázó helyzetbe hozott, pénzért előszobázó iskolaigazgatóknak fügét mutatnak az önkormányza­tok, mert ők sem kapnak mást az állami költségve­téstől. így az intézmények kénytelenek összébb húzni a nadrágszíjat, csökkenteni kiadásaikat — még jó, ha nem a tartalmi munka rová­sára, bár az is kétséges — holott inkább fejlődniük kel­lene. Fejlődni, de természe­tesen nem pazarolni. Az egyik lehetőség a spórolás­ra az intézmények energiafel­használásának ésszerű mérséklé­se. Mivel az iskolák energiagaz­dálkodását tulajdonképpen eddig soha nem vizsgálták, Salgótarján polgármestere Kertai József műszaki.szakértőt bízta meg az önkormányzathoz tartozó iskolák energiafelhasználásának vizsgá­latával és a racionalizálás lehető­ségeinek feltárásával. Az intéz­kedési tervjavaslat a kivitelezési realitások figyelembevételével született meg. A villamosenergia-vételezést illetően, a szakértő általános tapasztalata, hogy szinte vala­mennyi iskola a szükségesnél nagyobb lekötött, teljesítmény- nyel arányos magas alapdíjat fizet az áramszolgáltatónak. A teljesítménylekötés ésszerű, is­kolánként differenciált mérséklé­sével, illetve az ÉMÁSZ-szal kötött szerződés módosításával majd 760 ezer forint lehetne a megtakarítás, s ez semmiféle beruházást nem igényel. A központi fűtéssel rendelkező oktatási intézmények a karban­tartások elvégzésével, a kazánok, hőátadó berendezések tisztításá­val, javításával, a melegvíz-kazá­nok, fűtési rendszerek tömítettsé­gének átvizsgálásával, a vízkő- és iszaplerakódások eltávolításával, valamint a nyílásszárók kijavítá­sával. szigetelésük elvégzésével 4—7 százalékos megtakarítást érhetnének el. A nyereség itt is meghaladja a kiadásokat. Kertai József a vizsgálat .során azt is megállapította, hogy a távfűtésre kapcsolt iskoláknak a hőszolgáltatónál nyilvántartott és érvényesített fogyasztói csúcstel­jesítmény-lekötései túlzottak, s ennek mérséklésével hét intéz­mény összesen több, mint kétmil­lió forintot spórolhatna meg. Tovább csökkenthetők a kiadá­sok a hőközpontokba beépítendő hőmennyiségmérőkkel, és az automatikus, programozható fű­tésszabályozással. Az intézkedési tervjavaslat kiemelten foglalkozik néhány intézménnyel. így a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola, a TIGÁZ-zal kötött szerződése általános árszabásúvá történő módosításával évente 251 ezer forint kiadástól menekülne meg. A 211. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet olajról földgáztü­zelésre való átállással — igaz, ex már jelentősebb beruházást igé­nyelne — és egyéb takarékossági intézkedésekkel egy esztendőben több mint hat és fél millió forintot takaríthatna meg, a Kodály Zol­tán Általános Iskola pedig a távfűtésre való átállással 700 ezer forintot spórolna évente. Az energiaracionalizálási terv tehát elkészült, s a város szinte valamennyi oktatási intézménye megtalálhatja azokat a módszere­ket, melyekkel javíthatja energia- gazdálkodását. Ahhoz azonban, hogy a javaslat sok társához hasonlóan ne maradjon csupán papírra vetett szép elképzelés, az önkormányzatnak és az iskolák­nak is meg kell tenniük a szük­séges lépéseket. Ozsvárt Tamás Gyarmatra utazik a vér Egy városnak öt orvosa Városi szintű-e Rétság egészségügyi ellátása? Valaki sajátos humorral mesélte, hogy ha itt leveszik a vizsgá­lathoz szükséges vért, azt beviszik Gyarmatra, és mire a lelet megjön, a beteget már el is temették... —- Ilyen azért még nem volt — nyugtázza mosolyogva a morbid humort dr. Szájbely Ernő a rétsági Egyesített Egész­ségügyi és Szociális Intézmé­nyek Igazgató főorvosa — de tény, hogy laboratóriumi lehető­ségeink valóban mostohák. — Hányán és milyen felál­lásban látják el a városnak, és környékének gyógyító szolgá­latát? — Rútságon két körzet műkö­dik, a város két részén, ezekhez tartozik Tolmács, illetve Bánk. Van egy fogorvosi körzetünk, és két gyermekorvosunk. Egyikük körzeti orvos, a másik gyermek- gyógyász pedig besegít ide. ő látja el a mozgó szakorvosi szol­gálatot, illetve a felülvizsgálatot a volt járás területén. — Térjünk vissza ahhoz a bizonyos laboratóriumhoz. — Itt Rútságon csak egy kis laborunk van, ahol a legalapve­tőbb vizsgálatokat tudja a labo­ráns elvégezni. Az ő szakkép­zettsége sokkal magasabb, mint ez a munka, de hely hiányában nem tudjuk a labort bővíteni. Most, hogy megszűnt az idősek klubja, az önkormányzat az egészségügynek ítélte annak helyiségeit, és odaköltöztetjük azt a fizikoterápiás részlegün­ket, aminek elköltöztével na­gyobb teret kap a labor. Annak viszont megfelelő műszerezett­sége nem kis pénzbe kerül... Egyébként a volt klubban gyógytomászrészleget is ki aka­runk alakítani, valamint egy kondicionáló termet. Ezt a ren­delés végeztével nyitottá tesz- szük. bárki használhatja. — A város legifjabb polgá­rai is „megkapják a magu­két”? — Természetesen. Külön épületben működik az anya-, és .csecsemővédelmi tanácsadó. Azt hiszem nem kell hangsú­lyoznom, fokozottan ellenőriz­zük a kismamák, a kicsik álla­potát, ezenkívül Balassagyar­matról rendszeresen jár ki nő­gyógyász szakorvos is. — Mikor lesz mentőállomá­sa Rútságnak? — Hát, ez nehéz dolog. Nemrégiben beszélgettem egy fővárosi továbbképzésen az OMSZ főigazgatójával. O vál­lalta, hogy a szolgálat biztosítja a kocsit, a személyzetet, de a vá­rosnak kellene adni ezen túl mindent. Épületet, garázst, pi­henőhelyiséget, a személyzet bérét... Erre most nincs pénze Rútságnak. Marad a gyarmati mentőállomás... egyelőre. Vi­szont állandó szolgálatot tart a központi ügyeletünk, ahol éves vezénylési terv alapján a körzeti orvosok látják el ezt a feladatot minden este öttől, reggel hétig, illetve egész hét végén. A gép­kocsit Gyarmatról kapjuk. — Az orvosi munka hátor­szága a gyógyszertár... — Annak ellátása ugyano­lyan, mint az országban bárme­lyik hasonlóé. Itt a gond a hét végi ügyelet — illetve annak hiánya — lehetne, de ezt úgy oldottuk meg, hogy a központi orvosi ügyeletén minden létez­hető alapvető fontosságú gyó­gyszerrel feltöltöttünk egy táro­lóládát, és akinek a hét végén sürgősen szüksége van valami­lyen szerre, ott megkaphatja. — Az idősebb, vagy a fiata­labb, de beteg embereknek elég fárasztó Gyarmatra járni szakorvosi vizsgálatokra... — Sajnos, megint csak azt kell mondanom, itt is az anya­giak a döntőek. Itt elképzelhe­tetlen összegbe kerülne egy szakorvosi rendelőintézet kiala­kítása. Most azon gondolko­dunk, hogy valamilyen szerző­dési formában kijárjon ide he­tente meghatározott alkalmak­kor egy-egy szakorvos Gyar­matról, hogy ne kelljen utaztatni a betegeket. De a pénz... Sólymos László Önkormányzati segítséggel Mihálygerge—Ipolvtarnóc. A települések önkormányzatai anyagi hozzájárulásukkal csökkentették az iskolásgyermekeket nevelő csalá­dok kiadásait. Mihálygergén iskola- kezdés előtt minden iskolás kétezer forintot kapott, az összegeket a gyámügyi segélykeretből különítet­ték el. Ipolytamócon pedig vala­mennyi diáknak a tankönyveket vá­sárolták meg. Templomkerítés összefogással Nógrádmegyer. Az önkormány­zat kezdeményezésére lakossági összefogással készült el nemrégi­ben a községben a templomkerítés. A munkálatok elvégzését a polgár- mesteri hivatal karbantartó brigád­ja, az anyagok megvásárlásával pe­dig a helyi téesz is segítette. Szerveződik a nyugdíjasok kamarája Salgótarjánban ma, szeptember 2-án kibővített vezetőségi ülést tart a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szer­vezete. A Társadalmi Egyesülések Szövetségének tanácskozótermé­ben megtartandó ülésre meghívták mindazokat az egyesületi vezető­ket, körök, klubok képviselőit, amelyekben a tagság egy része nyugdíjaskorú. így például ott lesz­nek a cukorbetegek, a vesebetegek és a mozgáskorlátozottak egyesületi vezetői, a kertbarátkörök, nyugdíjas és nőklubok képviselői, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége helyi szervezeteinek vezetői. Vár­ják még a bármely szakszervezethez tartozó nyugdíjas csoportok képvi­selőit is. A kibővített vezetőségi ülés a megyei nyugdíjaskamara megalakításának előkészületeiről is szól. Útvonal-módosítás Salgótarján. A Nógrád Volán és a polgármesteri hivatal megál­lapodása alapján szeptember 2- ától megváltozik a város északi részéből a városközpontba (az északi fordulóba, illetve a hely­közi pályaudvarra) közlekedő 1, 1A, 1B, 6, 7A, 11. 11A és 1 IB jelzésű járatok útvonala. Az említett buszok azután az Arany János úti csomóponttól nem a Rákóczi úton, hanem a 21 úton haladnak végcéljuk felé. Az útvonal-módosítással egyi- dőben az SZMT-megállóhely megszűnik, s a felsorolt járatok a főtéri aluljárónál állnak meg. A 14-es buszra — a városon átmenő többi járathoz hasonlóan —- a Tanácsköztársaság téri megálló­ban történik a le- és felszállás. Az északi fordulóból, valamint a helyközi pályaudvarról induló helyi járatok változatlan útvona­lon közlekednek. Megyünk hárman nógrádiak eufuz (gyalog) az idegen, sőt külhoni földön A usztriában. Hár­munk közül természetesen én vagyok a legkevésbé nógrádi születés szerint és látszólag nekem van a legkevesebb közöm a földhöz. De azért tanultabbnál tanultabbak vagyunk így hárman: B. maga is paraszti ősöktől isko­lai vezető, K. kisparaszt volt és valamiféle gépészeti iskolát is végzett. A ,.talajtani eszmecsere" magától adódik (bár én is provokálom), hogy akkor milyen ez az idegen föld körülöt­tünk. Rossz, homokos, apróköves .......Apokás" monda­n ám, de K. közbevág: nem apo­kás ez, az apokásra akkor mondja' a palóc, ha a föld felszíne leme­zesre szárad. Legyen így. De még marad akkor is a kérdés: a sógo- réknak miért, hogyan éri meg? Megéri, a fene tudja, hogyan. Ennyi hármunk tudománya a golfpálya minőségű füvet zöldel­lő magánlegelőket és ezt a rossz? talajt látva. Megérheti, mert az osztrák paraszt sem hülyébb a magyarnál, nem csinálná, ha nem érne semmit. K., a kisgazda, a gazdaköröket említi, több kellene belőlük Nógrádban is, B. a tée- szeket pártolja. Vagy nadrágszíj vagy téesztáhla? Végletekben gondolkodunk. A veszekedésféle is ebből van. B. a feudalizmus visszaállítását Útonjáró Apokás talajon zengi váteszi erővel, jómagam nem feltétlen az újkori tatárdú- lást látom —- K.-val együtt — a paraszti gazdálkodás, a gazdakö­ri szerveződés korszerű ám mégis hagyományos formáiban. Vagy nem volt-e kényszergazdál­kodás az olyan export (mezőgaz­dasági), amelyet támogatni kel­lett?! Hogy egyáltalán létezzen. B. röviden lefeudalistáz. Me­gyünk tovább. „Vissza akarod állítani a középkor)...?" Aki tehát mást is gondol — az vagy feudalista hívő vagy... Elhallga­tunk vagy vitatkozunk? Rámuta­tunk-e az érdekekre, a monopó­liumokra, az érdekszövetségek­re, érdekcsoportokra? Vagy megvárjuk, amíg az élet a nya­kunkba hozza — mert majd mindenképpen hozza magától! — a megoldásokat? Az imént K., aki tudja mit jelent a birtok, akármilyen kicsi — hozzátette: „aki nem ad a földhöz erdőt is, az nem ad semmit!'’ Hogy még komplikál­tabb legyen. Mari nénént odaha­za meg azt mutatta, amit egy új földtulajdonostól látott, hogy gépek nélkül mivel hajtsa a föld­művelést — és egyik lábát fele­melve azt mozgatta. Kell az erdő is, lehetnek „erdélyi megoldá­sok”, ahol a gazdák,- körök, szer­veződések előrébb járnak, mert mindig is összébb tartoztak az üldöztetésben — a közbirtokos­ság használja az erdőt. — A téesz meg szolgáltasson! — rikkantja bele K. — A gépei­vel, amiben benne van a mi éle­tünk is. Ne zárja el. Akkor hozom szóba a régvolt nógrádi juhokat. Meg a földtulaj­don arányát csak példaként. „Téesznek” veszem a nagybirto­kokat, milyen volt fél évszázada nálunk az őstermelés. Mindössze két birtok volt! tízezren felül 31 ezer holddal. Hét birtokos volt öt­tízezres. A legtöbb ötven és száz közötti, pontosan 241 volt a számuk Nógrádban a csonka honti résszel 1932-ben. A nagy­birtok (ha úgy tetszik a nagy téesztáhla mai szemmel) min­dössze egyharmada volt az egésznek. De éppenséggel a ház­táji ma is egyes termékekben nyolcvan százalék! Ki mondja komolyan, hogy a paraszt eltűnt? Hogy csak bizonyos üzemi keret­ben „használható”? Ki beszél itt egyáltalán arról, hogy még az éghajlat is meghatározza — mi­lyen birtoktípus a legeredménye­sebb? Régen tehát a szántók alig húsz százaléka volt nagybirtoki bevetett föld. Ezek a tények. A szántók hetven! százaléka került ki a százholdon aluliak keze alól. Szarvasmarhából, lóból, sertés­ből kevesebb volt Nógrádban az országos átlagnál. De juhból éppen a kétszerese! Ezen kéne elindulni, meg a biotermelés kisparaszti (főként) elterjeszté­sén. Ami sokkal több munkát, kézi hozzáadást igényel, de le is köt sok feleslegesnek tűnő mun­káskezet otthon! Erre mikor for­dul a tekintetünk? Ki beszéljen róla, ha nem a gazdaköri gyara­podó gyülekezet? Ma az egész megyében lehet annyi juh, mint régen néhány gazdánál. Hatvanötezer! legelt juhból Nógrádban. Ezer lakosra háromszáz jutott. Mi terem ma az apokás talajon, ami nem szó szerint értendő, de azért 241 millió a ráfizetés.„A mai legelő­kön a vaddisznó is csak lihegve tud átcsörtetni" — mondja erre K. Vagyis nem legeltetnek, mert nem nagyon van mit. A juhot fel kellene fedezni, s csodák csodá­jára eddig is volt hely, ahol jól fizetett, megérte — Kiskéren pél­dául. A biotermelésről egy rákhisz­tériás világban, amikor jelentős lehetne — azt sem tudjuk, mi fán terem. Ausztriában éppen ezt dotálják. Bioexportunk befér egy vagonba. Azzal messzire jutunk. T. Pataki László Gyermekbalesetek megelőzése A rendőrökön nem múlik... Vége a nyári vakációnak. A gyerekek örülnek is, meg nem is. A jó ugyan, hogy végre kibeszél­gethetik magukat rég nem látott osztálytársaikkal, az viszont nem mindenki számára öröm, hogy ismét tanulni kell. Az iskolába menet beszélgetnek, figyelmet­lenné válnak, és könnyen előfor­dulhat a sajnálatos baleset. Csak néhány adat megyénk gyermek­baleseteiről: 1990. első fél évé­ben két halálos, hét súlyos, hu­szonhárom pedig könnyebb sérü­léssel járó baleset volt. Az 1991-es első fél év tapasz­talatairól kértem tájékoztatást a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeté­ről, Sólyom József alezredestől. — Szerencsére nem történt az év első felében halálos baleset. Azonban kilenc gyermek súlyo­san, huszonkettő pedig könnyebb sérüléssel járó baleset volt. Az esetek többségében gyalogosan és kerékpárral közlekedtek a fiatalok. Sajnos, ezek az adatok növekvő tendenciát mutatnak. A gyermekek többnyire elővigyá­zatlanul lépnek az úttestre, és a szülő nem mindig hívja fel figyel­mét a közlekedés veszélyeire és szabályaira, amikor kerékpárt vásárol. Azért itt meg kell emlí­tenem a járművezetők felelőssé­gét is! Fokozottabban kellene figyelniük és lassabban vezet­niük! — Mit tesz a rendőrség? — A közlekedési rendőreink szeptember elsejétől a reggeli és a déli órákban gyakrabban telje­sítenek szolgálatot az iskolák környékén, ezen kívül pedig az osztályfőnöki órák keretén belül, a közlekedés alapvető szabályai­ra oktatják majd rendőreink a kis nebulókat. Mi mindent megte­szünk annak érdekében, hogy minél kevesebb baleset legyen a közutakon. — Ha mégis .bekövetkezik a baleset... — Ne is mondja tobább. Bor­zalmas érzés helyszínelni egy gyermekbalesetnél. Én már jó ideje a pályán vagyok, de ezt nem tudom megszokni. Ugyanúgy, ahogy a kollégáim sem, szinte egymást tuszkoljuk. Ez érthető, hiszen mi nemcsak rendőrök vagyunk, hanem apák is. És bizony elszorul a szívünk, ha egy ilyen esetet kell regisztrálnunk. S akkor még a szülővel való talál­kozás... Igen. És ennél a pontnál meg kell állnunk. A rendőrökön nem fog múlni. De vajon a munkába rohanó szülők mindent megtesz- nek-e azért, hogy gyermekük épségben hazaérjen az iskolából? — szeli — Savanyúság Nyugatra Dejtár. Bőséges az alapanyag­ellátás, ezért az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet dejtári kon­zervüzeme az idén a tervezett 800 ezerrel szemben egymillió há­romnegyedliteres üveg cseme­geuborkát tartósít. A különféle ízesítésű savanyúságokat kizáró­lag nyugati országokban értéke­sítik: hagyományos vásárló Ausztrália és Ausztria és újabban Svédország, ahova szeletelt ubor­kát is szállítanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents