Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-04 / 207. szám
2 CTETOT?/ HAZAI KÖRKÉP — KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 4., SZERDA Kérdőjelek Fordulópont? (Ferenczy—Europress) Hat-hétszeresére nő a Jugoszláviába küldendő megfigyelő erők létszáma. Részletes dokumentum taglalja az újra életbe lépett tűzszünet betartásának és betartatásának feltételeit. Az Európai Közösség valamennyi tagállama nagy súlyt helyez a jugoszláv válság ügyében összehívandó békekonferencia megrendezésére. Fordulópont a hónapok óta húzódó, tragikus válságban? így látják az optimistább politikusok, hírmagyarázók. A jugoszláv államelnökség szlovén tagja, Janez Dmovsek egyenesen történelmi jelentőségűnek minősítette a Belgrádban aláírt tűzszüneti dokumentumot. Ám tény — emlékeztetnek a borúlátóbbak például a Brioniban kötött megállapodásokra —, hogy a jugoszláviai megbékélés eddig sem okmányokon, Vagy paragrafusokba szedett kötelfezettségvállalásokon múlt. Mi történik (sajnos idézőjel nélkül alkalmazhatjuk a kifejezést) a frontvonalakon? Megállítható-e még diplomáciai lépésekkel Jugoszlávia sodródása a kiterjedt polgárháború felé? Nem bizonyul-e a mostani tűzszünet — emlékezzünk csak mondjuk Libanonra — pusztán szünetnek két tűz között? Egy újabb, ünnepélyes okmánynak — a soron következő előtt? Déli szomszédunk sorsa, s kissé Európa jobb jövője is ettől függ. S ehhez talán hozzásegít a magyar és a jugoszláv miniszterelnök keddi szabadkai tanácskozása is. Szegő Gábor Merénylet Tudjman ellen Belgrád/Zágráb. (MTI) Egy orvlövész rálőtt a Franjo Tudjman horvát elnököt szállító repülőgépre .vasárnap este a zágrábi repülőtéren — közölte egy kormánytisztviselő keddi bejelentésére hivatkozva a Reuter és az AFP. Mint Milan Brezak belügyminiszter-helyettes újságíróknak elmondta, Tudjman gépe felszálláshoz készülődött, amikor a jugoszláv szövetségi hadsereg laktanyája felől lövések dördültek. A repülőgépet őrző rendőr három találatot kapott és súlyosan megsebesült. Tudjman, aki éppen Belgrádba indult, hogy a tűzszünetről tárgyaljon Hans van den Broek holland külügyminiszterrel, a merénylet után folytatta útját. Összesen heten veszítették életüket és számosán megsebesültek Horvátországban azóta, hogy Belgrádban aláírták a tűzszüneti megállapodást — közölte Marko Negovanovic tábornok, a katonai elhárítás főnöke egy keddi belgrádi sajtóértekezleten, melyen a védelmi minisztériumnak a tűzszünet megsértésével foglalkozó közleményét ismertette. A halálos áldozatok közül négy, a sebesültek közül pedig tizenkettő szövetségi katona volt. A Tanjug által ismertetett közlemény azt állítja, hogy a horvát erők tizenegy támadást intéztek a szövetségi hadsereg és annak épületei ellen, míg a hadsereg egyszer sem kezdeményezett támadást. Negovanovic elismerte, hogy a szerb felkelők is megsértették a tűzszünetet. Jugoszláviai békekonferencia Hága. (MTI) Az Európai Közösség tizenkét országának külügyminiszterei keddi hágai munkaebédjükön egy német szóvivő közlése szerint megállapodtak abban, hogy már szombatra összehívják Hágába a Jugoszláviával foglalkozó békeértekezletet. Életveszélyes atomerőmű Szófia. (MTI) A bolgár hatóságok kedden megkezdték^ nyugati szakemberek által életveszélyesnek minősített kozloduji atomerőmű egy részének lezárását. A hat szovjet reaktor közül most a legöregebbet kapcsolják ki; a folyamat két napot vesz igénybe. A tervek szerint tíz nap múlva egy másik 440 megawattos egységet is kiiktatnak a rendszerből. Rögzített húsárak Romániában Bukarest. (MTI) Romániában a jövő héttől rögzítik néhány hústermék árát, az árkülönbözetet a költségvetés részben megtéríti a vállalatoknak. Megfigyelők az intézkedést, s azt a tényt, hogy mindezt a miniszterelnök jelentette be a televízióban, nemzeti zászlóval az asztalon, egyrészt a növekvő lakossági elégedetlenséggel, másrészt az őszi helyhatósági választásokkal hozzák összefüggsébe. Uj kiadatási kérelem Bonn. (MTI) Az egykori keletnémet párt- és állami vezető kiadatására vonatkozó új német kérelmet kedden hivatalosan átadták Moszkvában — jelentették be Bonnban. Magyar búza Albániának Brüsszel. (MTI) Az Európai Közösségek bizottsága jóváhagyta kedden azt a tervet, amely szerint a Közös Piac Magyarországtól vásárolja meg az Albánia megsegítésére szánt búzaszállítmányt. Az úgynevezett háromszög-egyezmény keretében a közösség 5,9 millió dollár értékben 45 ezer tonna magyar kenyér- gabonát vásárol Tirana számára. Eles szóváltások napirend előtt (Folytatás az I. oldalról) Gerbovits Jenő (FKgP) napirend előtti felszólalásában kérte a kormányt, hogy terjessze a T. Ház elé ratifikálásra a Rómában 1990. novemberében aláírt emberi jogi egyezményt. A házelnök emlékeztette a kisgazda képviselőt, hogy Tor- gyán József pártelnök már indítványozta a római egyezmény mielőbbi ratifikálását. A napirend elfogadása után a képviselők elkezdték a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az erről szóló számvevőszéki jelentés együttes általános vitáját. A frakciók vezérszónokainak felszólalásait Komor Sándor (MDF) nyitotta meg. Kiemelte, hogy miközben tavaly a gazdaság elvesztette hagyományos piacait és csökkent a termelés, csaknem 1 milliárd dollárral nőtt a külkereskedelmi áruforgalom és hosszú évek óta először volt pozitív a külkereskedelmi mérleg. Gaál Gyula (SZDSZ) hangsúlyozta; a zárszámadás alapján egyelőre nehéz megítélni a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ennek fő oka az SZDSZ vezérszónoka szerint az, hogy a költségvetési törvény túl széles körű felhatalmazást adott a kormányzatnak. O is kifogásolta, hogy a törvénytervezet nem részletezi például a költségvetési tartalékok felhasználását. Pintér István a Független Kisgazdapárt nevében kritizálta a Pénzügyminisztériumot, mert az nem dolgozta ki a módosítási jogcímeket egyes tételeknél és így nem állapítható meg, hogy többletbevétel, vagy átcsoportosítás volt e a felhasználás alapja. Békési László (MSZP) több alapvető gazdasági jelenség értékelésénél is az alaposabb elemzések szükségességére hívta fel a figyelmet. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat mindent megtett-e hagyományos piacaink megőrzéséért, és hogy nem voltak-e túlzottak a kormányzat inflációgerjesztő intézkedései, például a fogyasztói adókkal kapcsolatban. Varga Mihály (FIDESZ) kifejtette, hogy pártja nem javasolja elfogadásra a törvényjavaslatot, mert több konkrét tétel is ellenőrizhetetlen a zárszámadásban. Ezek között megemlítette az év végi átutalásokat a különféle alapokra, a letéti számlák kezelését, a 3,1 milliárdos tartalék felhasználását és a honvédelmi tárca bevételeit. Lukács Tamás (KDNP) kifejtette. Biztató jel a pénzügyi egyensúly létrejötte, ugyanakkor nyugtalanságra ad okot, hogy több szociális célú előirányzat nem teljesült. Az ebédszünet után az Ország- gyűlés a miniszterekhez intézett interpellációkról és kérdésekről tárgyalt. Ä keddi ülésnap utolsó napirendi pontjaként a képviselők megkezdték a társadalombiztosítás 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Abban valamennyi szónok — a FIDESZ képviselőjének kivételével, aki nem tartotta elfogadhatónak a zárszámadást — közös álláspontot képviselt, hogy a társadalombiztosítás megtette az első lépéseket a tényleges biztosítási alapú működés, valamint a központi költségvetéstől való függetlenedés felé. Az általános vitát az elnöklő Dombach Alajos elnapolta. A képviselők várhatóan a jövő héten folytatják a társadalombiztosítás zárszámadásának általános vitáját. Népképviselői kongresszus Moszkva. (MTI) A „tizenegyek” nyilatkozatának elfogadására szólította fel szenvedélyes hangú beszédében kedden a nép- képviselők kongresszusát Mihail Gorbacsov. Kitérve a két héttel ezelőtti államcsínyre, elismerte, hogy hibázott. Legfőbb tévedésének nevezte, hogy nem gyorsította meg a totalitárius struktúra lebontását. Hozzátette ugyanakkor, hogy már ő sem az az ember, aki a puccs előtt volt. Kijelentette, hogy a nyilatkozat elfogadása nélkül nem lehel megoldani a fennálló gazdasági, politikai, szociális és egyéb problémákat sem. Több ízben is kiemelte az „egységes politikai és gazdasági térség” megőrzésének fontosságát, amely véleménye szerint egyben az „egységes demokratikus térség” fenntartásának is alapfeltétele. Némileg módosítva a nyilatkozatban kifejtett elképzeléseken, Mihail Gorbacsov — a többi aláíró beleegyezését is élvezve — felvetette, hogy esetleg az Államtanács mellett a megújuló Legfelsőbb Tanács is kivehetné részét az átmeneti irányításból, és itt juthatnának szóhoz az autonómiák képviselői is. Magyar—jugoszlá v kormányfői tárgyalás Szabadka. Antall József és Ante Markovié több mint két és fél órán át tartó megbeszélését követően állást foglalt amellett, hogy mindkét fél lezártnak tekinti a fegyvervásárlási ügyet és a magyar légtérbe történt jugoszláv berepülések ügyét. Antall József ígéretet kapott arra, hogy a menekültkérdést rendezik, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek visszatérhetnek Horvátországba, és lehetőségük lesz a kártérítésre. Ante Markovié támogatásáról biztosította a kisebbségek személyi és önkormányzati jogait. A magyar kormányfő a tanácskozás után adott sajtónyilatkozatában leszögezte: Magyarország a szuverén köztársaságok állam- szövetségét, a jugoszláv válság demokratikus és békés megoldását pártolja, ellenzi a külső és belső határok erőszakos megváltoztatását. Fontosnak nevezte, hogy a válság megoldásában a köztársasági vezetők mellett szerepet kapjon a szövetségi kormány, s hogy ellenőrzést tudjon gyakorolni a fegyveres erők felett. Ante Markovié szintén elégedetten nyilatkozott a tárgyalásokról. Ebben az időszakban Jugoszláviának mindenképp érdeke az, hogy kapcsolódjon az európai folyamatokhoz, s Belgrád érdekelt abban, hogy ebben a törekvéseiben Magyarországgal együttműködjön. Fel akarják használni a Hexagonálé intézményrendszerét is — mondotta. Ante Markovié végül a határok nélküli Jugoszlávia mellett foglalt állást, amely nyitott minden politika és struktúra felé. A magyar kormányfő válaszában ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy a diktatúra felé Budapest nem kíván nyitni. Ezt Ante Markovié is csak megerősítette, és végül zárónyilatkozatában meghívta a magyar kormányfőt, hogy még az év vége előtt tegyen hivatalos látogatást Belgrádban. Antall József ezt örömmel elfogadta. Bécsi magyar sajtóértekezlet (MTI) Ha a jugoszláviai helyzet tovább romlik, és növekszik az onnan elmenekülök száma, akkor az ezzel járó problémák megoldásában Magyarország nemzetközi segítségre szorul — jelezte Csóti György, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának alelnöke, az MDF egyik vezető politikusa kedden Bécsben, a jugoszláviai válság magyar vonatkozásairól tartott nemzetközi sajtóértekezleten. Mint elmondta, magyar területen jelenleg 3500 jugoszláv állampolgár kapott helyet menekülttáborokban, és további tízezer tartózkodik magán szálláshelyeken. — A táborokban levők száma nem emelhető 5000—6000 fölé, és a menekültek ellátásának pénzforrásai is korlátozottak. Az MSZOSZ nem csatlakozik a moratóriumhoz Az MSZOSZ tagságának több mint kétharmada már nyilatkozott tagsági viszonyáról. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa szakszervezetek közötti választásnak ítéli meg a munkavállalók tagdíjfizetési nyilatkozatát — állapítja meg többek között a testület keddi üléséről kiadott közlemény. A Szövetségi Tanács döntött az Érdekegyeztető Tanács munka- vállalói oldalának múlt heti tanácskozásán megfogalmazott moratóriumigényről. Mint ismeretes, a soros elnök javasolta, hogy a szakszervezeti szövetségek addig amíg le nem zárul az igen fontos törvény, az Új Munka Törvénykönyve tervezetének vitája, tegyék félre minden nézeteltérésüket, hirdessenek moratóriumot. A szövetségi tanács úgy véli, nincs oka, hogy bármiféle moratórium-dokumentumot írjon alá s egyben hangsúlyozza, hogy ■ a hat szakszervezeti szövetség megállapodása alapján továbbra sem áll szándékában más szervezetek belügyeibe beavatkozni. Fenntartja viszont a jogot ahhoz, hogy tagjainak véleménye alapján érdekvédelmi lépéseiről önállóan döntsön, és erről a közvéleményt is tájékoztassa. A szövetségi tanács állásfoglalását a szerdai országos szakszervezeti tanácskozás elé terjeszti. Postabetörés Hétfőre virradó éjszaka ismeretlen tettesek betörtek a bakony- bánki postahivatalba, és elvitték a több mázsás páncélszekrényt. A hiányt hétfőn reggel a nyitáskor fedezték fel a posta dolgozói. A rendőrség a nyomozást azonnal megkezdte. A jelek egyértelműen arra utalnak, hogy a „mackót” gépkocsival szállították el. A posta a páncélszekrény tartalmáról nem nyilatkozik. JJ Erőtlen háromszög 5) Varsó. A magyar—lengyel— csehszlovák együttműködést „erőtlen háromszögként” jellemezte kedden a Glob 24 című új lengyel napilap. A cikk szerzője úgy vélte: az, hogy a három ország külügyminisztériumának képviselői legutóbbi varsói találkozójukról még csak egy közleményt sem adtak ki, annak a jele, hogy a Szovjetunióval kapcsolatban sem tudtak egységes álláspontot kialakítani. — Az európai rend szétesésének körülményei között a Háromszög államainak külpolitikai céljaiban különbségek jelentkeznek. A magyarok elsőrendű problémája a jugoszláv helyzet, különös tekintettel az ott élő magyarokra, ■ és a kisebbségi kérdés miatt nemcsak a szerbekkel, de a románokkal és a szlovákokkal is komoly problémáik vannak. A Háromszög egyik országának sem sikerült még aláírnia az alapszerződést a Szovjetunióval — de még csak egymással Sem. Egyre tanácstalanabbul állnak szemben a jugoszláv konfliktussal és a szovjet birodalom szétesésével. Minimálisra csökkentették katonai kiadásaikat, de részben a Szovjetuniótól tartva, részben a NATO ellenkezése miatt nem léptek katonai szövetségre — sorolja a problémákat a lengyel lap. A nap információja Európai CNN alakul? (FEB) Média szakemberek franciaországi tanácskozása — közvéleménykutatási adatokra építve — arra a megállapításra jutott: itt az ideje az amerikai CNN hírtv szolgáltató csatornához hasonló európai információs tv-állomás megalapításának. Közvéleménykutatók kérdéseire válaszolva a franciák 53 százaléka kifejezetten szükségesnek mondta egy ilyen tv működését, s ezek 63 százaléka még arra is késznek mutatkozott, hogy ezért a szolgáltatásért külön előfizetési díjat fizessen. Az európai adó létrehozásának két fő problémája van: az adások nyelve és a társaság finanszírozása. A CNN bázisa ugyanis — a nemzetközi népszerűség mellett is — az 50 millió amerikai előfizető. Ehhez hasonló nézőszámot Európában a lehetséges nyelvek egyikén sem tartanak reálisnak, különös tekintettel arra, hogy a BBC részéről máris közölték: nem működnek közre olyan „kalandban” amely nem ígér profitot. Ilymódon a legtöbb valószínűsége az „Euronews-terv” megvalósulásának van: ez 12 európai tv- állomás konzorciumaként működne és 1993-tól 5 különböző nyelven sugározná műsorait. Az egyetlen, ami azonban e cégnek ' is hiányzik még, a pénz. Pierre Brunel-Lantenac, az Euronews szóvivője kijelentette: „Évi 50 millió ÉCU-ra van szükségünk, hogy működhessünk”.
