Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

p. JUTALMAZÁSI BOTRÁNY INDÍTOTTA EL A LAVINÁT — 5. oldal II. ÉVF., 224. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 1991. SZEPTEMBER 24., KEDD SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA l4P0?6ATfl if Egy LAP, amely Önről, barátairól % ism linzer Fizesse elő! y/, A Ikotmánybírósági határozathirdetés A köztársasági elnök személye sérthetetlen Emlékezés a losonci gyalogezredre A salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum, a Had­történeti Intézet és a mú­zeummal együttműködve, kiállítással kíván tiszte­legni a losonci 23. gyalog­ezred katonáinak emléke előtt. A losonci 23-asok a történeti kutatások tanú­sága szerint a legnagyobb arányú — 70 százalékos — személyi veszteséget szenvedték a Don kör­nyéki harcokban. Az 1992. január elején nyí­ló kiállítás anyagának gazdagításához a Nóg­rádi Történeti Múzeum október 31 -ig várja mindazok segítségét — korabeli tárgyak, doku­mentumok, fényképek formájában — akik személyesen, illetve hozzátartozóik révén érintettek voltak 1942. március—1943. június között a losonci 23. gyalogezred tragikus sorsában. A kért és előre is megköszönt segítséget 1991. október 31-ig várják a Nógrádi Törté­neti Múzeumban. Határőr halála Gyula. Az orosházi határőrke­rület gyulai őrsén egy határőr őrvezető járőrszolgálatra való felkészülése során vasárnap 0 óra 45 perckor géppisztolyával két lövést adott le. Az egyik lövedék halálosan megsebesítette az őrs ügyeletes határőrét. Az őrvezető tettét követően, fegyver nélkül elmenekült, de 11 óra 35 perckor Gyula külterüle­tén elfogták. Nógrádi képviselők Moszkvában Budapest. Hatpárti parlamenti küldöttség utazott hétfőn Moszk­vába, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet em­berjogi, kisebbségi témával fo­glalkozó konferenciájára. A dele­gáció tagjai: Bereczki Vilmos (FKgP), Iványi Gábor (SZDSZ), Jakab Róbertné (MSZP), Lukács Tamás (KDNP), Németh Zsolt (FIDESZ), Speidl Zoltán (MDF). Felszámolják önmagukat Gödöllő. Likviditási gondjai miatt felszámolási eljárást kért maga ellen a Gödöllői Gépgyár. A hadiipari profilú gyár összesen 733 millió forint beruházási kölcsönnel, és annak kamataival tartozik az Állami Fejlesztési In­tézetnek, amelyet eredetileg 1999 végéig kellett volna törlesztenie. Öt éve ápolja salgótarjáni otthonukban súlyos agyvérzés miatt fél oldalára béna, bár járó­képes feleségét Skrabák Gusztáv, aki nyugdíjazása előtt mentős volt. A szomszédok, illetve a közelben lakók egy idő után felfigyeltek arra, hogy a gondos ápoló szerepét betöltő férj, egy időben váratlanul megváltozott: a pohár után nyúlt, agresszív lett. Családi házukból nemritkán ve­szekedés zaja szűrődött ki, s a férfi alkoholizálásáról az asszony ideggyógyászati kezelése kap­csán, az egészségügy is tudomást szerzett. Skrabák Gusztáv mindemellett ragaszkodott ahhoz, hogy maga lássa el a gondozó szerepet, néma — véleménye szerint — éjszakai felügyeletre is szoruló felesége mellett. A szakemberek vélemé­nye szerint kötelező alkoholelvo­nó kezelésnek kellett alávetnie magát, mégpedig azért is, mert reményt láttak a gyógyulásában. Ekkor ő — ismerőse javaslatára, illetve kíséretében — felkereste a Dr. Sólyom László, az Alkot­mánybíróság elnöke, a Magyar Köztársaság nevében kihirdette a honvédelmi miniszternek, az igazságügy-miniszternek, vala­mint az Órszággyűlés kulturális bizottságának egyesített indítvá­nya tárgyában hozott határozatát. balassagyarmati kórház alkoho1 lógiai osztályának főorvosnőjét, dr. Kadosa Ildikót, aki megkezdte ambuláns kezelését. Alkoholista életmódja miatt ellene indított államigazgatási eljárást az elsőfokú egészségügyi hatóság megszüntette, viszont a szomorú történet ezzel sajnos nem fejeződött be. Skrabák Gusztáv magatartását kifogásol­ták a Salgótarjáni Idegbeteggon­dozó és Pszichiátriai Intézet gondozónői, akik a feleségét rendszeresen injekciózták. Volt alkalom, hogy a férj nem engedte beadni az injekciót. A házi szo­ciális gondozószolgálat tagjait is ellenségesen fogadta. Harmincöt évi együttélésüket csak bárányfelhők árnyékolták be — írta a kötelező kezelésre fel­szólító határozat elleni fellebbe­zésében Skrabák Gusztáv. Vi­szont a tények mást mutatnak: a beteg feleség — aki orvosi véle­mény szerint ép elméjű — egy viszálykodás közben késsel szur­kába meg őt, s az is előfordult, Sólyom László hangsúlyozta, hogy a határozat meghatározott részében három bírónak külön véleménye, további hat alkot­mánybírónak pedig egy-egy pár­huzamos véleménye volt. (Folytatás a 2. oldalon) hogy Skrabáknét megverte a férfi, aki sem ezt, sem a korábbi gyakori ittasságot nem tagadja. — Senkit nem érdekel, hogyan élünk meg a 4440, illetve a 6200 forintos nyugdíjunkból, s nem panaszképpen mondom, de csak az tudja mit jelent éjjel-nappal ápolni egy asszonyt, mosni, taka­rítani utána, aki ezt csinálta — mondja magáról erőltetett nyuga­lommal. A kötelező elvonókezelésre felszólító, újabb értesítéssel csaknem egy időben mégis erőt vett magán, legalábbis ezt állítja: — Májustól egy kortyot sem iszom és nem hanyagolom a gyógyszerszedést. Ezért nem ér­tem. hogy miért kell most bevo­nulnom a kórházba! De, hogy be kell. az még csak hagyján. de mi lesz a feleségemmel? A városhá­zán mondták, hogy majd küldenek gondozónőt, de neki nem elég az, ha elhozzák az ebédjét, éjszakára nem lehet magára hagyni. (Folytatás a 2. oldalon) Romokban az emlékmű Elmúlt a dicsőség... Amire sokan vártak, amit egyesek elítéltek, hétfőn délelőtt tizenegy óra harminc perckor megtörtént: a salgó­tarjáni szovjet hősi emlékművet le­bontották a városgazdálkodási vállalat szakemberei. Az előkészületeket már a múlt héten pénteken megkezdték: leszedték a csiszolt gránitlapokat, a munka mondhatnánk leglátványosabb részére azonban tegnap került sor. A hét végéig a betonalap utolsó darabját Kép: Rigó Tibor is elszállítják a helyszínről. Egy kor­szak különböző jelzőkkel illetett jelké­pének eltávolítását kíváncsi tekinte­tek, érzelmektől fűtött megjegyzések kísérték. Voltak, akik a megengedett­nél is közelebb igyekeztek férkőzni... A bontás költségei a kétszázezer forin­tot nem haladhatják meg, s a különféle még hasznosítható anyagokat értéke­síteni fogják. Közigazgatási szakemberek eszmecseréje A látszólagos ellentétek Parlament: módosított költségvetési törvény A diktatúrának nincs tábora feloldása a középpontban Tüzoltóverseny Mátranovák. A településen rendezték meg Salgótarján és környéke önkéntes és vállalati tűzoltóinak versenyét. A tizen­négy részt vevő csapat közül a községek kategóriájában Mátra- szele végzett az élen, míg a vál­lalati együttesek között a sík­üveggyár kollektívája szerezte meg az első helyet. Katonai menekültek A hét végén nyugalom volt a magyar—jugoszláv határszaka­szon. de továbbra is érkeztek a menekültek — mondta Krisán Attila határőrségi szóvivő. Hoz­zátette: majdnem 450-en, közte 15 katona is, ideiglenes menedé­ket kért a magyar illetékesektől. Tömeges karambol A hétfőre virradó éjszaka egy kamion és négy személygépkocsi részvételével történt tömeges karambol az M5-ös autópálya 47- es kilométerénél. A baleset kö­vetkeztében két személy a hely­színen életét vesztette, ketten súlyos, életveszélyes, ketten súlyos és ketten könnyű sérülést szenvedtek. Kilenc hónap elteltével először gyűltek össze közösen a napok­ban Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye közgyűlé­seinek elnökei és a megyei fő­jegyzők dr. Skultéty Sándor ál­lamtitkár meghívására, hogy a köztársasági megbízott, illetve területi hivatalai közötti együtt­működésről és a megoldásra váró közös problémákról tanácskozza­nak. A megbeszélésen részt vet­tek még a három megyében működő területi hivatalok veze­tői és vendégként dr. Szabó Lajos, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője. Bánk. Új fejezet kezdődött Bánk életében, amikor az itt élők az önállóság mellett voksoltak. Ezért kellett sort keríteni a vasár­napi polgármester, illetve az önkormányzati képviselő-testü­let megválasztására. Amint az várható volt, a helybeliek többsé­ge — 575 választásra jogosult közül 363 — az urnákhoz járult, hét szavazat bizonyult érvényte­lennek. A Mátraszentimrén rendezett tanácskozás legfontosabb témája az úgynevezett állami és önkor­mányzati igazgatás között meglé­vő látszólagos ellentét feloldása, illetve az ehhez szorosan kapcso­lódó vagyoni kérdések rendezése volt. Amennyiben ugyanis a megyék és a hivatal nem tudnak megegyezni az állami tulajdon­ból önkormányzati tulajdonba került, vagy kerülő — és egyéb­ként a közigazgatás céljait szol­gáló vagyontárgyak — tulajdoni és használati viszonyairól, akkor a vagyonátadó bizottságok előtt (Folytatás a 2. oldalon) A polgármesteri székre hár­man pályáztak: dr. Túri Endréné, Lomén János és Miskédi György. A „befutó” Lomén János lett. A szavazók tizenhét képviselőjelölt közül választhattak, a héttagú testületbe a következők jutottak be: Bálint Magdolna, Lehoczki Endre, Gyurcsó István, dr. Túri Endréné, Janecskó Andrásné, Ivanics Andrásné, Petrás János. Hétfő délután Szabad György ház­elnök elnökletével Ismét összeült az Országgyűlés. Napirend előtt két felszólalás hang­zott el. Oláh Sándor, az FKgP-frakció helyettes vezetője azokkal a jóslások­kal foglalkozott, amelyek szerint az idén „hosszú, forró ősz várható”. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a sajtó egy része szereptévesztésben szenved. Megnyugtatónak tartja a miniszterel­nök nyilatkozatát, miszerint Magyar- országon a diktatúrának nincs tábora, valamint Pető Iván frakcióvezető kije­lentését, miszerint az ellenzék sem tudna jobb lehetőségeket ígérni a tár­sadalomnak. Torgyán József, FKgP-elnök, Kö­vér László (FIDESZ) külföldön tett kijelentéseire reagált, amelyekben a fideszes képviselő Torgyán József Trianonnal kapcsolatos véleményét minősítette. A kisgazdapárti elnök visszautasította ezeket a kijelentése­ket. Kövér László kétperces hozzászó­lásában beszámolt berlini, bonni tár­gyalásairól, majd kijelentette: feladta a reményt, hogy véleménye megváltoz­tatására bírja a kisgazdapárti politi­kust. Torgyán József viszontválaszá­ban hangsúlyozta: az MSZMP részé­ről hangzottak el hasonló nyilatkoza­tok, mint amilyeneket Kövér László szokott tenni. A parlament vita nélkül, 207 igen 2 ellenszavazattal és egy tartózkodással módosította az idei állami költségve­tést és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényt. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar élelmiszer-szállítás Kapnak a szovjetek ' A Magyar Külgazdasá­gi Minisztérium illeté­kese Brüsszelben, az Európai Közösség köz­pontjában már átadta azon élelmiszerek listá­ját, amelyet a magyar vállalatok közösségi fi­nanszírozás esetén ké­szek a Szovjetunióba szállítani. Magyarország mintegy 500 millió dollár értékű élelmiszert tudna expor­tálni, főként húst, gabo­nát, konzervet, baromfit, bort, bébiételeket, mar­garint, vajat és cukrot. Mint ismert, az Euró­pai Közösség pénzügy- miniszterei hét végi tanácskozásukon egyet­értettek abban, hogy finanszírozzák a Szov­jetunió kelet-közép-eu- rópai élelmiszer-vásár­lásait. Az NGKM-ben tisztá­ban vannak azzal, hogy a szovjet élelmiszerigé­nyek jelentős részét a tagállamok elégítik majd ki, de bíznak abban, hogy a szállítá­sokban hazánk lehető­ségeihez mérten részt vállalhat. Az év legsikeresebb kölcsönfelvevője az MNB (MTI) A londoni Euromoney folyóirat a Magyar Nemzeti Banknak ítélte oda az „1991. legsikeresebb kölcsönfelvevője” címet. A nemzet­közi pénzvilág vezető folyóirata szeptember 23-i. a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank idei köz­gyűlésére szánt különkiadásában jelentette meg értékelését. Magyarország központi bankja azért kapta meg a díjat, mert eredményesen tartotta fenn jelenlétét a nemzetközi tőkepiacokon kötvények egész sorá­nak kibocsátásával, pedig működését nagyban nehezítették a kelet-európai térség gazdasági és politikai problémái. Lomén János a polgármester A pohár és a bárányfelhők Alkoholista vagy betegápoló?

Next

/
Thumbnails
Contents