Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
1991. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ BÁ TONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE n't'UWVi 5 Két napirend Mátraverebély. Szeptember 19-én, 15 órakor találkozik a polgármesteri hivatalban a község képviselő-testülete. Ülésük első napirendi pontja a polgár- mester és a jegyző feladatköri leírásának ismertetése, majd az állattartásról szóló rendeletet tárgyalják meg. Gyűjtemény Bátonyterenye. A város lakói közül egyre többen vesznek részt a helyi döntések előkészítésében és megvalósításában, így megnőtt a helyismereti információk iránti érdeklődés. Ezért az Ady Endre Művelődési Központ könyvtára bátonyterenyei helyismereti gyűjteményt hozott létre, hogy pontos, megbízható tájékoztatást nyújtsanak a település múltjáról, jelenéről és a távlati tervekről. Támogat a hivatal Lucfalva. A nevelési segély keretének bővítésére márciusban nyújtott be pályázatot a polgár- mesteri hivatal. Eddig 30 iskoláskorú gyerek támogatására volt lehetőségük, ez a szám a pályázaton nyert 228 ezer forint birtokában tovább emelkedik. Az önkormányzat döntött a lakáscélú hitelek megnövekedett kamatterheinek csökkentéséről is. Hat családot támogatnak 700 és 1000 forint közötti összegekkel. Útépítés Nemti. Az önkormányzat szerződést kötött az Egri Útépítő Részvénytársasággal. Szeptember végén, október elején kezdik meg a Petőfi út és a Béke-telepi út kátyúzását, ezenkívül a Béketelepi szakasz leágazásánál új utat építenek. A teljesítés határideje november 15. Testületi ülés Bátonyterenye. A város képviselő-testülete szeptember 19- én, délután 3 órától tartja soron következő ülését a Rákóczi-telepi művelődési házban. A tanácskozáson többek között beszámoló hangzik el a felnőttkornak szociális gondoskodásának helyzetéről, és javaslatot tesznek a lakáscélú helyi támogatás odaítélésére. Iskolabővítés Mátramindszent. Két általános iskolai osztály a kultúrház klubtermeiben tanul, ezért az önkormányzat a nyáron belekezdett az iskolabővítésbe. Két tanteremmel bővül az intézmény. Az új rész már tető alá került, de a kőművesmunka, a villanyszerelés, a burkolás ezután következik. Állami céltámogatásként egymillió forintot kapott az önkormányzat, ez a teljes költség 40 százalékát teszi ki. A munkákat kisiparosok, és — társadalmi munkában — a szülők végzik. Gázra várva I IMH Privatizáció előtt a fatelep Kamatozik a beruházás Szépülő utcasor Szentkúton » Kevés a vevő, nehéz a verseny jól jön az embereknek. Engednék én az árból a vevők idecsa- logatása érdekében, ha lenne rá módom. — Miért nincs lehetősége olcsóbban árusítani? ■ — Áruimat a nagykereskedelemtől rendelem, több helyről is. Az ajánlott fogyasztói áron kínálom a termékeket, olcsóbban nem tudom adni. Nem tehetem meg, hogy vegyek egy teherautót és azzal szállítsak közvetlenül a gyártótól. — Tehát elégedetlen? — Kicsi a forgalom. A törzsvevők idejárnak ugyan vásárolni, mégis gyér a forgalom. Nagy az üzlet fenntartási költsége. Ezt növeli még a bérleti díj és az alkalmazottak bére. Három évre van szerződésem a Palóckerrel. Ha nem tudom teljesíteni a megfelelő évi forgalmat, akkor nem hosszabbítom meg. Inkább abbahagyom. sz. á. „Hónap közepére elfogy a pénzünk” A pénz nem boldogít, főleg ha nincs. Egyre többen érzik át manapság az átírt közhely igazságát. Közülük egy nagybárkányi házaspárral, Adorján Elemérrel és feleségével beszélgettünk. — Két gyermek után fizetem a tartásdíjat — mondja a férfi. — Ez a második házasságom. Budapesten dolgozom, de leépítés miatt 38 embert küldtek el, köztük engem is. Két hónapig munka nélkül voltam. Most megint Pestre járok, építkezéseken dologozom, de ez a munkahely is bizonytalan. — Mennyi pénzzel gazdálkodnak egy hónapban? — Tízezer forintot kapnék ki, de így 6600 marad. A feleségem a sámsonházi harisnyaüzemben dolgozott, az ő jövedelme rokkantnyugdíjasként 5300 forint. Háromféle tartozást törlesztünk. Kölcsönt vettünk fel, hogy meg- vehessük a tüzelőt télre, szintén kölcsönt kellett felvennünk a tető kijavítására, és még 100 ezer forintos tartozásunk van, mert a lakásunknak csak egy részletét fizettük ki. Ha a hétezer forintos törlesztést levonom, 3500 forint marad kettőnknek egy hónapra! — Mire elég ez az összeg? — A boltban csak a legszükségesebbeket veszem meg — folytatja a feleség —, de azt is meg kell gondolni. így is elfogy a pénzünk már a hónap közepére. Kénytelen vagyok hitelben vásárolni! Mire a fizetés jön, az ember már előre fél... — Nagyobb beruházásokra nem is gondolhatnak... — Bútorról egyelőre nem is álmodunk. Beázik a tető, a padlást végigterítettük nejlonnal... Amikor az egyik kölcsön letelik, felvesszük a következőt és a bizományiból veszünk ruhákat. — Kapnak segélyt az önkormányzattól? — Amikor a férjem munka nélkül volt, akkor kértünk, de elutasítottak. Azt mondták, nem követelőzhetek, mert nincsenek gyerekeink... —A rokonoktól nem várhatnak segítséget? — Mi hatan vagyunk testvérek, de mindenhol sok a gyerek, örülnek, ha magukat eltartják. Búcsúzásunkkor a férfi keserűen jegyzi meg: — Azelőtt megbüntették az embert, ha nem dolgozott! Fizetem a hétezer forintos tartozást, mi lesz velünk, ha megint elküldenek?! D. I. A hatvanes-hetvenes évek energiaválságának idején a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál is előtérbe került a melléktevékenységek fejlesztése. Ekkor hozták létre a kisterenyei fafeldogozó telepet, amely vegyes üzemi tevékenységet folytatott. A bányászat időleges fellendülése után azonban a szénbányák végleg a csőd szélére került. Megkezdődött a szanálás, s az úgynevezett nem „szenes” ágazatokat átalakították vagy eladták. így vásárolta meg a kiste- renyej üzemet a budapesti székhelyű Érdért Vállalat 1989-ben, huszonötmillió forintért. — Mi történt azóta? — kérdeztük Ferenci Gyulát, a telep vezetőjét. — Kilencvenmillió forintos beruházás kivitelezésére került sor 1990-ben. Felújítottuk az épületeket, tárolóhelyiségeket alakítottunk ki, s új famegmunkáló és, rakodógépeket vásároltunk. Lényegében Nógrád megye, sőt Eszak-Magyar- ország legnagyobb fafeldolgozó üzemévé nőttük ki magunkat. S mindez csak a fejlesztés első lépcsője volt, a második szakaszban komplett feldolgozóegységgé váltunk volna. — Miért a feltételes mód? — Jelenleg az Érdért nem vállal újabb beruházásokat, mert privatizálják a vállalatot. A kormány, illetve a vagyonügynökség pályázatot hidetett a cég átalakítására, melyet egy angol vállakozó nyert meg. O és a munkatársai végzik jelenleg a teljes körű vagyonfelmérést, a forgalmi érték megállapítását — ennek szeptember végéig kell befejeződnie —, s vevőket keresnek a különböző telephelyekre. Igaz, hogy az Érdért, mint országos nagyvállalat tavaly 260 milliós tiszta nyereséget produkált, de egy jól működő gazdálkodószervezetet könnyebb privatizálni... — Milyen értéket képvisel a kisterenyei, 19-es számú telephely? — Konkrét összeget nem tudok mondani, hiszen a forgalmi érték megállapítása még folyamatban van, de úgy gondolom jó esélyekkel indulhatunk a privatizációs versenyben. Két saját iparvágánynyal rendelkezünk, közel vagyunk a 21-es főúthoz — ez a szállítás szempontjából nagyon fontos — s a hazai lombos faanyagot dolgozzuk fel. Ezért nem érintett bennünket tragikusan a szovjet piaci kapcsolatok radikális beszűkülése, s ezért nem vagyunk kiszolgáltatva a nyugati alapanyag-kereskedelemnek sem. Vonzó lehet még, hogy amióta azt Erdérthez kerültünk nyereséget termelünk, olcsó a munkaerő, a nyersanyag, kicsi a feldolgozás költsége. — Milyen országokba szállítanak? , — Évente 25 ezer köbméter rönkfát dolgozunk fel — tölgyet, bükköt, akácot, kőrist, hárst és még más fajtákat, melyeket a Mátrából, Cserhátból, vagy a Bükkből kapunk —, s elsősorban olasz és. hazai bútorgyáraknak szállítunk nagyobb mennyiséget. Elsődleges feldolgozásé termékek, fűrészáruk, padlók, deszkák, rakodóelemek, bútorlécek, csomagolóanyagok kerülnek ki üzemünkből, melyek iránt mutatkozik kereslet. — Ezek szerint önök kedvező helyzetben várhatják a privatizációt. — Már jelentkeztek külföldi érdeklődők, olasz, angol cégekkel tartjuk a kapcsolatot. Konkrét megállapodásokra csak az év végén lehet számítani. Egy biztos: ha nem jön létre megállapodás vegyes vállalat alakításáról, jövő évtől akkor is önállóan dolgozunk. — Ozsvárt — A „Szentkútért Alapítvány” összegéből rendezés, fejlesztés keretében a kegyhely jellegéhez illő elárusítóhelyeket építenek. Jelenleg már közel tíz ilyen formatervezett pavilon készült el, s továbbiak is épülnek. — Gyurkó — Az utóbbi időben több községben is nőtt az üzletek, elárusítóhelyek száma. Sorra nyílnak a palackozott italokat, zöldségféléket, élelmiszert árusító boltok. így van ez Mátramindszen- ten is, ahol a Fájd Istvánná által vezetett szerződéses üzletbe látogattunk el. A boltban nagy a választék, egy igazi falusi vegyesbolthoz illően. Helyet kap a polcokon az élelmiszeren kívül az edény-, a papír-, a vegyi áru is. Még konyharuhát, ágyneműt és pólót is kapni. — Kihasználják-e a vevők a nagy választékot? — kérdeztük. — Sajnos nem. De nem okolom a vásárlókat, hiszen ők természetesen ott vásárolnak, ahol olcsóbban jutnak hozzá a keresett termékhez. Engem inkább a konkurencia keserít el. Nehéz a verseny. Például a Tulipán üzlethálózat helyi boltja nagyon megnehezíti a helyzetemet. Ok kedvezőbb árral dolgoznak, s ez SZliHA. Hetente egy alkalommal szerdai napon jön a községbe a gázos, így tíz órától sokan fürkésző tekintettel figyelik a palackos autót. Molnár Jánosné — felvételünkön — már hangjáról felismeri a jövevényt. — Gyurkó — Emlék a hősöknek Hol a STOP? Dorogháza. Emberek, akik elindultak otthonukból és nem tértek többé vissza. Hősök, akik harcoltak hazájukért, a jövőért és életüket áldozták értünk. Dorogházán, szeptétpbpr 14- én, a Hősök terén ünnepelni hívta a lakosságot a hangos térzene. Rengetegen gyűltek össze. Tisztelegni és emlékezni jöttek. A szentmisén Ács István püspök úr mondott szentbeszédet, amelyben a szeretetre az összetartásra és annak erejére hívta fel a figyelmet. A környező egyházközségek is képviseltették magukat. Bakos Albert, polgármester avatta fel a hősök emléktábláját, majd a plébániát megszentelte az ünnepség záróaktusaként. A meghatódottság mindenkin úrrá lett, mert nagyapák, apák és fiúk előtt tisztelegtek. Hiszen a háború nem válogat, nem kímél senkit és semmit, csak öl és pusztít. Vigyáznunk kell a békére, mert egyedül csak ez lehet emberhez méltó... DOROGHÁZA—ÚJTELEP. A településről kivezető úton az Ózd és Bátonyterenye felé vezető elágazásban egy nyolcszög alakzattal találkozhatunk. Még szerencse, hogy a tapasztalatlanabb vezetők is lassítanak, mivel a kereszteződésben egyenesen továbbhaladni nem lehet. Azonban sokunk szeme odaképzeli a STOP feliratot, melyet az idő kiradírozott helyéről. — Gyurkó — Bátonyterenye és környéke
