Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
1991. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP ílhJTJhlU 3 ♦ NÓGRÁD SZÉPE 1991. A verseny rendezői: AXEL SPRINGER— Magyarország Kft. Nógrád Megyei Iroda ÚJ NÓGRÁD SZERKESZTŐSÉG JÓZSEF ATTILA Művelődési Központ A RENDEZVÉNY FŐSZPONZORA: Elektronikai és Vasipari Gyártó, Forgalmazó Kft. Bátonyterenye, Bolyoki út 3. FONTOS TUDNIVALÓ! Akik részt akarnak venni a Nógrád megyei szépség- versenyen, azoknak a kitöltött jelentkezési lap mellé mellékelni kell az ezerforintos nevezési díj befizetését igazoló postai csekket, s ezenkívül részletes önéletrajzot, mely tartalmazza a nevező hölgy foglalkozását, hobbiját, érdeklődési körét és esetleges nyelvtudását. Ezeket együtt juttassa el szerkesztőségünk címére (Új Nógrád szerkesztősége Salgótarján, Palócz Imre tér 4. 3101.), szeptember 30-ig. Hölgyeim, ne tétlenkedjenek! A verseny fődíja: ötvenezer forint és sok más értékes nyeremény! Nehéz helyzetben — összefoqottabban élünk (Folytatás az 1. oldalról) — Éppen ellenkezőleg — csökkent valamelyest. Van azonban egy igen szűk réteg, amelynek. a rendszerváltozás egzisztenciálisan nehézségeket okozva pszichés zavarai tapasztalhatók. Közülük néhány a mi osztályunkra is került — ez azonban általánosan nem jellemző. A valódi változás a pszichiátriában, egyébként is nyolc évvel ezelőtt kezdődött. így tehát nincs szoros ösz- szefüggés. Azok a folyamatok, amelyekről úgy véljük, hogy most alakultak ki és a „rendszer- változás velejárói” — voltaképpen évekkel ezelőttiek. — Nem növekedett-e például csak a munkanélküliség fokozódása nyomán az osztályon ellátottak száma? — Egyre több az ilyen okra visszavezethető pszichés beteg, de ezelőtt éppen ennyi, vagy még több is volt, akik valójában munkanélkülinek számítottak. Nem voltak munkában, tehát már akkor is ismert volt ez a gond. Most annyi változás történt, hogy növekedett a munkanélküliségtől is szenvedő betegeink száma, ám hangsúlyozom, hogy évekkel ezelőtt ismert folyamatként találkoztunk ezzel. A hetvenes évek végén, a nyolcvanasok elején kialakult második, harmadik, sokadik gazdaság, az önkizsákmányolás és -terhelés csak tovább gyarapította a betegek számát. Az emberek korlátlan (ön)kizsákmányolása tehát már nagyon régen elkezdődött és a pszichés terhelésben jelentett gondot. Ez utóbbbiak száma viszont csökken az utóbbi időszakban. Ez is érthetően van így, hiszen a munkanélküliségből következve kevesebb a lehetőség az önkizsákmányolásra. — Mégis, egy nehezedő gazdasági-szociális helyzet, ami a bizonytalan jövőképpel párosul, nem okoz tömeges és már-már pszichés zavart? — Érdekes az, hogy éppen ellenkezőleg van ez is. A nehezedő helyzetben az emberek össze- fogottabban igyekeznek élni, úrrá lenni az átmeneti gondokon. Kevesebb a megbetegedés, a lelki zavar. Egy igen híres megfigyelés, hogy például a leningrádi blokád alatt a lakosság körében egyébként harminc százalék körülinek mondható neurotikus esetek gyakorlatilag megszűntek arra az időre. Ez tehát nem új megfigyelés. Számunkra itt és most azért érdemel említést, mert szemben azzal, ami általában vélhető, hogy ugyanis hirtelen nőtt a neurotikusok száma, ennek éppen az ellenkezője igaz. Az idős magatehetetlen betegek ellátatlanságából következő gondok azonban tovább növekedtek és ez meglátszik a létszámunkon, az összetételben is. Ez egyre fokozódik, ám nem most kezdődött, régen így van. — Mi indokolta ezek után a szimpózium szlogenjét, a változó pszichiátria a változó világban jelmondatot? — Alkalmazott módszereinket a gyógyászatban meg kell változtatni. Nekünk magunknak is változnunk kell tehát. De ez így van az élet minden területén. Most valóban! a megelőzésre szükséges nagyobb gondot fordítani. Hozzánk, sajnos, már akkor kerülnek a betegek, amikor már nagyon nehezen gyógyíthatók. Olyan élethelyzetbe kerülnek előtte, amikor a problémákat már nem tudják megoldani. A válások esetében például akkor kerülnek hozzánk, amikor már eldöntötték, hogy elválnak. De ugyanígy a gyógyítás módszereiben is sokat változtattunk. Nyílt osztályként működünk, nem az a cél, hogy bezárva tartsuk a betegeket. A jó gyógyszeres kezelés mellett sokat kell fejlődni a pszichiátriában és ugyanígy a szocioterápiá- ban is. — Milyen a létszám ehhez képest? — Jellemzően drámai, hogy egy 170 ágyas osztályon két orvos dolgozik! Az országos átlag húszágyanként egy pszichiáter, de a fejlett országokban ennek a többszöröse áll alkalmazásban, ami lehetővé teszi az alapos, beható, eredményes munkát. Csak „elrettentő” példaként említem, hogy a heidelbergi klinikán minden betegre jut egy diplomás szakember. — Változó pszichiátria, változó világ! Ón ezek szerint legfeljebb csak álmodozni tudott elmenni a pesti tudományos értekezletre. Nem így van? — Sajnos, igaz. Van elég szakember, a fővárosban orvosmunkanélküliségről beszélnek, bár ilyennel még nemigen találkoztam. A vidéket mégsem választja szívesen senki, különösen az olyan jellegű kisvárosokat, mint amilyen Balassagyarmat is. Lakás, életkörülmények — ezekkel kellene várni a kezdő kollégát, ez azonban hiányzik. Soha nem is volt. Ugyanakkor, mivel ez a megye egyetlen ilyen osztálya (a másik a női) kiemelten kellene kezelni, amilyen kiemelt a feladata is. — Érdekes tudományos vizsgálatról hallottunk — többről is elmondható ez — például arra nézve, hogy azok a bevándorlók, akik meg tudták őrizni eredeti neveltetésük gyökereit, egészségesebb lelki életet éltek új környezetükben. A hasonulni igyekvőknél komoly pszichés zavarok keletkeztek. A folyamatosság megőrzése a lelki életben rendkívül fontos. Minket megerősített abban, hogy a nálunk bekövetkezett változások és a tömegen más értékeken nevelődés miatti lelki problémáknál elsődleges az ellentmondásra, a korábbi értékrend és a mai elvárás közti eltérésre úgy rávezetni a beteget, hogy értékesnek vélt gyökereit ne kelljen elszakítania, vagy elsorvasztania. Mégis, a civil társadalomnak kell felnőni ehhez elsősorban. T. Pataki László Megyei gondozásban Salgótarján. A város rendkívül nehéz pénzügyi helyzete miatt az önkormányzati testület a közelmúltban úgy döntött, hogy a 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetet és a Furák Teréz Leány- kollégiumot megyei hatáskörbe adja. A további terhek és költségek mellett a megyei önkormányzatot illeti mindkét intézmény teljes vagyona az ingatlanok tulajdonjogával együtt. A megállapodás szeptember I -tői érvényes. Közös szeméttelep Herencsény, Cserhátsurány, Cserháthaláp, Magyarnándor és Debercsény önkormányzatai megegyeztek a minap, hogy közös szemétlerakó helyet létesítenek. A Haláp és Surány közötti területen kialakítandó telep munkálatainak költsége a kivitelező ígérete szerint négymillió forintra rúgnak. Az öt önkormányzat ezt a pályázaton elnyert 2.1 millió forinton felül saját kasszájából fedezi. A tervek szerint év végére elkészül a minden szempontból megfelelő szemétgyűjtő telep. Újrahasznosítás Romhány. A helyi kerámiagyár megbízásából —, illetve annak közreműködésével — az Ipolyvidéki Víztársulat végzi ezekben a napokban a romhányi Lókos-patak belterületi kotrását, tisztítását. A munkálatokat augusztus elején kezdték, és várhatóan e hét utolsó napjaira befejezik. A patakban lerakodott agyagiszap szinte kizárólag a gyárból került ki, így azt gépkocsikkal ismét a feldolgozóüzembe szállítják. így újrahasznosítják a kerámiagyártáshoz még jó minőségű anyagot. Emléktábla-avatás Nógrád. Mint arról már szombati lapszámunkban hírt adtunk, a nógrádi várban Széchenyi István emlékére emléktáblát lepleznek le. Az ünnepélyes aktusra meghívták a köztársasági elnököt. Göncz Árpád képviseletében Zsigmondy Attila, az Országgyűlés tagja vesz részt az ünnepségen. Vásárra készülnek Az elmúlt évekhez képest jelentősen nőtt a kis- és középvállalkozások részvétele a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A hét végén nyíló rendezvényen 72 ezer négyzet- méteres alapterületen egyébként 37 ország 1583 kiállítója mutatkozik be. Az elmúlt napokban, így szombaton is már javában folytak a kiállítás előkészületi munkái. Itt készültek felvételeink. Jobbra (fenn): a romhányi csempegyár standjának elkészítésében Tóth Sándor és Dévényi László, a Tóth Gmk tagjai is besegítenek. — Gyurkó Péter képriportja —
