Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-14 / 190. szám

4 imnun} LÁTÓHATÁR 1991. AUGUSZTUS 14., SZERDA A pápalátogatás előtt (I.) A németek is újratemetnek Mi Kohl szerepe Nagy Frigyes sírjánál? (Folytatás az 1. oldatról) — Előre kell bocsátanom, hogy — mint ismeretes — a pápának szóló meghívás és annak elfogadása a Németh-kormány alatt történt. A két állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvéte­le a múlt év februárjára, tehát szintén a választások előtti idő­pontra esett. Ebben a periódusban készült el az egyházügyi, vallás­ügyi törvény is, amelyet itt, Rómában úgy ítéltek meg, hogy — minimális korrekcióval — lényegében teljes garanciát nyújt a vallásszabadságnak, az egyhá­zak szabad működésének. Isme­retes, hogy ilyen törvényi bizto­síték megteremtése volt az alap- feltétele a diplomáciai kapcsola­tok minden konkordátum nélkü­li felvételének. — Jómagam, a Keresztényde­mokrata Néppárt akkori elnöke­ként részt vettem a törvény kidol­gozásában, hiszen akkor már folytak a kerékasztal-tárgyalá­sok, s bizony nemcsak elvben, hanem bizonyos vonatkozások­ban gyakorlatban is közel álltunk a békés átmenet magvalósításá­hoz. a kibontakozáshoz. — Vatikáni nagykövetként a (FEB) Az oktatási intézmé­nyek átalakulása a múlt tanévben kezdődött el; ekkor jelentek meg a tanügy „térképén” az első magániskolák. Kezdeményező­iknek immár az érvényes előírá­sok is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a korábbi kötöttségek­től, központi direkcióktól mente­sen új profilú, új módszereket alkalmazó oktatási intézményt működtessenek. Sőt arra is. hogy ennek révén tisztes haszonra tegyenek szert. Mint a művelődési tárca illeté­keseitől megtudtuk, egyelőre nincs pontos helyzetkép a priva­tizáció üteméről, a „maszek iskolák” teljes köréről és meg­oszlásáról. Az eddig használat­ban volt statisztikai és egyéb adatlapokon ugyanis az intézmé­nyek fenntartóinak személyére vonatkozó kérdések nem szere­peltek. így a különféle csatornákon beérkezett információk alapján csupán megközelítő pontosságú adatnak tekinthető, hogy jelenleg mintegy 50 magániskola műkö­dik az országban, s közülük több, mint 30 normatív állami támoga­tásban részesül. Az oktatásügy jelenleg ismert magánszektorá­ban — amelyet zömmel alapítvá­nyi fenntartású intézmények alkotnak — körülbelül 25 száza­lékot képviselnek az óvodák, mintegy 35 százalékot az általá­nos 'iskolák, a fennmaradó 40 százalékot pedig a középiskolák és az óvodai, az alsó- és középfo­kú képzést kombinált tanintéze­tek. (AN) Örményország területén aktívan tevékenykednek különfé­le katolikus missziók, de többek közt a mormon egyház is képvi­selteti magát papjaival. Az 1988-as földrengést köve­tően jelentek meg a katolicizmus ősi földjén, s a kezdetben türel­mes örmények újabban már szóvá pápalátogatás előkészítésében — a dolog természeténél fogva — inkább csak közvetve, mint köz­vetlenül tudtam és tudok részt venni. A II. János Pál külföldi útjaival összefüggő előkészítő és szervezőmunka irányításával a Szentszéken belül egy, erre a célra létrehozott testület foglal­kozik. Ők szigorúan „belterjes ügyként”, az egyházi körökre tartozó feladatként kezelik a pápai utazást. Ők tárgyalnak a fogadó ország illetékeseivel a körút főbb állomáshelyeitől kezdve a biztonsági problémákon át a fölmerülő liturgikus kérdése­kig mindenről. Állandó meghí­vottként viszont tagja vagyok otthon annak a nemzeti bizottság­nak, amely Pálos államtitkár úr vezetésével már hosszú ideje munkálkodik a program kidolgo­zásán és a magyarországi látoga­tás lebonyolításának érdemi kér­désein. A magyar állami és egyházi vezetés részéről sokféle formában megfogalmazódott, hogy jelentős eseménynek tekintjük II. János Pál jövetelét. Önnek azonban nyilván vannak „helyi" tapaszta­latai arról, hogy vatikáni körök­ben milyen reményekkel és vára­A magánóvodák listáján szere­pel például a budapesti XII. kerületben működő Természet­központú Alapítvány gyermekin­tézménye, a gödöllői Waldorf- óvoda, a bodrogi Menedék Ala­pítvány óvoda és a pilisvörösvári Gradus német nyelvű katolikus óvoda. A ROGERS Személyiségköz­pontú Alapítvány Budapest II. kerületében általános iskolát üzemeltet, s ugyancsak a főváros­ban, a III. kerületben működik a GENIUS magán általános iskola. Néhány vidéki alsó fokú taninté­zet: Székesfehérvár—Képesség- fejlesztő Magániskola, Mór — a Móri Katolikus Iskola Alapít­vány általános iskolája; Sárszent- mihály -— Speciális Magánisko­la. Kombinált típusú magánisko­lát (általános iskola és gimná­zium) működtet Budapest VII. kerületében a Zsidó Alapítvány, a VI. kerületben (óvoda—általá­nos iskola—gimnázium) a Lau­der Alapítvány. Az oktatásügyi szakemberek véleménye szerint az idei tanév­ben minden bizonnyal fölgyorsul majd a privatizációs folyamat, s mind a fővárosban, mind vidéken jelentősen bővül a magániskolák hálózata, a speciális képzést nyújtó tanintézetek köre. Erre való tekintettel a minisztérium kézikönyvben tette közzé az iskolaalapítással összefüggő követelményeket és egyéb szük­séges információkat. teszik, hogy talán nem is olyan egyértelműen jó, ha régi hitüket más és más szekták, missziók igyekeznek eltéríteni... Hangsúlyozzák, hogy Ör­ményországot éppen sajátos szí­nezetű katolicizmusa segített fenntartani évezredeken át. kozásokkal tekintenek a magyar- országi út elé? — Erre vonatkozóan tulajdon­képpen maga a Szentatya szolgált orientációval, amikor — megbí­zólevelem átadásakor — csak­nem félórás eszmecserére nyílt lehetőségünk. Őszentsége hosz- szan beszélt hazánkról s szavai­ból kitűnt, hogy nemcsak min­denre nyitott, általános érdeklő­désű emberként, hanem törté­nelmünket évszázadokra visszanyúlóan ismerő, a len­gyel—magyar kapcsolatok histó­riáját külön is számontartó egy­házfőként is figyelemmel kíséri sorsunk, helyzetünk alakulását. Külön kitért arra: a Szentszék és Magyarország kapcsolatai ha­gyományosan oly szorosak és állandóak voltak, hogy a kontak­tusok 45 éves megszakadása az egyház számára is egyfajta hát­rányt, szegényedést jelentett. Szavai, amelyeket nem az udva­riasság diktált, nem csupán ránk vonatkoztak, hanem az egész közép-keleti térségre, amely hosszú ideig szinte hermetikusan el volt zárva a pápai államtól. Hitler és a pápa Hitler el akarta foglalni a Va­tikánt, ezt követően pedig el akarta távolítani a pápát, azaz hogy „a Birodalom oltalma alá akarta helyezni”. A Szentszékhez közelálló folyóirat — 30 Giomi — most közölte a terv egyik beavatottjának visszaemlékezé­sét erről a végül is meghiúsult epizódról. Rudolf Rahn hajdani nagykövet elutazott Berlinbe, ahol Hitler fogadta. Visszaemlé­kezése szerint a Führer figyelme­sen hallgatta, amint az akció veszélyeiről beszélt. S végül úgy döntött, hogy feljegyzésben rög­zítsék, miszerint „Hitlernek az a kívánsága, hogy semmiféle vál­lalkozást ne kezdeményezzenek a pápa személye, környezete és a vatikáni intézmények ellen”. M ostanában sokféle Biblia lát napvilágot. Többnyire válogatások az ifjúság számára. Nem mindig könnyű olvasmányok, helyenként alapo­san a sarokba szorítják a hívő ol­vasókat, köztük jómagámat is. Hallgassák csak meg, hogy jár­tam a jó múltkoriban! Ágnes lányom lelkendezve szaladt hozzám egy rokoni láto­gatás után. — Apa, kaptam egy könyvet, nézd, milyen szép színes képek vannak benne! — No, hadd lám! A Fiatalok Bibliája. Az ifjúságnak elbeszéli Anne de Vries. — Olvassuk el, biztosan izgal­mas történetek vannak benne! — Nem eszik olyan forrón a kását, hékás. Egyszerre elég egy történet. Kezdem az elején, a világ teremtésével! Letelepedtem a fotelba, a lá­nyom szemben ült velem, a szeme sem rebbent. — Nagyon-nagyon régen te­remtette Isten az eget és a földet. A földön még nem lakott senki sem. Hideg volt, néma és korom­sötét. Az egész földet víz borítot­ta. És így szólt Isten; „Legyen világosság”! Erre világos lett. Ez volt az első nap. — Világos lett, mert sütött a nap az égen. —'Nem, a nap még nem sütött, várj a sorára! — A második napon Isten így szólt: „Legyen kék égbolt a föld fölött!” És máris meglett. Fehér felhők úsztak az égen. Gyönyörű szép volt. — A felhők a nap melegétől Ferenczy—Europress. A ma­gyarok már kivették részüket az újratemetésekből. Most az újra­egyesített Németországon a sor: augusztus 17-én Nagy Frigyes földi maradványai fejezik be majd fél évszázados „vándorlá­sukat". A nagy feltűnést azonban nem az kelti, hogy halálának 205. évfordulóján teljesítik a porosz uralkodó, II. Frigyes végakaratát és Potsdamban, Sanssouciban újból eltemetik. Történelmi vi­tákra még mindig a nép által „vén Fritz”-nek nevezett király 46 éves uralkodása szolgál okot. Nem kevés politikai találgatásra pedig az ad lehetőséget, hogy az éjféli ceremónián Postdamban Helmut Kohl is részt vesz, sőt a szűk családi körön kívül csak ő lesz jelen. Tény viszont, hogy magánemberként, a Hohenzol- lern család barátjaként, tehát nem Németország kancellárjaként. keletkeznek. Ugye, volt már nap? — Még mindig nem volt. Na, mit szólsz hozzá?... De hadd folytassam! Á kislányom egyre gondterhel­tebben nézett rám, én pedig egyre kényelmetlenebbül éreztem magam. — A harmadik napon egy nagy darab földet szárazzá tett Isten, és mindeféle csírát növesztett, fü­vet, virágot, fát. A virágoknak finom illatuk volt, és gyönyörűen virágoztak. — Apa, azt tanítottad nekem a kirándulásokon, hogy a füveket, a fákat a nap növeli, a virágokat a nap melege bontja ki. Még mindig nem volt nap? — Nem volt, de végre az következik... A napot a negyedik napon teremtette Isten. Reggel fölkelt az égbolt szélén, aztán mindig följebb és följebb emel­kedett, és melegen sütött a földre. — Apa, hagyjuk ezt a történe­tet, mert nagyon buta ember írhatta. — Most már végigolvasom, ha egyszer belekezdtem... Az ötödik napon teremtette Isten a halakat és a madarakat. A halak fickán- doztak a vízben, a madarak énekeltek a fákon. A hatodik napon teremtette Isten az összes többi állatot: a lovakat, a tehene­Sajátos megoldás, amire Nagy Frigyes személye és történelmi szerepe nyilván magyarázat, de nem elég. A magát filozófusnak tartó II. Frigyes (1712—1786) már halála előtt 34 évvel kelt végrendeleté­ben kikötötte, hogy minden pompa, ceremónia és bebalzsa- mozás nélkül temessék el, holt­testét ne tegyék közszemlére, hanem egy szál fáklya fényénél, kíséret nélkül, éjfélkor helyezzék a sanssouci kastély teraszán jobb oldalon abba a kriptába, melyet életében még ő készíttetett el. Az utód nélkül elhalt király végaka­ratát azonban nem teljesítették; állami szertartással, fényes kül­sőségek közepette helyezték apja mellé a potsdami helyőrségi templomba. A szomszédait többször ke­gyetlenül lerohanó, országát lángba borító és romba döntő, ugyanakkor azonban vallás- és két, a bárányokat és a nyuszikat. A nagy elefántokat és az icipici egereket. És végül megteremtette a legnagyszerűbbet, az embert. A hetedik napon megpihent az Isten, mert a föld elkészült. ^ — Jól kifáradhatott ekkora múnka után. — Gondolom, alaposan meg­fájdult a dereka. — Apa, most te gúnyolódsz, pedig tudom, hogy hiszel Isten­ben. — Természetesen, hiszen szá­momra a legkisebb fűszál is róla beszél. De a Teremtéstörténetről másképpen írtam volna, mint Anne de Vries. — Hogyan? — Elmondtam volna, hogy a teremtésnek nem volt emberi szemtanúja. Senki sem tudhatja bizonyosan, hogyan zajlott le. Legkorszerűbb tudományunk sem képes erre kész feleletet adni. Tizenöt-húsz milliárd éve volt a nagy BUMM! Sok tudós álíítja, mások cáfolják ezt a legújabb föltevést. Tudod, szá­momra az a fontos, hogy a világot Teremtő Erő hozta létre, melyet mi Istennek nevezünk. A világ rendje, nagyszerű, összhangja, milliónyi csodája mindenképpen erről tanúskodik. A Teremtéstörténetet csupán sajtószabadságot, 10 évvel a francia forradalom előtt egyenjo­gúságot hirdető és a kínvallatáso­kat megszüntető II. Frigyes nyugalmát először 1933. március 21-én zavarták meg. Hitler Nagy Frigyes sírja és Hindenburg előtt mélyen meghajolva, „hidat vert” a Második császárság és a Har­madik birodalom között. A második világháború vége felé a sokak által a porosz és német militarizmust megtestesítő ural­kodó koporsóját az angol—ame­rikai bombázásoktól és a közelgő szovjet csapatoktól tartva, Nyu­gatra menekítették. 1945-ben amerikai megszállók találtak rá — apja maradványaival együtt — 563 méter mélységben a föld alatt, egy káliumbányában. A koporsókat azután egy marburgi templomban helyezték el, majd a Hohenzollem család feje, a ma 83 éves Lajos Ferdinánd herceg 1952-ben a Hohenzollem-várba, Hechingenbe szállíttatta azokat. Akkor fogadta meg, hogy amikor Németország békében ismét egyesül, visszaviteti őket Pot- sdamba. Az újratemetés napi politikai vonatkozása — s ebből a szem­pontból Kohl részvételének jelle­ge — nagyon is gyakorlatias. Sokan azt kifogásolják, hogy a 20—30 000 márkát felemésztő ceremóniát az adófizetők pénzé­ből fedezik, mások viszont Németország nemzetközi politi­kai tekintélyét féltik. Vannak, akik .100 000-es tömegű Frigyes­rajongótábortól, köztük neoná­ciktól, skinheadektől, Vilmos császár gárdájának első világhá­borús egyenruhájába öltözött aggastyánok hadától tartanak. Igaz, a német történelem egyik legjelentősebb hadvezérének tiszteletére rendezendő immár sokadik búcsúszertartásra, akár irodalom- és zenerajongók sere­gét is várhatnák. Nagy Frigyes ugyanis, aki többet háborúzott, mint Bismarck, II. Vilmos, vagy Hitler — majd 100 fuvoladarabot komponált és többet írt, mint Goethe: irodalminak szánt mun­kái 31 kötetben jelentek meg. egy nagy képzelőérejű költő írta le évezredekkel ezelőtt valahol Izraelben. Az egész Teremtéstör­ténet csupán egy vers. Az isme­retlen költő számára nem volt fontos a teremtés sorrendje, ő csupán a világmindenség létre­jöttét akarta ünnepélyesen megé­nekelni. Miért tette a nap kelet­kezését olyan későnre? Az ő ide­jében a világosságot nem kötöt­ték a naphoz. Ha hetekig felhő borította az eget, azt hitték, hogy a nap nem is sétál megszokott égi útján. Mi már tudjuk, hogy a világosság elválaszthatatlan a naptól. Borús időben is átszűrő­dik fénye a felhőkön, ő adja a nappalt. — Miért osztódik a Teremtés hét részre? — A költő idejében hat napig dolgoztak, a hetediken megpi­hentek az emberek. A költő emberi alakban képzelte el Istent, hát hat napig dolgoztatta, a hete­diken megpihentette. — Kértek olvasd el az igazi verset a te Bibliádból! Leemel­tem a polcomról Káról i Gáspár remekbe sikerült fordtását, és ízlelgetve kezdtem bele a halha­tatlan sorokba: — Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és sötétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. — De szép! — mondta a lá­nyom önkételenül és együltő helyében végighallgatta a Terem­tés csodálatos himnuszát. Nagy Zoltán Bajnok Zsolt Privatizáció az oktatásügyben 50 magániskola van az országban Stiedl Gábor Az örmények ragaszkodnak a katolicizmushoz Magyarország madártávlatból... Aratás a Zselicségben. (A Magyar Honvédség közreműködésével készítette az MTI Fotó) Kislányommal a Teremtésről

Next

/
Thumbnails
Contents