Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-06 / 183. szám
1991. AUGUSZTUS 6., KEDD SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE uninznn s • • Öröme a munka „Megvalósult Bélám kívánsága...” Kászon Gyula bácsi Erdélyből, Erdőszentgyörgyről jött Nógrádba. Mindössze két hete érkezett Hollókőre, a skanzenba. A fazekas műhely mellett készíti a szebbnél, szebb kosarakat, faliképeket, kinek mire van szüksége, megrendelés szerint. Hatvanegy éves, vidám ember, de a kemény évek mély barázdákat szántottak az arcán. Végre megláthatta és nemcsak az álmaiban, hanem a valóságban is, az általa annyira áhított anyaországot. Bár most is a kényszer hozta Magyarországra: a megélhetés parancsa. — Ez a mesterség — melyet én huszonnégy éve művelek — nemcsak szakma, hanem művészet is. Ehhez szív kell, ezt nem lehet teljesítményben mérni. Lassan és csendesen kell csinálni. Igaz, közben énekelgetek is, mert így jobban megy a munka. Volt olyan napom, amikor éjszakákat nem tudtam aludni, mert rá kellett jönnöm, hogy például hogyan csináljam meg a gyerekbölcsőt. S amíg az első lépés nem jutott eszUPhbe, addig csak gyötrődtem, de végül is eddig még mindig sikerült. A munka nekem örömet okoz. Erre tanítottam a tanítványaimat, akik olyanok voltak számomra, mint a saját gyermekeim. —szeli— \ Kászon Gyula: Ehhez a mesterséghez szív kell. A Forgách-kastély mesélő falai A Forgách-kastély ma a hozzátartozó szép parkkal. Fotó: Rigó Szécsény, Vár utca 13. Ez a Forgách-kastély. Ahogy a könyveknek megvan a maguk sorsa, ugyanúgy a kastélyoknak is a jellemző története. Az ötévszázados várfal alapjaira és köveiből épült szécsényi épület is sok mindenről regélhetne. Az itt otthonra lelt Kubinyi múzeum igazgatója Hausel Sándor hosszú, türelmes munkával gyűjtötte össze a kastély krónikáját, különös tekintettel a legutóbbi fél évszázad eseményeire. A Forgách-kastély sorsa jól tükrözi a magyar történelem és Szécsény hányattatásait, békés és virágzó korszakait. A török után újjáéledő Magyarországon a kastély egy nagy uradalom központja volt. A huszadik század elejére társadalmi életét tekintve, szinte kiürült, a negyvenes, ötvenes években pedig kevés hiányzott ahhoz, hogy az enyészeté nem lett. A szécsényi birtok tulajdonosai között olyan főúri családok lelhetők fel, mint a Kacsicsok, az Országhok, a Losoncziak, a Koháryak, a Forgáchok, a Pulsz- kyak. Az épület végső formáját a Forgách-család idején nyerte el, ezért őrzi a kastély az ő nevüket. 1901 októberében adta tudtul a Nógrádi és Honti Híradó, hogy Gross Zsigmond nagyváradi lakos vásárolta meg másfél millió koronáért, 1944-ig pedig dr. Gross Jenő lett a kastély ura. Az utóbbi Grossról keveset tud a fáma. Bihar megyében született, lakóhelye Budapesten volt, de szécsényi nagybirtokosként a község legnagyobb adófizetője- ként tartották számon. Egyúttal tagja volt az akkori képviselőn testületnek is. A Gross-uradalom felölelte egész Szécsényt és a környékét, így Csitárt, Sipeket, Lócot, Rimócot és Varsányi. Bár a Nagyatádi-féle földreform megnyirbálta a föld mennyiségét, a Gross-uradalom a negyvenes évek elejéig uralta Szécsényt. A tulajdonos budapesti lakos lévén, inkább nyári laknak tekintette, nem pedig főúri rezidenciának. A szorgos kutatások kiderítették, hogy dr. Gross Jenő túlélte a második világháborút, de életének további menete jóformán ismeretlen, annak ellenére, hogy három évtizeden keresztül birtokolta Szécsényt, mint földesúr. Az 1944-es adásvételi szerződést nem sikerült fellelni, de az tudott, hogy Lipthay Béla báró vásárolta meg. A kastély ekkor tulajdonképpen már szegényes belsőt rejtett. Lipthay báróné emlékirataiban írja: „Bútorostól vettük meg a kastélyt, néhány szép szőnyeggel. A bútorokat nemigen fogjuk használni, mert zömükben stílus nélküliek. Egyelőre csak a földszinti szobákat rendeztük be, mert az emelet egy részét a magyar katonaság lefoglalta.” Itt egy rövid kitérőt érdemes tenni. A múzeum mai látogatói gyakran kérdezik, hova lett a kastély eredeti berendezése? A történet szerint ugyanis Szé- csénybe tizenkét vagon bútort és berendezési tárgyat hoztak magukkal Lovrinból. A báróné — aki szeretett írni — szerint a bútorok javát német katonák vitték él, alig maradt néhány darab a szobákban. Három nagy teherautóra pakoltak, hogy hova és kinek vitték, az rejtély maradt. Aztán nemvárt fordulat történt. Egyik délelőtt ökrösfogatok közeledtek a kastélyhoz, rajtuk tornyosultak az elvitt bútorok. Az így meglelt értékek a későbbiek során sokszor segítették ki a Lipthay családot nehéz anyagi helyzetében. 1945 elején orosz katonák jelentek meg a kastélyban, a könyvtárat összecsomagolták, majd elszállították. A tizennégyezer kötetből álló gyűjtemény visszaszerzéséhez Lipthay báró az orosz városparancsnok segítségét kérte. A parancsnok megígérte, hogy visszaküldi a könyveket, és a szavát meg is tartotta. Persze némi hiányosság mutatkozott a magyar nyelvű könyvek sorában. Sok eltűnt közülük. A harcok során sérülések érték a kastély épületét, a fenntartás egyre nehezebb tehernek mutatkozott a tulajdonos Lipthay család számára. Ezért úgy döntöttek, hogy felajánlják az államnak múzeum céljára. Az ajánlatot elfogadták, és 1950 december hó első napjával állami tulajdonná vált. Ezzel azonban az épület sorsa még korántsem oldódott meg. Rohamosan ment tönkre a kastélyt körülvevő szép park is. Húsz évvel később a községi tanács kezelésébe került az épületegyüttes, a kastélyban több család is lakott. A javaslatok garmadája született meg annak érdekében, hogy hasznosítsák a műemléket. Amikor a megyei múzeumi szervezet vette át az épület kezelői jogát, jelentős felújítás történt, s azóta a Forgách-kastély valóban hasznos közösségi célt szolgál. Lipthay báróné elégedetten írta: „Megvalósult Bélám kívánsága, otthonából igazi múzeum lett...” Egy börtönőr hobbija Szécsényben a horgászengedélyek kiváltásánál egy magas, bajuszos férfi pénztárcájából kivesz tízezer forintot, és három engedéllyel, a kezében távozni készül. — Nem sok ez egy kicsit? — szólítom meg. — Nem, mert egész évben horgászhatok és különben is a fiamnak ez lesz a születésnapi ajándéka. — Hova szoktak járni? — Mindenfelé, de legjobban a szécsényi tavat szeretem. Itt igazán ki lehet kapcsolódni, szép a környezet, nyugalom és fogás is van bőven. Nekem nagy szükségem van a csendre. — Mi a foglalkozása? — Börtönőr vagyok a balassagyarmati börtönben. — így már mindent értek. Mi volt az eddigi legnagyobb fogása itt, Szécsényben? — Nem nagyon dicsekedhetek, de nemrégiben fogtam egy három kilós pontyot. — Mit csinált belőle? — Imádom a rántott halat, a halászlét. Ez a két fogás volt az asztalon. Sőt mi több, én pucoltam és én is főztem meg. Ha az ember horgászik, akkor nemcsak a kecske lakik jól, de a káposzta is megmarad, hiszen a családi kassza sem ürül ki egy-egy ünnepi ebéd alkalmával. Gondok — tervek Nagylócon Nem sok sikerélményben van része Oláh Dénesnének, a nagy- lóci művelődési ház vezetőjének. — Nem rajta múlik. Több mindennel próbálkozik, de ahogy mondani szokás, nem jönnek össze a dolgok. Ma az emberek életvitelében, értékrendjében a művelődés, a szabad idő eltöltése háttérbe került. Vannak, akik kritizálnak: ez sincs a művdődési házban, azt sem szerveztékmeg, ha viszont valamilyen programot kínálnak, ők azok, akik otthon maradnak — magyarázza Bélák Dezső polgármester. — Családi hétvégét szerveztem, ahová jószerével csak a gyermekek jöttek el. Igaz, jelen volt 14 felnőtt is, akik a tyjjárd- versenyben vettek részt — panaszkodik Oláh Dénesné. — Július elsejétől kénytelenek vagyunk a mozi előadásait is szüneteltetni. Az első fél évben hatvanezer forint ráfizetésünk volt. Egy-egy vetítésen 10—15 ember ült a nézőtéren — fűzi tovább panaszos gondolatait a polgármester. — Szüneteltetik, vagy megszüntették az előadásokat? — Szüneteltetjük. Az őszi hónapokban, amikor az emberek jobban ráérnek, újabb kísérleteket teszünk a vetítésre. — Emlékszem arra az-időre, amikor a községben országosan ismert tánccsoport működött, akik eljutottak Törökországba is. — Elment az oktatójuk, a csoport szétesett — mondja a művelődési ház vezetője. Most mégis a tánccsoport jelent némi reménysugárt a munkánkban. Júliusban ugyanis az én vezetésemmel 14 fiatal ismét elkezdte a népitáncot. Szeptembertől a 6—7 éves korosztályból szeretnék szervezni egy csoportot. Talán sikerül a hagyományokat feleleveníteni. — Egyéb más jellegű rendezvény? — Többen is mondták, rendezzek táncmulatságot. Mit gondol, hányán voltak? __7 — Senki. A diszkó sem népszerű. Jó esténk volt, amikor húszán összejöttek. Bezzeg, amikor nem kellene, akkor bejönnek a házba. — Ezt hogy értsem? — Úgy, hogy augusztus elsején éjszaka betörtek, és ellopták a videónkat. — Úgy tudom, hogy a könyvtárat is maga vezeti. — Igen. Szerencsére, mert ott van élet, mozgás. Most a nyári hónapokban, naponta 20—25 gyermek is bejön olvasni, könyvet kölcsönözni. A felnőttek is elég gyakran rámnyitják az ajtót. —szenográdi— Csodákat nem tehet Gyógyító szerelem Szécsényben Vajda Béláné egy régi tervét valósította meg. Bár a mezőgazdasági szakközépiskolában adminisztrátorként dolgozik, úgy döntött, hogy áldoz egy kicsit annak a „szerelemnek”, amelyet gyógyításnak neveznek. — A képzettségem asszisztens. Ma is szívemen viselem a vöröskeresztes oktatást — mondja. Itt az iskolában nagyon jó kis csapat jött össze; nemrégiben országos versenyen második helyezést szereztünk. A természetgyógyászathoz tulajdonképpen a véletlen segített el. Elég sok gond, baj ért az utóbbi időben, ezért olyan elfoglaltságot kerestem, amivel leköthetem magam. Megismerkedtem a Budapesti Természetgyógyászok és Egészségvédők Tudományos Egyesületével és beiratkoztam egy tanfolyamra. Egy éven keresztül hetente járt föl Vajdáné Pestre, hogy a gyakorlatban is megtanulja azokat a mesterfogásokat, amelyek ezt a tudományt jellemzik. — Igen magas szintű volt a képzésünk, de örülök, hogy belevágtam. Az közismert tény, hogy a szintetikus gyógyszereknek — amelyek nélkülözhetetlenek ugyan — rendszerint van kedvezőtlen mellékhatásuk. A természetgyógyászat ezt igyekszik kiküszöbölni. Vagyis természetes módon akar gyógyítani. Sokszor elgondolkoztam rajta: a nagymamám, aki a természetgyógyászat szót talán nem is ismerte, mégis sokkal több gyógynövénynek tudta a hatását, mint például mi. A gyógymasszázs például nagyszerű segítséget adhat végtagtörések után, gerincproblémáknál. Az eredete Kínában gyökerezik, az úgynevezett Meridián-vonal mentén nyomást gyakorolva segít az akupresszúra, mely hatásos lehet fejfájás, vagy ízületi problémák esetében. Egyébként sok kínai orvos tanít szerte a világon nemegyszer látványosan gyógyítva. Vajda Béláné nemrégiben az édesanyjától örökölt kis házban rendelőt nyitott. Szécsényben elsőként, nagy reményekkel, hogy sikerül megszerettetnie, és megismertetnie a gyógyításnak ezt a módját. Szécsény és környéke Igazságos osztozkodás Ludányhalászi, Nógrád- szakál. A két önkormányzat a napokban közös bizottságot hozott létre, a két községhez tartozó vagyon felosztásáról. Az önkormányzatok 1971-től számítva, a lakosság arányában a közös bizottság álláspontját figyelembe véve osztják szét a meglévő értékeket. Törvényre várva Ipolytarnóc. A polgármesteri hivatal engedélyt adott egy vállalkozónak, aki a téglagyárat szeretné hasznosítani. A termelőszövetkezettel viszont nem tudnak megegyezni, hogy kié is az épület. A huzavonának remélhetőleg a közeljövőben megjelenő önkormányzati törvény véget vet, és a mostani gombatermesztés helyett ismét téglát készítenek a gyárban. Naponta ötven adag melegétel Hollókő. Ötödik hónapja, hogy a községben Kelemen Nándomé és Kelemen Andrea — akik csak névrokonok — megnyitotta a napközi otthonos konyhát. Naponta mintegy ötven adagot főznek. Meleg étellel látják el az öregek napközi otthonát, az óvodát, és a varrodában dolgozókat. Ma véradás Szécsény. Augusztus 6-án, kedden egész napos véradást tartanak a városi művelődési házban. Ez alkalommal mintegy százötven-százhatvan önkéntes véradóra számítanak az életmentő véradás szervezői. Hét község, egy állatorvos Litke. Hét község önkormányzata — Litke, Mihály- gerge, Ipolytarnóc, Egyházas- gerge, Karancsság, Ságújfalu és Szalmatercs — összefogott és körzeti állatorvosi társulást alapított. A polgármesteri hivatalok közösen fizetik az állatorvost, akinek Litkén lesz a „törzshelye” és megszabott időközökben látogatja a többi falut. Az új rendszer augusz- . tus elsejével lépett életbe.
